Arra gondoltam, hogy a frissen alakult klánok itt reklámozhatnák magukat és gyűjthetnének új tagokat.
Meglátjuk lesz-e ennek a topicnak létjogosultsága. Persze jó lenne ha nem veszekedési hely lenne belőle.
1703–11 között vívott kuruc szabadságharc vezetőjének, II. Rákóczi Ferencnek az édesapja
Ferenc II. Rákóczi György fejedelem (ur. 1648-1660) és Báthori Zsófia gyermekeként, Gyulafehérváron látta meg a napvilágot. Az erdélyi rendek már 1652-ben, hét esztendős korában apja örökösének választották, a fiatalember azonban végül soha nem foglalhatta el a fejedelmi széket. Ennek fő oka Rákóczi György 1657. évi lengyelországi hadjárata volt, amire az uralkodó eléggé meggondolatlanul vállalkozott: a Porta ugyanis eltiltotta az északi királyság megtámadásától, ő viszont úgy vélte, ha a lengyel trónt sikerül megszereznie, kellő erőt mutathat majd fel az oszmánok ellen.
Rákóczi azonban rosszul számított, mivel 1657 során valamennyi szövetségese cserben hagyta, visszavonulása után pedig Damoklész kardjaként lebegett Erdély felett egy török-tatár bosszúhadjárat rémképe. II. Rákóczi György ráadásul a rendek akarata ellenére is ragaszkodott hatalmához, a belviszályok pedig 1660-ra odáig vezettek, hogy a fejedelemség teljesen kiszolgáltatottá vált, miközben gazdag földjét felperzselték a Porta által rászabadított hadak. Ezzel magyarázható, hogy miután Rákóczi György 1660-ban elesett a szászfenesi csatában, fia nem kapta meg örökségét, és özvegy édesanyjával együtt a család felső-magyarországi birtokaira vonult vissza. Báthori Zsófia, aki egykoron csak elhunyt férje kedvéért vette fel a kálvinista hitet, hamarosan rekatolizált, mi több, Ferencet is áttérítette erre a vallásra, amivel elnyerte I. Lipót (ur. 1657-1705) rokonszenvét.
Az uralkodó 1664-ben grófi rangot, majd 1666-ban sárosi főispáni címet adományozott Rákóczinak, a férfi azonban az 1663-64. évi török háború kiábrándító befejezése, az előnytelen vasvári béke miatt ekkor már egyáltalán nem szimpatizált a bécsi udvarral. A Wesselényi Ferenc nádor vezette főúri összeesküvők 1665 körül Rákóczi Ferencet is megkörnyékezték, aki Zrínyi Ilonával kötött házasságával lényegében megpecsételte csatlakozását. A frigyből egyébként később három gyermek született: a legidősebb, György még csecsemő korában elhunyt, Julianna és a legkisebb – egyben leghíresebb – utód, Ferenc azonban megérte a felnőttkort
Rákóczi Wesselényi nádor 1667-ben bekövetkező halála után is a mozgalom aktív tagja maradt, amiben az is szerepet játszott, hogy az összeesküvés élén ekkor már apósa, Zrínyi Péter horvát bán állt. 1670 tavaszán a sárosi főispán robbantotta ki a Tisza vidékén kezdődő felkelést, mely Bécs gyors közbeavatkozása, Zrínyi és Frangepán Ferenc elfogása miatt rövid időn belül kudarcba fulladt. Miután társai Bécsújhelyre kerültek, Rákóczi Ferenc letette a fegyvert, azonban a többi arisztokratához hasonló módon ő is felségárulási perre és halálos ítéletre számíthatott. A férfi végül mégsem jutott vérpadra, ugyanis Báthori Zsófia és a magyarországi jezsuita rend több elöljárója rábeszélte Lipótot Rákóczi életének megkímélésére. A rebellis főúr hivatalosan édesanyja ellenreformációs érdemei miatt kapott kegyelmet, de vélhetően az a 300 000 forint – és még számos családi várkastély – is sokat nyomott a latban, amit 1670–71 során az özvegy egyetlen gyermekéért a kincstárnak adományozott
Az összeesküvés lelepleződése után Rákóczi Ferenc visszavonult a politikától, a későbbiekben pedig igyekezett még a gyanúját is elkerülni annak, hogy összejátszik a szökött jobbágyokból és végvári vitézekből verbuválódó bujdosókkal. Az arisztokratának a sors amúgy sem hagyott sok időt a közéleti szereplésre, ugyanis nem sokkal legkisebb gyermeke születése után, 1676 júliusában váratlanul meghalt. Rövid élete miatt I. Rákóczi Ferenc lett a dicső família legkevésbé ismert férfitagja, akinek nevét elsősorban fia, a kuruc szabadságharcot vezető fejedelem kapcsán őrizte meg az utókor.
Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen mint Mátyás királyt emlegeti. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól Ausztria hercege.
A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint egy vadászat alatt levette gyűrűjét, s azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, majd az esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt. [1]
A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, édesanyja egy holló segítségével levelezett vele. (Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.) [1]
Mátyást hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának, ezért előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, később pedig Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra is; olvasmányait Vitéz János válogatta meg számára. [1]
Bátyja, Hunyadi László kivégzése után a Hunyadi párt zászlajára Mátyás neve került, aki V. László foglyaként, az István nevű toronyban várta szabadulását. Szilágyi Mihály támadásai következtében zürzavar támadt az országban, s a király hatalma és népszerűsége egyre csökkent. Szilágyi Bécsbe, majd Prágába vonult, s túszként magával vitte Hunyadi Mátyást is. V. László bosszút esküdött, de az esküvöjére készülő királyt váratlanul elragadta a halál. [1]
Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba Vitéz János vezetésével, hogy Budára kísérje az addig raboskodó Mátyást. Az előre kialkudott váltságdíj kifizetése után a díszes csapat Esztergomnál kelt át a Duna repedező jegén, majd 1458. február 15-én érkezett a fővárosba. [1]
1458. január 24-én Budán, a Duna jegén a főpapok és a főurak királlyá választották, de kiskorúsága miatt Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá nevezték ki. [1]
Mátyásnak néhány évvel trónra kerülése után sikerült megszilárdítania hatalmát. Miután felszámolta az elégedetlen főurak lázadását (1459), Jilska felvidéki uralma is összeomlott. [3]
1463-ban Mátyás a bécsújhelyi megállapodás értelmében 80.000 aranyforint váltságdíj ellenében visszaszerezte Frigyestől a Szentkoronát. Az egyezség része volt az is, hogy a törökök ellen közösen harcolnak, valamint lefektették, hogy amennyiben Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Mátyás 1464. március 29-én Székesfehérváron koronáztatta meg magát. [1]
Mátyás uralkodása kezdetén központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete sereg képezte. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül. [1]
Fokozta a már korábban felállított állami hivatalok, a kancellária, a kincstartóság, a személyes jelenlét bírósága szerepét. Csillagvizsgálót állíttatott fel Budán. [2]
Költségeinek növekedését az adórendszer 1467-es újjászervezésével fedezte. A főkincstartó pozícióját, aki az ország pénzügyeit felügyelte (napjainkban pénzügyminiszter), ezután nem nemesek töltötték be; a főkincstartó civil foglalkozássá vált. A pozíciót innentől egy budai polgár, Ernuszt János töltötte be. A kapuadó helyett a füstadót vezette be, mivel korábban előfordult, hogy több házhoz csak egyetlen kapu tartozott.
Emellett a háztartás lett az alapja az 1468-tól évente akár kétszer beszedett rendkívüli adónak (segély, hadiadó). A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogy együttes összegük évi egy forintra rúgott. Mátyás és tanácsadói eltörölték a harmincadvámot. A távolsági kereskedelem új behozatali és kiviteli vámját, a koronavámot minden kereskedéssel foglalkozó embernek fizetnie kellett. A névváltozással elérték, hogy a korábban szerzett vámfizetés alóli mentesség megszűnt.
