Balesetek a hazánkon kívüli vasutaknál, egykoron és most.
Szemléltető jelleggel, tájékoztatásul, akárhogy.
(A Balesetek a magyar vasút történelmében, http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9121587 "testvéreként".)
Szó nincs kitérő állásról a cikkben csak egyenesről.
A váltónál történő első egység siklása, forgóvázak kiszakadása és hatalmas pörgés és centrifugális erők. Ha ez így lett volna akkor az azt követő kocsik (ha nem is az összes) mint egy harmónika ajtó amikor nyitjuk ki olyan alakzatot vettek volna fel. Hiszen a másodikkal az első találkozik, kifordul, majd jön a dominó effekt tovább.
Voltak máshol balesetek - 180-200 km/h közötti tartományban -, ahol hasonló esetben a követő kocsik így álltak meg.
Lodiban a balra kitérőző első kocsi után a maradéknak szabad útja volt és a két vágány közötti ágyazatban tovább és az épületet is túlhaladta amikor sebesség 0 lett. A szintkülönbség és a beton fal mint egy megvezető árokként gyakorolt hatást.
De most ide teszem a cikkből a képet és egyet saját forrás révén. Lehet viszonyítani
Ha hiszünk az olasz forrásnak, akkor:
A-val jelölt résznél az átkötő sínszálák, a váltó utáni rész közvetlen egyenesen hogyan maradt érintetlen? Narancsos nyíl - feltételezés szerint - érintette volna a forgóváz útját.
A-betűnél jobbra van egy szalag és kb. attól tovább vannak deformációs jelek. Hogyan és mitől lett ez így? Miért nem lehet látni nagyobb pusztítást mint a cikkben leírt hatalmas erők szerint?
B-vel jelölt rész felett hogyan nincsenek nagyobb pusztítási nyomok? Itt végig kellett volna az elszabadult forgóváznak mindent szántania.
C-vel jelölt részen jobbra és balra láthatóan nagyobb erők miatt jobban sérült a pálya. Illetve itt láthatóan nagyobb pusztítás volt mint a feltételezett helyen sokkal lentebb. Hogy is lehet ez? Ha az egész úgy történt ahogy az olasz írja meg rajzolva biztosan ilyen nyomokat hagy a baleset maga után?
“Pedig ott vannak a nyomok, látszik a forgóváz útja, az okozott sérülés az útjába eső vágányokban a tárolt karbantartási anyagokban..”
Igen, csak nem ott ahol a belinkelt cikk szerzője bejelölte. Főleg nem abban a formában ahogy elgondolta azaz egyszerre szakadt ki mindkettő. Majd egyik az egyik, másik a másik irányba nyílegyenesen indult el. Akkor ha az ott tárolt anyagok legnagyobb csoportjával találva volna szembe magát - ahogy a cikk írója feltételezi - a további irány és landolás sem ott lett volna ahol megtörtént az egyik forgóvázzal ami a földútra került.
“Az első kocsi másik forgóváza az épületben landolt, ennek az iránynak megfelelően.”
Nem csak annak, hanem egy eredetileg ott álló pőre kocsinak is egy része. Majd további részeit a leszakadt és megfordult első rész magával ragadott az első egység.
“de hozzávetőleges iránynak jó”
Ezt lehet nevezni találgatásnak. Hozzávetőleges = becslés alapján, dolgot felszínesen ismerve. Bocs nem akarlak megsérteni, én sem vagyok minden adat pontos birtokában, de ismerem a helyszínt és egy ott környéken dolgozó kollegát. Vele vagyok kapcsolatban és próbálom leírni amit elmond vagy leír. Találgatás a sajtó illetve az általad belinkelt cikk szerzőjének a reszortja mondjuk úgy.
“További kellemes találgatást, a tények, a látható nyomok láthatóan nem zavarnak. Balesetvizsgálónak azért ne menj, nem lenne sikered.”
Köszönöm, de maradok ott abban a részlegben ahol vagyok, nem kívánok váltani. Sem találgatni, sem mínuszokat osztani.
