Keresés

Részletes keresés

Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.04 -11 1 9413

A konfliktus kirobbantója a Monarchia volt, amikor ultimátumot intézett Szerbiához, majd megtámadta a hozzá képes pirinyó országot.

Tényleg megérte egy kipurcant főherceg miatt lángba borítani a világot? 18 millió áldozata volt az I. világháborúnak.

Előzmény: otranto (9411)
jonas65 Creative Commons License 2019.06.04 0 0 9412

NEM NEM SOHA!!!!!!!

otranto Creative Commons License 2019.06.04 0 2 9411

Valahogy mindig megfeledkezel Oroszország jelentős szerepéről ebben az ügyben. De akkor nézzünk ismét egy kis kronológiát:

 

Június 28. A szerb titkosszolgálat hathatós közreműködésével boszniai szerbek meggyilkolják Ferenc Ferdinánd trónörököst.

Július 5. Berlin támogatásáról biztosítja a Monarchiát.

Július 7. Szazanov orosz külügyminiszter jelezi az orosz külképviseleteknek, hogy Pétervár mindenféle, a konfliktust mérsékelni akaró kísérletet elutasít.

Július 14. Az osztrák-magyar közös minisztertanács megegyezik a Szerbiával kapcsolatos eljárásról: ultimátumban követelik a teljes együttműködést. HA ezt elutasítják, akkor a Monarchia katonai büntetőakciót kezd Szerbia ellen.

Július 18. Szazanov kijelenti a pétervári angol követnek, hogy Oroszország nem marad közömbös egy Szerbiának szóló ultimátum esetén és katonailag is fellép. 

Július 20-23. Francia-orosz tárgyalások Szentpéterváron: Poincare és II Miklós egy Németország elleni katonai akcióról tárgyal.

Július 23. Az ultimátum átadása. Szazanov fogadja Paléologue francia követet és együtt győzködik Buchanan brit követet, hogy Anglia hagyjon fel semlegességével és együtt lépjenek fel Németország ellen.

Július 23. Szazanov fogadja gróf Szapáry osztrák-magyar követet, aki egy dossziét akar átadni az orosz külügyminiszternek, amely a szerb fél bűnösségét bizonyítja. Szazanov nem veszi át a dokumentumokat és közli, hogy Oroszországot ez nem érdekli.

Július 24. az orosz minisztertanács döntést hoz a 13 nyugat-orosz hadtest mozgósításáról. Dobrovolszkij tábornok, a mozgósítás végrehajtásáért felelős orosz parancsnok megjegyzi, hogy innentől a háború elhatározott dolog volt, minden más csak a „történelmi dráma díszlete”.

Július 24. Grey brit külügyminiszter javasolja, hogy 4 nagyhatalom közvetítsen a Monarchia és Szerbia illetve Oroszország között. Oroszország ezt elutasítja, és ezt javasolja Szerbiának is.

Július 25. Pasic szerb miniszterelnök táviratban értesíti az összes szerb külképviseletet, hogy a Monarchia ultimátumát maradéktalanul elfogadják. Ugyanezen a napon este Spalajkovic  pétervári szerb követ jelzi Belgrádnak, hogy Oroszország mozgósítani fog a Monarchia és Németország ellen és bármeddig elmennek Szerbia védelmében, valamint azt javasolják Szerbiának, hogy utasítsák el az ultimátumot. (Azt, amit egyébként már a szerb kormány elfogadott.) Szerbia ennek hatására megváltoztatva eredeti döntését elutasítja az ultimátum 6. pontját, az 5. pontra pedig kitérő választ ad. Erre a Monarchia elrendeli a részleges mozgósítást Szerbia ellen. (Csak ellenük)

Július 26. Az oroszok elrendelik a mozgósítás előkészítését.

Július 26-27 Spalajkovic jelzi Belgrádnak, hogy Oroszország 1,7 millió katonát mozgósít és kész azonnal megtámadni a Monarchiát.

Július 28. A Monarchia hadat üzen Szerbiának.

Július 29. Az oroszok elrendelik a részleges mozgósítást a Monarchia és Németország ellen.

Július 29. Németország figyelmezteti Oroszországot, hogy vonja vissza a mozgósítást. Oroszország ezt elutasítja és Szazanov értesíti Izvolszkíj párizsi orosz követet, hogy Oroszo. nem lép vissza, háború lesz.

