Érdekel a sorozat, mivel a főszereplő elég sokat tett azért, hogy az ország lakosságának jelentős részét kinyírják.
Kíváncsi vagyok arra, hogy ezután tud-e majd pozítív hős lenni a magyar nézők szemében.
A pontatlanságai ellenére a sorozat még mindig hitelesebb mint a hálivúdi történelmi filmek vagy sorozatok: Julius Cézár, Nagy Sándor, Arábia Lawrence, Cleopatra, Gladiátor, 300, hogy a görög mitológiát feldolgozó sorozatokról ne is beszéljek. Látványo, jó színészi játékokkal eljátszott filmek, de a történelmi hitelességet azok sokkal jobban megmásítják.
"Nekem a Szulejmánnal nem az a bajom, hogy örülnek a mohácsi győzelemnek, mert ha győztek, miért ne örülnének? Nekem az a bajom, ha nem valósan mutatják be az eseményeket, pl. Mátyást miért nem lehet megnevezni, mint nagy magyar királyt? Talán azért, mert a híres Hunyadi János fia volt, akit úgy tudom, még az oszmánok is elismertek nagy hadvezérnek?"
A regény szerője, ami alapján a film készült, és maga a rendező is, az atatürkisták közé tartoznak, a török szekuláris és nacionalista irányzathoz. A 16. sz. a török történelem egyik legdicsőbb időszaka - ezért is a "Csodálatos évszázad" a sorozat eredeti török címe. Ugyanakkor ez meghatározza magát a sorozat orientációját is, hogy török nacionalista szempontból ábrázolják az eseményeket.
A magyarokkal testvéri viszonyt, a turanizmust pont nem a török nacionalisták ápolják, hanem inkább a vallásosabbak, és a szultanátus pártiak. Török ncionalista szempontból Mátyásnak túl sok jelentősége nincsen. Pár évig Bécset elfoglalta, meg Bohémiát - de hosszú távon ez jelentéktelen, mert halála után össze is omlott a birodalma. Valószínűleg a Német-Római Birodalomtól (az akkori Európa legnagyobb birodalmától) elfoglalt Bohémia a rendezők szemében jelentősebb volt, mint az, hogy magyar király volt.
Ez egyébként nem is ránk nézve kell sértőnek lennie, hiszen ezzel a török rendező Mátyásnak Bohémia feletti uralmát ismeri el - hanem a cseheknek, akik Mátyást egy kegyetlen népírtó uralkodónak tartják. Hát, Mátyás bohémiai hadjáratai nem az ENSZ humanitárius szabályai alapján történtek (persze a korszak ms uralkodói is hasonlóan viselkedtek a hadjárataik során).
De számunkra magyarok számára nem ezért jelentős Mátyás király, hanem mert az ő ideje alatt egységes erős királyság volt, aminek a területét is növelte, Bécset is sikerült elfoglalnia (mégha csak rövid időre is), és Mátyás volt Itálián kívül az első reneszánsz király, megelőzve ezzel a többi európai uralkodót.
"Lajos és serege pedig inkább hajazott szvsz egy spanyol seregre mint egy magyarra."
Mivel Mohácsnál nagy számú lengyel, cseh és spanyol katonai is harcolt, de voltak német, horváth és szlovén (szlavon) katonák is.
A tényleges magyarok már csak azrt is kevesebben voltak, mert az 1514-es parasztlzadás leverése után a magyar nemesek nem mertek a parsztoknak fegyvert adni. Féltek, hogy a csata után a fegyvereket megint ellenük használnák a parasztok. Ráadásul Szapolyai sem tudott az erdélyi seregével időben odaérni a csata színhelyére. Telán ezért nem magyaros katonai öltözetben ábrázolták a magyar sereget, hanem inkább európaiasban. :)
A sorozat későbbi évadaiban már jobban fog hasonlítani Hürrem a festményeken látottakhoz. Gondolom a sorozat készítői így akarták az öltözködésén keresztül is megmutatni a karakterfejlődést.
