Keresés

Részletes keresés

őszszakál Creative Commons License 2022.11.05 0 0 790

Ez nagyon érdekes, kösz az infót. Azonban volna egy kérdésem a még nem látja, és a már nem látja kapcsán? Egy nagyon öreg galaxis fénye a távolódástól vörösbe tolódik. Meddig maradhat fénykibocsájtó egy galaxis, ha idővel minden anyagot elnyelnek a fekete lyukak benne? Vagy ez ki van zárva? 

Előzmény: pk1 (789)
pk1 Creative Commons License 2022.11.05 0 0 789

Tehát ha a Tejútrendszerben pl. 30 ezer éve felrobbant egy szupernóva, akkor a galaxis egyharmada még nem is tud róla, egyharmada még látja a maradványt, egyharmada meg már nem.

pk1 Creative Commons License 2022.11.05 0 0 788

Ha nem látni a szupernóva maradványt, az azt jelenti, hogy az esemény több mint 10 ezer - 20 ezer évvel korábban történt. (Mivel innen nézzük, ehhez az 1560 évet még hozzá kell adni  :o)

Előzmény: őszszakál (787)
őszszakál Creative Commons License 2022.11.04 0 0 787

Ez a félelmetesen közeli 1560 fényévre lévő fekete lyuk, valamikor nóvaként világított, de ma csak a társcsillaga ragyog. Hol marad a csillag szétszórt maradványa? A Rák- köd 6500 fényévre van tőlünk, és jóval fiatalabbnak tűnik, mert látjuk a ködöt. A minap kiderült az is, hogy a közepén csillagpár keringőzik.

Előzmény: Elminster Aumar (786)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.11.04 0 0 786

"Az nem lehetséges, hogy szupernóva robbanás nélkül is magába roskad egy csillag?"

 

Nem lehetséges.

Az összezuhanó anyagban nő a nyomás, emiatt nő a hőmérséklet. És ez durva dolgokra vezet még jóval azelőtt, hogy egy fekete lyuk kialakulhatna.

 

Úgyhogy a csillagokból a fekete lyukak csakis brutális kataklizmával jöhetnek létre. Csendesen nem.

Előzmény: őszszakál (783)
őszszakál Creative Commons License 2022.11.04 0 0 785

A médiamunkások szeretnek nagyban gondolkodni, másokat meg lekicsinyelni.:(

Előzmény: pk1 (784)
pk1 Creative Commons License 2022.11.04 0 0 784

Ezt a "félelmetesen közel"-t nem értem.

Előzmény: őszszakál (783)
őszszakál Creative Commons License 2022.11.04 0 0 783

https://www.origo.hu/tudomany/20221104-felelmetesen-kozel-van-a-foldhoz-egy-most-felfedezett-fekete-lyuk-allitjak-kutatok.html

 

Az nem lehetséges, hogy szupernóva robbanás nélkül is magába roskad egy csillag? Elsötétülve lapul a helyén, és mint a lesőhangya áldozatra vár. 

őszszakál Creative Commons License 2022.10.22 0 0 782

OK, megvárom.;-)

Előzmény: mmormota (781)
mmormota Creative Commons License 2022.10.22 0 1 781

Talán 2052-ben kaphatsz választ. :-)

Előzmény: őszszakál (780)
őszszakál Creative Commons License 2022.10.22 0 0 780

Az lenne a kérdésem, hogy a  10+24 g/cm-nél lehet e sűrűbb egy lokális anyaghalmaz?

Pathmaster Creative Commons License 2022.10.22 0 0 779

Kis-Tóth Ágnes mondta, hogy a Planck-hossznál nem lehet kisebb a Schwarzschild-sugár, továbbá a minimális Schwarzschild-sugárhoz tartozó tömeg (a medveállatka tömege) az általa megadott adatok alapján M=1,193352E-7kg. Ezekből határoztam meg a maximális sűrűséget. Persze amikor az egész univerzum egy Planck-hossz sugarú gömbben volt, akkor ennél lényegesen nagyobb volt a maximális sűrűség.

Előzmény: Elminster Aumar (777)
szabiku_ Creative Commons License 2022.10.21 0 0 778

Az, amiről beszélsz, nem sűrűség. A sűrűséghez valódi térfogattal kell osztani, amit vázoltál, az pedig nem az. (ahogyan euklidesziség sincsen ott...)

 

A kollapszus alatt növekszik a sűrűség. Az amit a zárójelben említesz, a stabilitás határa, nem sűrűségmaximum. 

Előzmény: Elminster Aumar (777)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.10.21 0 0 777

Jelen tudásunk szerint nincsen maximális sűrűség. (Hacsaknem a fekete lyukká összeomlás határán billegő neutroncsillag sűrűségét annak tekintjük.)