Július 30. A németek a mozgósítás leállítását követelik az oroszoktól, mire azok általános mozgósítást rendelnek el Németország és a Monarchia ellen.

Július 31. A németek újra a mozgósítás leállítását követelik, egyben proklamálják a háborús veszélyt. Ugyanezen a napon az orosz általános mozgósítás hírére a Monarchia is elrendeli az általános mozgósítást.

Augusztus 1. Az oroszok újabb elutasítása után Németország is elrendeli a mozgósítást és hadat üzen az oroszoknak.

 

Ezek az események mozgásba lendítették a szövetségi rendszereket és gyakorlatilag augusztus végére szinte mindenki hadban állt mindenkivel. 

 

Az szerintem nem vitatható, hogy ha nem itt és nem ekkor, akkor pár éven belül más ok miatt amúgy is kirobban egy általános európai háború. De, hogy éppen ekkor és éppen így lett világháború, abban az oroszok vastagon benne voltak, sőt, alapvetően rajtuk múlt. Ha nem tesznek meg mindent azért, hogy leszámoljanak a Monarchiával és Németországgal, akkor az osztrák-magyar-szerb konfliktus megmarad helyi konfliktusnak

Előzmény: Furnicator_2 (9410)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.04 -10 1 9410

Nem kellett volna kirobbantani a világháborút. De ha már kirobbantották, akkor győzni kellett volna.

 

Felelőtlen hülyék és gazemberek voltak a Monarchia vezetői, végső soron ők okozták az ország trianoni feldarabolását.

Előzmény: barkasarja (9409)
barkasarja Creative Commons License 2019.06.04 0 1 9409

Sosem feledhetjük!

 

A győztes hatalmak 99 éve követték el azt az Európában-, de talán a Földünkön is egyedülálló, minden igazságosságot, emberséget-, és a józan ész legparányibb szikráját is nélkülöző gaztettüket, ahol a hatalmi erőszak páratlan könyörtelenségével darabolták fel hazánkat és nemzetünket, aminek következtében minden képzeletet felülmúló, sajnos mind a mai napig tartó szenvedést és megaláztatást zúdítottak ránk... :(   

Glavingojn Creative Commons License 2019.04.29 -2 0 9408

A bolsevikokkal kötött fegyverszünet után a németek jelentős csapategységeket, 33 hadosztályt dobtak át a keleti frontról a nyugatira. Viszont akkor már özönlöttek az amerikai csapatok Európába, s a németek az egymást követő támadások ellenére sem tudták áttörni az Antant frontját. Viszont a támadásokban hatalmas veszteségeket szenvedtek, és a készleteik is kimerülőben voltak. A hadművelet alig 4 hónapja alatt a német hadsereg jelentős személyi veszteségeket szenvedett, és elsősorban az elit rohamcsapatok vesztettek rengeteg halottat és sebesültet (becsélesek szerint a személyi állomány 5,1 millióról 4,2 millió főre csökkent. 

Előzmény: verkli 15 (9403)
barkasarja Creative Commons License 2019.04.29 0 0 9407

"Az igazság asz, hogy a németek bénázták el, nem keletről nyugatra mozgattak csapatokat, hanem fordítva..."

 

Ezt nem jól tudod, mert a németek a breszt-litovszki béke megkötése után - mivel a keleti-front megszűnt - az egységeik nagy részét átcsoportosították a nyugati-frontra. Az átcsoportosított haderő nagyságát illetően egyes források 33-, mások 55 hadosztályról írnak. A lényeg mindenesetre az, hogy a nyugati-fronton a németek komoly erőfölénybe kerültek az Antanttal szemben, sőt így volt ez az olasz-fronton is mindaddig, amíg az amik be nem léptek a háborúba...   

Előzmény: verkli 15 (9403)
barkasarja Creative Commons License 2019.04.29 0 0 9406

Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy az angolok tengeri blokád alá vonták Németországot, ami a Központi Hatalmak mellett, Amerikát is kedvezőtlenül érintette, mivel Amerika mindkét hadviselő féllel kereskedett, és így csökkent a haszna.

 

Mivel a németek hadiflottája sokkal gyengébb volt az angolokénál, nem maradt más választásuk a blokád feltörésére, mint a tengeralattjáróik bevetése az angol hadiflotta ellen. Így 1915-en kihirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút, ami azt jelentette, hogy a tengeralattjáróik ezentúl minden hajót megtámadnak, amelyik behatol a Brit-szigeteket körülvevő háborús övezetbe.

