Akkor a magyarok kimenvén Bolgárországba ütnek, mellyből számtalan marhát és foglyot hurczolnak ki, diadallal térvén végre meg Pannoniába. Ismét máskor Friaulon át Lombardiába ütnek, hol Luitvárdot, Vercelli város püspökét, Károly császár leghívebb tanácsosát megölvén, egyházából roppant kincset rablának, s csak nem egész Lombardiát földúlván, roppant zsákmánynyal térnek meg Pannoniába.
Ezek után Szászországot, Thüringent, a sváb földet, a Rajnán Mainznál átkelve, keleti Francziaországot és Burgundiát földulván, több egyházakat is lerombolának, és midőn visszajövet a Rainán Constanznál átkeltek, s igen nagy tisztességgel Bavariába értenek, Abach vára körűl a német sereg véletlenül rajtok üte, kik ellen emberűl csatát állván, a németeket nyilaikkal legyőzik; holott is a császár marsalja azaz seregének vezére Scwarzenberg Hertind és vele minél több más nemes fogságba esik. És jóllehet váltságokért megbecsülhetetlen pénzt adtanak, a magyarok őket Regensburg előtt czélba állítva, a kőfalon álló polgárok bámúlatára nyilaikkal nagykegyetlenül átlövöldözik, és igy osztán diadallal és nagy sok zsákmánynyal térnek hazájokba ...
Akkor a magyarok kimenvén Bolgárországba ütnek, mellyből számtalan marhát és foglyot hurczolnak ki, diadallal térvén végre meg Pannoniába. Ismét máskor Friaulon át Lombardiába ütnek, hol Luitvárdot, Vercelli város püspökét, Károly császár leghívebb tanácsosát megölvén, egyházából roppant kincset rablának, s csak nem egész Lombardiát földúlván, roppant zsákmánynyal térnek meg Pannoniába.
Ezek után Szászországot, Thüringent, a sváb földet, a Rajnán Mainznál átkelve, keleti Francziaországot és Burgundiát földulván, több egyházakat is lerombolának, és midőn visszajövet a Rainán Constanznál átkeltek, s igen nagy tisztességgel Bavariába értenek, Abach vára körűl a német sereg véletlenül rajtok üte, kik ellen emberűl csatát állván, a németeket nyilaikkal legyőzik; holott is a császár marsalja azaz seregének vezére Scwarzenberg Hertind és vele minél több más nemes fogságba esik. És jóllehet váltságokért megbecsülhetetlen pénzt adtanak, a magyarok őket Regensburg előtt czélba állítva, a kőfalon álló polgárok bámúlatára nyilaikkal nagykegyetlenül átlövöldözik, és igy osztán diadallal és nagy sok zsákmánynyal térnek hazájokba...
Miután pedig Ethele király Aquileját megvívta, onnan Friaulba mene, hol Concordia városát elfoglalván a longobárdiai őrgrófságba vonúla, hol Trevisót, Bresciát, Cremonát, Veronát, Mantuát, Bergamót, Milanót, Alexandriát, Ferrerát és Italia több más városát uralma alá hódítá. Azután a mint Ravenna felé közeledett, az arianusok érseke, ki az említett városban, bő kincse lévén, az apostoli szék ellenére hitfelekezetéből tizenkét bibornokot emeltetett volt, a húnokat a polgárok tudta nélkül a városba titkon bebocsátá, a catholicusokat, kik abban tehetősebbek valának, általok leöleté, igérvén Ethelének, hogy ha hitfelekezetét követendi s a keresztyéneket üldözendi, Róma városát s egész Itáliát és Afrikát népe fáradsága nélkül ingyen urasága alá veti. S miután erre Ethele inkább az uralkodás mint az említett hitfelekezet kedvéért rá állott, a rómaiak átlátván a veszedelmet, melly ebből a keresztyénekre támadhatott, Leó római pápát Etheléhez küldék, kérvén hogy vonúljon ki a lombárdok határából, miért neki adót fizetnének és, mikor kivánja, sereget adnának. A pápa tehát az országnagyokkal és a római papsággal Etheléhez sietvén, összejövének értekezni a mezőn Ravenna előtt. S a mint mind ketten lóháton beszélgettek s a királynak úgy tetszett nehéz arra állnia, mit a rómaiak kivánnak vala, beszélgetés közben Ethele történetből föl felé tekinte, s feje fölött a levegőben egy férfiút láta lebegni, kezében kardot villogtatva, ki fenyegetőzik vala, hogy fejét lecsapja. Min osztán szivében megrettenvén a rómaiak minden kérelmébe bele egyezék, s így a pápa örömmel megtére Rómába, Ethele pedig Ravennába vonúla. Holott is az arianus érseket valamennyi követőjével és czimborájával együtt elfogatván, tőle hatvanezer márka aranyat csikara s azután mindnyájokat legyilkoltatá...