Egyébként a találgatás és egyéb tények eltorzításában vezet az olasz média nagy része. Az egyik privát TV animációja szerint gyorsan ment a Freccia (semmi kitérő vagy ilyen szóba nem került), majd kivált az első kocsi és megkerülte a két egymás melletti épületet*
Továbbá ez a 300km/h vagy kicsivel alatta - a sebesség az idő előre haladtával csökkent - megint csak zavarkeltésre jó. Nyilván a cikkek írói mint utas látják a publikus kijelzőt amikor utaznak és ezt veszik viszonyítási alapnak.
*Két épületet egy kisebb meg egy nagyobb (magasabb) téglatest alkotja. Az első egység a kisebb kocka előtt vált le az animáció szerint. Majd a másik egység többi kocsival haladt tovább és megállás előtt az első oldalra borult. Szóval sem a távolságok, sem a történés logikája sem az épületek nem stimmelnek. Erre jobban lehet találgatást titulálni.
ha a feltételezett első nyilas utat követte volna a forgóváz nem ott landolt volna ahol landolt. Hanem tele trafálta volna a hatalmas sínszál halmazokat azaz itt lettek volna szétszóródva és nem fentebb
Pedig ott vannak a nyomok, látszik a forgóváz útja, az okozott sérülés az útjába eső vágányokban a tárolt karbantartási anyagokban..
Második felső narancs nyíl azt a hatást adja vissza mintha nyílegyenesen tartott volna az épület felé az első egység ami megint nem egészen igaz.
Egészen jó szvsz, nyilván az erőhatások, ütközések befolyásolták a tényleges pályát, de hozzávetőleges iránynak jó. Az első kocsi másik forgóváza az épületben landolt, ennek az iránynak megfelelően.
További kellemes találgatást, a tények, a látható nyomok láthatóan nem zavarnak. Balesetvizsgálónak azért ne menj, nem lenne sikered.
Itt van az a kép ahol van piros kör, sárga kör, két narancs és egy citromsárga nyíl. Na meg egy pötty. A cikk írója szerint itt szakad szét a Freccia. Majd a forgóváz legközelebb eső narancs nyíl irányába távozott el*
Az első egység pedig az azt követő irányba került az épület elé.
*Amennyiben ez reális lenne, akkor:
a két külső csonka között és mögöttes részen tárolt sínszálak és aljak nagyobb csoportja elmozdultak volna jelentősebben a becsapódáskor. Ennek a csoportnak a felső részét/végét kapta el. Ha a kép hozzánk közelebb eső felét nézzük az első narancsos nyílról van szó mit feltételezett irány. Ahol becsapódás után elment valóságban, ott egy térmegvilágító annak közvetlen közelében egy fehér munkagép. Egy fehéres “kocka” a kép szélén Na ott közvetlen mellette suhant el a forgóváz, majd belső a kerítésen belüli földúton kicsit egyenesen haladva oldalazva törte át a kerítést és állt meg a külső földút mellett. Kép felső szélén van egy nagyobb fehér kocka ami a fedett tároló lenne az aszfaltos út mellett.
ha a feltételezett első nyilas utat követte volna a forgóváz nem ott landolt volna ahol landolt. Hanem tele trafálta volna a hatalmas sínszál halmazokat azaz itt lettek volna szétszóródva és nem fentebb
Második felső narancs nyíl azt a hatást adja vissza mintha nyílegyenesen tartott volna az épület felé az első egység ami megint nem egészen igaz
ezeket is tessék figyelembe venni...
Friss hírek: A rendőrség és a balesetvizsgáló szakemberek földméréshez használt eszközöket is bevetettek nem csak távolság, hanem magasság és mélység - azaz szintkülönbségek - vizsgálatára. A mai napon fókuszáltak arra a váltóra ami első után szemben van és egyik iránya csonkába terel. Ugyanis gyanú szerint itt is történhetett valami. Ha ez bizonyossá válik akkor három helyen is történt olyan tényező ami a tragédiához vezetett.