Gárdonyi nem írta meg az Egri csillagok II-t, hőseink (Dobó, Bornemissza) későbbi sorsa korántsem volt annyira dicsőséges.
Öööö, illetve ... Gárdonyi beleírta azt a jelenetet a regénybe, ahol a cigányasszony jósol Dobónak és Gergőnek, emlékszel? "Lánccsörgést hallok" "két szerető szív ... kihuny" stb. részre gondolok.
illetve nem vereségként tartják számon, hanem annyit írnak róla, hogy az hadiidőszak végeztével (az ősz beköszöntével) a seregük nem ostromolta tovább a várat, hanem elvonult.
Jó, ne mondjuk azt, hogy vereség érte a törököket. Ők mondhatják egyszerűen azt is, hogy 40 napig ostromoltunk egy várat, amit nem sikerült bevennünk, mert több ostromunkat visszaverték, elfogyott az utánpótlásunk, és vissza kellett érnünk a téli szállásra még Kászim nap előtt.
Az 1552-es hadjárat Szulejmán (bár nem vett benne részt) számára: sikeres, mert megerősítették a határt. Eger számára: sikeres (mert 44 évig nem ostromolták). Magyar Királyság: megőrizte a Felvidéket. Erdély: semleges. Egyszóval: nem az a lényeg, hogy ki győzött, hanem hogy minden résztvevő számon tartja ezt az évszámot, mert sorsfordító volt mindannyiuk számára!! Ez is nagy szó ám szerintem, és nem baj, ha akármilyen formában is, de megjelenik ez az év a sorozatban!
Egyrészről Szulejmán ott sem volt, így nem nagyon kapcsolódna a történethez, másrészről a nemrégiben olvastam, hogy a törökök nem is nagyon tudnak erről, illetve nem vereségként tartják számon, hanem annyit írnak róla, hogy az hadiidőszak végeztével (az ősz beköszöntével) a seregük nem ostromolta tovább a várat, hanem elvonult.
Persze az is tiszta szerencse, hogy Gárdonyi nem írta meg az Egri csillagok II-t, hőseink (Dobó, Bornemissza) későbbi sorsa korántsem volt annyira dicsőséges.
Kváncsi vagyok, vajon az 1552-es egri kudarcot (ami nekik kudarc, nekünk dicsőség) hogyan fogják ábrázolni?
Hétvégén volt az Egri csillagok vmelyik. tévén! :) Gobbi Hilda milyen szuper volt Balogné szerepében! És Sinkovits Dobóként, Ruttkai Izabella királynéként, és Bárdy György, mint Jumurdzsák.
Lehet, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyják, meg sem említik. Rombolná a szultán presztizsét.
Attól tartok úgy, hogy az előtte lévő nyertes várostromokat fogják bemutatni, Lippa, Szolnok, Temesvár, Drégely ....
De mi akkor is tudjuk...:-)
Így van, és szerintem ebben nem az a lényeg, hogy a török volt az ellenség (ez nem valamiféle törökellenesség), hanem lenyűgöző az a harc, amit az emberek tudnak vívni, ha összefognak egy jó célért ... (pl. függetlenség, mégha nincs is sok realitása).
Kváncsi vagyok, vajon az 1552-es egri kudarcot (ami nekik kudarc, nekünk dicsőség) hogyan fogják ábrázolni? Lehet, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyják, meg sem említik. Rombolná a szultán presztizsét. De mi akkor is tudjuk...:-)
Ő végelgyengülésben halt meg, ebben semmi tekintélycsökkentő nincs, ergo ezt benne hagyhatják a sorozatban.
Igen, erre gondoltam, hogy a végelgyengülés mellé nehogy betegyék még, hogy csúnya Zrínyiék idegesítették az uralkodót, vagy ilyesmi.
A számunkra sértő részek azért kerültek bele a sorozatba, hogy Szulejmán háborúja igazságosnak tűnjék, emeljék a presztízsét. ... Csak azokat a részeket írják meg máshogy, mint ahogy igazából volt, amik rossz fényt vetnének az uralkodóra.
