Ezexerint mégis be kell ruháznom egy puffertartályba. De azt hiszem, megvárom az első tél tapasztalatait, nehogy nagyon melléverjek a cimbalomnak. Kell-e, és ha igen, mekkora.
Józsi, neked milyen ülőkéd van? Nem láttam róla képet. Kell arra tisztítónyílás? Téglából, vagy agyagból csináltad? Nem nagyon macerás? Kell neki valami alap? Egyáltalán milyen súlyt képvisel? Semmit sem tudok az ilyen ülőalkalmatosságokról.
Kösz Misi a zsé ajánlást, de nem csak ez tart egyenlőre vissza az ilyen kályha építésétől, hanem főleg az idő hiánya. A csöveddel azért majd "szórakozunk" egy kicsit, hogy legyen belőle valami fűtő berendezés féle.
Az ötleted elsőre jól hangzik a rakétakályha teljesítményének csökkentésére, de sajnos nem ilyen egyszerű a dolog, mert nem elég a pár centis samottlapot betenni az alagútba, hanem az arányok megtartása miatt egy csomó dolgot kellene változtatni, hogy a működése jó maradjon. A mobil kemencémet hajtó rakétán már szórakoztam hasonló megoldással. Az alagút szűkítésével arányosan az etetőt is egyszerre szűkítem egy utólag betett adapterrel. Sikerült csökkentenem a teljesítményt, de kicsit így is romlott az égés minősége, nehezebben indul, (pl. kicsit füstöl begyújtáskor, amit előzőleg nem tett) meg persze tovább tart a bemelegedése is.
Józsi, ha csak a saválló anyag hiánya tart vissza, van még egy kis dugipénzem, ha gondolod. :-)) Amúgy is megfordult a fejemben, hogy megkérdezem, hosszú téli estéken nem szórakoznál-e egy kicsit a csövemmel? Holnap majd írok ezzel kapcsolatban emailt. Ami a fürdőszoba kályhát illeti, számomra inkább az az elgondolkodtató, hogy miként lehet útját állni a hőemelő végén a forró füstgáznak, mielőtt kimegy a kéményen. Ilyen bolti hődobot szerintem nem lehet rátenni, mert szétégeti a fenébe. Szóval ott is valami saválló anyaggal kéne operálni. Legalább addig, amíg megtörjük, visszafordítjuk az égésterméket, és belevezetjük valami rekuperátorba.
Azt írod, hogy a rakétával nem nagyon lehet megoldani, hogy csak kicsit fűtsön. Nos az én agyamban az fordult meg, hogy ha kellő meleget adott már le, hagyom kialudni, és mielőtt újra begyújtanék, a tűzalagút aljába betolok egy pár centi vastag samott téglát. Ez eléggé leszűkíti ahhoz, hogy kisebb intenzitással égjen benne a cucc. Aztán akár apríték, akár vesszőköteg lesz a tüzelőanyag, csak egy darab gyújtós kell, és már ég is, mintha mi sem történt volna.
Apropó! Nem tudjátok véletlenül, hogy a videón látható gyújtóshoz hasonlót lehet-e Magyarországon kapni? Vagy indokolatlanul drága lenne? Azért is keresném, mert eleve úgy tervezem, hogy hideg kályha begyújtása esetén egy hosszú szárú lapátkára teszek egy darab gyújtóst, amit betolok a hőemelőig, és hagyom ott elégni, hogy ne a lakásba menjen a kezdeti füst se.
Nem ismerem a gyújtósokat, mert a régi háznál újságot használtam, itt Németországban meg központi fűtés van az egész házban. Olajkazánnal! Rühellem, mert bár baromi kényelmes, hogy nincs gondja a tűzre az embernek, de beleszólása sincs, legfeljebb a radiátor termosztátját csavargatja bőszen. Én egyébként is szeretek a tűzzel foglalkozni. Meg a vízzel. Ha fél órát a tűz előtt, meg fél órát a tó partján üldögélhetek, olyan nagyon rossz életem már nem lehet. :-)) Itt sanyarú a sorsom, sajnos egyikben sincs részem. El is megyek aludni, mielőtt pityeregni kezdek.