Klasszikus értelemben véve nem. Ugyanis a mozdonyvezető ezt a vonatbefolyásolás miatt normál esetben nem tudja megtenni csak nagyon rövid ideig. Első reakció a DMI-n megjelenő sebesség és görbe színének megváltozása, majd szirénázó hang. Ha pár másodperc alatt nem megy le a megengedett tartományba akkor jön a kényszerfékezés.
Ezáltal klasszikus értelemben vett jelentős sebesség túllépés nem lehet. Természetesen lehet történhetett valami amiről még most senki sem tud. Szóval kizárni nem lehet semmit 100%-ban.
"Biztosítóberendezés hiba?"
Ez sem kizárt, de az alábbi hozzászólásomban leírva inkább egy helytelen beavatkozás miatti együttes azaz biztosító berendezés és vonatbefolyásolás okozhatta a tragédiát. Supervisori jogban 1-2-3 szintben vagy teljesen manuálisan sok variációt lehet hibásan végrehajtani.
Mint általában minden esetben - nem csak vasúti katasztrófák - több tényező együttes hatása miatt következett be a sajnálatos eset
Nos amiről a hírek nem beszélnek annyira vagy szűkszavúan, hogy az adott szakaszon dolgoztak. Pontosabban egybe vonták a síncserét (ezzel együttesen járó minden feladatot) egy kábel alagút előkészítéssel új szenzoroknak. Ez az összeköttetés abba az ominózus épületbe menne be a hármas terembe.
Itt egy bő hetes ipari kamera felvétel ahol a pirossal jelölt rész az ominózus váltó ahonnan a PFT részre ki meg be lehet járni. Az elszabadult első egység itt siklott ki. A sárga két csík az egyik átmenőt és mellette vágányt jelöli. Ebből ágazik ki az a váltó.
Ebben a fázisban a másik oldali átmenő és előztető volt használatban, ott későbbre tervezték a munkálatokat. A héten folyamatos volt a vágányok szabályozása és ágyazat rendezése, de az átmenőt még nem tudták átadni a váltó előtti szakasz miatt. Hiszen ide jön egy elosztó akna a szenzorok miatt, majd innen csövekbe fektetve viszik el az épületig.
A karok azért voltak elfordítva mert még a markoló lánc ott dolgozott, a sokat emlegetett beton fal alatti rész sem volt totál betemetve. Talán ez is segítette kicsit az elszabadult energiát csillapítani. Szerdára elkészültek nevezzük úgy példának 1. vágánnyal, mára pedig átadták volna az átmenőt is. Majd jött volna a túlsó oldal.
Tehát a délnek haladó vonatok csak kitérőbe mehettek a fentiek miatt. Az első egység igazi ámokfutása az általam jelölt, mások által vitatott kitérőnél kezdődött. Majd ez után találkozott a csonkában várakozó kocsikkal (amit a sajtó tehervonatnak titulált, hogy azzal ütközött) és ami megint nincs sehol csak néha 1-1 képen látni leszakadt az orra és a vezetőállás és ekkor repült ki a szántóföldre a forgóváz is. Amit a két piros tűzoltó autó meg kék konténer között van félúton. Majd 180 fokot fordulva a maradék első egység magával ragadott egy pőre kocsit is ami a legközelebbi vágányon állt.
Javaslom a belinkelt filmben 0:16 kimerevítését. Itt látszik, hogy a PFT-s váltón siklott ki totál az első egység a csonkás vágányokon át tarolt. Itt a 2. és negyediken voltak kocsik, a negyediket az a pőre amit magával vitt az épület első oldalára. Korábban belinkelt olasz cikk feltételezése szerint az ágyazatban történt szakadás után repült ki az első egység oldalra. Ha ez igaz lenne akkor az általam piros körrel jelölt váltó előtt nem lenne deformáció a sínekben és utána sem lehetne egyszerre. Folytatva balra a csonkás vágányon.