Nekünk ez nem nagy vigasz. :/ De tekintsünk el most a mi szempontunktól! Az nagyon dicséretes, ha filmet csinálnak az uralkodójukról a törökök, kiemelik a pozitívumait, példaképnek állítják stb. De ha a hibáit elfedjük egy történelmi személynek, abból nem sülhet ki semmi jó, nem ezt mutatja a tapasztalat? Mert ha nem nézünk szembe a múlt tévedéseivel, akkor hogyan tanulunk belőle, hogyan vonjuk le a megfelelő következtetéseket a jelenre nézve? Hogy a jövőben már ne kövessük el ugyanazt a hibát.
Nem hiszem, hogy olyan szerepet írnának nekünk. Oké, hogy ferdítgetnek, de azért alapvetően ne feledjük, hogy a török nacionalista irányvonal manapság szimpatizál velünk. A számunkra sértő részek azért kerültek bele a sorozatba, hogy Szulejmán háborúja igazságosnak tűnjék, emeljék a presztízsét.
Ő végelgyengülésben halt meg, ebben semmi tekintélycsökkentő nincs, ergo ezt benne hagyhatják a sorozatban. Csak azokat a részeket írják meg máshogy, mint ahogy igazából volt, amik rossz fényt vetnének az uralkodóra.
Szerintem is jól volt a csata megcsinálva. Külön öröm, hogy az oszmánok igenis nagy küzdelemnek mutatják be, hisz végülis az elején valóban erős rohamot tudtak indítani a magyarok. Az a baj, hogy a magyar közvélekedés -érthető módon- mindig is csak a szomorú végkifejejletet nézte a csatából, de azt nem, hogy a magyar sereg megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni az adott körülményekből.
Lajos király halálát is megható módon mutatja be a film: ahogy rohan a víz felé, és rájön, hogy ebből nincs menekvés, azt jól játszotta el a színész.
pl. a Hunyadyakról, vagy Eger 1552-es ostromáról, "szulejmános" stílusban feldolgozva.....
Ha "szulejmános" stílus alatt arra gondolsz, hogy valós történelmi személyiségekről forgassunk népszerű szappanoperát, akkor annak nem örülnének, lévén, hogy ilyet képtelenség csinálni. Ha sok nézőt leültető sorozat-folyamot akarunk, akkor kitalált szereplőket kell írni (lsd. pl. Onedin-család), mert ilyenkor azt mixelünk össze a kor emlékeiből, amit csak bírunk. Ha valódi történelmi sorozatot akarunk csinálni, akkor megpróbáljuk a szereplőket reálisan bemutatni (lsd. pl. Vikingek).
Eger 1522-es ostromát bemutatja az Egri csillagok film, mégpedig nem szappanoperás stílusban, hanem modern, történelmi filmben. Amiben reálisan bemutatják mindkét felet: a magyarokat gyengeségeikkel együtt (széthúzás stb.), az oszmánokat meg nem barbárként, de igenis hódítókként, akik építgetik a birodalmukat. Nem tudom, mi lenne ebben sértő a törökökre nézve? Végülis az Oszmán Birodalom nagyhatalmi pozícióra törekedett (pont mint a Habsburg Birodalom), ez nyilvánvaló, nem?
Nekem a Szulejmánnal nem az a bajom, hogy örülnek a mohácsi győzelemnek, mert ha győztek, miért ne örülnének? Nekem az a bajom, ha nem valósan mutatják be az eseményeket, pl. Mátyást miért nem lehet megnevezni, mint nagy magyar királyt? Talán azért, mert a híres Hunyadi János fia volt, akit úgy tudom, még az oszmánok is elismertek nagy hadvezérnek?
Egyébként Tomoriról most azt olvastam, hogy a törökök jó katonának tartották, Bali bég is tárgyalt vele többször (Perjés Géza: Mohács). Miért kellett merénylőnek bemutatni, aljasnak nevezni, és elküldeni a fejét Lajosnak?! Miközben Ő vezette a magyar sereget Mohácsnál!