 

Az USA háborúba-lépésének legfőbb okai:

 

1. Arthur Zimmermann külügyminiszter 1917. januárjában írt levele, amelyben megpróbálta rávenni Mexikót - amerikai területeket ígérve neki -, hogy támadja meg Amerikát, ha Amerika belép az Antant oldalán (szerintem ez volt a legfőbb ok a belépésre).

 

2. Német tengeralattjárók támadása amerikai hajók ellen 1917 márciusában.

 

További okok, események, amelyek a hadbalépésre még ráerősítettek:

 

1. Az angol háborús propaganda nagy súlyt fektetett amerikai közvélemény befolyásolására. Ezt úgy érték el, hogy még a háború elején elvágták a Központi Hatalmak interkontinentális kábeleit, így az amik meglehetősen egyoldalú képet kaptak a háborúról. 1916 során pl. elszaporodtak azok a röpiratok, melyek a központi hatalmakat tették felelőssé a vérontásért: a propagandahadjárat elsősorban II. Vilmos császárt ( 1888-1918) vette célba, de a "barbár németek" és a "hunok" – vagyis magyarok – démonizálására is komoly energiát fordítottak.

 

2. Mivel Amerika nagyösszegű hiteleket nyújtott a Szövetségeseknek, így a háború elhúzódása egyre komolyabb terhet jelentett a számára is, mert félő volt, hogy egy vereség esetén a Szövetségesek a hiteleiket nem tudják visszafizetni.

 

3. Az angol Lusitania* nevű hajó elsüllyesztése, amin 128 amerikai állampolgár is utazott, és ami nagy felháborodást váltott ki az amerikaiak között.

 

* "Az Írország partjai közelében elsüllyedt gőzös roncsán a közelmúltban elvégzett vizsgálat megállapította, hogy az angolok tagadásával szemben a németek valós okok alapján hivatkoztak arra, hogy a Lusitania a nemzetközi hadijogot megsértve, álcázott hadianyagot szállított, és ezért katonai célpontnak számított."

 

https://www.origo.hu/tudomany/20170406-az-egyesult-allamok-100-eve-lepett-be-az-elso-vilaghaboruba.html

 

Előzmény: Glavingojn (9402)
Glavingojn Creative Commons License 2019.04.29 -2 0 9405

Ezt sok német sem értette annak idején. 1918 novemberében a front Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban volt, és a központi hatalmak mégis beadták a kulcsot. Először Bulgária omlott össze, aztán gyorsan követte Törökország. A Monarchiának az olasz front összeomlása jelentette a végső csapást.

 

1918. október 24-én az olasz hadsereg jelentős támadást indított Vittorio Venetónál és gyors ütemben foglalták vissza a korábban a caporettói áttörés alatt elvesztett területeket. A csata során a Monarchia hadserege gyakorlatilag felbomlott, és nem tudott ellenállni az olaszoknak. A katonai vereséget követte a Monarchia felbomlása: október 21-én az osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés bejelentette az elszakadást a birodalom többi részétől, egy héttel később kihirdették Csehszlovákia megalakulását, Budapesten pedig kitört az őszirózsás forradalom.

Október 29-én a Monarchia képviselői békét könyörögtek az olaszoknak, akik azonban folytatták az előrenyomulást, 30-án elérték a Livenza folyót és elfoglalták Vittorio városát. November 3-án a Monarchia ismét megadást kért az olaszoktól, akik a párizsi szövetséges legfelsőbb parancsnoksággal való konzultálás után megszabták feltételeiket. 

Előzmény: verkli 15 (9403)
Mantis Screamer Creative Commons License 2019.04.29 0 0 9404

Ne szórakozz.

 

A németek többek közt azért sem adtak újabb segítséget a Monarchiának egy új, Caporetto-hoz hasonló győzelem elérésére mert minden erejükkel Franciaországban akartak győzni mielőtt megérkeznek az amerikaiak.

 

A magyarokat sem az amerikai bombázók győzték le a 2. világháborúban de remélem nem akarod azt mondani, hogy fura lenn ha az USA-nak köze lenne a vereségünkhöz...