A pénzügyi reformoknak köszönhetően Mátyás évi bevétele 500 ezer és 700 ezer Forint körül alakult, mellyel alig maradt el a legnagyobb európai államoktól. [2] [3]
Mátyás bevételeinek növekedésével párhuzamosan fejlesztette a hadsereget. Az 1460-as évek közepétől egyre több zsoldost fogadott fel. A zömében csehekből és lengyelekből álló sereg létszáma a bevételektől függően akár 15-20 ezer fő is lehetett. A sereg 4 fegyvernemre oszlott: nehéz- és könnyűlovasság, gyalogosok, tüzérség. Egy lovaskatona havi zsoldja 3, egy gyalogosé 2 Forint volt. [3]
Mátyás – apjával ellentétben – nem erőltette a törökellenes támadó hadjáratokat, hanem aktív védelemre rendezkedett be. Kialakította a második déli védővonalat, mely Karánsebestől, a Szerémségen keresztül az Adria irányába húzódott. Hagyta, hogy a törökök megszállják a Balkán félszigetet, de azt már nem akarta, hogy ellenőrzésük alá vonják a délnyugati határvidéket, ezért 1463-ban visszafoglalta Jajca várát. Emelett Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi István rendszeres portyákat vezetett a törökök által megszállt Szerbiába és Havasalföldre. [3]
Mátyás udvarában sok neves külföldi művész és tudós megfordult; pártfogását sok magyar humanista, többek között Báthori Miklós, Janus Pannonius és Váradi Péter is élvezte. Mátyás gyorsan felismerte a nyomtatás jelentőségét. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt; a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat. Budán és Visegrádon reneszánsz stílusban építkezett, elsőrangú olasz művészeket foglalkoztatva. [2]
A feudális szétdaraboltság megszüntetése kedvezően hatott a fejlődő árutermelésre; megszilárdult a városok ipara és kereskedelme, s növekedett a mezővárosok gazdasági jelentősége is. [2]
Mátyás hadjáratokat indított Csehország és Nyugat felé is. Felismerte, hogy a törökök ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni, amihez a Német-római Birodalom erőforrásaira volt szükség, amihez császárrá kellett választatnia magát. Sikeres csehországi hadjáratát követően Brünnben, 1469. május 13-án cseh elenkirállyá koronáztatta magát, hogy így választófejedelem lehessen. Podjebrád György csehországi uralmát azonban nem tudta felszámolni, akinek örökébe a lengyel Jagelló Ulászló lépett. Úgy tűnt, hogy a háborúnak sohasem lesz vége, 1479-ben mégis békét kötöttek. Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címét, s Mátyásé lett Szilézia, Morvaország és Lausitz. [2]
Mátyás Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixszal kötött házasságot, hogy megoldja a törvényes utód kérdését, de sikertelenül. [2]
Külpolitikáját maga irányította, az ország kormányzásában pedig titkárára és tanácsosaira hagyatkozott. A növekvő hadikiadások előteremtésében Nagylucsei Orbán volt segítségére. [2] Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló ház szövetségre lépett egymással, s III. Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó járófejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás körbezárta Bécset. III. Frigyes – mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét – 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet. [3]
Mátyás tovább folytatatta a háborút azért, hogy egy bécsi asszonytól született fia, Corvin János érdekében az 1463-as szerződés érvényét veszítse.1483-ban elfoglalta tehát Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset, s a királyi székhelyet is ide helyeztette át. Terveit nem volt képes maradéktalanul véghezvinni, mert 1490. április 6-án, Bécsben váratlanul meghalt. [1]
Albert király és Erzsébet, Zsigmond király leányának gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát. V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453 októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456 novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457 márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Prágában halt meg teljesen váratlanul valószínűleg fehérvérűségben vagy bubópestisben. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el.
A szabadságharc után... Kétszer is fölajánlották Rákóczinak a lengyel koronát, és megválasztását az orosz cár is támogatta, ő mégsem fogadta el. 1711 és 1712-ben Lengyelországban maradt, – azt remélve, hogy a katonai helyzet még megváltozik – ahol a főurak kitüntetett figyelemben részesítették. Ez idő alatt Sárosi gróf álnéven Danckában lakott.
1712. november 16-án Danckából Angliába ment, ám a bécsi udvar tiltakozása miatt az angol királynő nem fogadta. Ekkor Franciaországba hajózott. 1713. január 13-án Dieppe-ben partra szállt, s már április 27-én emlékiratot nyújtott be XIV. Lajosnak, melyben szolgálataira hivatkozott és kérte, békekötéskor ne feledkezzenek meg Magyarországról. Rákóczi a Grois Bois-ban lévő kolostorban is volt. Ám a béke 1713-ban és 1714-ben Utrechtben illetve Rastattban anélkül köttetett meg, hogy Rákóczit vagy hazáját egy árva szóval is említették volna. Még arról sem intézkedtek, hogy Rákóczinak a bécsi udvarnál lévő fiait apjuknak kiadják.
A fejedelem a francia udvarnál, bár hivatalosan nem ismerték el, nagy kegyben állott, azonban XIV. Lajos 1715. szeptember 1-jén bekövetkezett halála után már itt sem érezte jól magát.
1717-ben III. Ahmed szultán érintkezésbe lépett vele, hogy szervezzen kurucokból és hazai ellenállókból újabb felkelést, ehhez katonai segítséget, valamint 2 és fél millió aranyat ígért. A törökök ekkoriban az osztrákok ellen hadakoztak és a péterváradi ütközetben már a háború elején katasztrofális vereséget szenvedtek. Szeptemberben a háborúban álló Törökország meghívására 40 főből álló kísérettel útnak indult, és Spanyolország érintésével október 10-én partra szállt Gallipoliban.
