A stabil neutron, az elektron-neutrinó és a proton-neutrinó képzése a h0=h/387 nagyságú Lagrange multiplikátorral jelenti a vizválasztot az ATOMISZTIKUS fizika és a tévesen elfogadott energetikus modern fizika között
Kb úgy ahogy mi is meg tudnánk oldani, pl a hidrogen atomban az elektron közelebb a protonhoz 2.04 MeV energia kisugárzása mellett, ha megzavarjuk az elektron nyugalmi pályájat a hidrogenban.
A részecske reakció egyenletek mindakét oldalán ugyanannyi elemi részecske e, p, P, E. áll, és ezekkel NEM is történik a reakció alstt SEM semmi más, mint hogy ezek csak kötni tudjak egymàst. A kötés alatt a részecskêk energiát sugároznak ki. Ez az atomisztikus fizika lényege.
Szerintem, mint kölcsönhatás, elegendö az elektromágnesesség és a gravítáció. Az atomisztikus fizika lemond az erös- és gyenge-kölcsönhatád létezéséröl, legalabb is 10-20 cm fölötti relativ távolságokig, amiröl már szó volt. A szó legszorosabb értelmében magfúzíórólnem is szabad a fizikàban neszélni. A Nap az energia termelesre máshogy.oldja meg.
Vége a kvantumtér elméletek alkalmazásának a fizikàban. Ezek, a QED és a QCD, érvénytelen probálkozások voltak.
Amennyiben a kéttípusú anyag eléri a legnagyobb sűrűségét, a nem sugárzó alapállapotát, akkor csak a vonzó gravitáció hatása érvényesül náluk. Viszont a kéttípusú anyag gravitációsan taszítja egymást. Milyen közel kerülhet egymáshoz két ilyen objektum ahhoz, hogy a taszítás is „beinduljon”?
"Ezt hogy az elton a pozitront "semlegesíti" félre lehet érteni."
Az elton és a pozitron is egy semleges "hidrogén atomot" képez. Azonban ez a hidrogén gravitációsan taszítja azt a hidrogént, amely amelynek proton az alkotója. (ezért képeznek két táborra szakadó csomósodó anyagot) A sugárzásuk alapján azonban nem lehet megkülönböztetni őket. Talán az egy mást taszító galaxisok lehetne az igazolása az elton bázisú anyagnak.
Azt hogy minden más részecskét fel lehet építeni a tömegükkel együtt, a Prognoses of Composite Particles cikkben leirtam. Nem kell tehàt a Higgs részecske.
A proton-bázisu anyag összetétele P,e,p , az elton-házisué meg E,p,a,. Mivel a proton és elton tömege 2000 szerese az elektron, pozitronok tömegével szemben a kétféle elektromosan semleges anyag rendszer gravitációsan taszitja egymàst. Ezért NEM látunk mi "antianyagot".
Eddig csak azt tudtuk, ha egy bizonyos tömegü részecskének pozitiv elektromos töltése van, akkor létezik ugyan avval a tömeggel egy negativ elektromos töltésü részecske is.
Ehhez az jött az én eéleyemben hozza, hogy ha egy reszecske pozitiv gravitációs töltéssel LÉTEZIK, akkor létezik egy negativ gravitácios töltésü részecske is. Ezt a modern fizika eltévesztette, mert azt.hitte,.hogy minden részecskének "antirészecske" párja van, amik megsemmisítik egymást, ami nem.igaz,.mert ezek neutrínòkat képeznek.
Az én részecskefizikai Standard Modellem sokkal egyszerübb mint az elfogadott SM,.amiben pl. a neutrínòk mint önallo elemi részecskék szerepelnek.
Ez az én szimmetria modellem, amivel az összes többi részecskét fel lehet épiteni. NEM.kell semmilyen SU3 modell.
„A szimmetria, ha valakinek kell, az elemi töltések eloszlásából vezethetö le.”
A proton és az elektron elektromos töltése szimmetrikus, mert semlegesítik egymást. Így az elton és a pozitron is semlegesítik egymást. Azonban mindegyiknek van gravitációs töltése is, amik jóval kisebbek az elektromosnál. Hol itt a szimmetria? A gravitációs töltések pedig úgy „semlegesítik egymást”, hogy a tömeg valójában nem tűnik el, csak a töltés hatása. Az eltonnal csomósodott anyag taszítja a protonnal csomósodott anyagot, amiben látok szimmetriát, csak kísérletileg igazolhatóságot nem. Ennél miért nem tűnik el a gravitációs töltések hatása? Az univerzális anyageloszlás lehet szimmetrikus, ha homogén és izotrop képet mutat. De ki látja az egész univerzumot egy időben, ha a távolság növekedésével egyre mélyebbre tekintünk a múltba?
A GUT-om legfontosabb képletei a 7042-es hszban állnak, amik egy axiómarendszerre alapúlnak és amik legmarkásabb jellemzöi négyféle stabil elemi részecskêk, az elektron, a pozitron, a proton és az elton.
Az eltont a modern fizikusok "antiprotonnak," csúfolják.
A modern fizikat követök részéröl nagy az ellenállás, mert én elsönek az energetikus fizikat dobtam ki a tudományból, s utána egyböl az "elfogadott" kvantumfizikát.
A kvark elméletét meg be sem fogadtam.
Így nem.maradt sok meg a 20. szazabdeli fizikából, Einstein szégyenére.
A Nagy Egyesített Elmélet GUT kodolgozása már évtizede várat magára, de NEM sikerül.soha.
Nékem sikerült is,.persze nem a kvantumtér elmélet és a szimmetria modellek egyesítésével, hanem az atomisztikus fizikàval és a gravitáció és elektromágnesesség egyesítésével egy elméletben'. www.atomsz.com
Természetesen a gravítáció is be van épitve a részecskefizikába.