Előzmény: Furnicator_2 (9399)
verkli 15 Creative Commons License 2019.04.28 -1 0 9403

Az igazság asz, hogy a németek bénázták el, nem keletről nyugatra mozgattak csapatokat, hanem fordítva, a jó pozícióért Breszt-Litovszkban. Pedig nem nagy túlzással közelebb álltak Párizshoz, mint a franciák.

Glavingojn Creative Commons License 2019.04.28 -3 0 9402

A németek amerikai hajókat támadtak meg és süllyesztettek el. Az sem tetszett Amerikának, hogy a németek olyan brit és olasz hajókat süllyesztettek el, amiken sok amerikai utas odaveszett. A németek bocsánatot kértek, és egy időre mintha rendeződött volna a kapcsolat.

 

A másik ok a Zimmermann-távirat volt, amiben a német külügy Mexikót akarta rávenni, hogy támadja meg az Egyesült Államokat. Cserébe visszakapták volna Mexikó régi területeit, amiket még a XIX. században vesztettek el.

 

1917-ben a németek felújították a korlátlan tengeri háborút minden (így a semleges amerikai) hajó ellen, amik az Atlanti-óceán háborús zónájában tartózkodtak. Röviddel ezután egy német tengeralattjáró készakarva elsüllyesztette a Housatonic nevű amerikai hajót. Három nappal később Amerika megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal, majd hadat üzent Németországnak. 

 

Amerika 2 millió katonát küldött Európába, közülük csak viszonylag "kevesen", 50.000-en estek el, viszont a jól felszerelt és harcra kész amerikai expedíciós hadsereg tönkreverte a németeket.

Előzmény: jonas65 (9401)
jonas65 Creative Commons License 2019.04.28 0 1 9401

Fel nem fogható hogy egy távoli földrész országa mi a fenéért kapcsolódott be a háborúba?

Rengeteg fiatal amerikai halt meg Európában az ő anyáik szempontjából értelmetlenül.

barkasarja Creative Commons License 2019.04.28 0 1 9400

"Szóval szerinted csak az amerikaiakon múlott, hogy nem győzött a K.u.K. hadsereg? Ez fura, hiszen amerikai katonákkal alig találkoztak."

 

Ez csak neked fura, az akkori háborús helyzetből kiindulva viszont, a győzelemnek megvolt minden esélye.

 

Az általános hadihelyzet az USA hadbalépése előtt, röviden: a breszt-litovszki békével, a keleti front megszűnt, a Központi Hatalmak, a keleti fronton megnyerték a háborút, sőt korábban a balkáni fronton is (1918 őszéig, a németek fegyverletételéig, a csapataik megszállva tartották Ukrajnát, Romániát és Szerbiát). És, mivel e területekről már nem kellett támadástól tartani, ez a helyzet lehetővé tette a németeknek, hogy 33 hadosztályt átcsoportosíthattak a nyugati frontra (németek 192-, Antant 172 hadosztály), de az olaszt is tudták segíteni. Így a Központi Hatalmak mindkét frontszakaszon erőfölénybe kerültek az Antanttal szemben. Ez, a Központi Hatalmak számára kedvező, győzelemre álló helyzet mindaddig fennált, amíg az amik be nem léptek a háborúba. Sőt, a Központi Hatalmak győzelmi esélyeit azok a tények is növelték, hogy már az angol és a francia csapatok is eléggé kimerültek, és az összeomlás szélén álltak, gondoljunk csak az alacsony francia morálra a hadseregben, ami lázadásokhoz vezetett. Sajnos az amik belépésével az erőviszonyok megváltoztak az Antant javára, ami végül a Központi Hatalmak kapitulációjához vezetett.  

 

Ami pedig a Monarchiát illeti, jóllehet a Monarchia hadserege a nagyok közül valóban a leggyengébb volt, de annyira nem volt gyenge, hogy ne tudta volna tartani az olasz frontot, mert a Monarchia hadserege még így is erősebb volt az olaszokénál. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az olaszok 1915-1917 között összesen 11 támadást indítottak a Monarchia védelmi rendszere ellen, de nem tudták áttörni. Sőt, az utolsó isonzói csatában Caporettónál, az osztrák-magyar és német csapatok törték át az olasz vonalakat, ahol az olaszok 40 ezer katonát vesztettek, és 300 ezer katonájuk hadifogságba került.

 

Az USA hadbalépésével azonban, sajnos itt is megváltoztak az erőviszonyok az Antant javára.