1718. július 21-én megkötötték a pozsareváci békét, amelyben a Porta megtagadta a bujdosók kiadatását a Habsburgoknak. A szultán becsületére és a Koránra hivatkozva kijelentette, hogy ilyen becstelenségre nem vetemedik. Csak annyit tett, hogy a bujdosókat a fővárostól kissé távolabb fekvő Rodostóba telepítette. A fejedelem ebben a Márvány-tenger melletti városban rendezte be új otthonát. Egész kis magyar kolónia alakult a Nagyságos Fejedelem körül.
1733-ban a lengyel örökösödési háború során felcsillant annak a reménye, hogy Rákóczi visszatérhet Magyarországra, de ez nem teljesedett be. Két év múlva, 1735. április 8-án elhunyt.
Győrött született. Ő tervezte és építette az első magyar vasutat, mely mint lóvontatású vasút 1844-47-ig Pozsonytól Nagyszombatig, majd onnan Szeredig épült. Ezt a vasútszakaszt 1872-ben gőzmozdonyú vasúttá alakították át.
Komáromban született. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848 augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848); Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (elb., 1850); Egy bujdosó naplója (elb., 1851); Erdély aranykora (r., 1852); Török világ Magyarországon (r., 1853); Egy magyar nábob (r., 1853-1854); Janicsárok végnapjai (r., 1854); Kárpáthy Zoltán (r., 1854); Szegény gazdagok (r., 1860); Az új földesúr (r., 1863); Politikai divatok (r., 1862-1864); Mire megvénülünk (r., 1865); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869); A kőszívű ember fiai (r., 1869); Fekete gyémántok (r., 1870); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872, 1873); Az aranyember (r., 1872); A jövő század regénye (r., 1872-1874); Enyém, tied, övé (r., 1875); Az élet komédiásai (r., 1876); Egy az Isten (r., 1877); Névtelen vár (r., 1877); Rab Ráby (r., 1879); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882); A lőcsei fehér asszony (r., 1885); A cigánybáró (r., 1885); A tengerszemű hölgy (r., 1890); Gazdag szegények (r., 1890); Sárga rózsa (r., 1893); Fráter György (r., 1893).
Teljes nevén: Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17. A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. A család 1744-ben, Mária Teréziától kapott grófi címet. Nagyapja, Wass Béla országgyűlési képviselő majd Szolnok-Doboka vármegye főispánja volt. Apja Wass Endre (1886?1975), anyja losonczi báró Bánffy Ilona (1883?1960). Kolozsvárott, Debrecenben, majd a németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-ontanult. 1932-ben visszatért Erdélybe. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceauºescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. Magyarországon szélesebb körben csak halála után fedezték fel. Ismert könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetségének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották.
Pontos születési dátuma nem ismert, Erdőd majorban született (Vas megye), 1810-ben. Neve más változatban Zsubri Jóska, eredeti nevén Pap József.
A legenda szerint fiatalkori rossz társaság terelte a rossz útra. Már 18 éves korában inkább legénykedésből, mint bűnöző szándékkal részt vett egy bakonyi disznólopásban, majd az eltulajdonított jószág értékesítésében. A cselekményre azonban hamar fény derült, s Jóskát a törvényszék a kár megtérítésére és a szombathelyi börtönben letöltendő két év bütetésre, továbbá pálcázásra ítélte.
A néphagyomány szerint a börtön átalakította a fiatalembert. Romantikus mesék szólnak a pokolábnéval való szerelmi kapcsolatáról. Egyik rabtársától megtanult írni és olvasni, öltözködése is megváltozott. Mikor hazatért, cifra ruhát viselt, már kész kalandor volt. A börtönből való szabadulásáról is többféle mendemonda kering. Az egyik szerint megszökött a foglárné segítségével, a másik szerint kitöltötte büntetését.
1835-ben társával, Fényes Istók bojtárral kirabolták a kolomposi juhászt. Istókot elfogták és felakasztották, Sobrinak azonban sikerült megszökni az igaszságszolgáltatás elöl. Ettől kezdve bujdosásra kényszerült. Csakhamar a bujdosó szegénylegények vezérévé vált, akikkel a Dunántúl erdős vidékein garázdálkodott. 1836-ban követi el talán leghíresebb rablását. Kónyiban a győri káptalan pénztárát fosztotta ki, s a kasznár minden vagyonát is elrabolta.
