Az enyhén szólva gyér létszámú szurkológárdával rendelkező MTK-nak 7,5 milliárd forintért építettek egy vadi új stadiont, erre Deutsch Tamás csapata szégyenszemre idén ismét kiesett az NBII-be.
Az Ifjúsági Magazin 1983. decemberi számának 25.oldalán egy akkor 17 esztendős budapesti gimnazista osztotta meg gondolatait az olvasókkal. A Kaffka Margit Gimnázium harmadik évfolyamára járó fiatalember "Mi az, ami abszolút nem érdekli a T. tanuló ifjúságot?" címmel adja közre gondolatait. A gimnazistát Deutsch Tamásnak hívták és írásának elején azon bosszankodik, hogy az akkori diákságot teljes mértékben hidegen hagyta a KISZ politikája.
„Hogy ide jutottunk, az tény, hogy miért, annak sok oka van. Elöljáróban azonban köteles vagyok megjegyezni: a fent említett kijelentés alól, mely szerint iskolánk diákságának nem első számú szívügye a KISZ, szerencsére van kivétel. Közéjük sorolom magamat is” – írta nyílt levelében Deutsch, akit később rövid ideig Deutsch-Für Tamásnak is hívtak.
A szerző kifejti, hogy ez az érdektelenség a fiatalok részéről mindössze csak egy felületes, tudományoskodó érvelés, hisz ezzel a közömbösséggel nemcsak a KISZ-ben való elkötelezettség hiánya jelenik meg, hanem az iskolákban az érdeklődésre számot nem tartó munka ellen lépnek fel.
"Első számú hibaként az a tény említhető, hogy a KISZ munkájában (és itt csak az iskoláról beszélek) a tévesen értelmezett mozgalmiság dominál" – folytatja gondolatait Deutsch Tamás. Véleménye szerint el kellene érni, hogy a KISZ "ténylegesen a fiatalok politikai-ideológiai nevelésére törekedjen", hiszen óriási ezen a területen a lemaradás.
"Igen fontosnak tartom, hogy a KISZ-tagok végezzenek társadalmi munkát, tegyenek különböző felajánlásokat, viszont ezeknek a feladatoknak pontos céljuk legyen" – tesz javaslatot a szerző e fontos célok elérése érdekében, majd mondandóját a következő gondolatokkal zárja: "Köszönöm, hogy volt szíves végigolvasni ezt az írást, habár tudom, a téma már a könyökén jön ki. Szeretném remélni, hogy elgondolkozik néhány itt olvasott soron, és érdemlegesnek érzi, hogy a jövőben tegyen valamit a KISZ munkájának jobbátétele érdekében!"
Deutsch Tamás 1984-ben érettségizett le, majd 1986-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait.
Anélkül, hogy részleteznénk, milyen tisztségeket töltött be pártjában, illetve az első Orbán-kormányban, két aspektusra érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a politikus attitűdje nem sokat változott az utóbbi 29 évben, hiszen a Twitter nevű közösségi oldalon manapság ugyanúgy "közkinccsé teszi" gondolatait, mint a rendszerváltás előtti ifjúsági lapban.
A dajcstomi néven rendszeresen "publikáló" Deutsch 2011 márciusában például azt írta: „Vannak szemét alakok. Vannak aljas emberek. Vannak rosszindulatú örültek. Vannak irtózatos gecik. Vannak gusztustalan rohadékok. És van Gyurcsány.”
A másik említésre méltó körülmény, hogy a tősgyökeres budapesti európai uniós képviselő a közelmúltban még Hódmezővásárhelyen lakott, sőt a Csongrád Megyei Közgyűléstől a megye díszpolgári címét is megkapta. Miután idén márciusban átvette az elismerést, egyre kevesebbet hallatott magáról az alföldi városban, melynek polgárait korábban saját arcképét ábrázoló falinaptárral is megajándékozta.
Mivel idén tavasszal nyilvánosságra került, hogy Lázár János (akivel szintén volt néhány politikai csörtéje) a nyártól a Miniszterelnökséget vezeti, és ezért le kell mondania a polgármesteri funkciójáról, ellenzéki körökben az a szóbeszéd járta, hogy Deutsch szívesen indulna a Fidesz színeiben a posztért a szeptemberi időközi választáson.
Mivel a Fidesz prominensei szerint Deutsch számára ez visszalépés lett volna, nem is foglalkoztak ezzel a lehetőséggel. Végül az addigi helyettes, Almási István ült bele Lázár székébe, igaz Deutsch Tamásnak is maradt elég funkciója, hiszen többek között az MTK SE elnöke.
Az a helyzet, hogy egy 52%-os eredmény akkor is jelentős bizalmat mutat a kormány iránt, ha egyébként a választási kampányban a kormánynak lejtett a pálya.
Ezek nélkül a Fidesz és Orbán alfelét simogató KDNP még 10%-ot sem érhetne el egy demokratikus választáson!
