Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Sejtettem, hogy itt valami titok lappang, mert amúgy szokott látszani, hogy egy lepkének melyik az eleje, melyik a hátulja, de itt valahogy egybe volt.
Én is egyetemen dolgoztam 2002-től 2007-ig. Tanársegéd voltam, jót röhögtek a 92ezres nettómon a tanítványok. Hát ebből nem telt volna az álmokra...
"Néhányszor" már lámpáztam itt. 1999-ben voltam először itt, egyből beleszerettem a helybe.
Amíg az egyetemen dolgoztam, volt időm lepkészgetni - ha már pénzt nem adtak, adtak időt:) Szóval akárhol is jártam az országban, nekem ez maradt a "saját kutatási területem" - ezt én fedeztem fel.
Az egyetem után az agrárpályázati világot jártam be, meglehetős sikerrel. El kellett dönteni, hogy maradunk vagy költözünk (el ebből az országból). Maradtunk és az egykori "kutatási területemet" (amiért vérzett a szívem a helyi gazdák és a nemzeti parkos "gazdálkodás" láttán) jórészt megvásároltuk a feleségemmel.
Mindenkit csak biztatni tudok arra, hogy a "kedvenc" kutatási területét vegye meg, tartsa rendben, hozza helyre, stb. Sokszor még 1-2 ha is "oázist" jelent az agrársivatagban.
Szèp hely. Èjjel làmpàzztàl màr? làtom van vèderdő.
Biztosnjò kapàsok vannak.
Hàt a koràbbira visszatèrve. Nagyon mennèk ilyen helyre lakni. Sajnos a hitelterhelt panel lakàsunk nem cserekèpes pl az őrsègben ahol màr lassan csak gazdag vàsàrlòknak van esèlyūk. A nejem eguetemi docensi fizetèse alig több:, mint az èn raktàrosi bèrem: vagy a koràbban irodai munkàm (ezt pl azèrt hagytam ott mert màr nem bìrtam az egèsz napi ūlèst) bère. ez èpp elèg, hogy fenntartsuk a panelt. fejlesTeni ia.keveaet tudunk.
Szòval mennèk èn kaszàlni. meg biogazdàlkodni: mèhèszedni: falusit urizmusba fogni. (akinèl.megszàlltunk pl.a 10 lovàt is eladta. nert ahogy a rèt: màr az is teher volt meg korlàt abszabad èlethez.)
De tőkènk az 0 ft.
Mòkas: da nejem (közelmùltig) egyetemi adjunktusi bère kevesebb volt mint az èn raktàrosi bèrem.
Azèrt nem adtam fel. Kitanultam tavaly a villanyszerelő szakmàt: akartam mèg a mezőgazdassàgi gèpekre isn ogsit. csak a màsiknl suli sokat elvitt...
Erről ennyit: nem akarok panaszkodni.
Jò hìr: h 4 ùj lepkèt fotòztunk. Pl. a tūkrös busàt meg most derūlt ki: hogy a feltöltött lepketèrkèpre hogy àrvàcska gyöngyhàzlepkèt is fotòztunk.
Sajnos gyàazlepkèt 5 nap alatt egyet làttunk, az se akart fotòn szerepelni.
ui: bocs a hibàkèrt, telòn alig làtok: megbegyszerre több betűt is nyomok az ùjjammal.
Így néznek ki a kijelölt "kaszálatlan részek". Július 26-án még mindig nincs lekaszálva (pedig hányszor ígérte már a kaszás, hogy "holnap" ezzel kezdi).
Lassan a kihúzgált, lekaszált selyemkóró újra virágzani kezd. Simán terjeszkedik a lápréten is, borzasztó egy növény.
A gazdának nyűg a terület, szenvedés kaszálnia, a nemzeti park nem akarja normál áron megvásárolni, viszont Neked nagyon tetszik a terület.
Miért nem kérdezted meg a gazdától, hogy mennyiért adná el Neked?
Szerintem egyébként is az az igazi természetvédelem, amikor nem "hatóságosdit játszik" a nemzeti park vagy az adott kutató, tehát nem azt próbálja "átvinni minden áron", hogy a gazda mikor kaszáljon, mivel kaszáljon, hányszor kaszáljon, illetve jól megbírságolja, ha nem tartja be ezeket a szabályokat, hanem ha nyíltan, teljes mellszélességgel odaáll és azt mondja: "majd én megmutatom, megvásárlom a területet és igazi természetvédelmi célú gazdálkodást (pl. kaszálást) fogok végezni". Na ez lenne a nagybetűs természetvédelem.
Remélem megérzed a szavaimban a bújtatott iróniát és nem sértelek meg ezzel a levéllel, csak poénkodok.