A közvélemény eddigre már félte Sobri nevét. Az országban gyakoriak voltak a rablások, melyeket akkor is az ő számlájára írtak, ha nem ő követte el. Veszélyessé vált az utazás. A kancellária a bűnözés megállítása érdekében mozgósítja hat vármegye katonaságát, s valóságos hajtóvadászatot rendel el. Sobri Jóska fejére 100 arany vérdíjat tűztek ki. 1837 február 16-án fogják el hetedmagával. A 30-35 főnyi katonaság körülvette a betyárokat, akik elkeseredetten védekeztek. A korabeli jelentés szerint Sobri a harc során súlyosan megsebesült, s mikor látta helyzete reménytelenségét, agyonlőtte magát.
A kalandjait, sorsát megörökítő népdalok, balladák leírják cifra öltözetét. Jellegzetes kalapját a mai napig Sobri kalapnak nevezik.
Puskás Tivadar a bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat épes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult New Yorkban. 1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát. A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt.
1934-ben kezdte a labdarúgást az Újlaki FC-ben, majd 1940-től a Gázművek, 1943-tól az Elektromos, 1945-től a Herminamezei AC, majd 1946-tól 1958-ig az MTK 68-szoros válogatott játékosa volt. 1952-ben az olimpiai bajnok, 1954-ben a vb-ezüstérmes csapat tagjaként játszott. 1959 óta az MTK, a Fiorentina, a Mantova, a Győr, a Tatabánya, a Spartacus és a kairói National edzője volt, Dubaiban is dolgozott két évig.
1115-ben - Könyves Kálmán király parancsára - apjával együtt vakítottak meg, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegyék. 1108-1110 körül született Álmos herceg és Predszlava orosz hercegnő gyermekeként. Megvakítása után rokonaival együtt a dömösi kolostorban élt 1125-ig. II. István örökösévé tette, összeházasította Ilona szerb hercegnővel, és rangjukhoz méltó életkörülményeket biztosított számukra Tolnán. A II. István király halálát követő trónviszály után, 1131.04.28-án koronázták királlyá Székesfehérváron. Ilona királynő kezdeményezésére az uralkodó megvakításában vétkesnek tartott főurakat hívei legyilkolták, másokat halálra, jószágvesztésre ítéltek vagy száműztek. Könyves Kálmán második házasságából származó fia, Borisz hercig az elmenekült elégedetlenekből és lengyelekből álló hadával kétszer is betört az országba, 1132-ben és 1137-ben is súlyos vereséget szenvedett. II. Béla befejezte a dömösi monostor felépítését, megalapította az aradi prépostságot és a dunaföldvári bencés apátságot is. Az oklevelek kiállításával hivatásszerűen az ő udvarában kezdtek foglalkozni. Szívélyes kapcsolatokat épített ki minden szomszédjával, sikeres külpolitikája nagymértékben erősítette belső helyzetét. 1138-ban a kijevi nagyfejedelem támogatására beavatkozott az orosz belviszályba, 1139-ben a német-római császár fiával eljegyezte Zsófia nevű leányát, jó volt a viszonya II. Ince pápával is. A magyar királyok hagyományos déli irányú terjeszkedési politikáját folytatta, elfoglalta Dalmácia egy részét, Boszniát és Rámát. Felesége elvesztése után a borivásba menekült, ami csak sietette halálát. Székesfehérváron temették el.
Fellebbentjük a fátylat, hogy mit rejtenek a titkok Hol találhatók a rég elfeledett írók Kik fára, táblára rótták az igazságot Kik szégyellnék a mai álnok hazugságot
Elődeink tudták nemzetségünk vérét ősi családfánknak igazságos képét Nimród, Hunor, Magor, és Emesének álma A tiltott történelmünknek csak egy apró ága
Ne feledd , a Hunor és Magor klán számít rád ! Harcosokat várunk, határon innen és határon túlról ! Honfiak és honleányok, táltosoknak unokái hadra hív a Hunor és Magor klán !
appi09 -Hunor és Magor klán
Jelentkezz itt !
Akkor is jelentkezz ha :
Erdély ,Bánság ,Felvidék,Kárpátalja,Csallóköz,Szerrémség, Drávaköz ,Bácska,Bánság Muraköz ,Őrvidék, elcsatolt területein születél és élsz , szívesen látunk . Nem kell egyetemi doktori , nyelvészprofesszori cím ( persze ha van nem kizáró ok ) elég ha szeretsz játszani , és édesanyanyelvünket az anyatejjel szívtad magadba . Mert a tett többet ér ezer szónál .
