Meghallgattam a videót. Bogárnakvisszatérő vesszőparipája a külső hatalom, meg a birodalmi kifosztás. Egyet elfelejt, egyetlen egy ország sem a "semmiben" lebeg, hanem szomszédai vannak, vmilyen politikai szövetséghez tartozik. Ezt úgy felfogni, h ők megkötik a kezünket, és ők írják elő, mit tegyünk, marhaság. Ez olyasmi, amikor vki csodát akar, itt Orbán, de a természettudomány törvényeit nem veszi tudomásul, azaz az országunk hol helyezkedik, minek a tagja, stb. és ezzel nem számol. A jó politikai vezető felismeri a lehetőségeket, és meglépi azokat. Ennek kudarcát másra kenni, "egy külső hatalomra", hülyeség.
Zétényi meg azt fejtegeti, az ország lakóinak nem szabad mindent elmondani, mert akkor nem tudja a vezető a végighez vinni a terveit. Csak arról felejtkezik el, h annak idején a Fidesz volt az, amelyik a legprimitívebben kihasználta azt, pl. 300 Ft-ról népszavazás, most meg nem szabad az emberekkel mindent megbeszélni, mert nem lesz idő megcsinálni.
Egyébként tudom, most ki leszek átkozva, GyFnek igaza volt. A politikusok a rendszerváltás óta hazudnak. Mindegyik. Nem lehet őszíntén beszélni. És most Zétényi azt ajánlja, OV hazudjon. Gyönyörű.
"Miért ne lehetne olyan a mi demokráciánk, mint amit mi el is tudunk viselni és különösebb nehézségek nélkül be is tartani? Lehet, hogy a világ demokrácia-kliséi nem húzhatók rá minden országra, ki tudja...?"
Ebben igazat kell, h adjak. Nyugat ott tévedett, h az arab országokba, ázsiába megpróbálja a nyugati típusú demokráciát exportálni, akkor megszűnnek a különböző társadalmi feszültségek. Rá kellett döbbenniük, h a nyugat-európai országokban letelepedettek sem integrálódnak, nem fogadják el az ottani játékszabályokat. Pl. sok ebből az országból származó, tanult értelmiségi a megszerzett tudását a terrorista harcra használja fel, mert sztük ez megengedett a befogadó országokkal szemben, és semmiféle hála nem jellemző rájuk.
Meglehet hogy magas a lova, vagy a tied lenne a melyfekvesu?
Utanadolvastam, az elso ami feljott az idezet - ennek fenyeben fura amit irsz, hmm?
"Ha nem képes ez az ország egy tisztességes, rátermett politikusi garnitúrát kitermelni és helyzetbe hozni akkor kénytelen leszek azt hinni, hogy bizony mi magyarok vagyunk ilyen szarháziak."
Ettől függetlenül érdekes a témafelvetés és örömmel olvasom az elméleteket, de Magyarország elcseszett rendszerváltását és történelmét már nem szívesen cipelném magammal ezekre a szeánszokra. Remélem megérted.
Tudom, hogy alapvetések de egy kicsit bántó ahogyan magas lóról osztod az észt. Azt hiszed mi (magyarok) még nem jártunk külföldön? Vagy, hogy nincs igényünk az ésszerű és élhető demokráciára? Hidd el, hogy létezik Magyarországon egy olyan (vékony) réteg is, aki már beutazta a világot és érti, sőt irigyli a jól működő demokráciák rendjét, de ugyanakkor nem politikus és nem foglalkozik a közügyeink alakításával (azt felénk úgyis a tudatmódosított tömegek/konzumidióták döntik el).
Rajtam hiába próbálod számonkérni a szétrohadt Magyarországot, mert sem vezetője sem állampolgára nem vagyok - és ezt a státuszt a jövőben sem szeretném megváltoztatni.