Ennek következtében pl. 1918 első felében az olasz frontot is sikerült annyira megerősíteniük,  hogy jelentős erőfölénybe kerültek (Antant 60-, Monarchia 54 hadosztály) a Monarchia haderejével szemben, ahol az olaszok mellett már angol-, francia- és amerikai egységek is harcoltak. És, mivel a Monarchia már nem tudta tovább növelni a haderejét, ez sajnos megpecsételte a sorsát is...

 

Előzmény: Furnicator_2 (9399)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.04.27 -11 0 9399

Szóval szerinted csak az amerikaiakon múlott, hogy nem győzött a K.u.K. hadsereg? Ez fura, hiszen amerikai katonákkal alig találkoztak.

Előzmény: barkasarja (9398)
barkasarja Creative Commons License 2019.04.27 0 0 9398

"A Monarchia hadereje nagyon rossz állapotban volt."

 

Lehet ezt a végtelenségig ismételgetni, a tények mégiscsak azok, hogy az egyik fő agresszor, az Orosz birodalom, 1917-ben kilépett a háborúból, a Monarchia hadserege viszont a végsőkig kitartott. És, mint korábban már utaltam rá, a háború kimenetelét az USA hadbalépése döntötte el a Szövetségesek javára. Ha az USA nem lép be az oldalukon, a Központi Hatalmaknak esélyük lett volna a győzelemre.

 

Az általad nagyra tartott csehszlovák légió ütőképességéről meg csakannyit, elég ha megemlítjük, hogy pl. amikor el akarták foglalni Pozsonyt, az ottani hadapródiskola 16-17 éves növendékeinek is sikerült visszaverni a támadásukat. Balassagyarmatról a város lakossága néhány szakasz katonával verte ki őket. A Vág völgyét, Kertész istván főhadnagy 6-10 katonával működtetett páncélvonata mindvégig a kezében tartotta. És akkor még nem beszéltünk Stromfeld sikeres felvidéki hadjáratáról...

 

A "zöld kádereknek" nevezett katonaszökevények "haderejéről", akik a hegyekben bújkáltak, szót sem érdemes vesztegetni... :)

 

 

Előzmény: Furnicator_2 (9397)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.04.26 -11 0 9397

A Monarchia hadereje nagyon rossz állapotban volt. Ha támadás érte, akkor csak abban bízhatott, hogy kitart addig, amíg a németek gyorsan csapatokat küldenek a segítségére. Így volt ez pl. az olasz és a román támadás esetében is vagy a kárpátaljai orosz betöréskor.

Még az icipici Szerbiát is csak kínkeservvel tudta legyőzni, a szerbek az 1914-es támadást visszaverték.

A Monarchia katonái tömegével dezertáltak, barátkoztak az ellenséggel. A dezertőrökből olyan erős bandák szerveződtek (zöld káder), hogy ellenük a csendőrség már nem volt elégséges, a frontról kellett csapatokat elvonni, hogy legalább féken tudják tartani őket.

Aztán, amikor breszt-litovszki béke után elkezdtek hazatérni az oroszországi hadifoglyok, a forradalmi propaganda is gyorsan elterjedt a csapatok között.

 

A Monarchia legelitebb fegyvernemében, a tengerészetnél lázadás tört ki.

 

Közben emigránsokból és hadifoglyokból csehszlovák alakulatok szerveződtek Oroszországban, Olaszországban és Franciaországban. Ezek a csapatok felvették a harcot a Monarchia erőivel szemben, és több esetben le is győzték azokat.

Előzmény: barkasarja (9396)
barkasarja Creative Commons License 2019.04.26 0 0 9396

"Én is úgy gondolom, hogy ha nincs háború, akkor a Monarchia egyben maradt volna. Ez jó lett volna Magyarországnak. Viszont a háborúban hamar szétzilálódott."

 

Mivel a Monarchiában már a háború előtt kedvező társadalmi reformok, és gazdasági folyamatok indultak be, ez nem csak Magyarországnak lett volna jó, hanem a Monarchia-, és benne hazánk összes népcsoportjának is. Azonban a háború, sajnos mindezt derékbatörte, elpusztította, és elvetette az ostoba gyűlölködés magjait, amelyek sajnos máig is szépen "virágoznak"...  