Szerintem az Egri csillagokban nincsenek ilyen valótlanságok, és normálisan mutatja be Gárdonyi az ellenfelet is (akiről persze nem zeng dicshimnuszokat, de jól bemutatja, hogy a korabeli emberek hogyan láthatták a hódítókat, akár törökről, akár németről legyen szó).
Olvastam egy cikket az Egri csillagok török fordítójával, és ismét elgondolkodtatott, vajon milyen reakciókat váltana ki Törökországban, ha az ottani "Retek" mutatna be egy magyar sorozatot pl. a Hunyadyakról, vagy Eger 1552-es ostromáról, "szulejmános" stílusban feldolgozva.....
Csak két idézet a cikkből: a törökök 1552-es egri vereségéről: "Nemhogy az átlagember, de még a szakemberek sem tudnak róla igazán. Rengeteget kutattam a témában a fordítás alatt, de csak két-három mondatot találtam az ostromról. Csak annyi derült ki, hogy Ali és Ahmed pasa seregei, nagyjából hatvanezer ember 39 napig tartó ostrom után elvonult a vár alól a közelgő tél, valamint az anatóliai perzsa támadás miatt."
A törökországi reakciókról: "Még relatíve friss a könyv, azaz túl sok visszajelzést még nem kaptam. Igaz, a kevés között akadt olyan is, aki megfenyegetett: ezért a könyvért le fognak lőni..."
Lajos és serege pedig inkább hajazott szvsz egy spanyol seregre mint egy magyarra.
Nekem van egy olyan tippem, hogy a nyugatias jelmezekkel nem ferdítettek olyan nagyot a film készítői. Végülis Lajos lengyel és francia szülőktől származik, Csehországban is király, a sógora, Ferdinánd német, szóval inkább nyugati kapcsolatai vannak. És ez megjelenhetett az öltözködésében is, lsd. fennmaradt festmények. Mohácshoz is felfogad lengyel, cseh zsoldosokat, nekik biztos nyugati típusú páncéljuk lehetett.
Nézegetem most a Magyarország története sorozatból a Mohács előtti részt: a fennmaradt ábrázolásokon, pl. Szapolyai György síremléke, Lajos gyermekkori páncélja stb. eléggé hasonlít a filmben látható páncélokhoz.
Szapolyai (János) öltözékében viszont nem vagyok biztos (akármikor is vonult Szulejmán elé, de az biztos, hogy nem a mohácsi csata után!): hosszú köpeny, hozzá meg az a buggyos sapka, ez elég hibrid nyugati-keleti viseletnek tűnik egy magyar főúr számára. És ha a magyar főurak a Habsburg-időkben is kitűnnek keleties öltözékükkel a bécsi udvarban (Magyarország története: A három részre szakadt ország), ez akkor pláne így lehetett a Habsburgok előtt!
teljesen semmissé téve hogy a mi történelmi emlékeink szerint bizony ő vezette a végzetes rohamot.
Hát igen, az egy dolog, ha a saját szája íze szerint adja elő a történéseket egy másik fél, deez ami fájó, ez a semmissé tevés.
Egy ninja bérgyilkos parancsnokot kreáltak belőle
Én is csak lestem, mi az a fekete cucc. :) Amúgy érdekes a filmkészítők szemlélete. Úgy képzelik az élet-halál harcot, hogyha kiállsz a túlerő ellen a biztos halálba a síkra, az oké, de ha partizánakcióba kezdesz, akkor fújj, micsoda aljas, förtelem, sunyi vagy ... Ez lenne a helyes: milliók haljanak meg egy miatt (és nem egy haljon meg milliókat megmentve)?
Ha már modern dumát mond Szulejmán a csata után (legalábbis a saját katonái fölött), akkor a merénylet után dühönghetett volna így: mégha ég-föld is összeesküdött ellenem, akkor is keresztülviszem az akaratomat, ... vagy valami ilyesmi.
A sok csúsztatás és "szándékos ferdítés" tömkelegében szegény Tomoriról meg is feledkeztünk.
Pedig a török írók rendesen elbántak vele.
Egy ninja bérgyilkos parancsnokot kreáltak belőle, teljesen semmissé téve hogy a mi történelmi emlékeink szerint bizony ő vezette a végzetes rohamot.