Jól hangzik. Tiszta. Olyan steril mintha egy politológus vizsgamunkája lenne de félő, hogy egy uniformizált világ belépőkártyája. Ilyennek kell lennünk, mert különben kimaradunk a tutiból? Ez lenne a ki nem mondott fenyegetés? Az Unióval való házasságunk kudarca óta, egy kicsit óvatosabban kezelem ezeket a nagyívű világmegváltásokat.
Miért ne lehetne olyan a mi demokráciánk, mint amit mi el is tudunk viselni és különösebb nehézségek nélkül be is tartani? Lehet, hogy a világ demokrácia-kliséi nem húzhatók rá minden országra, ki tudja...?
Az egész közigazgatásunk ezen a témán futott zátonyra és azóta se tudjuk ezt a baklövést kiheverni. Az önkormányzati rendszer hatalmas vízfeje - azon túl, hogy rengeteg pénzt és munkára fordítható időt visz el - rendületlenül fékezi a gazdaságot és olyan embereknek jelent biztos megélhetést, akik a versenyszférában egy ruppót nem érnének.
Egy szóval: igazságtalan. És az igazságtalanság felszámolását sokan kikérik majd maguknak, de elkerülhetetlen.
Nem azt állítottam, hogy élen járnánk demokráciatapasztalatban, de az amcsik által leigázott országoknál biztos, hogy jóval közelebb tartunk a tanulási folyamatban és ez nem elhanyagolható szempont. Ugyanakkor persze nem ártana tisztázni, hogy ki mit ért demokrácia alatt, mert a fogyasztói társadalom kiépültségi szintje nem feltétlenül azonos az egyes országok demokrácia-elkötelezettségével.
Ezzel egyetértek. Persze, ha a politikusaink szimplán ostobák, vagy válogatott gazemberek, esetleg mindkettő, akkor nehéz.
Az is igaz azért, hogy nem lehet mindent rájuk fogni, de alapigazság, hogy fejétől bűzlik a láb, azt nemigazán lehet elvárni egy néptől se, hogy amig a politikusok széthordják, elkótyavetyélik az adóforintokat, majd a nép fegyelmezetten fog dolgozni és fizetni.
Ami elvárható lenne, sőt már rég elvárható lett volna, hogy elzavarják őket a náthásba.
Nem feltétlenül. Azért ne felejtsd el, hogy mindenhol szükségszerű a helyi sajátosságokat és legföképp lehetőségeket is figyelembe venni.
Én egy első perctől fogva lépésenként való áttérést láttam volna jónak.
Nem húzhatjuk ki a szociális hálót az emberek alól úgy, hogy nem adunk cserébe olyan alternativ lehetőségeket, amikkel az életszinvonalukat legalább többé kevésbé tartani tudják.
Persze nem ez történt, igy a lgerosszabb keverék alakult ki.
Á, Fácsén láttam má másokat is. Pl. Holocaust emlékhelyek, vagy 6 millió kiírtottról szóló lapok. Roppant hasonló gondolkodásról szólnak ám azok, mint amit ott egy sorban előadtál.
Éppenséggel nem nevezte meg azokat a "több külföldi elemzőt". Enélkül az egész állítás csak lóg a levegőben.
Neked bizonyára lóg, de mi vagy láttuk Csath Magdolna elemzését, vagy utána nézünk, ha nem láttuk.
Szerény véleményem szerint nem a tulajdonforma a lényeges hanem igen szigorú betartatása a szakmai előírásoknak, karbantartások szigorú kikényszerítése és a lejárt élettartamú berendezések kicseréltetése.
A szakmai előírások betartását bármely tulajdonforma esetén feltételezve, nagyon fotos, hogy a közművek állami tulajdonban legyenek.
Magántulajdon esetén ugyanis a profit mindenek felett áll, míg az államnak lehet elsődleges, hogy ezeket a szolgáltatásokat alacsony áron tartva a termelési költségek szintje is alacsony legyen. Ez nonprofit működéssel elérhető.