 

A háború kimenetelét pedig az USA döntötte el, amikor 1917-ben az Antant oldalán  belépett a háborúba. Addig ugyanis még semmi sem dőlt el, sőt, talán a Központi Hatalmak – így a Monarchia is - egy kicsit jobban álltak. Tehát nem igaz az az állításod, miszerint a Monarchia hadereje "hamar szétzilákódott" volna...

Előzmény: Furnicator_2 (9394)
barkasarja Creative Commons License 2019.04.26 0 0 9395

"A Német Birodalomra például nem ez volt a jellemző."

 

A Német Birodalom a valóságban a németek első, olyan egységes államszervezete volt, ami a népesség etnikai hovatartozása alapján egyértelműen nemzetállam-, és nem birodalom jellegű volt...

 

 

Előzmény: Furnicator_2 (9393)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.04.25 -11 0 9394

Én is úgy gondolom, hogy ha nincs háború, akkor a Monarchia egyben maradt volna. Ez jó lett volna Magyarországnak. Viszont a háborúban hamar szétzilálódott.

 

Gondold meg, hogy már a háború elején sokszor megtörtént, hogy század vagy zászlóalj méretű cseh legénységű alakulatok megadták magukat az oroszoknak vagy egyszerűen átmentek az ellenséghez abban a reményben, hogy harcolhatnak a Monarchia megdöntéséért.

Előzmény: barkasarja (9392)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.04.25 -11 0 9393

A Német Birodalomra például nem ez volt a jellemző. Ott 1913-ban a lakosság 92%-a német anyanyelvű volt, az egyetlen jelentős nemzeti kisebbség a lengyel volt (5,2%).

Előzmény: barkasarja (9392)
barkasarja Creative Commons License 2019.04.25 0 0 9392

"A Monarchia egy olyan birodalom volt, aminek a népei semmi közösséget sem éreztek egymással."

 

A birodalmakra általában ez a jellemző. Vagy tudsz olyan birodalomról, amelynek népei testvéri szeretetben éltek egymással? Még a nagy délszláv "birodalomra" se a testvéri szeretet volt a jellemző, pedig ott legalább volt egy többé-kevésbé közös nyelv, de ez sem volt elég, hogy egybetartsa ezt az erőszakkal összetákolt államképződményt. Sőt, a felbomlásához még külső ellenség sem kellett (mint a Monarchia, és benne hazánk szétveréséhez), ment az magától is, mint a karikacsapás...

 

"Arról nem is beszélve, hogy a nemzetiségei a határok mellett éltek, és a határok túloldalán ugyanaz vagy rokon nép állama létezett."

 

Ezek – mint a fentiek is igazolják -, nem indokolják egy birodalom felbomlását. És mint a Monarchia-, s benne hazánk esete is igazolja, nem is ezek voltak az okok (csak hogy tudd, pl. a magyarországi nemzetiségek közül is csak egy, a pánszláv propaganda által elhülyített, és radikalizálódott, elhanyagolható vékony réteg akart elszakadni Magyarországtól), hanem az orosz-, és a szerb agresszió. Ezt az agresszív magatartást a szerbek részéről a Monarchia-ellenesség mellett, "Nagyszerbia" megteremtése táplálta, az oroszok részéről pedig szintén a Monarchia-ellenesség, valamint a balkáni befolyás növelése, és erősítése voltak a meghatározó mozgatórugók...

Előzmény: Furnicator_2 (9391)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.04.24 -11 0 9391

A Monarchia egy olyan birodalom volt, aminek a népei semmi közösséget sem éreztek egymással. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetiségei a határok mellett éltek, és a határok túloldalán ugyanaz vagy rokon nép állama létezett. Gondolj csak az osztrákokra, akik németek akartak lenni, a ruszinokra, akikre a pánszláv eszme hatott, az erdélyi románokra, akik a királyi Romániához akartak tartozni, a szerbekre, akik Szerbiához akartak tartozni. Mellette ott voltak a magyar, cseh és lengyel függetlenségi törekvések.

Pedig csak a Monarchia felbomlása után derült ki, hogy nem is volt olyan rossz a közös állam. Azok, akik a felnőttként élték meg a Monarchia szétesését, soha többé az életük során nem éltek olyan jól, mint 1914 előtt.