Pannonia, Pamfilia, Macedonia, Dalmatia és Frigia városai, mellyeket a húnok gyakor rablásokkal és megszállásokkal zaklattak, Ethelétől szabadságot nyervén, szülöttjök földét oda hagyva, az Adriai tengeren át Apuliá-ba költözének, az oláhok, kik pásztoraik és jobbágyaik voltak, önkényt Pannoniában maradván. S miután Ethele király Sicambriában öt esztendeig nyúgodott, gondoskodék, hogy serege harmad rész híját, melly Kataloniában maradt volt, kipótolja, s ünnepélyes udvart tartván, megindula Pannoniából, és Stirián, Karinthián s Dalmátián átvonulván Salona és Spalato városánál éré az Adriai tengert, hol is mind két várost földúlatá és égetteté. S megindulván osztán a tenger mellett Tragura, Sebenicum, Scardona, Jadra, Nona, Sena, Pola, Parencia, Capostria és Terestina városait és sok más várost elfoglalván, a hegyek közt végre Aquilejá-hoz érkezék, mellynek nagyságán a mint körültekintette, elámúlván, magát vereségben gondolta volna, ha az említett várost megvívatlan hagyja, azért legkivált, mivel híre vala, hogy igen sok longobárd menekűlt volt bele Pannoniából, kik a húnok uralmát és Ethelét megvetették, kiket a polgároktól követei által vissza is követele. S midőn azok vonakodtak kiadni, a várost különféle vívó szerszámokkal vívni kezdé, s miután semmi módon meg nem vehette, más fél esztendeig megszállva tartotta. Egyszer hát történt, hogy a mint a várost sok varázsló kiséretében, kikbe babonás hite szerint igen nagy bizodalmát helyzi vala, körüljárta, látá hogy egy gólya a tengerből fölszállva egy palota ormára űle, mellyen fészke vala, és fiát szájába fogva szemők láttára a tenger nádasába vivé, s visszatérve többi fiait is fészkével együtt, mint mondják áthordá. Minek láttára Ethele király vitézeit magához egybe hivatván monda: "Lássátok íme bajtársak! e gólya a jövendő veszedelmet, hogy mi e várost föl fogjuk dúlni, előre érzi, s menekülni törekszik, hogy a polgárokkal együtt ne veszszen. Legyetek azért holnap a csatában annál vitézebbek; meglássátok, hogy a város bukni fog." S azután parancsot hirdetvén, miután a várost mindenféle vivó szerszámmal sem birta megvenni, utoljára scytha furfangossággal tízszer százezer emberétől mindegyiktől egy egy nyerget kivána, s a fal mellett nyeregből halmot hányatván a nyergeket meggyujtatá, mellyeknek lángja és tüze miatt a fal megrepedezve tornyaival együtt földre omlott. Mit látván a polgárok a várost mind oda hagyva a tenger szigetébe menekülének. Azon szigetbe ugyanis ugy szállottak, hogy örökre ott maradjanak: de kevés ideig lakozván benne, Ethele királytól féltökben a Rialto ingoványai közzé vonulának, hol ma is lakoznak...
Közismert, hogy Magyarországon töredék bért kapnak az emberek a nyugati bérekhez képest. Így van ez a gyógyszeriparban is. Ezzel függ össze, hogy Izraelben és Belgiumban sztrájkok voltak 2018-ban az izraeli gyógyszer cégeknél, a leépítések miatt, - ezzel szemben a magyar termelés egyre bővül. Nyilván az USA árverseny haszon maximálása van a háttérben.
És itt kapcsolódik a "rabszolgatörvényhez" a nagyvállaltok versenyképessége.
Nem véletlenül telepedett minden német autó konszern Magyarországra. Németeknél heti 28 óra a munkaidő alap. Orbán a társadalom kárára nyújt segítséget a nyugati cégeknek.
szerintem a fidesz tudta mire készül az ellenzék, és tervszerüen alakították az eseményeket, mert karácsony előtt érzékenyek a szavazók és erre rárepültek. A szavazás merő provokáció volt, és beszopta mindenki. A rossz levegő átjárta és mérgezi az országot. Ez a stigma: Orbán hozzájárulása a karácsonyi ünnepváráshoz és a hanukához.
A zsidóságát soha meg nem tagadó Kárpáti Károly a berlini olimpia döntőjében éppen egy német birkózót győzött le. Olimpiai aranyérme sem mentesítette a munkaszolgálat alól, ám neki nagyobb szerencséje volt, mint olimpikon társának, Petschauer Attilának, akit a keretlegények meggyilkoltak. Kárpáti túlélte a háborút, utána húsz éven keresztül edzősködött Budapesten a válogatott csapatnál, majd a Honvédnál. Öt tankönyvet is írt. Kilencven éves korában halt meg, sírja a Kozma utcai temetőben található.