Tehát történt két siklás is. Az első egység elment kitérőbe majd szakad utána lévő rész. Megint csak ajánlom a fentiekben 0:16-ot. Itt lehet látni a kitérős vágányban a deformációt amit a külön kitérőző első kocsi okozott. Valamint azt, hogy a második kocsi és maradék az 1. és 2. vágány között kezdett el haladni. Valamint a váltó kitérőben volt*
Javaslom a korábban belinkelt olasz cikkben a hozzászólások olvasását amiben ott van a váltó geometria és az engedélyezett Vmax is. Tehát emiatt vannak valós tények is és sok a találgatás, lásd rajz a nyilakkal.
Az én információs forrásom szerint úgy néz ki aláváltottak és így történt a szakadás. A vágányút és a vonatbefolyásolás (Vmax) sem volt szinkronban**
Tehát két helyen történt siklás. Az egyik az általam megjelölt piros kör (erre fókuszált a helyi forrás aznap), ugyanis ez a váltó akkor kerül kitérőbe, ha vonatnak nincs 1. vágányon beállított vágányútja.
A második siklás pedig a cikkben sárgával jelölt váltót elhagyva történt meg. Itt vált ketté az első egység és ami utána maradt. Filmben 0:17 -kor lehet látni a hiányzó bal oldali síndarabot, jobb oldalon a deformálódást, valamint a nagyobb gödröt amit a második kocsi billenésekor okozott.
*Freccia érkezésekor kitérőben volt, majd vissza is került oda.
**Két dolog lehetséges: Egyik, hogy a fenti munkálatok miatt előre beállított program nem jól lett végrehajtva. Másik pedig, hogy teljes manuális irányítás alatt kapkodva és idegesen történt minden. Visszakerült az aláváltás után a “helyes” irányba azaz kitérőbe a végén a váltó. Viszont van még több váltó is ami az eset után nem úgy állt ahogy kellett volna, de ezek nem érintették volna a Freccia-nak beállított vágányutat.
Én ezekre a helyi információkra hagyatkozva írtam meg eddigi hozzászólásaimat és az általad belinkelt oldalt és kommenteket olvasva. Első kapcsolatkor a helyi ember 1. vágányra és váltós siklásra fókuszált. Ma hajnalba sikerült elérni ahol többet tudtam meg, majd elkezdtem írni és bemásolni, de közben lehalt a fórum.
Mindenesetre több történt annál minthogy a sárgával megjelölt váltónál siklott ki és ennyi.
Ha ebből nem lesz egyértelmű számodra, hogy mi és hol történt, akkor semmiből. Az általad bekarikázott kitérőt nem is érintette a vonat, már azelőtt kisiklott az első érintett kitérőn. Teljesen egyértelműek a baleset nyomai, szinte biztosan nem úgy történt, ahogy feltételezed. A kérdés egyedül az, hogy miért történt az első váltón a siklás? Sebességtúllépés? Biztosítóberendezés hiba?
Nem tudom olvastad-e a szöveget? Itt is sok a feltételezés és vannak közös átfedések azzal amit én telefonban hallottam.
Azaz: Tehát az első egység még helyesen* ment kitérőben és az általam bejelölt váltón siklott ki.
A második rész után ment volna már egyenesbe.
*Amire az én információim szerint lehet sejteni, hogy nem volt szinkronban a vágányút és a vonatbefolyásolás (helyes sebesség ETCS L2os). Tehát kitérőbe érkezett, de ha nem is 300-al vagy 297/298 de nagyobb sebességgel. Az első egység kiment kitérőbe majd aláváltás lett. Ezzel egyetemben az általam bejelölt kitérő - ki és bejárás a csonkákra - szintén kitérőbe került. Így magyarosan mondva váltó felvágás után történt az első egység irtózatos pusztítása illetve "ámokfutása".
Én így értettem meg a telefonban. Azt javaslom várjuk meg a hivatalos vizsgálat végét.
A linkelt indexes képen az látszik, hogy a vonat az átmenő (középen van a két nagysebességű vágány) és a megelőző vágány között állt meg. Ide nagy eséllyel úgy kerülhetett, hogy az első piros X-el jelölt nagysebességű kitérő környékén történt vele valami.