Ahogy olvasom soraid, arra jöttem rá, hogy kb ugyan ezeken a tüzelési lehetőségeken agyaltam két éve, igaz én az apríték helyett a napraforgó pellettel, mert itt azt tudnám aránylag olcsóbban beszerezni. Jó pár megoldást meg is valósítottam ez ügyben, de végül arra jutottam, hogy inkább valami olyan kell, amivel szinte bármilyen tüzelőanyagot el lehessen égetni, mert nem lehet előre tudni, hogy éppen mit tudok beszerezni tüzelő gyanánt. Így pl. az elmúlt szezonra furnér csíkokat, meg bútorlap csíkokat sikerül. Ezekre teljesen jó volt a klasszikus rakétakályhám, mert hosszú szálakat tettem a szűk etetőbe és aránylag sokáig bírta. Az idei télre már nincs belőle elég, így már használnom kell a vastagabb fát is, de a furnért, meg a bútorlapot is. Ezt a mostani agyammal úgy tudom elképzelni, ha marad a rakéta égés, de lényegesen nagyobb tűztérrel, hogy nagyobb és vastagabb, ugyanakkor akár a sok ragasztóanyagokat tartalmazó bútoripari hulladékokat is bele tudjam tenni és maradéktalanul el is égessem. Jelenleg ezt próbálom megvalósítani a már tesztüzemben levő mobil kályhámmal. Egyszerű lenne a megoldás egy beépített batch box-al, ez is a tervem, de valószínűleg még nem tudom megépíteni az idei tél előtt. A víz melegítéséhez is el tudnám képzelni egy samottból, meg téglából épített jó nagy tűzterű batch box megoldást a leáramló részébe tett akár radiátorszerű hőcserélővel. Hasonlóan a korábban feltöltött képeken szereplőhöz.
Na, most egyik szemem sír, a másik meg üveg. Öröm, hogy nem kell az ágaprítót megépítenem, mert ahogy számoltam, min. 150-be lenne. A vágóegységet készre gyártva vettem volna, már megvolt a vállalkozó, aki csinálja az ilyeneket. De az már korántsem akkora öröm, hogy puffert kell beépítenem. Kokettáltam már néhánnyal a Jófogáson, de valahogy számomra a puffer nem az a kategória, amiből jó szívvel vesz az ember használtat. Belelátni ugye nem lehet, km óra sincs rajta, az eladó meg azt mond az állapotáról, amit akar. Az újakat viszont nagyon drágának találom. Az én koromban már a tartós tej megvásárlását is meggondolja az ember, nem hogy ilyen hosszú megtérülésű beruházásba fogjon. :-))
Ami a fűzet illeti, igazság szerint azt tervezem, hogy keverve lesz turkesztáni szillel. A 250 m kerítés meg tűztövisből lesz, azt is metszeni kell évente kétszer, és állítólag baromi jól ég. Először kévézőt terveztem ezekhez, sokkal olcsóbb, (talán 10-ed része az aprítónak), de féltem, hogy unalmasnak találom majd kötözgetni, mert nem elég férfias foglalatosság. Aprítani azért, valljuk be, mégiscsak macsósabb. :-)) Ráadásul a tűztövis nem arról híres, hogy hosszú, egyenes vesszei lennének. Szeret derékszögben álló ágat-bogat növeszteni, és baromi goromba tüskék veszik el az ember kedvét a fogdosásától. Azt mindenképpen aprítani lenne jobb. Vasvillával beletolni a garatba, oszt jóccakát.
Az apríték az én logikám szerint semmit sem veszít a fűtőértékéből. Csak lazább, mint a vessző, és ezért tűnik úgy, hogy több kell belőle. Az viszont valószínűleg megállja a helyét, hogy gyorsan leég, nem tudok akkora tartályt szerkeszteni a kályhára, ami ellátná a feladatát.
Az energia fűz aprítékkal szerintem ne vesződj. Van egy kollégám, neki is van energia füze ( nekem is ) , vett ágaprítót, ledarálta, vett új kétaknás apríték égető kazánt, aztán kapott puffert is, nagy reménnyel elkezdett tüzelni vele, hogy milyen jó lesz..
A pellet tömörített préselt anyag már, az energiafűz apríték szárazon nagyon könnyű s nem tartalmaz annyi energiát, nagyon sok kellene belőle.. Inkább hagyd a kitermelt füzet ág, vagy ( ha már több éves és jó sok vizet kapott ) 15-20cm ø-be. Rakétába tüzelhetsz hosszú ágakkal is, ha évente ősz végén lombhullatás után letermeled s így hagyod megszáradni.
