Egy sort, egy versszakot, akár az egész verset is leírhatjuk feladványnak.
A következő beírja a vers címét és a költő nevét, majd ad egy újabb idézetet.
Az áttekinthetőség érdekében külön hozzászólásban adjuk a megfejtést és a feladványt.
Tóth Árpád és Lichtmann Anna lánya, Hollós Korvin Lajos felesége: Tóth Eszter. Mindjárt keresem a szöveget, utána Erobika ad föl rejtvényt (mert volt egy jó megfejtése).
Szép estét, György barát, ha még erre tévedsz! Ha nem, akkor holnapra szép napot!
Most pedig hangnemváltás következik.
Azért ne vedd annyira lazán a dolgot, mert nemcsak magaddal toltál ki, hanem velem is, de nagyon! "Feltúrtam" az egész internetet, azt hittem, csak én vagyok ilyen béna, hogy nem találom a verset. Ha még egyszer ilyet teszel, átmegyek kutyába és megharaplak! Irgum-burgum!!
Kitoltam magammal, mert "benő" nincs fenn a világhálón, s így betűnként kell bepötyögnöm. Ám dafke, legyen!
Pavel Hviezdoslav DAL
Fa a szeretet s a szíveknek talajába mélyen benő. Ne félj, ha csúf szelek sziszegnek, drágám, sem az ősztől; idő- változásról mit sem tud ő.
Mindig jót vágyik tenni, s így csak átöltözik törvény szerint. Virág s gyümölcs kell? Méz vagy illat? Akarsz hűs árnyban ülni? Ring hársfa, almafa, rozmaring ...
S mikor eltűntünk már örökre a föld mélyében valahol, majd síri álmaink fölött e merengő ciprus silbakol akkor is, épp holdkeltekor.
Bevallom, ki nem találtam volna, miért pont ezt az idézetet tetted fel. Te kis szőrszálhasogató! Szegény Petőfi, most forogna a saját sírjában, ha tudna! (Ez utóbbiba ne menjünk bele...) 😃
- Mily szép nevem van. Hallod? Nyárfa, nyárfa. Karcsún, fehéren állok a határba. Úgy reszketek és sírok, mint egy árva. S minden széllel zenélek, mint a hárfa...
Mikor elcsüggeszt Mikor elcsüggeszt, hogy meghalhatok, s nem gyűjti majd be termését agyam, s nem őrzőm meg - mint csűrök ért magot - feltornyozott könyvhalmokban magam; s mikor eszembe villan, hogy a sors varázskeze már nem soká segít lefesteni nekem a csillagos mennybolt regényes, nagy jelképeit; s mikor felrémlik, hogy többé talán nem látlak már, te illanó csoda, s bűverejét nem sugározza rám egy mondhatatlan érzés - akkor a világ partján megállok s figyelem, mint süllyed el a hírnév, szerelem.