Ahogy későbbi kortársai beszéltek róla nem hízelgő (csak annyit tudott szegény a hadve-zetésről, hogy utánnam .....) de ezt azért nem érdemelte.
Lefejezték még jóval a csata elött.
Lajos és serege pedig inkább hajazott szvsz egy spanyol seregre mint egy magyarra. Nem nagyon vagyok otthon a korabeli felszerélések és páncélzatok kérdésében de szvsz amit viseltek inkább spanyol sisak volt mint magyar.
Na, megvolt a mai rész, és sajna megállapíthatjuk, ahogy nő a magyar vonatkozások száma, annyival többet idegeskedhetünk a csúsztatásokon. Emellett semmi bajom azzal, hogy a törökök be akarják mutatni a dicső múltjukat, és mindenki úgy tiszteli a saját nagy királyait, ahogy akarja (amíg nem teszi nem létezővé a másét).
Talán fordítási hiba vagy halkan beszéltek, de mintha azt hallottam volna, hogy Mátyás, Bohémia királya, (aki a Corvinákat készíttette). Nem azt akarta mondani Ibrahim pasa, hogy Mátyás, magyar király, aki Bohémia királya IS volt? :)
További csúsztatások, amik akkor sem vonnának le Szulejmán presztízséből, ha valósan lennének előadva:
1. Szapolyait és Ferdinándot a magyar rendek/főurak választották királlyá 1527-ben, és nem Szulejmán. Majd csak 1529-ben lesz Szapolyai a szultán vazallusa (pozitívum, hogy nem kellett neki kezet csókolnia!).
Ami viszont árnyékot vetett volna a szappanopera idilli hangulatára:
2. "A török fősereg szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott Budára (az udvar Pozsonyba menekült), és csapatai elkezdték a környék kifosztását és felperzselését. ... Komolyabb ellenállást a Pusztamarót mellett összegyűlt kb. 25 ezer fős paraszt- és jobbágysereg tanúsított, amely szekértábort hozott létre, de a jól felfegyverzett törökök hamar szétverték és lemészárolták őket." (Wikipédia, Mohács)
Hát igen, sajnos ilyen egy csatát elveszíteni a vesztes fél számára ... Ehelyett látunk egy alázatos orvost, aki átadja a város kulcsait (mert nem maradt más a városban?). Szulejmánék sétálnak a békés várban, megnézik a szobrokat, amiket a Corvinákkal együtt felpakolnak, és hazaindulnak (a több mint ezer Corvinából 219 maradt mára, azok is a Világörökség listán vannak). Amikor befutnak a győztes gályák Konstantinápoly kikötőjébe, azért megemlíthetnék Grittiék a több ezer keresztény foglyot (vagy megmutathatnák láncra fűzve), Izabella hercegnőn kívül.
Ezeken a miniatúrákon nincsenek női szereplők? Esetleg a balról harmadik képen, a trón mellett, akik lehajtják a fejüket?
Hürremről olyan festmények maradtak fenn, amiken kicsit sem hasonlít a színésznőre, és az öltözéke is más, mint a filmben, már amennyi látszik belőle.
Amikor Leo a filmben portrét festett róla és Szulejmánról, azt hittem, hogy majd akkori stílusban teszi, tehát hogy egy középkorias, régies festményt látunk majd a végén. De nem az volt a végeredmény szerintem, bár nem vagyok művtörténész vagy ilyesmi.
Gondolom, egy mulatozó főúr lesz, aki felelőtlenül kiront a "baráti" törökökre. De hogy mi leszünk a hibásak Szulejmán halálában valamilyen úton-módon (a sorozat szerint), abban szinte biztos vagyok. (Most olvastam egy régészeti kutatásról Szulejmán holtteste után, amit a törökök támogatnak pénzzel.)
Én még arra leszek kíváncsi, hogy ma este mivel kezdenek? Bemutatják-e Buda kifosztását (pl. a királyi palotából elviszik-e Mátyás király corvináit?) vagy egyből Bécs (sikertelen) ostromához ugranak (1529)?