Ide írhatsz, ha van bármilyen jellegű észrevételed (helyesírási hiba, dupla tartalom) az oldallal kapcsolatban. Köszi!
A hirdető egyéb hirdetése :
Tizenkét kötetes enciklopédia jutányos áron eladó. Alig használt. Jelige: Az asszony mindent jobban tud .
1952-ben a debreceni Csokonai Színházban kezdte pályáját, majd a Madách Színházhoz szerződött s itt játszott korai tragikus haláláig. Már főiskolás korában filmezett. Igazi sikereket a filmszerepek - Körhinta, Lúdas Matyi - hoztak számára.
A magyar és német csapatok Budán, a királyi vár területén gyülekeztek. A megadás és hadifogság helyett a kitörést választották. Az Olasz fasoron (ma Szilágyi Erzsébet) keresztül tervezték a kitörést, melynek előkészítéséről és időpontjáról a szovjetnek biztos értesülései voltak. Hogy kik voltak az árulók azt a mai napig sem tudjuk.
Batthyány Lajos, gróf(Pozsony, 1807. febr. 14. – Pest, 1849. okt. 6.): liberális nagybirtokos, az első független magyar minisztérium elnöke. ~ Elemér apja. Fiatalon katonai pályára lépett. 1827-ben kilépett a hadseregből, nagykorúsíttatta magát és átvette birtokainak irányítását, jogi tanulmányaiból pedig vizsgát tett a zágrábi ak.-n. Nem sokkal utóbb Ny-Európában megismerkedett a fejlett polgári államok viszonyaival. Birtokain korszerű gazdálkodást folytatott. 1830-tól mint felsőtáblai tag részt vett a reformogy.-eken, 1832-36-ban a főrendi ellenzéki csoport jelentős tagja, 1839-40-ben és 1843-44-ben pedig már az ellenzék vezetői között tartják számon. Közreműködött a Vas vm.-i gazdasági egylet és az Iparegyesület megalakításában: 1843-ban a Magy. Cukorgyáregylet elnöke lett. 1845 végén elnökletével alakult meg az ellenzék központi választmánya; 1847-ben az ellenzéki párt elnöke lett. Az év őszén keresztülvitte, hogy Pest vm. Kossuthot válassza követül a közelgő ogy.-re, amelyen ~ is kiemelkedő szerepet játszott. 1848. márc. 15-én tagja volt annak a küldöttségnek, amely az ogy. reformköveteléseit tartalmazó feliratot Bécsbe vitte. Márc. 17-én V. Ferdinánd miniszterelnökké nevezte ki, mire ~ 23-án felterjesztette kormánya névsorát. 31-én ő maga, ápr. 7-én minisztériuma is hivatalba lépett. Az első népképviseleti ogy.-en ~ a sárvári kerületet képviselte. A kormány legsürgősebb teendői közé tartozott a honvédelem megszervezése és az állami élet anyagi alapjainak biztosítása. ... miniszterelnöksége alatt történt a király jóváhagyásával a nemzetőrség és az első tíz honvédzászlóalj felállítása, valamint Kossuth bankjegykibocsátása. Eközben az ország helyzete egyre aggasztóbbá vált. Az ogy.-en Kossuth tekintélye növekedett, a pesti nép nemegyszer a kormánnyal szemben a baloldal mögé sorakozott. Az ogy. aug. 29-én ~t és Deákot a királyhoz küldte, hogy általa a szerbeket fegyverletételre, Jelačićot pedig készülő támadásának leállítására bírja. V. Ferdinánd a küldöttséget nem fogadta, így az dolgavégezetlenül érkezett vissza Pestre. Szept. 9-én Jelačić betört az országba, mire 10-én ~ lemondott. Másnap – többek között Kossuth kérésére is – ismét vállalta a kormányalakítást. Arra igyekezett, hogy az önállóság biztosítása mellett az országot az alkotmányosság talaján is megtartsa, nehogy az udvarnak ürügy kínálkozzék a nyílt beavatkozásra. 17-én bemutatta a nádornak új kormányának névsorát, azonban a 25-én kelt miniszteri ellenjegyzés nélküli királyi leirat nem járult hozzá újabb kínevezéséhez, a mo.-i haderők élére Lamberg személyében új főparancsnokot nevezett ki. ~ közben 13-án fegyverbe szólította a Dunántúl népét Jelačić ellen, 15-én István nádort kérte fel a m. sereg vezérletére, úgy gondolva, hogy Jelačić nem támad majd meg egy Habsburg főherceget. 