A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
"az anyag az, aminek csak egy elemi része foglalhat helyet a tér egy elemi pontján. vagy másként, amiből bármekkora kicsiny, két kulönböző adag soha nem lehet egyazon térrészben."
Ezek szerint a gravitációs mezőt te nem tekinted anyagnak?
Mert a gravitációs mező olyan, hogy pl. a Föld és a Hold között bármelyik pontban egyszerre van jelen a Föld gravitációs mezeje is, és a Hold gravitációs mezeje is. Ezek vektorosan összeadódnak, és így hozzák létre a Föld-Hold közös gravitációs mezejét.
Ebben az esetben az anyagnak két elemi része is elfoglalja a térnek ugyanazt a pontját.
az elméletemben a tér az üres. hogy a semmit létezőnek vagy nem létezőnek tekintjük, az most másodlagos. legyen egy lehetőség az entitások létére. a tér akkor is értelmezhető így ha üres és akkor is ha anyag van benne. ebben a térben mi tetszőleges távolságokat és térfogat részeket jelölhetünk ki. ezt nevezzük el elemi térpontnak. az elemi térpont méretét válasszuk akkorára, hogy egy entitás alkotója, azt hézagmentesen kitöltse. másként fogalmazva, jelöljük körbe egy entitás hézagmentesnek tekinthető részét. ha ebben a térrészben két külön entitáshoz tartozó alkotórész is tartózkodhat egy időben, akkor ez nem anyag. ha csak egy ilyen tartózkodhat, akkor anyag.
az anyag az a B és G részecske szerkezete. vagyis a rugalmas szálak, amiből összeáll.
maga a G és B részecske az részecske, mert az anyagi szálak, szerkezetében és anyagi mennyiségében nem változó, egysége. a B és G részecske minden esetben részecskeként definiálható. (megmaradó)
a P részecske (elektron és proton) az egy B részecskébe beragadt G részecske sokaság. a külvilág felé egy egységes egészként viselkedik így részecskének tekinthető ebből a szempontból. a G részecske szám változhat és 0 G számnál megszűnik létezni, tehát szigorú értelemben viszont nem részecske. ezt oldom fel azzal, hogy normál esetben - amíg feltételeznünk kell, hogy a P részecske nem szűnik meg létezni - részecskeként definiálhatjuk. (nem megmaradó)
tehát amikor anyagról beszélek, az kizárólag a B és G részecske szerkezeti részére értendő.
nálam egy megmaradó részecske van, az a B/G részecske, ami B és G részecske állapot között válthat. igazán pontos megfogalmazás az lenne, hogy a B/G lenne 'alap részecske' és lenne az 'alap részecske B állapota' illetve az 'alap részecske G állapota', de szerintem egyszerűbb és egyértelműbb B és G részecskéről beszélni.
a proton és elektron nem megmaradó részecske nálam.
igen, az anyagi struktúrák a B részecske mező 'csomósodásai'. egy ilyen 'csomósodás' a G részecskék csoportba állása.
ha ez a csoportba állás egy B részecskében jön létre és a felbomlását a B részecske szerkezeti belső erőhatása gátolja, akkor beszélünk protonról és elektronról. protonok csoportja az atommag. az atommag körüli elektron sokaság együtt az atom. atomok tartós kapcsolata a molekula. stb
ha ez a csoportba állás B részecskén kívül jön létre és a felbomlását a B részecske szerkezet rezgés ciklusa akadályozza, akkor beszélünk fotonról.
pontosan. a B és G paraméterei változnak a P által, úgy, hogy az mozgást generál egy másik P-nél.
nálam nincs töltés, csak kizárólag ez a P részecske hatás, ami lehet 'vonzó' és lehet 'taszító' megnyilvánulás.
a napokban gondolkoztam el a töltés létének/nem létének elméleti bizonyíthatóságán. evvel kapcsolatban feldobnám a kérdést, aki akarja gondolja át:
ha a töltés, mint önálló jelenség létezik és úgy működik ahogy azt ma a fizika elképzeli, akkor mi akadályozza meg az elektront, hogy egy vezetőből ne szaladjon szerteszét a tér minden irányába?