 

Ugyanis ha egy ilyen neutroncsillag kap még egy icike plusz anyagot, akkor a jelen tudásunk szerint semmiféle fizikai hatás nem akadályozhatja meg a minden határon túli összeomlást. Ez a "szingularitás", az áltrel modelljének olyan tartománya, ahol a dolgok elszállnak a végtelenbe meg az egzakt nullába. A "szingularitásnak" nincsen sűrűsége. Viszont a fekete lyukaké (az eseményhorizont mögötti anyagmennyiségé) roppant széles tartományban szóródik: ha elosztjuk az eseményhorizont euklideszi térben mért gömbjének térfogatát a szingularitásnak tulajdonított tömeggel, kijöhet még az is, hogy az adott fekete lyuk sűrűsége kisebb a vízénél.

Előzmény: Pathmaster (776)
Pathmaster Creative Commons License 2022.10.21 0 0 776

Kis-Tóth Ágnes előadása alapján a maximális sűrűség: ρ≈6,7479E126kg/m3.

Előzmény: mmormota (764)
emp Creative Commons License 2022.10.21 0 0 775

én is arra szavaztam volna.

Előzmény: mmormota (771)
Diótörő Creative Commons License 2022.10.21 0 1 774

Tőled sokan tanulhatnának ( pl. a mindenkit fikázók ), hogyan kell válaszolni egy laikus hülyeségeire.

Gondolom Te sem vagy már tinikorú.

Kösz szépen a kimerítő válaszaidat.

Előzmény: mmormota (763)
őszszakál Creative Commons License 2022.10.20 0 0 773

„Van, aki ezt képtelen megérteni, elfogadni. Azt hiszi, ez tudatlanságból eredő mellébeszélés.”

 

Nyilván a tudatlanság nem azokat jellemzi, akik megértik a dolgok lényegét. Az értetlenek, meg éretlenek a témához. Van aki beérik, van aki nem. Ezt is el kell fogadni. A bölcsek el is fogadják.

Előzmény: mmormota (770)
egylambos Creative Commons License 2022.10.20 -1 0 772

Szerintem amit itt a tudósok összehablatyolnak az univerzumról, annak nem sok köze lehet a valósághoz, olyan keveset tudunk róla. Az igazság még mindig odaát van, ahogy szokták mondani.

Előzmény: mmormota (770)
mmormota Creative Commons License 2022.10.20 0 0 771

Csak humor - legalábbis szerintem.

Előzmény: emp (767)
mmormota Creative Commons License 2022.10.20 0 1 770

a mai tapasztalatainkról is kiderülhet egyszer, hogy hamisak

 

Nem a tapasztalatok voltak hamisak, azok nagyon is jók voltak. Csak nem elég pontosak, nem elég széles tartományban voltak tapasztalatok. Az az időfogalom, amit ennek alapján kialakítottak, jól lefedte az akkor rendelkezésre álló tapasztalatokat, csak az újabb méréseken, megfigyeléseken bukott el. Nem sült bolondság volt, működött, csak később felismerték a korlátait.

Könnyen előfordulhat, hogy az újabb modell korlátai is kiderülnek majd, akkor lehet majd még jobbat

kitalálni.

 

Ha megváltoztatunk egy fogalomkészletet, akkor nem változik meg annak a jelentéstartalma, a lényege?

 

A lényege a matematikai modell, a szavak csak segítik a megértést. Meglehetősen fontos, de aki nem foglalkozott fizikával, nehezen fogadja el:

nem abban van a lényeg, hogy egy bizonyos dolog, pl. a gravitáció "ez meg az" (távolhatás, mező vagy éppen görbült téridő), ezek csak szavak.

Hanem abban, hogy "ilyen meg olyan", vagyis a tulajdonságait, a megfigyelhető jelenségek kiszámíthatóságát próbálja elérni a fizika.

 

Az "ez meg az" típusú magyarázat akkor működik csak, ha ismert, megértett, egyszerűbb részekből lehet valamit összerakni. Pl. sebváltó: állítható áttételezésű fogaskerekes szerkezet

 

Az ilyen magyarázat általában nem lehetséges alapvető természeti jelenségek esetében. Pl. a "mi az elektron" kérdésre nincs fentihez hasonló válasz, nem is várható, hogy valaha is lesz, nem is cél hogy legyen. A "milyen az elektron" a jó kérdés, vagy más szóval a "hogyan lehet az elektront modellezni"

kérdés.