Kollégám a ledarált fűz aprítékkal besült a kétaknás új aprítéktüzelős kazánjába, nagyon hamar leég, jóval hosszabb égésidővel számolt elméletben, gyakorlat rácáfolt, le is volt lombozódva miatta. Javasoltam Neki, hagyja a fűzaprítékot, és próbálja ki méterfával az új kazánját, s láss csodát azzal kifogástalanul működik és hosszú hosszú órákat üzemel kazánlátogatás nélkül.
Ne becsüld le a rakétát, jó hőcserélő kell hozzá. Anno fűtöttem fűrészporos kályhával műhelybe, a külső dob ( ø 40cm ) kapott 18-as lágy rézcső hőcserélőt 30 pár méter hosszan, ez 6L vizet melegített egyszerre, 30L víz volt a csövekbe radiátorokba, 60L víz a tágulásiba a padláson, szivattyús keringetés merülős termosztáttal vezérelve. Cefetül tolta a meleget, a tágulásiba levő vizet is simán felfűtöttem vele, 95°C volt a max. fűtővíz, amit csináltam vele. Negatívum, nekem 1 év alatt 3x beomlott, 1-2 napig rettegtem, mire leállt, s mázlim volt, nem robbant fel.
Vékony csövek, kis víztömegű radiátorok, puffer, jó hőcserélő, és fog az működni szépen, a rakéta magas hőfokon kiégeti a fagázokat, ami hőt jobban ki lehet aknázni, tekintve, hogy akár vízszintesen is mehet 8m is a füstcső.
Amper vadásznak én is nagyon köszönöm a linket, már a birtokomban vannak a saválló csövek. Araucana! ha egyszer sikerül sok saválló anyagot begyűjtenem, készítek a linken szereplőhöz hasonló kályhát és beállíthatod meg én is a fürdőszobába.
A most szerzett csövünk mérete nem elhanyagolható, mert az én samott csövem is "csak" 140-es átmérőjű és az egész házat (120 2m körüli) csak ezzel fűtöm. Igaz van melegítő padkám is, de az amint amper_vadász nagyon jól leírta, csak a hőtárolást szolgálja, meg persze nagyon jó rajta ülni. A vízmelegítéshez én is minden -képpen javasolnák puffer tartályt, ha rakétakályhával lesz melegítve, mert a rakétával nem nagyon lehet megoldani, hogy csak kicsit fűtsön, vagy ég és akkor melegít is rendesen, vagy nem ég és akkor nincs semmi.
Én is puffertarályt terveztem, de a jelen állás szerint az általad talált (áldassék a te neved) rozsdamentes cső lesz a hőemelőm. Mivel ez 13,8cm átmérőjű, azt gondolom, nem fog annyi hőt termelni, hogy azt el kellene raktároznom. Örülök, ha 3, esetenként 4 radiátort elbír majd. Inkább energiafűz-aprítékkal tüzelek benne, amit reményeim szerint tudok hasonlóképpen adagolni, mint a pelletet, ami pl ezen a videón látszik.
"Kedves uram ami-utan le eg a tuz, medig tartya a kalorifereket melegen,"
"Mivel en ugy hsznalom mind melegito kalyha is,es nincs szigeteles sem a kazan burkolaton sem az emelocson 20-30 perc utan mar hulnek a radiatorok.Ha ugy van eloalitva csak mind kazan rendesen leszigetelve 1-1,5 orat."
Mivel kevés a fűtővíz, érdemes lenne egy leszigetelt pufferre rádolgoznia, így nyugodtan pöröghetne a rakétakazán, s a pufferből jóval tovább tudna melegíteni. Puffer mellett a radiátorok is visszaszabályozhatók, s nem kell "megfőni" a lakásba.
József kályhája egy padkát is fűt, ami anyaga - tömege tárolja a hőt és azt egyenletesen hosszan adja le.
