Szeretnénk felhívni mindenki figyelmét, hogy a személyeskedést, gyűlölködést és topikrombolást nem tűrjük meg itt.
Ez a topik kiemelt figyelmet kap a moderatúra részéről.
Az alapelvek egyszerűek:
- Érvelj, vitatkozz, beszélgess. Ne személyeskedj és ne dehumanizálj.
- A politikus is ember. Az olvtársad is. És te is az vagy.
- Ne írj le olyat, amit visítva jelentenél, ha az ellenoldal írná. Negatív véleményt is meg lehet fogalmazni mocskolódás és személyeskedés nélkül.
- Ha csak balhézni, provokálni vagy gyűlölködni tudsz, mehetsz más fórumra.
- Amíg ki vagy tiltva, ne gyere vissza folytatni másik nicken sem. Nem éri meg.
- Olvass törlési értesítőket, és szívleld meg az ott leírtakat.
- A törlést fogadd el, ne jogászkodj és ne próbálgasd a határokat.
Az ukrán energiarendszer az összeomlás szélén áll
Rendkívüli áramszüneteket vezettek be
Jelentősen romlott az áramszolgáltatás helyzete Ukrajnában az orosz támadások következményeként, az energiarendszer jelenleg a teljesítőképessége határán működik közölte a DTEK energiaszolgáltató vállalat pénteken, számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál.
A tájékoztatás szerint több energiatermelő és -elosztó létesítmény vészhelyzeti javítás alatt áll. A hálózat túlterhelésének elkerülése érdekében a diszpécserek rendkívüli áramszüneteket alkalmaznak, amelyek előre nehezen kiszámíthatók.
.....
Timcsenko közölte: Oroszország 2025 októbere óta energetikai terror kampányt folytat, amely során erőműveket és energiahálózati létesítményeket támad. A legsúlyosabb károk Kijevet és térségét érték, a főváros vezetése pedig ideiglenes kitelepülésre kérte azokat, akiknek erre lehetőségük van.
A DTEK-vezér szerint Ukrajna hetek óta rendkívüli hidegben működteti meggyengült energiarendszerét, miközben az orosz támadások a gázszállítási és -tárolási infrastruktúrát is érik. Elmondása szerint az emberek sok térségben naponta csupán néhány órára jutnak áramhoz, és vannak lakóépületek, amelyek hetek óta fűtés nélkül maradtak.
Timcsenko közölte: a DTEK a termelőkapacitásának 6070 százalékát elvesztette, az újjáépítés költsége elérheti a 6570 milliárd dollárt.
"Mi lett volna itt ha megkapjuk a járandóságunkat?"
Semmi, a pénz több mint 90%-a visszacsorog az uniós központú globális cégekhez. Előre meg van szabva, hogy náluk kell elkölteni. Afrikai francia gyarmatokon ugyanez történik, még ingyenpénzt is kapnak a négerek, amit az ósan helyi boltjaiban tudnak elvásárolni. Nem kell hozzá unós tagság, hogy egy ország gyarmat legyen.
Benne van, mint "ötödikhadoszlop", az európai egyesülést hivatott bomlasztani - Ilyen amikor a valósággal nem akarsz szembesülni. Európa a jólétét az olcsó ruszki energiának köszönheti, meg annak, hogy a katonai kiadást alacsonyan tartották. Nem a Patás miatt van negyedik éve recesszió Németországban, nem miatta vannak sz@rban a franciák.
Az elmaradt forrásokkal annyit veszítettünk mint 1943. ban a donkanyarival. Szerencsére most csak gdp-t. - Te a patás az elmaradt forrásokkal majdnem megháromszorozta a GDP-t 2010 óta. https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0004.html
No ezért jó, hogy a Patás semmilyen szintem nem óhajt a háborúba belefolyni.
Benne van, mint "ötödikhadoszlop", az európai egyesülést hivatott bomlasztani. Az elmaradt forrásokkal annyit veszítettünk mint 1943. ban a donkanyarival. Szerencsére most csak gdp-t. Olyan fajta háborúról szó se lehet amiben embert is.
Kiindulási pont lényeges, I. Miklós cár vissza akarta foglalni Konstantinápolyt a muzulmánoktól. Naivan azt hitte, ha a britek és franciák a fél világot kirabolják, ő is terjeszkedhet a Balkánon. Ami egyrészt súlyosan sértette a brit/francia érdekeket, másik ok az volt, hogy rengeteg nyugati hitel ment a törököknek, a szultán pedig rendesen fizette az uzsorát a City-nek. Ha a cár beteszi a lábát Konstantinápolyba, ugrik a City uzsora bevétele z törököktől.
Épp erről tanúskodnak a népirtó vezetőik ellen nem tiltakozó oroszok és csatlósaik, - Az oroszok köszönik szépen de jól elvannak a "népírftó vezetőikkel". A 90-es években megtapasztalták a nyugati barátságot, Jelcin kiárusította az országot és ezekben az években sikerült a ruszkiknak a szovjet időkben megszokotthoz képest is kisebb életszínvonalon létezni.
Igen, viszont a nemesek nem akartak elengedni újabb parasztokat a hadseregbe, mert kellettek a földműveléshez. A cárnak egyensúlyoznia kellett a különböző érdekcsoportok között, mint mindig minden államvezetőnek.
A Krím egészét sosem foglalták el, a szárazfölddel összekötő földhíd is végig nyitva maradt. (De ezt a cár nem tudta felhasználni utánpótlás küldésére, mert Oroszországnak akkor még alig voltak vasútjai.)
II. Sándor trónralépésekor első dolga volt a mindenáron való békekötés az angol-francia agresszorokkal.
Ez kishíján katonai puccshoz vezetett az orosz tábornoki karban, mivel a hadvezetés a háborút megnyerhetőnek tartotta. Tisztában voltak azzal, hogy a támadó seregek súlyos veszteségeket szenvedtek (már Máltáról, Egyiptomból és Tuniszból hoztak élőerőt), az utánpótlás nekik is hatalmas probléma.
Az volt az álláspont, hogy be kell várni a birodalom távolabbi részéről beérkező erősítéseket, és utána a tengerbe szorítani az angol-francia csapatokat.
Szevasztopolt akkor elfoglalták, nagyon hosszú és véres ostrom után. Meg még 1-2 partmenti várost. (Pl. Kercset az angolokkal érkező tatár segédhad teljesen kifosztotta és felgyújtotta. Az ilyenekre nem árt emlékezni olyankor, amikor a krími tatárok panaszkodnak, hogy az oroszok milyen rosszul bántak velük.) A Krím egészét sosem foglalták el, a szárazfölddel összekötő földhíd is végig nyitva maradt. (De ezt a cár nem tudta felhasználni utánpótlás küldésére, mert Oroszországnak akkor még alig voltak vasútjai.)
Sikerült elég megalázó békét kötni és az orosz hadihajókat kitiltani a Fekete-tengerről. A Krímben nem maradtak nyugati csapatok, csak angol konzulokat telepítettek minden városba, ők ellenőrizték a feltételek betartását. (Ezt a korábban Kínára kényszerített békéről másolták.) Csakhogy az egész mindössze 1871-ig maradt érvényben, kevesebb mint 20 évig, akkor a berlini konferencián sikerült az oroszoknak Bismarck segítségével érvényteleníttetni. És a közte eltelt időt is jól kihasználták, a szárazföld felé fordulva akkor hódították meg Közép-Ázsia legnagyobb részét.