Előzmény: barkasarja (9389)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.04.24 -11 0 9390

Seggfejek másutt is voltak. Az Orosz Birodalom is éppen csak hogy túlélt egy vesztes háborút, majd egy forradalmat. A barom vezetői egy gyors győztes háborúval akarták stabilizálni az önkényuralmat.

Előzmény: Mantis Screamer (9388)
barkasarja Creative Commons License 2019.04.23 0 0 9389

"Mindig van másik lehetőség."

 

Akkor és ott, már nem volt más lehetőség.

 

"De nem, nekik háborúzni kellett. A Monarchia tökkelütött osztrák és magyar vezetői nem látták át, hogy egy lőporos hordón ülnek. Egy ilyen törékeny államalakulat képtelen kibírni egy nagy háborút."

 

Tévedés!

Háborúzni sajnos az oroszok és a szerbek akartak.

A Monarchia egyáltalán nem akart háborút, különösen nem egy világháborút! Viszont az orosz- és a szerb agresszió sajnos nem hagyott neki más választást.

 

Az is téves, sőt hazug állítás a részedről, hogy a Monarchia "törékeny" birodalom lett volna. Ennek pont az ellenkezője az igaz. A Monarchia ugyanis éppen egy olyan felívelő társadalmi- és gazdasági időszakban volt, ahol minden pezsgésnek indult. Ezt a kort a társadalmi reformok, kulturális-, és a gazdasági fellendülés jellemezték. A csehek pl. ennek a kornak köszönhetik a későbbi, viszonylag fejlettebb iparukat a közép-keleteurópai országokhoz képest (a Monarchia ide telepítette a gyárait, üzemeit, és az I.Vh. után a területükön maradt a Monarchia iparának kb. 75%-a), de említhetném hazánkat is, ahol szintén hatalmas ipari- és gazdasági fejlődés indult be. Ezek a tények mind azt bizonyítják, ha vakinek nem volt érdeke egy háború, akkor az a Monarchia volt, mivel egy minden vonatkozásban fellendülőben lévő államszervezetnek sokmindenre lehet szüksége, csak éppen háborúra nem... 

 

Előzmény: Furnicator_2 (9386)
Mantis Screamer Creative Commons License 2019.04.23 0 0 9388

Mert az orosz elit előre látta, hogy számukra mit jelent a szerbek uszítása, mit hoz majd nekik a háború. A seggfejek szerinted ideát voltak.....

Előzmény: Furnicator_2 (9386)
otranto Creative Commons License 2019.04.23 0 0 9387

Azt az egyet megint kihagyod a számításból, hogy a szerbek elfogadták a Monarchia összes követelését, majd orosz nyomásra utasították el végül az ultimátum egyes pontjait. A kérdés így valójában nem az, hogy a Monarchia, mint érintett fél, miért vitte végig az akaratát, hanem az, hogy az oroszok - mint nem érintett fél - amikor látták, hogy Szerbia hajlandó belemenni a Monarchia által követelt diplomáciai megoldásba, miért erőltették a katonai konfliktust. A válasz egyszerű, elérkezettnek látták az időt, hogy katonailag leszámoljanak a Monarchiával és Németországgal. ezért provokálták ki a fegyveres konfliktust.

Előzmény: Furnicator_2 (9386)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.04.22 -10 0 9386

Mindig van másik lehetőség. 

 

Ebben az esetben az volt, hogy nem támadják meg Szerbiát. Alkalmazhattak volna gazdasági embargót, további diplomáciai nyomást. De nem, nekik háborúzni kellett. A Monarchia tökkelütött osztrák és magyar vezetői nem látták át, hogy egy lőporos hordón ülnek. Egy ilyen törékeny államalakulat képtelen kibírni egy nagy háborút. Pedig Ausztria már jó régen nem nyert háborút (ha Bosznia-Hercegovina okkupációját nem számítjuk), még a magyarokat is csak elsöprő orosz segítséggel tudta legyőzni. 

Előzmény: barkasarja (9385)
barkasarja Creative Commons License 2019.04.22 0 0 9385

Azért, mert a Monarchiának már nem maradt más választása, mint a fegyveres beavatkozás...

Előzmény: Furnicator_2 (9384)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.04.20 -9 0 9384

Akkor miért nem állt le a Monarchia vezetése a Szerbia megbüntetése c. projekttel, amikor kiderült, hogy ezzel Oroszországgal is szembekerül?

Előzmény: barkasarja (9383)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!