A dal hátteréhez hozzátartozik, hogy a Tottenham a Chelsea egyik legádázabb városi riválisa Londonban. A csapat ugyan nem zsidóbb bármilyen átlagos európai fociklubnál, de a szurkolói között hagyományosan, bár persze kis számban ott voltak az észak- és kelet-Londonban élő zsidók is, ezért az ellenfelek szurkolói gyakran gyalázták őket zsidózva, az angolul antiszemita gyalázkodásnak számító Yid szót használva és sziszegő gáz hangját imitálva. A Tottenham 99,9 százalékban nem zsidó szurkolói erre azzal reagáltak, hogy felvették a Yid Army - Zsidrákhadsereg - nevet és magukat zsidóként azonosítják, hasonlóan az Ajax szintén nem zsidó származású, de zsidó identitású kemény magjához, a Super Jewshoz.
Mégis csak ellenforradalom volt????? Aztán Bp. -en minden jelentős állami pozicióba hajdújánnásiak kerültek:))))) Sokan ma is ezekre az aranyidőkre gondolnak!!!!!
Egy egyetemi évfolyamtársam mesélte, aki előtte egy zsidó középiskolában tanult, hogy többször is járt gimnazistaként Hajdúnánáson egy rabbi sírjánál. Világos volt, hogy itt valami olyasmiről van szó, amiről én addigi életem tizennyolc évében, amit az adott helyen töltöttem, egy szót sem tudtam. Amikor bevezették 1998-ban a kötelező holokauszt-megemlékezést a gimnáziumokban, akkor Auschwitzról beszéltünk, fel sem igen merült, hogy Hajdúnánáson volt gettó. Nagyon fura ez a szelektív emlékezet. Az ottani zsidó közösség nagyon aktív volt, orvosok, tanárok, iparosok is voltak közöttük, és ahogy elkezdtem a témának utánaolvasni, hamarosan megtaláltam Völgyesi Zoltán könyvét, ami azonban nem 1944-ről, hanem 1956-ról szól. Az, hogy az 56-os forradalom az „én városomban” tulajdonképpen pogrom volt, megint csak egy olyan dolog volt, amiről nem hallottam addig. Pedig a történészek addigra már alaposan feltárták az eseményeket, mégsem esett szó róla a gyerekkoromban. A mai napig nincs a városban élénk emlékezete ennek. A zsinagóga helyén egy nagy élelmiszerüzlet áll, illetve van egy nem túl régi emléktábla az 1944-ben elhurcolt hajdúnánási zsidók emlékére. Ám arra semmi nem utal, hogy a hajdúnánási zsidó közösség jelentős része hazajött a táborokból, megpróbálták folytatni az életüket, és épp az 56-os forradalom alakult úgy helyben a számukra, hogy végül mind egy szálig elmenekültek.
““A keretlegények rákiáltottak: ‘Te, olimpiai érmes kardvívó… Lássuk, hogy tudsz fára mászni!’ Tél közepe volt, rettenetes hideg, de ráparancsoltak, hogy vetkőzzön le és másszon fel az egyik fára. Azt parancsolták neki, hogy kukorékoljon, miközben vízzel locsolták. A metsző hidegben a víz ráfagyott a testére, ő pedig rövidesen meghalt.” Ma is jeltelen sírban nyugszik (1944. január 20.)."
Jézus 3 parancsa kizárja, hogy Ferenc pápa ajánlja őt a katolikusoknak?
Legyen a ti szavatok: az igen-igen, a nem-nem, ami ezen felül van az a sátán beszéde. 2/ Jobb lett volna annak meg sem születnie, aki meghasonlást okoz testvéreinek. Meghasonlás: hazugság, csalás, lopás, visszaélés mások bizalmával...3/ nincsen annál nagyobb bűn, mintha valaki nem áll a jó mellé, pedig megtehetné!
Ádvent idején követhetné a vatikán, legalább a látszat kedvéért Jézus univerzális tanításait? És a többi vallás? Miért nem tart önvizsgálatot a jézusi tükörben?
E törvények roppant mélyek, mint az önmagukkal történt meghasonlás, és mindenkit átvilágítanak.
Miért nem hirdetik a szószékről a templomokban? Talán félnek az isteni vakító fénytől, ami megvilágítaná tanításukat, gyarló emberi mivoltukat, sátánista köszönésüket, és más vakoló stigmáikat?
Miért nem hangzik el Simone Weil neve soha a zsiresztények körében?