Noha nem ragoztam tovább, az elképzelésem nekem is az volt, hogy a paláston kívül meg felfelé áramlik majd a meleg füstgáz. Egyébként azt mondták a szakik, azért kell ilyen vastag anyagból csinálni, mert különben vetemedik a láng hatására, és a hegesztések egy idő után nem fogják bírni a gyűrődést. Az elsőnek még nem hittem e, de miután a második is ezt mondta, azt gondoltam, lehet benne valami.
Van egy illető, idehaza készített magának egy álló 1m magas hengeres egyszerű kétaknás kazánt.. A külső fala dupla falú vízteres, keringető szivattyúból alul 1" csövön jut be a visszatérő fűtővíz, ami spirál vonalba forog felfelé a palástba ( a füstcsöve is vízteres.. ) a dupla falú kazántest belsejébe ereszt bele egy belső hengeres felül peremes kivehető "aknát", ebbe kerül a tűzifa fentről egy nyitható ajtón át, ezen kap szabályozható mennyiségű 0-30cm2 felületen égési levegőt is, amit ugye felmelegít, mire leér a lánghoz. Az etetőakna vas cső, az alsó 30cm része hozzáhegesztett rozsdamentes cső, ezt állítása szerint elég lesz kb. 20 évente majd cserélni. Alul meggyújtja, a láng lefelé húz ( a rostély egy használt öntöttvas féktárcsából készült, amit perforált ) , majd visszafordul a láng és a kivehető tüzelő akna és a víztér fala közötti kb. 4cm-es térben megy felfelé. Két kazán működik, egyik 6 másik 3 éve már, kevés fával beérik. Sajnos a linkjét nem tudom betenni, a "nagytestvér" kb. figyel már..
A rozsdamentes acél rossz hővezető. Készítenek belőle hőcserélőket pl. a hűtőiparban, de ott nagyon vékony falú csöveket alkalmaznak, nincs 1mm, inkább 0.4-0.5 lehet és ø 5 - 6 - 8 - 10mm méretekben, több méter hosszúak, csak össze van tekerve spirálokba, vagy 90°-onként hajtogatva..
A hőcserélőknek kapható inox bordás cső is talán 0.4 mm vastag lehet, ha jól rémlik 600-700°C simán bír, és ugye ha víz van benne, az már hűti is a víz nagy fajhőjével..
De nem kell messzire menni, napjainkban a konyhában pl. kávéfőzés.. Tegyél fel meleg vízzel egy alu és egy rozsdamentes kávéfőzőt.. a jóval vastagabb alu legalább 5x 7x gyorsabban lefőzi ugyan azon a tűzhelyen a kávét, mint a vékony falú 0.5mm-es saválló kávéfőző. Szóval nem értem hova akartak 5mm-t használni..
Szerintem működhetne az elképzelésed, sőt, nem is lenne rossz a hatásfoka. De véleményem szerint egyszerűbben is meg lehet mindezt oldani, nem is beszélve arról a tényről, hogy a rakétakályhának ez egyik (nem elhanyagolható) előnye a visszaáramoltatott hő így nem érvényesül teljesen mert lefelé áramoltatáskor lényegesen jobban adja ki magából a meleget oldalra.
Az én elképzelésem a vízmelegítésről, hogy egy dupla falú burkolat van az emelő körül amiben van a víz és a tetején kicsit nagyobb a víztér, mivel itt kapja a nagyobb hőt. Ezen kívül még a dupla falú tartály külső részén is lehetne felfelé vezetni a már leáramoltatott gázokat, így még a maradék 100 vagy 200 fokos gázok még kívülről is melegítik a vízteret. Igaz ez esetben már nem is dupla falú, hanem három rétegűnek kellene lennie a burkolatnak. Egyébként, ha minden igaz, szomszédom (Ogre) meg fogja valósítani ezt az elképzelésemet. Meglátjuk mennyire fog beválni.
Ígértem tegnap a régi tervemet, felteszem, hátha valaki hasznát veszi, vagy ötletet merít belőle.
Elnézést a Mórickarajzért, nem vagyok műszaki ember, és sohasem tanultam műszaki rajzot. Nem kell valami komoly cuccra gondolni. Egy ilyen 250mm átmérőjű, kb 50 mm magas mindkét oldalán befenekelt henger alakú tartályt képzeltem el:
Az aljára rárajzolva a hatszög, és 12mm-es furatokkal ellátva. Ez lett volna a gyűjtő, és ennek az aljának ütközött volna a hőemelőből kilépő láng.