"Ráadásul varázslatos módon a távolság függvényével előbb vonz, aztán taszít, aztán vonz. Miért? Csak?"
Cseik:
"a P részecskék soha nem vonzzák vagy taszítják egymást. a P részecskék ugy változtatják meg a B és G részecskék tulajdonságait, hogy azok egy másik P részecskére gyakorolt erőhatásuk eredője, a két P részecske távolságától fuggően, egymás felé vagy egymástól távolodva mozgatják azt."
Ha egymástól távolodva mozgatják egymást, akkor az nem jelenti azt, hogy taszítják egymást?
az anyag az, aminek csak egy elemi része foglalhat helyet a tér egy elemi pontján. vagy másként, amiből bármekkora kicsiny, két kulönböző adag soha nem lehet egyazon térrészben.
a részecske az az anyagi entitás, ami a környezetével szemben mindig egy egységként viselkedik. szigorubb megfogalmazásban, azonos anyagi részek állandósult egysége. az elméletemben ez a B és G részecske, amik ugyan átalakulhatnak egymás állapotába, de az anyaguk nem változik meg soha.
Az elméleted szerint, ez a P részecske, vagyis egy proton, vagy egy elektron? A térnek egy elemi pontját, pedig egy B részecske képezi?
szigoru értelemben a B és G -ből álló P részecskék (proton, elektron) nem tekinthető részecskének, mert a B részecske G részecske tartalma nem állandó. viszont a kulvilág felé részecskeként viselkedik, így normál esetben részecskének tekinthető.
normál eset, amikor a vizsgált állapot vagy folyamat létrejöttéhez illetve fennállásához szukséges és lehetséges fizikai paraméter tartományon belul a P részecske minden esetben megmarad.
(A Gyula bácsi elmélete szerint, csak négy megmaradó elemi részecske létezik, a proton; elektron; elton (antiproton); pozotron.)
ezen megfogalmazások szerint az atommag is egy P részecske, viszont az atom már nem.
az atom illetve az atomokból álló objektum a következő szint az anyagi struktura, avagy P részecske halmaz.
a hétköznapi értelemben vett anyag, pl egy darab vas, fizikai meghatározás szerint nem anyag, hanem anyagi struktura.
ezek nem állnak ellentétben a tapasztalással.
Ezek szerint, az anyagi struktúrák, egy másik struktúrában, a B-G részecskemezőben vannak csomósodva?
a P részecskék soha nem vonzzák vagy taszítják egymást. a P részecskék ugy változtatják meg a B és G részecskék tulajdonságait, hogy azok egy másik P részecskére gyakorolt erőhatásuk eredője, a két P részecske távolságától fuggően, egymás felé vagy egymástól távolodva mozgatják azt.
az okot többször levezettem.
Tulajdonképpen a B és G részecskék, kölcsönhatásban vannak a P részecskékkel, ez hatás adja a P részecskék, és struktúrák mozgását. Ami lehet közeledő és távolodó az alapstruktúrában, vagyis a B részecske mezőben. [étrerben]
(Gyula bácsi elméletében, a négy elemi részecskének van tulajdonítva ez a mozgató hatás, a megmaradó elemi töltéseken keresztül. A tartós egyben maradást pl. atommag, egy Lagrange multiplikátor adja. Egy másik, pedig az atom egyben maradását biztosítja.)
az anyag az, aminek csak egy elemi része foglalhat helyet a tér egy elemi pontján. vagy másként, amiből bármekkora kicsiny, két kulönböző adag soha nem lehet egyazon térrészben.
a részecske az az anyagi entitás, ami a környezetével szemben mindig egy egységként viselkedik. szigorubb megfogalmazásban, azonos anyagi részek állandósult egysége. az elméletemben ez a B és G részecske, amik ugyan átalakulhatnak egymás állapotába, de az anyaguk nem változik meg soha.
szigoru értelemben a B és G -ből álló P részecskék (proton, elektron) nem tekinthető részecskének, mert a B részecske G részecske tartalma nem állandó. viszont a kulvilág felé részecskeként viselkedik, így normál esetben részecskének tekinthető.