Nekünk kiválóan megfelel ez a magyarázat, mert amíg erre hivatkoztok, garantált a legközelebbi bukásotok is.
Az is tény, hogy az 52,5 százalék az alábbi durva peremfeltételek mellett jött ki:
- a Fidesz milliárdokból kampányolhatott - a Fidesz lenyúlta hirdetési felületeket - a Fidesz az országot lefedő médiájában tömény hazugságkampányt folytatott - a Fidesz milliárdokból megvásárolta, kettős állampolgárrá tette a kárpátaljai és a vajdasági magyarokat - a Fidesz a kistelepüléseken kihasználta a nyomorgókat, hogy rájuk szavazzanak - a papok (tisztelet a kivételnek) a Fideszt támogatták prédikációjukban - a Fidesz százmilliárdokkal rettegésben tartotta a magyarokat a migránsfenyegetéssel - az Orbán banda lenyúlta és ellopta az ország javait és hatalmas vagyonra tett szert
Ezek nélkül a Fidesz és Orbán alfelét simogató KDNP még 10%-ot sem érhetne el egy demokratikus választáson!
Akkor most talán ejtsünk szót a családbarát kormányzásról. :)
A Családvédelmi Akcióterv a nemzeti kormány egyik legjobb intézkedése! :)))
Sok magyar család helyzetét teszi könnyebbé, sok anya és apa érzi és méltányolja az elismerést, anyagi és főleg erkölcsi támogatást, amit ezen keresztül a magyar társadalom részéről kapnak, méghozzá abszolút jogosan. Aki gyermekeket nevel, az nagyon sokkal járul hozzá a társadalom építéséhez.
Orbán Viktor, mint öt gyermek édesapja, és boldog nagypapa, ennek az ügynek hiteles képviselője.
A beszéd utolsó részét sem szívesen hagynám le pusztán azért, mert elég hosszú... mivel az is értékes gondolatokat tartalmaz. :)
Kedves Fiatalok!
Ez a föld, amelyen most vagyunk, II. Rákóczi Ferenc birtoka volt. Az egyik legnagyobb magyaré, aki az idegen hatalmasokkal szemben a magyarok, a saját hazájukban hátraszorított magyarok oldalára állt. Mindent e cél alá rendelt: teljes vagyonát, összes birtokát, rangját, becsületét és még tulajdon életét is. S ezt a célt ráhímeztette zászlóira is. Cum Deo pro patria et libertate! Istennel a hazáért és a szabadságért! Családi örökségének összefoglalása volt ez. Küldetés és szolgálat. Az erdélyi fejedelmek és a Dráva vidékének végvárait őrző várkapitányok hagyatéka. Isten segedelmében bízva harcolni és dolgozni egy szabad és magyar hazáért. Olyan parancsolat ez, amely máig kötelez.
Ez a munka vár rátok is. Járjátok be a világot, szerezzetek sok-sok tapasztalatot, és ne feledjétek soha, hogy a szülőföldetek visszavár benneteket, számít rátok. Járuljatok hozzá tehetségetekkel, és munkátokkal a magyarok nagy közös teljesítményéhez!
Ne legyen bennetek szemernyi kétség sem: együtt újra nagyok, erősek, sikeresek és győztesek leszünk.
Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
Amikor nem a szónoki emelvényen állt, akkor pedig Orbán Viktor helyet foglalt a többiek mellett, mint egy a derék, hazaszerető magyarok között.
Azt hiszem, ebben a topikban méltó és igazságos, hogy felidézzük a június 4-i napot, amit a nemzeti kormány tett a gyász napja helyett a nemzeti összetartozás napjává, mégpedig igen helyesen.
Orbán Viktor beszéde a nemzeti összetartozás napján forrás: miniszterelnok.hu 2019. június 4. Sátoraljaújhely
Jó napot kívánok!
Tisztelettel köszöntöm a Rákóczi Szövetség vezetőit, külön is Halzl Jóska bátyámat, és szeretettel köszöntöm a magyar fiatalokat szerte a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról.
Kedves Fiatalok!
Köszönöm, hogy itt vagytok, hogy eljöttetek ebbe a táborba. Sokan vannak itt közöttetek, akik a 99 éve elszakított országrészekből érkeztek ide, és vannak, akik a világ egészen távoli részeiről, egy másik hazából, ahová annak idején nagyszüleitek vagy dédszüleitek vándoroltak ki.
Ezért az első és a legfontosabb, amit tudnotok kell, hogy bárhonnan is érkeztetek, Magyarországon itthon vagytok, Magyarország a Ti otthonotok is.