Még Mohácshoz: az igaz, hogy a végén bemutatták azért az ellenfelet tisztességesen kiterítve (bár II. Lajost nem ők találták meg!), de azt "elfelejtették" bemutatni, hogy 2000 (!) hadifoglyot Szulejmán jelenlétében és parancsára lefejeztek (az ő tömegsírjukat találták meg a régészek napjainkban, ha jól tudom).
Az nagyon modern volt, ahogy Szulejmán elmélkedett a végén: vajon ez a dicsőség (öldöklés) elég lesz ahhoz, hogy bekerüljön a Paradicsomba? (Az mi volt, amiben feküdt: gödör, sírhely?)
Tény, hogy nem jönnek össze a dolgai Lajosnak, de az lenne a törökök célja, hogy bemutassák, ahogy Szulejmán legyőz "egy idiótát"? :) Inkább egy felelőtlen bulizónak láttatják, aki nem fogadta el a "baráti" közeledést, a Szultán atyai jóindulatát, aki a békét és igazságot hozza el a szegény "pogányoknak", nem?
Amúgy a török színész jól alakítja szerintem a mulatós, büszke királyt, mégha nem is hasonlít a 20 éves Lajosra, aki a portrékon látható. És aki nyilván nemcsak butaságból kezdett el kapkodni fűhöz-fához, hogy megmentse a trónját.
"A fegyverforgatás rejtelmeibe, unokatestvére, Brandenburgi György vezette be, aki emellett a mulatozó életmódra is megtanította. Lajos így nem csak kiváló vívó, hanem jó táncos is lett, aki szerette a lakomákat és a vadászatokat." (Wikipédia, II. Lajos)
(Az se semmi, ahogy a kis koraszülött Lajost hogyan tartották életben az akkori körülmények között ...)
Szépek ezek a képek a ruhákkal, és sok érdekeset tudsz a korabeli török dolgokról.
Nekem tetszett Major Tamás alakítása az Egri csillagok filmben, mert jól adja a ravasz, nagyhatalmú uralkodót (nem mellesleg, melyikük hasonlít jobban a Szulejmán-portrékon látható sovány, sasorrú emberre, ő vagy H. Ergenc? :). Az nem tűnt föl, hogy "a janicsárok pedig inkább még a 14. századi török viseletet viselik, amelyek a nomád mongolokkal való közép-ázsiai együttélés idejéről származnak", de most hogy mondod, valóban nem viselik azokat a magas fejfedőket. De azért sok pénzt költött szerintem a Filmgyár a jelmezekre, jó a forgatókönyv, és igyekeztek korhű helyszíneken forgatni, sok statisztával (többel, mint a Szulejmán készítői :), ugye a MH segítségével, ha jól tudom ... . Amúgy újraolvastam a regényt Gárdonyitól, mert én is úgy emlékeztem, hogy elég negatívan mutatja be a törököket, de most pozitívan csalódtam a műben. Szerintem azt mutatja be inkább Gárdonyi, igen hitelesen, hogy milyen, mikor az emberek élet-halál harcot vívnak, és mindegy, hogy ebben ki az ellenség.
Amúgy tetszik a Szulejmán sorozat (érdekes, hogy a törökül Csodálatos századnak nevezik), és sokan nézik az ismeretségi körömből. De sok részt kihagytam, mert idegesít, hogy a valós események ütköznek a sorozat idilli szappanopera hangulatával. Például a Valide lakosztályában mennyire lehetnek hitelesek a kedves családi összejövetelek? Hiszen tudják, hogy a kis hercegek szó szerint élet-halál harcot kell majd folytassanak nagykorukban a trónért?! Így mondjuk érthetőbb Hürrem kavarása, hisz a saját és gyermekei életéért teszi.
"A tudományt és költészetet kedvelő Szulejmán hű volt feleségéhezII. Bajazid
Szulejmán apja, Szelim, a saját apja (II. Bajazid) életére tört, és 1512-ben végül lemondásra kényszerítette. II. Bajazid 64 éves volt, amikor a fia Szelim követte a trónon. Az öreg szultán teljesen ellentéte volt a fiának Szelimnek, aki a Rettenetes Szelim néven vált ismertté. Megbuktatta apját, két testvérét és öt unokatestvérét megölette, hogy elfoglalhassa a trónt.