 

Nem változtat ezen az sem, ha kiderül később, hogy az adott objektumot a későbbiekben célszerű úgy modellezni, hogy több más egyszerűbb rész modelljéből rakjuk össze, pl. az atomokat. Ugyanis azt nem ismert, megértett dolgokból rakták össze, mint a sebváltót. Hanem még ismeretlenebb, felderítendő tulajdonságokkal rendelkező objektumokból, amiknek a kölcsönhatásait is fel kellett deríteni. Nagyon más ez, mint a sebváltós példa. 

 

Van, aki ezt képtelen megérteni, elfogadni. Azt hiszi, ez tudatlanságból eredő mellébeszélés.

 

Előzmény: őszszakál (765)
őszszakál Creative Commons License 2022.10.20 0 0 769

Itt értesültem róla, nem tudjuk pontosan, hogy mikor. Béke poraira.

Előzmény: emp (768)
emp Creative Commons License 2022.10.20 0 0 768

iszugyi meghalt?

mikor?

 

sajnálom, RIP

Előzmény: őszszakál (766)
emp Creative Commons License 2022.10.20 0 0 767

ez vajon irónia volt DGy-től, vagy valódi becslés?

komolyan érdekel, és te biztosan a forrást is ismered.

Előzmény: mmormota (763)
őszszakál Creative Commons License 2022.10.20 0 0 766

„Ezeket biztos forrásból tudod, pl. megálmodtad? :-)”

 

 

Ezek nem az én álmaim voltak, hanem a megboldogult „iszugyié”. Nugodjon békében!

Szerinted lehetséges az, hogy egy anyagi konstelláció, tömeges test, nyugalmi állapotba kerül és nem sugároz ki elektromos hullámokat, csak gravitációsat, amit viszont csak akkor észlelhetünk, ha „nagypályások” ütköznek meg egymással?

Előzmény: mmormota (764)
őszszakál Creative Commons License 2022.10.20 0 0 765

„Mivel a hétköznapi életben azt tapasztaltuk, hogy nagyjából egyformán öregszünk az órák is jó közelítéssel egyformán járnak stb, ezt extrapolátuk, és kitaláltunk egy téves idő fogalmat.”

 

Vagyis a tapasztalatainkról kiderült, hogy tévesek voltak. Ha ez az okfejtés igaz, akkor a mai tapasztalatainkról is kiderülhet egyszer, hogy hamisak. /a tévedés joga, továbbra is fenntartva?/

 

„Csak annyit, hogy sikerült még jobb, még szélesebb tartományban használható modellt alkotni, aminek más a fogalomkészlete is.”

 

Ha megváltoztatunk egy fogalomkészletet, akkor nem változik meg annak a jelentéstartalma, a lényege? Az idő lényege/eddig/ abban állt, hogy múlik, telik, halad, gyorsul, lassul, megáll. Kinek hogyan „jelentkezik”. A matek szerint, mehet visszafelé is, mert nem ellenkezik a logikával. Melyik logikával, mert több is van belőle? Maradok továbbra is a hétköznapi tapasztalatnál, a szavannai majomtól örökölt logikánál, mert az túlélte a kihalását bennem. ;-)

Előzmény: mmormota (763)
mmormota Creative Commons License 2022.10.20 0 0 764

Ezeket biztos forrásból tudod, pl. megálmodtad? :-)

 

Nincsenek fekete lyukak

Ezt elég nehéz ma már vitatni, talán nézd meg ezt a videót:

https://www.youtube.com/watch?v=rToQgaiMy4M

nem lépnek fel szingularitások

 

 

Ezt sacc/kb mindenki így gondolja. Nem arról van szó, hogy a fizikusok valami miatt mindenáron hisznek a szingularitásban, és belebetegednének a hiányába. Csak arról van szó, hogy amíg többet nem tudunk erről a részletről, addig így lehet legjobban matematikailag modellezni.

Ha majd többet tudunk (kvantumgravitáció, 2052), akkor majd úgy modellezzük.

Aki csak rácsodálkozik az egészre, annak meg nem az a lényeg, ami miatt az elmélet létezik egyáltalán, vagyis a megfigyelhető jelenségek minél pontosabb modellezése. Hanem ennyi marad: van szingularitás vagy nincs, igen/nem, ne tereljetek. Tényleg hittel hisz, hogy ez a lényeg, a többi csak ködösítés. 

Előzmény: őszszakál (762)
mmormota Creative Commons License 2022.10.20 0 0 763

fizikailag lelassul az idő

 

Az idő tulajdonképpen egy jó nagy félreértés volt. A mindennapi tapasztalatok alapján alkottunk egy olyan időfogalmat, ami teljesen és tökéletesen téves. Mivel a hétköznapi életben azt tapasztaltuk, hogy nagyjából egyformán öregszünk az órák is jó közelítéssel egyformán járnak stb, ezt extrapolátuk, és kitaláltunk egy téves idő fogalmat.