Ha tényleg 298-al ment, akkor bizony az a vas egyenesbe állt...illetve egyenesbe állnia kellett volna.
De valami mégis "kidobta" itt a vonatot, amiből ez lett ami.
Nos akkor elemezzük a helyzetet. Lehet felfigyelt valaki arra, hogy a szomszéd vágányon a karok el vannak fordulva. Ez nem a baleset miatt van így, hanem mert ezt a vágányt éppen átépítik.* A térképen jelölt első piros X-es váltótól egyenesen kb. a féltávig nincs vágány. A Freccia kitérőben ment az épülethez legközelebbi vágányon ami úgy mint a legszélső mélyebben van. A két középső egy új emeltebb pályán megy kb. van jó bő méter különbség. Emiatt nem dőlt el az első kocsi kivételével a maradék.
*fórumtárs ezt a kettőt véli nagysebességűnek, holott mind a 4 az.
Tehát szerintetek a képek piros X-el jelölt váltok egyikén volt a siklás és nem lent a sárga X-nél?
Egy megjegyzés: Nem tudom felfigyelt-e valaki arra, hogy a maradék 6 kocsi szinte egyenesen van, csak az első billent meg. Mi okozhatta ezt? Aki akár a fenti térképrészletet vagy saját Googlet megnéz vagy pár fotót az meg tudja válaszolni. Illetve azt is, hogy hol melyik vágányon ment a Freccia?
Még egy kérdés: látott-e valaki olyan fotót amikor csendőr áll a váltónál?
Most már végre olyan géphez értem ahol lehet normálisan írni. Megjegyzem a rajzot egy kollega az én és az olasz kollega telefonos elmondása szerint készítette. Én mobilon de tableten sem tudok ilyent készíteni.
Tehát tisztázás érdekében:
"Ahová a kört tetted, valóban látszik egy kitérő, de az nem a nagysebességű vágányban van."
Vegyük alapnak az épületet*
Az épület előtti 4 vágány közül szerinted melyiken mehet nagysebességű közlekedés?
Ha nem nagysebességű vágányban van, akkor pl. hogyan lehet a nagysebességűről ki és bejárni a többi vágányra amik mindkét irányban csonkák?
Szerinted hol melyik vágányon halad a Freccia és hol kellett volna haladnia?
*Az épület amiben a becsapodási oldalán mondjuk úgy PFT-nek van egy kis raktára, az összes többiben aggregátorok meg távközlési és biztosító berendezések vannak. Anno a rack szekrényeket, az áramfejlesztőket meg minden mást raklapokon és vasúti kocsikon hozták oda és targonca vitte be a helyére.
Ahová a kört tetted, valóban látszik egy kitérő, de az nem a nagysebességű vágányban van. Az abból kiágazó kitérők a te képed bal felső sarkánál láthatók.
Ezen a képen jól látszik, hol volt a siklás, a kép felső részén. Az is látszik, hol állt meg a vonat, hol az első "kocsi".
Ahová a te a kört tetted, ott nincs kitérő, az jóval odébb van. Az az első kocsi megállási helyétől kb. 500 méterre van. Nagyon úgy néz ki, hogy annyit sodródott, mire megállt. A vonat többi részének a megálláshoz a képek alapján kb. 700 méter kellett.
Most néztem meg a fotókat. Lehet egy csendõrrel háttérben fotózott váltó szerint ítélted meg a helyzetet. Fizikát vagyis realitást figyelembe véve, ha ott siklott volna ki akkor kb. 400-420 méterrel arébb az elsõ egység - a továbbiak meg távolabbra - nem juthatott volna el.
Piros körnél váltó van. Ha nem hiszed járj utána. Amúgy innen lehet ki és bejárni a pályások vágányaira. Ha a 3. egység zavar akkor legyen az, hogy maradék kocsik.
Nem találgatok, hanem helyi embertõl fotók nélkül van minden info. Én jártam pár éve a helyszínen. Az ismerõstõl tudom azt is, hogy a váltóval mi és miért történt.