Alul lett volna 40x40-es zártszelvényből egy ilyen képződmény:
Ez lett volna az osztó. Ebbe áramlott volna a hideg víz, majd a furatokon át a két tartályt összekötő 750 mm hosszú 1,5"-os csövekbe, és tovább a gyűjtőbe, ahonnét már alaposan felmelegedve lépett volna a távozás hímes mezejére. A csöveket egyébként lemezek kötötték volna össze, tehát az egész kafac egy félfenekű, hatszögletű hordó alakú micsodát alkotott volna, ráborítva a hőemelőre.
A baj csak az volt, hogy két szaki is, akikkel beszéltem ez ügyben 5mm-es saválló acélból vizionálta meg a legyártását, és ez szerintük legkevesebb 300.000 Ft-ban állt volna meg.
Oks, akkor maradok a savállónál. Egyébként az mennyiben befolyásolna a kályha működését, ha a hőemelőt elhagyva aránytalanul vastag csőbe ömlik a füstgáz? Az eredeti tervem szerint több egymásban futó hengerben áramlott volna fel-le, és az itt futó inox csőspiráloknak adta volna át a hőt de lehet, hogy ezen változtatni kényszerülök.
Nézd, Páll Árpád legalább 5 éve használja a rozsdamentes emelőcsöves rakétakályháit, Neki nem égett szét az emelő. A vízteres spirál hőcserélős is egy kiforrott "mini" kazán Nála, és a hőcserélő nélküli kályháiba a rozsdamentes emelője kapott minimális szigetelést.
Takeshi Ueno több videójában is említi, a rozsdamentes anyag bírja a nagy hőigénybevételt, ami a rakétakályhákban lezajlik.
Hőálló betont nem próbáltam.
Lengyel kétaknás kazán is használja a vortex hatást, ott lehet még hőálló beton, az is kap ott rendesen hőt, az etető akna alja simán lehet a rövid tűzalagút, és dupla vortex van benne, egy szűk emelővel, és csak ezután kapják a hőcserélő táskák a hőt.. ügyes, ötletes ez is:
Időközben sikerült a csövek tulajával beszélnem és ha kell, a napokban van errefelé útja, így el is tudná hozni. A nagyobbik bibi, hogy pont mos ürítettem a kasszámat, vagyis nekem most nem igazán alkalmas a vásárlás de ha egy részét átveszed, talán meg tudom oldani.
A samott csöveket szerintem bármelyik tüzépen meg lehet venni. Én is a helyin fettem. Elvileg van mindegyik szabvány kémény méretben, a 140-es belsejű a legkisebb és kétszáz körüli a legvastagabb.
A kőzetgyapotról azt olvastam, hogy 1600 °C-on olvasztott bazaltból készül és ezenkívül tűzgátló is (nem csak tűzálló). Ezért bízok benne, hogy a két cső között alaposan letömörítve bírni fogja a kiképzést. Egyébként a leáramlásnál már közel sincs akkora hő, hogy akár egy vékony lemez ne bírná ki. Ez utóbbit tapasztalatból tudom. A másik meg, hogy az alagútból az emelőbe áramló tűz nekicsapódik a hátsó falnak és ez miatt reped, nem állja meg a helyét, mert egy az, hogy kicsit az enyém is forog, meg mind a három csőtag repedezett a legfelső kicsit kevésbé, sőt talán még az alagút repedezett a legkisebb darabokra:
Írtad valahol, hogy vízteres kályhát akarsz építeni. Holnap talán több időm lesz, elküldöm az erre vonatkozó tervemet. Én lemondtam róla, mert 3-400ezres árajánlatokat kaptam az elkészítésére. :-))
Amper_vadász, én is köszönöm a linket. Cghuni, ha neked megfelelő a méret, akkor hogyan akarod a szállítást megoldani? Én írtam a figurának, kérdeztem, postázza-e, vagy futár játszik-e, de még nem kaptam választ. Ha gondolod, utalok neked pénzt, és megkérlek, rendelj nekem is 1m-t, így megoszlik a szállítási költség.