Az sem lehet közömbös, hogy szükség esetén az árak 1-2 %-os emelésével a költségvetés komoly bevételhez juthat, míg magántulajdon esetén ez az összeg ( ennél jóval nagyobb összeg) magánzsebekbe vándorol.
Lehet, hogy ez már rossz beidegződés de a topik kapcsán nekem inkább az amerikaiak erőszakos demokrácia-exportja jut eszembe, mint az, hogy magunkat méltatlannak tartsam a demokratikus államberendezkedésre.
Én sem gondolom,hogy méltatlanok lennénk, de túlzottan türelmesek és békések vagyunk.
Itt az emberek tööbbsége addig bízik abban, hogy Orbán jót akar, hogy mire felocsodunk már valóban nem lehet tenni semmit.
Franciáknál már tömegtüntetések lennének.
De más is van itt, ami nehezen magyarázható.
Miért nem jöttünk rá magunktól, hogy a hátrányos kistelepüléseken vissza kell állítani az iskolai konyhákat, ott helybéli lakososkat kell alkalmazni és helybéli termelőktől kell megvenni a főznivalót?
Ja, mert a Kádár rendszerben így volt, és nem lehet - nem merünk- olyat javasolni ami arra hajaz. Ide kell jönnie Hegedűs Zsuzsának, a FranciaO.-ban élő magyar szociológusnak, hogy
feltalálja a hidegvizet.
Az átkosban tán 1400 önkormányzat ( akkor tanács ) volt önálló hivatallal. De ezt kikáltottuk diktatórikusnak és létrejött 3200 önálló hivatallal rendelkező önkormányzat és csak most rendezi vissza Orbán.
Persze a visszarendezés diktatórikus lesz, de mennyivel jobb nekünk bármilyen szempontból, hogy ennyi önkormányzat működik?
Ha a Horn-kormány idején a rövid távú költségvetési érdekeknek engedve nem kótyavetyélték volna el potom áron az áram- és gázszolgáltatókat, ma sokkal versenyképesebb lenne a gazdaságunk és sokkal elviselhetőbbek lennének a lakosságra nehezedő energiaköltség-terhek is. Már csak az úgynevezett nyolcszázalékos eszközarányos garantált nyereség miatt is nagyon rosszul járt a magyar lakosság, aminek érvényesítését szerződésben biztosította a külföldi befektetők számára a magyar állam nevében az állami privatizációs és vagyonkezelő szervezet. A hazai energiaágazat magánosításában részt vevő külföldi befektetők egyébiránt olyan nyugat-európai közművállalatok voltak, amelyek maguk is állami, illetve önkormányzati tulajdonban állnak mind a mai napig.
Csath Magdolna közgazdász osztotta meg velünk pár hónappal ezelőtt a köztelevízióban azt a figyelemre méltó információt, hogy az elmúlt években több külföldi elemzés is megállapította, ezek a befektetők, kivonva a nyereségüket Magyarországról, a saját országukban arra használták fel azt, hogy saját, hazai fogyasztóik számára olcsóbb szolgáltatást tudjanak adni.
Lehet, hogy ez már rossz beidegződés de a topik kapcsán nekem inkább az amerikaiak erőszakos demokrácia-exportja jut eszembe, mint az, hogy magunkat méltatlannak tartsam a demokratikus államberendezkedésre. Ha valaki, akkor mi tényleg képesek lehetnénk jólétre használni a demokráciánkat, szemben a sok közel-keleti, észak-afrikai országgal és lakosaival. Mi fényévekkel közelebb állunk kulturális szempontból is a nagybetűs Nyugathoz, mint egy beduin kecskepásztor.
Más kérdés, hogy a demokrácia luxusát mi sem engedhetnénk meg magunknak...
Akkor ezt kipipáltuk, - miután valóban nincs polgárságunk, tulképp a kissé arctalan 10 milliónak kellene valamiféle demokráciát felépítenie. De mi lenne a minta ?