"kezdett " kihalni" a topik.".... Igen, érezhető az alacsony érdeklődés. No de se baj bennem most gyulladt be a "tűz" és persze nem tudom meddig fog ilyen intenzitással égni. Visszatérve a pneumatikus kalapácsra- kevés forrás van a pneumatikus vezérlés megoldásra. Valószínűleg nem kell ezt sem túlbonyolítani azaz érdemes egyszerűen gondolkodni a megépítésénél.
Hát, egyszerűnek egyszerű, de egyben kommersz is, sok szempontból hibás a konstrukció.
Az első: nagyon nem esnek egy síkba az ütőfelület és a medve megvezetésének síkjai. Így minden ütésnél a medve megfeszül és feleslegesen terheli koptatja a megvezetést.
Nem megoldható a medve betét cseréje, kis felületen üt, nem tud megfelelően simítani, az anyaga nem elegendően kemény, szilárd.
A laprúgó csatlakozási pontja sem megfelelő.
Működni biztos működik, de nem mindegy. hogy meddig.
A pneumatikus kalapács az biztos. Viszont eléggé túl bonyolítva oldottam meg a függőleges oszlopot is. Rengeteget kellett hegeszteni rajta míg kialakult az elképzelésem azaz hatszögletű lett. Más egyszerűen levág egy zártszelvény és már kész is. Én meg hegesztettem-köszörültem világba de már szerencsére kész van. A talpazat sem lesz egyszerű de még kell hozzá anyag. Ami hiányzik még azt holnap megveszem. A laprúgót lenne már jó ha kézbe vehetném mert az nagyon hiányzik. Ma is voltam a MÉH telepen de egyenlőre nem találtam.
Kétségtelen egy jól működő légkalapács jóval használhatóbb mint egy rúgós kalapács, de cserébe jóval bonyolultabb is.
Kérdés az, hogy amivel többet tud, azt Te kihasználnád-e?
A legegyszerűbb gépikalapács amit idáig /filmen/ láttam az a következő. Nem tudom, hogy nagyobb keresztmetszeteket át lehetne-e kovácsolni vele, de nekem nagyon szimpatikus az egyszerűsége.
Medve és üllő betétnek hívják a szakmában. Anyagának, a tőlem anyagismeretben jártasabbak a K-13 vagy a K 14-es jelű acélt javasolják. Esetleg még a Bohler meleg munka acélok is megfelelnek..
A gyári gépeken általában a képen látható fecskefarkas, ékes rögzítést alkalmazzák.
A csavaros megoldást eddig még csak házilag épített gépen láttam, szerintem elképzelhető,hogy fellazul, esetleg a menet kiverődik.
Vasúti sínből szerintem csak nagyon végszükségben szabad készíteni, a függőleges elvékonyított részén az ütőerő jelentős része biztosan elveszik, lecsökken.
Már fejben javarészt kialakult a formája a gépnek. Még egy jó laprúgó hiányzik mert az jelentős hatással van a méretezésre. Valamint még a közvetlen ütőrész (fej, vagy nem tudom minek nevezik hivatalosan a kovácsoló gépeken mert nem jártam még utána) kialakítása hogy könnyen cserélhető legyen (ne 4 csavarral) illetve milyen anyagból érdemes készíteni ami még olcsó, könnyen hozzáférhető de mégis jó. Sok helyen látom, hogy két darab sínt használnak.
Ez a KZ100-as tönkje. Hasonló lesz az enyém is de kisebb méretben, kb. 200 kg magasságában és nem tervezem összehegeszteni. Persze menet közben változhat a gondolatom.
Persze, az a cél, hogy ötleteket szedjek össze és ezeket simítsam az általam elérhető, fellelhető anyagokhoz. A tönkhöz is hozzákezdtem. Az alapja egy 30 mm-es lemez és ezekre fogom rakni függőlegesen a kötegelt 30x60 mm-es 440 mm hosszú vasanyagokat. majd erre a 60 mm vastag asztallapot. Felfelé tovább szűkítve a szélességi méreteket. A tönk a 140 mm-es gépvázzal együtt 850 mm magas tehát a kovácsolt anyagot ezen magasságban kell kézben tartani. Legalábbis nekem ez tűnt kényelmes magasságnak.
Itt nekem a második képen lévő szimpatikus a robosztus váz és nagy tömegű üllő tönk végett.
Egyébként ha sikerülne mindegyik képről lemásolni a legjobb ötleteket akkor egy szuper gépet lehetne összeépíteni belőlük. Kíváncsian várom a fejleményeket! Hajrá!!!
Jó lenne tudni milyen szelepet használnak az ütőerő szabályozása gyanánt. Az látszik, hogy menet közben szépen vissza tudja venni a levegő nyomást a hengerben.
Uhhhh... nagyon jó, tetszik. Látszik a videón, hogy üzem közben nem remeg a gép test. A munkahenger elrendezés nem növeli a gép magasságot. A rugós összeköttetés a medvével kíméli a működtető pneumatikus egység mechanikus elemeit és nem mellékesen vannak hozzá cuccaim itthon... ez sem mellékes. Szóval szerintem jó irányba tereled a gondolataimat! Köszönöm! (Még párszor megnézem a videót9
"Helyileg merre élsz az országban?" Tudod a címem, ahonnan a hajtóműves motort vetted a kalapácsodhoz. Emlékszem, beszéltük is a másodpercenkénti egy ütés az alapszámolás + frekvencia váltó... Igen az én terveiben is úgy van, hogy komoly méretű reduktor, több puffertartály, nagy teljesítményű szelep és két bemenet a henger végére. a többi meg majd elválik a gyakorlatban. Aztán jól eltalálni az max. munkahoszt mivel van az az a működési hossz tartomány ahol már nem gyorsul a kalapács csak feleslegesen használja a préslevegőt. A legjobb az lenne ha állíthatóvá lehetne tenni a dugattyú működési hosszát a hátsó cilinder mechanikus állításával azaz mozoghatna a hengerben azaz egy másik dugattyú felülről és azon keresztül táplálni préslevegővel. De ez még csak ötletelés.