Hogy példát statuáljon két magas rangú tisztet a hadsereg előtt kivégeztetett fegyelmezetlenségük miatt. Állandóan háborúzott, fanatikusan gyűlölte a siítákat és közel negyvenezret le is gyilkoltatott. Minden keresztényt ki akart irtani a birodalmában. Nyolc évnyi uralkodása alatt méltán szerezte meg a Rettenetes nevet. Végül rákban halt meg. Szulejmán más volt, inkább a nagyapjára, II. Bajazid szultánra hasonlított és nem az apjára, mert bár ő is kegyetlen ember hírében állt, és a háborúzást sem vetette meg, igazi kikapcsolódást a költészet, a tudomány és az ékszerkészítés jelentette számára.
Bajazid szultán nem szívesen háborúzott, leginkább békés természetű államférfi volt, aki a háborúnál a tudományokat, a költészetet, építészetet jobban kedvelte. Ezért is támogatta az unokáját, Szulejmánt a tanulmányaiban. Szulejmán szívesen tanult az Isztambuli Egyetemen. Ibrahim már akkor a szolgája volt, és úgy vélte, hogy ő a legjobb barátja. Már fiatal korában kitűnt éles eszével, amikor Magnézia kormányzója lett, bizonyította kormányzói képességét, igazságszeretetét, szigorú erélyességét. Uralkodása alatt fejlesztette az ipart, kereskedelmet és a földművelést is. Bőkezű volt a költőkkel, tudósokkal és szigorúan ellenőrizte a hivatalnokokat.
A törökök Szulejmánt Kánuninak (Törvényhozó) is nevezték, Európában pedig a Nagy, Dicsőséges nevet kapta. Uralkodása az oszmán birodalom fénykora volt. Szulejmán idejében a birodalom katonai ereje és nagy kiterjedése gyarapodó gazdasági élettel, körültekintő kormányzással, gazdag és nagyszerű kultúrával párosult. A főváros óriási fejlődésnek indult, mágnesként vonzotta az ambiciózus és tehetséges embereket. Isztambulba sereglettek a költők, tudósok, művészek, építészek, papok. Szulejmán támogatása eredményeként érte el ez a kultúra legnagyobb vívmányait.
Azon kívül, hogy birodalmát felvirágoztatta, mit mondanak róla a korabeli krónikák? Ogier Ghiselin de Busbecq császári követ így jellemezte a szultánt 60 éves korában:
„Azt kérded, miféle ember volt Szulimán? Elbeszélem én. Élemedett korú, mind testiekben, mind viselkedésben igen fenséges és alkalmatos a méltóságos tisztre. Már ifjan is mértékletes és megfontolt volt, holott az ő vallásának előírásai több szabadságot engedtek neki. Ifjabb napjaiban nem volt borissza, se nem fiúkkal bujálkodó, mit pedig a törökök igencsak kedvelnek; eme tekintetben még ellenségeinek sem volt mit szemére vetniük. Volt pedig túlságosan alázatos tisztelője hitvesének, kinek oly mértékben engedelmeskedett, hogy azzal fiának Musztafának halálát okozta, még ha a bűn szerelmes kábulatban esett is meg. Amióta törvényes hitvesévé tette őt, más nőszemélyt testében nem ismert, pedig az ő törvényeik ezt nem büntetik. A mohamedán vallást szigorúan tartja, s vágy fűti annak terjesztésére, akárcsak birodalmának nagyobbítására. Most hatvanadik évében jár, s korához képest jó egészségnek örvend, ámbár kiütközött rajta valamely bensőjét emésztő kór, mondják: a combot pusztító üszök vagy fekély. Midőn a fontos követeket fogadja audiencián, orcáját fucusszal keneti, hogy amazok erősnek és egészségesnek lássák, és rettegjék uraik, a külországi fejedelmek.”