 

Valami olyat, ami mindentől függetlenül pereg, mindennek és mindenkinek mindenhol egyforma, nem függ semmitől.

 

Ez simán egyszerűen tévedés. Csak közelítőleg igaz, ha kicsik a sebességek, nem játszanak nagyon nagy tömegek, nem túl pontosak a mérések.

 

Ez a hibás idő fogalom bevált a gyakorlatban, még fizikai elméletekben is megállta a helyét.

 

Egészen addig, amíg nem kezdtünk nagyobb sebességű dolgokat megfigyelni, pontosabban mérni.

 

Akkor kiderült, hogy bevett, megszokott, természetesnek tekintett idő fogalmunk egyszerűen hibás.

Mivel annyira megszoktuk, nagyon nehéz volt ezt elfogadni. Az emberek ösztönösen arra gyanakodtak, hogy jó az, csak esetleg mérési hiba, vagy valami rejtett mechanizmus az, ami miatt mást mérünk.

 

Pedig semmi ilyen nincs, az eredeti elképzelés simán és egyszerűen egy mélyen beágyazódott, régi tévképzet. Az idő nem olyan, mint ahogy elképzeltük.

 

Vajon egy év milliárdok óta úron lévő fénnyel nem történik semmi, ami eredményezhet egyfajta vörös eltolódást, amire mi azt mondjuk, hogy tágul a tér?

 

Ha csak ennyit tudnánk a dologról, akármi más is lehetne. Csak éppen rengeteg más kísérlet és megfigyelés létezik, amelyek látszólag nem is kapcsolódnak közvetlenül, mégis egy olyan egységes elmélet magyarázza ezeket, amelybe ez is illeszkedi. Pl. a színkép eltolódása, fény elhajlás tömegek miatt, gravitációs lencsék, gravitációs hullámok, órák járása gravitációs potenciálkülönbség mellett, és így tovább. Ezek és még sok más összeállt egy egységes elméletbe, és ebbe illeszkedik ez is.

 

Netán egyszer felfedeznek valamit, ami alapjaiban írja át a fizika ezen részét.

Ez teljesen természetes. Így fejlődik a fizika. Lényeges azonban, hogy egy gyökeresen más modell bizonyos korlátokon belül vissza fogja adni ennek az elméletnek a megállapításait. Hiszen ez is, az is mérésekre, megfigyelésekre támaszkodik.

Pl. Newton gravitációs elmélete fényesen bevált, ma is használják. Egy laikus valahogy arra figyel, hogy a tömegvonzás az valami egész más, mint a téridő görbület. Pedig mindkettő nagyon jó és bevált modell, csak a görbületes szélesebb tartományban ad helyes adatokat. A tömegvonzás meg a téridő görbület csak szavak, gondolati konstrukciók elemei, amelyek ugyanazt a jelenséget modellezik más alapfogalmak segítségével. A lényeg pedig a matemtaika, ami mögöttük van. 

Vagyi, ha jön mondjuk egy egyesített kvantumgravitációs modell (mint DGy-től tudjuk, 2052-ben), amely ugyanezt mittudomén szuperbránok harmonikus szinkronizációjával magyarázza, az nem azt jelenti, hogy a tömegvonzás is, a téridő görbület is hibás magyarázat volt, a brán a tutti igazság.

 

Csak annyit, hogy sikerült még jobb, még szélesebb tartományban használható modellt alkotni, aminek más a fogalomkészlete is.

 

 

 

Előzmény: Diótörő (760)
őszszakál Creative Commons License 2022.10.20 0 0 762

„Az anyagnak egy maximális sűrűsége van, kb 10+24 g/cm-nél. Sem a kölcsönhatásokban, sem a tér-időben nem lépnek fel szingularitások. Nincsenek fekete lyukak, és nem volt ősrobbanás.”

Előzmény: Diótörő (760)
őszszakál Creative Commons License 2022.10.20 0 0 761

„Netán egyszer felfedeznek valamit, ami alapjaiban írja át a fizika ezen részét. „

 

A nemrégen elhunyt Szász Imre Gyula dr. részecske fizikus szerint, a gravitáció nem egyetemes tömegvonzás, mert gravitációs töltések okozzák, amikből taszító is létezik. Ráadásul az elektromos töltésekkel szemben, az azonos előjelűek vonzzák egymást, míg az elektromosak taszítják. Az experimentum crucis alapján igazolta, hogy a gravitáló tömeg nem azonos a tehetetlen (inerciális) tömeggel.   

Előzmény: Diótörő (760)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!