Lenne még kérdésem. A samott csövet hol vetted? Létezik abból 160-as, vagy hasonló méret is? Én a sima kőzetgyapotos szigetelést nem tartom célravezetőnek, mert szerintem az első begyújtásnál szétégne. Jobbnak látnám, ha egy vascsövet húznál rá, és kitöltenéd a rést homokkal. Persze kérdés, hogy a lefelé áramló hőt már elbírja-e a sima vascső? Én az enyémet úgy tervezem, hogy a hőemelőből egy öntöttvas rostélyon megtörve egy vízzel töltött gázkazán tartályaljának ütközik a láng, ami reményeim szerint a hő nagy részét átveszi, így a lefelé tartó füstgáz talán már nem lesz olyan nagyon meleg.
Ja, és még valami. Beszélgettetek amper_vadásszal a cirkuláltatás fontosságáról. Nos, lehet, hogy rosszul látom, de szerintem ennek hiánya is belejátszott nálad a samott csövek szétrepedésébe. Az égésalagútból kilépő láng egyenesen nekiütközik a cső szemközti falának, begyújtáskor ott adja le a legnagyobb hőt, és feszültség lép fel.
Amper_vadász, neked van valamilyen tapasztalatod a tűzálló betonnal kapcsolatban? Vajon milyen vastagságban kellene azt kiönteni, hogy ne töredezzen szét?
Hát sajnos a 3mm-es cső tényleg nem bírja a kiképzést. Sorban szétég mind, amit így készítettem. Szerencsére nem túl sokat, mert átálltam a samottcsőre. Fűz vesszővel én még nem fűtöttem, de Pál Árpi az egyik videójában említi, mint nagyon aktív tüzelőt.
Egyébként amint hazajöttök, természetesen szeretettel várlak.
Rozsdamentest nekem sem sikerült találni a jófogáson. Az ócskavas telepen akadtam rá egy 40cm-es 160-as 5mm-es falvastagságúra. Ilyen lenne az ideális, csak nem tudom honnan lehetne szerezni. Vékony falú, 0,8-as füstcsövet lehet kapni jó drágán, de nekem túl vékonynak tűnik emelőnek. Valami más megoldást kell keresni.
A cserépkályhás megoldást jónak tartom én is. Az egyik rokonomnál is ilyen megoldás szeretnénk kivitelezni, csak sajnos az ő kályhája is szét égett és még nem volt időm pótolni.
Látom, tartod még a frontot. Én az utóbbi hetekben igen el voltam havazva, no, meg más kötötte le a figyelmemet, így nem jártam ezen a topicon. Most pótoltam a lemaradást, és elolvastam a hátralevő pár oldalt. Jól is tettem, mert ezekből értesültem róla, hogy a tervem fabatkát sem ér. Hiába szereztem be a 3 mm vastag 150-es vascsövet, hőemelőként azt nem (vagy csak gyalázatosan rövid ideig) tudom majd használni. Szerinted a fűzvessző égéshőjét sem tolerálná hosszú távon? Ahhoz is rozsdamentes anyag kell? Amper_vadász említette, hogy van a jófogáson rozsdamentes cső, de biz' én nem találtam. Lemezből kell majd hengeríttetnem? Vagy be lehet valahol szerezni? 150-esre terveztem, remélve, hogy azzal be tudom fűteni a konyhát, a fürdőt, meg a hálószobát. A nappaliban cserépkályha van, de azért oda is betennék egy radiátort, ha még azt is elbírja a rakétakazán.
A cserépkályhával kapcsolatban nagyon gondolkodom, hogy teszek az mellé is egy rakétakályhát, aminek a hőjét-füstjét bevezetem a cserépkályhába. Csak még a Zasszonyt kéne valahogy megdumálni a projekt életrevalóságáról. :-))
Olvasom, hogy Te Sükösdön laksz, alig 30 km-re a leendő otthonomtól. Mondd csak, nagyon nagy pofátlanság lenne, ha tavasszal meghívatnám magam egy rövidke tanulmányi látogatásra? Megnézném kályhádat. Most még Németországban nyomjuk nejem őnagyságával, de megígértük egymásnak, hogy tavasszal hazaköltözünk. Öregek vagyunk már hazát cserélni, meg végre a saját magunk megtermelte dolgokat szeretnénk enni. Itt kint volt időnk utánanézni a mai élelmiszerek beltartalmi értékének, és siralmas eredményeket kaptunk. Nem emberbe való, amit ma a boltok polcai kínálnak.