normál eset, amikor a vizsgált állapot vagy folyamat létrejöttéhez illetve fennállásához szukséges és lehetséges fizikai paraméter tartományon belul a P részecske minden esetben megmarad.
ezen megfogalmazások szerint az atommag is egy P részecske, viszont az atom már nem.
az atom illetve az atomokból álló objektum a következő szint az anyagi struktura, avagy P részecske halmaz.
a hétköznapi értelemben vett anyag, pl egy darab vas, fizikai meghatározás szerint nem anyag, hanem anyagi struktura.
ezek nem állnak ellentétben a tapasztalással.
a P részecskék soha nem vonzzák vagy taszítják egymást. a P részecskék ugy változtatják meg a B és G részecskék tulajdonságait, hogy azok egy másik P részecskére gyakorolt erőhatásuk eredője, a két P részecske távolságától fuggően, egymás felé vagy egymástól távolodva mozgatják azt.
az okot többször levezettem.
távolhatás szerintem nem létezik. ha elmondanád, hogy te mit láttál pontosan, azt megköszönöm.
"A részecskékből felépülő testek alapvetően különböznek a folytonos mezőktől. Az energia pedig az anyag munkavégzőképességét jelenti, amely megint csak nem ugyanaz, mint maga az anyag."
Te csak ezt a kisiskolás "természetismeret" tananyagot vagy képes gajdolni.
"Ha összemosod őket, azzal sem jutsz közelebb az anyag definíciójához."
Nem összemossa, hanem nagy vonalakban ismeri a közöttük lévő összefüggéseket. Így aztán kalevaleeeeez meg short question is százszor közelebb került az anyag megértéséhez, mint te, amikor ezzel akartad kiszúrni a szemünket:
"Fizikai értelemben az anyag egy gyűjtőfogalom, a különböző anyagok összességét jelenti."
Ők el tudnak mondani az anyag kvantumfizikában megismert felépítéséből annyit, amennyi matematikai apparátus nélkül is elmondható. Míg te megrekedtél egy elemi szinten.
De ez nem baj, a népesség 99%-a eddig jut.
Csak ők nem képzelik magukat szuperfizikusoknak, és nem fenekednek a fizikusok ellen.
Neked viszont ez lesz a dolgod a következő tíz évben is. Hajrá!
Maga Einstein sem tudta megmondani, hogy mi is lenne a foton, pedig ő találta ki.
Az elektromágneses sugárzás az hullám. A fényhullám, mivel véges hosszúságú, szállíthatja adagokban az energiát. Ebben nincs semmi különös. Erre jött rá Planck.
De ez nem jelenti azt, hogy a részecske, a hullám és az energiaadag ugyanaz lenne.
Ha nagyon kis léptékben nézed, nincs különbség "anyag", "mező" és "energia" között."
Értem én, csak nem értek vele egyet.
Szerintem ez 3 különböző dolog. Ha összemosod őket, azzal sem jutsz közelebb az anyag definíciójához.
A részecskékből felépülő testek alapvetően különböznek a folytonos mezőktől. Az energia pedig az anyag munkavégzőképességét jelenti, amely megint csak nem ugyanaz, mint maga az anyag.
Nem kell rögtön az ismeretlenbe futnod, hisz nem a "sötét anyag"-nak nevezett rejtélyes kozmológiai hatás mibenlétét kérdeztem. Hanem csak a fizika hagyományosan anyagnak nevezett szereplőjét. Azokat a struktúrákat, amelyeket a gyorsítókban végrehajtott ütköztetések során tömeggel rendelkező feles spinű fermionokra tudunk felbontani, miközben a közöttük lévő kötési energiák tömeg nélküli egész spinű adagokban szabadulnak fel.
A sötét anyagon pedig ráérsz azután lamentálni, hogy közel annyira megértetted a közönséges anyag felépítését, mint egy átlagos végzős fizikus diák. Nem tartana újabb tíz évig, ha elfogadnád azok segítségét, akik maguk is megjárták az utat, és sikerült megértetniük másokkal is. Leírták a könyveikben, amiket persze nem elég megvásárolni, hanem alaposan fel kell dolgozni. Ami azért több munka, mint a népszerű bsc alapkurzusokon elmondott szűk verziókat meghallgatni.