27-én a táborba utazott, hogy Lamberget is felhasználja Jelačić megállítására, de elkerülte őt. Másnap, miután a pesti népharag végzett Lamberggel, úgy látta, hogy célját nem érheti el, ismét lemondott és bejelentette, hogy Bécsbe utazik. Okt. 2-án, miután ellenjegyezte br. Vay Miklósnak utódául történő kinevezését, hivatalosan is visszaadta megbízatását. Bécsből Vas vm.-i birtokaira vonult vissza, ahol Vidoss József seregében harcolt Teodorović csapatai ellen. Okt. 11-én lováról lebukott és karját törte. Felépülése után Pestre jött, hogy ismét részt vegyen az ogy. munkájában és hogy lehetőleg a megegyezésért munkálkodjék. Dec. végén ellenezte az ogy. Debrecenbe költözését és javaslatot tett, hogy az ogy. menesszen küldöttséget Windischgraetz Alfrédhez egyezség létrehozása céljából. A dec. 31-én megbízott küldöttséget – Deák, Majláth Antal és György, Lonovics érsek és ~ – 1849. jan. 3-án Bicskén fogadta Windischgraetz, ~t azonban nem bocsátotta maga elé, sőt néhány nappal utóbb, jan. 8-án Pesten elfogatta. Előbb Budán, majd Pozsonyban, Laibachban, végül Olmützben raboskodott. Az ellene indított felségárulási perben a bíróság, amelynek illetékességét hiába vonta kétségbe, előbb néhány évi börtönre, utóbb Schwarzenberg nyomására halálra ítélte és kegyelemre ajánlotta. Haynau magát a formaságokon túltéve, okt. 5-én kihirdette előtte a kötél általi halálról szóló ítéletet. Utolsó éjjel titkon szerzett tőrrel sikertelenül kísérelte meg, hogy maga vessen véget életének. Súlyos sebei miatt azonban okt. 6-án golyóval végezték ki az Újépületben. Az ítélet világszerte részvétet és felzúdulást keltett; a világsajtó éles támadásokat intézett Ausztria ellen. Néhány nap múlva a pesti ferences templom kriptájában helyezték el holttestét, majd a kiegyezés után, 1870. jún. 9-én országos gyász közepette szállították át a Kerepesi temetőben emelt mauzóleumba. Halála helyén a ~-örökmécses hirdeti emlékét. – Irod. Vahot Imre: Gr. B. L. élet és jellemrajza (Pest, 1873); Károlyi Árpád: Németújvári gr. B. L. első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre (I-II, Bp., 1932); Spira György: A magyar forradalom 1848- 49-ben (Bp., 1959)
Hunor és Magor kán reménybéli aranyvárasok jelentkezését várja !
Na most nem viccelünk. Ha viccelnénk, akkor úgy kezdtük volna, hogy két székely utazik a vonaton, de nem így kezdtük. A Hunor és Magor klán tovább folytatja a megfelelő tag keresését .
Magyarországi székhelyű, nagy múltra visszatekintő, a monopolhelyzetben lévő klán keresi idényjellegű feketemunkára (Senior XP Logistics Manager) kollégáit.
Elvárások:
- 8-12 általánosnál semmiképp sem több,
- a xp minden körülmények közötti felismerése,
- logisztikai és/vagy raktározási területen szerzett munkatapasztalat,
- legalább 40/80-as vérnyomás,
- hajlandóság a több műszakban való munkavégzésre,
- csökkent beszédkészség előny,
-Gyors reflexek
Amit nyújtunk:
- segítség a nehéz pillanatokban,
- jó levegő,
- hit és biztatás korlátlan mennyiségben,
- versenyképes fizetés (nagy a verseny, hogy melyik nap ki kap),
- gyors előrelépési lehetőség:
Az ideális jelölt 18 és 90 év közötti magabiztos férfi vagy nő, aki nem riad vissza az igen kevéssé megfizetett durva munkától, és fel tud nőni a klán működőképességének biztosításához elengedhetetlen munkához, ennek felelősségéhez.
A hirdető egyéb hirdetése :
Vásároljon luxuslakásokat a város szélén, karnyújtásnyira a természettől, már 60% elkelt!
A kényelemről rengeteg minden gondoskodik: -minden lépcsőházban lift, a tizenötemeletesekben kettő is, -hangáteresztő betonfalak, hogy sose legyünk egyedül, -a földszinten minden lakásnak saját, elegáns alumíniumból készült, zárható postaláda, -a közelben: közért, üvegvisszaváltó, Patyolat, Gelka, telefonfülke, -minden lakásban saját wc és fürdőszoba.
