A videóban amit megnéztem, 5%-os veszteséget mondtak 10 GHz-es frekvenciához a teljes légkörön áthaladáshoz (űrből Földre), esős, viharos (felhős) időben - amikor a legrosszabb a helyzet.
Azt fejtegették, hogy minél magasabb a frekvencia, annál jobban lehet irányítani a nyalábot, de egy szint felett már a légkör elnyelése miatt nem előnyös feljebb menni.
A videó alatti kommentek közt volt, aki leírta, hogy konrétan ebben a kísérletben 1.8%-os össz hatásfok volt, de különböző változtatásokkal el lehetett volna érni 44%-ot:
"A hullámterjedés legegyszerűbb esete a szabadtéri terjedés, amikor a teljesítménysűrűség a távolság négyzetével, illetve a térerősség a távolsággal fordított arányban csökken. Ez gyakorlatilag csak ideális esetre vonatkozik, amikor a légkör abszorpciós (elnyelés) veszteséget nem okoz. Ez azonban a rövidebb mikrohullámoknál nem áll fenn, melyeknél az eső, köd és a légkör abszorpciós vonalai jelentős csillapítást okozhatnak."
Mikrohullámokkal (is) dolgozom napi szinten. A TV adásokat nem "sok évtizede" továbbítják, hanem kb. 20 éve, mióta megjelentek a nagy nyereségű mikrohullámú antennák, a hozzájuk tartozó félvezető elemekkel. De ez nem releváns, itt az adóteljesítmény töredék százaléka kerül a vevő antennájára.
Irányított mikrohullámokat kb. a horizontig lehet kommunikációra használni, de a köd/eső/hó drasztikusan csökkenti a sávszélességet.
Az energia egészen más tészta. Eleve nagyon komoly veszteség jelentkezik a sugárzó antennán, ami ugye nem csak a kívánt irányban sugároz, ehhez jön hozzá egy ennél is nagyobb légköri veszteség, ehhez még hozzájön a vevő vesztesége, (100 százalékos nyereségű antenna nem létezik) plusz az egyenirányítás vesztesége.
A tíz húsz százalékos átviteli hatásfok nagyon optimista becslés részemről.
A mikrozas azert mukodik, mert pl a teveadasokat sok evtizede tobb tiz kilometeres tavolsagra tovabbitjak, bar ott a veszteseg nemigen szit, cdak meg eleg jel erkezzen a tovabberositesre.
Milyen hatasfoku ez az energiaatvitel mert veszteseg nelkul ez nemigen megy par kilometeren tul? Es az aram mikrohullamma alakitasa meg azutan visszatranszformalasa sem vesztesegmentes. Mindenesetre pl az urben lehet alkalmazni muholdaknal, ot a penz meg a veszteseg nem szamit, es talan valami jo katonai alkalmazast is kitalalnak hozza.
A propellernek annyi elonye van hogy szelcsendben a gyerek kezebe ajuk, hatara az akkut es jol megfuttatjuk:-) ennel mar a dinamoval osszekotott szobabicikli is termelekenyebb, napi nyolc ora tekeres egy csaladnak egeszseges, es osszetekerhetnek fejenkent par oranyi okosmobilozast.
A szilárd és az elektrolit egymást kizáró fogalmak. Lehetni lehet persze, hogy lehet, de nem szobahőmérsékleten. Szilárd elektrolit van a nátrium-kénben is.
"... After more than a year of testing, the sulfur cathode remains stable and, as the team reported, its performance has not degraded in 4,000 charge-discharge cycles, which is equivalent to 10 years of regular use. And, as predicted, the battery's capacity is more than three-fold that of a Li-ion battery. ..."
off: igenám, de hogy melyik szikrázik jobban? a Nejlonszatyor vagy a fém marmon-kanna? :D Csak viccelek, lehetőleg senki ne tartson benzint/gázolajat nejlonszatyorban!
Nalink inkabb muanyag kannaban taroljak a tartalek benzint a csomagtartoban, ez egy jo nagysagrenddel tuzveszelyesebb utkozeskor mint maga a benzintartaly. Ha mar tarolunk legyen inkabb femkanna, az szerencses esetben csak behorpad es nem torik mint a muanyag.
A magnezium nagyon szep fennyesen eg, gyerekkoromban a fotosok magneziumlampat hasznaltak vilagitasra. Parszaz kilo autos magnezium fel Budapestet bevilagizja, es csak nemi levego meg egy elektromos szikra kell hozza.
Az szep de ha 7-8% a tarolas, akkor harminc kilo hidrogen tarolasahoz otszaz kilos magneziumtarolo kell az autoban. Nagynyomasu palackban eg tan csak 40-50 kilo, es egy biztonsagos benzintartaly kijon harminc kilobol is.