Sokféle úton érkeztetek ide, Sátoraljaújhelyre, de úgy gondolom, hogy mégis van egy közös dolog, ami erre a helyre vezetett benneteket. Megértettetek a világból valamit, ami döntő fontosságú egy fiatal ember életében. Megértettétek, hogy a kötelékek, amelyek mindannyiunk nagy családjához, a magyar nemzethez fűznek minket, sokkal többé, izgalmasabbá és teljesebbé teszik egy fiatal életét.
Bennünket, akik itt vagyunk, összekapcsol, hogy közös örökösei vagyunk a magyarok világraszóló teljesítményének, mindannak, amit őseink itt, a Kárpát-medencében építettek, s világszerte a kultúra, a tudomány, a gazdaság és a sport területén letettek az asztalra.
És ez az örökség mindannyiunké, minden magyaré, bárhol is éljen a világon. Legyetek büszkék rá, őrizzétek meg, tegyétek hozzá a magatok részét, és adjátok tovább majd a gyermekeiteknek is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kilenc éve annak, hogy úgy döntöttünk, nemzeti történelmünk legsötétebb napja ne csak lesújtson, hanem erőt is adjon, egymáshoz is emeljen minket. 2010 óta Trianon évfordulója a magyarság részekre szakításának gyásznapjából nemzeti összetartozásunk emléknapjává emelkedett. 99 éve a harangokat félreverték. Értünk szóltak, a mi megmaradásunkért. Azt üzenték, hogy a brutális békediktátum ellenére élni akarunk, hogy magyarként akarunk élni, és dolgozni fogunk, hogy megteremtsük nemzeti összetartozásunk jogi, kulturális és gazdasági feltételeit. Ami igazságtalan volt valaha, az is marad az idők végezetéig. Az idő a sebeket gyógyítja, az amputációt nem. Az eltelt idő semmit nem változtatott azon a tényen, hogy ami 99 éve történt nem tárgyalás volt, hanem diktátum, büntetés, amit a háború elvesztéséért mértek ki ránk. A döntés mögött a győzteseknek semmiféle erkölcsi fölénye nem volt, csak erőfölénye. Olyan emberek millióit büntetették meg, akik mentek, mert a hazájuk szólította őket. Nem tehettek róla, hogy egy olyan háborúban kellett harcolniuk, amelynek nem volt jó, és nem volt igazságos oldala. Ami 99 éve történt, arról már ítéletet mondott a történelem. A győztesek felsőbbrendű, egész nemzeteteket büntető döntései nem a szabadság, nem a béke, hanem újabb ellenségeskedések, diktatúrák és a későbbi háborúk magvait vetették el Európában. Egymás után értek minket a nemzeti szocializmus, majd a kommunizmus ökölcsapásai, amelyeket a békediktátumok készítettek elő. A II. világháború után pedig egész Közép-Európát, annak minden népét odadobták a Szovjetuniónak és a kommunista világrendnek. Akik győzelmeket arattak felettünk, azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. 99 évvel Trianon után mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat. Megmaradtunk. Azt tettük, amit Széchenyi tanácsolt: a ránk dobált kövekből lépcsőt építettünk. Itt vagyunk Európa közepén – a szétszakítottság, a háborúk és a diktatúrák ellenére is. És nemcsak túléltük ezt az időszakot, de ma mi vagyunk a Kárpát-medence legnépesebb nemzete.
Tisztelt Emlékezők!
Gazdasági, kulturális és katonai erőnk napról napra látványosan gyarapodik. Ideje, hogy használjuk. A kérdés csak az, hogy mire használjuk? Az én válaszom, a kormány és a kormány mögött álló milliók válasza az, hogy erőnket a közép-európai népek összefogása érdekében kell felhasználnunk. Együtt akarunk működni a szomszédainkkal, és aki velünk együttműködik, az jól is jár. A száz év magyar magány véget ért.
Megtaláltuk az utakat, és megragadtuk az esélyeket, amelyek egymáshoz vezettek minket. Nehéz út volt ez, tele buktatókkal és gyanakvással, de ma már mérföldekre vagyunk attól, ahonnan a szovjet világból kiszabadulva harminc éve elindultunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Fiatalok!
Nektek talán már nehéz elképzelni, de amikor én annyi idős voltam, mint most Ti, szóba se jöhettek ilyen táborok. Akkoriban az iskolában mélyen hallgattak arról, hogyha bármely irányban átmegy az ember a magyar határon, akkor ott szintén magyarokkal fog találkozni.
Ma pedig ott tartunk, hogy újra természetes, hogy felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, magyarországi és diaszpórából érkezett magyar fiatalok együtt gondolkozzanak a közös jövőjükről. Ez korábban csak a bátor hazafiak merész álma volt.
Harminc éve ezek a bátor hazafiak megalapították a Rákóczi Szövetséget, és ezzel egy teljesen új időszámítás kezdődött a magyar politikában. Az alapítók azt akarták, hogy a szétszakítás és a szétszóratás után a nemzetegyesítés és a nemzetépítés korszaka induljon el a magyarság életében.