A lakások felszereltsége: -a legmodernebb technikával lerakott, tűzálló padlószőnyeg, -beépített házgyári szekrények (választható színek: fehér), -központi fűtés (a radiátorok épületen belül rövid üzenetek továbbítására is alkalmasak), -korunk egyik vívmánya: duplaüvegű ablakok, melyek az ablak keretből való kiemelése után két ponton szétszerelve egyszerűen moshatók, -beépített konyhabútor (piros vagy fehér színben, fehér gumiszegéllyel), gáztűzhely.
Néhány ház felsőemeletein pluszkategóriás lakásokban: -élő parketta (recseg), -nagyszobában ajtó helyett boltív, fából készült gyöngyfüggönnyel, -beépített konyhabútor (választható piros, fehér ÉS apró rácsmintás szürke színben), gáz vagy villanytűzhely, -a fürdőszobában a mosdókagyló fölött ergonomikusan elhelyezett, divatos kör alakú tükör vastag, piros műanyag keretben.
Jelentkezz itt ! appi09 Hunor és Magor klán
Ide írhatsz, ha van bármilyen jellegű észrevételed (helyesírási hiba, dupla tartalom) az oldallal kapcsolatban. Köszi!
Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9. Az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen.
Neumann János matematikai tehetsége ellenére, bankár apja kívánságára vegyészmérnöknek tanult Zürichben, miközben Berlinben és Pesten matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott. A zsidó származású, bár nemesi címet szerzett családból való Neumann a harmincas években emigrált az Egyesült Államokba. Princetonban, a mérnöktovábbképző intézetben matematika-professzor lett, majd részt vett az amerikai atombomba elkészítésében, amely rengeteg számítást igényelt. Egy évvel később már Pennsylvaniában igazgatott egy hadászati számítógép-projektet, amelyet másodpercenként ezer művelet sebességűre terveztek. Neumann ezután haláláig együtt dolgozott ottani kollégájával, Hermann Goldstine matematikussal. Többek közt megalkották az IAS- vagy Neumann-gépet, amely sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, felépítése pedig nagyjából megegyezett a mai modern számítógépekével, így joggal tartják ezt a mai gépek ősének. Neumann élete végéig, halálos betegen is dolgozott; 1957-ben tüdőrákban halt meg.
Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a "Neumann elvet" sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon.
Ma este 18-19 óra között hívj különszobás játékra ott jelöllek barátnak , a többit személyes levélben . Ha nem jó az időpont vagy nem érjük el egymást akkor itt hagy üzenetet kérlek . Appi09 Nicken játszom
Záhonyban született. A rák okainak felderítésén, a megelőzés és a leküzdés lehetőségein dolgozik. Tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte, majd szövetkezeti ügyvezetőként, laboratóriumvezetőként dolgozott. 1964 óta Kisvárdán végez kutatómunkát. Szabadalmai közül legismertebb a humán szabadalma "Béres-csepp" néven. Béres József 1972-ben alkotta meg a "Béres cseppet", a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, melynek elismertetéséért hosszú szélmalomharcot vívott. Bár sok ezren könyörögve fordultak hozzá a gyógyszerért, de a hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti a készítményt. A segítő szándék és a börtön közti csapdahelyzet nagyon megviselte. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene, de 1976-ban bejelentette a szabadalmat. 1978-tól forgalomba is került gyógyhatású készítményként, majd 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították.
Ezen kívül vannak növényvédelmi és állatélettani szabadalmai, valamint kidolgozott egy olyan vizeletvizsgáló módszert, amellyel nagy biztonsággal előre jelezhető a daganatot megelőző biokémiai-kórtani állapot.
Eredeti nevén: Lipovics Gyula 1947-től 1949-ig a Vasas labdarúgója volt, ezután igazolt a Honvédhoz, így tagja lehetett az Aranycsapatnak. Alegendás csapat tagjaként részt vett a helsinki olimpián, a svájci világbajnokságon (ahol ezüstérmes lett a magyar csapat), és részt vett az angolok elleni meccsen is, ahol az Aranycsapat 6:3-ra győzte le a hazai pályán kilencven éve veretlen válogatottat. 1947 és 1955 között 42-szer játszott válogatottként, ez idő alatt 4 bajnoki címet szerzett. 1956-ban az Aranycsapat sok más tagjához hasonlóan Lóránt is emigrált, 1963 és 1981 között a Bundesliga több csapatának is edzője volt. 58 évesen, egy görögországi Schalke-meccs közben érte a halál.