Értem, amit írsz és nyilván ezzel értek egyet. Amennyire lehet én is törekszem a saját területen a kaszálások során ezeket szem előtt tartani. De én kaszáláskor nem a "réti szénát takarítom be", hanem a gyepterületet próbálom (több-kevesebb sikerrel) megtisztítani, úgy, hogy maradjon "kaszálatlan rész", de ne is cserjésedjen. Hidd el nincs annál kiábrándítóbb, felesleges, természetvédelemmel ellentétesebb dolog, mint amikor azt látod, hogy a "kaszálatlan területen" gyönyörűen virágzik a selyemkóró, aranyvessző...
Annyit akartam érzékeltetni, hogy ezzel ellentétben a normál, egyszerű gazdák viszont nem "élőhelykezelők", hanem "réti széna betakarítók". Számukra az a jó, ha egy adott napon minél nagyobb területet tudnak "lesúrolni" (pl. 50-60 hektár/nap egybefüggő, nem zegzugos, nem gazos gyepet), minél olcsóbban, minél gyorsabban. Kicsi, "amőbaszerű" kaszálóterületek lekaszálása borzasztóan problémás. Ha itt "kaszálatlan részeket" hagynak, akkor azt elég nehéz rendsodrózni, majd bálázni. Külön "öröm" innen elszállítani a bálákat.
Én minden évben vért izzadok, hogy a saját tulajdonú (egyébként Natura2000-es, védett) kaszálókat ne "agyamentül" kaszálják le.
Persze anno - 20 évvel ezelőtt - én is úgy gondoltam, hogy majd mennyire örülni fognak a helybeli "kisgazdák", a "kis állattartók", hogy a 2-3 lovuknak, marhájuknak tudnak ingyen kaszálni füvet az általam felvásárolt és ilyen-olyan módon "kiosztott" gyepeken. Azt hittem, hogy 10-20 ember csak lesz arra, hogy az ilyen módon "ingyen juttatott" kaszálóterületet kézzel vagy kistraktorral-alternáló kaszával lekaszálja, majd a szénát hagyományos módon lovasszekéren elszállítja. Mindenkinek jutott volna ilyen módon 0,5-2 hektár. Végül is így kellően "mozaikus" lett volna az a 120 hektár, amelyen lehetett volna egy "hagyományőrző" gazdálkodást folytatni.
Gondolod, hogy bárkit is érdekelt ez (mármint rajtam kívül)? Egyetlen embert láttam kézzel dolgozni, azt hittem az apjától vagy a nagyapjától látta gyerekkorában. Kiderült, hogy egy pesti félbolond srác, akit ide "száműztek" a keleti országhatár mellé, mert mindenhol szégyellték. Két hét után nem láttam többé.
És ennyi, mindenki más csak a bértraktoros-dobkasza-mindentlevágunk-sodrás-bálázás-szállítás történetét ismerte, más nem is érdekelte. Köszi - mondtam - ez nekem is megy, nem kell segítség.
Ezzel viszont az a gond, hogy nem lehet az ember 24 órában a területen, gyakorlatilag kiszámíthatatlan mikor kezd a terület kaszálásába a bértraktoros, sohasem tudja mikor ér oda. Nem egyszer fordult elő, hogy megbeszéltük miket hagyjon ki, mire kiértem már levágott mindent. Ha ugrálok, vergődök nem jön többé...
Idei évben fehér bálamadzaggal összekötött villanypásztor karókkal jelöltem meg a "kaszálatlanul kell hagyni részeket". Kíváncsi vagyok figyelembe veszi-e vagy "ellopják" a teljes felszerelést.
Lehet igazad van. A rét lényege, hogy ne vegye át a helyét az erdő.
De amit például itt olvasni a kaszáló rétek megfelelő műlevéléséről, azt nem tudtam megfigyelni az Örségi nemzeti park területén. Beszéltem gazdával aki nyűgnek tartja a földjét, mert a park leszabályozza, mit lehet és mit nem. Megvenni meg csak nyomott áron lenne hajlandó, így megtartja a gazda.
Nyilván az ilyen gazdának az a lényeg, hogy letudja az évi két kaszálást. Ennek megfelelően, jön a legolcsóbb bértraktoros és egybe letolja az egészet.
Ezen az oldalon azt olvastam a mozaikos kaszálás nem két részre hagyott területet jelent és az egyik végétől a másikig egyben lekaszálást jelent.
Amíg a kaszálás gépesítése nem kezdődött el, addig a kézi kaszálás volt az egyik leginkább természetbarát területhasználat. Egy kaszás egy nap alatt még fél hektárt is alig tudott lekaszálni, mert a füvet csak harmatosan lehetett jól vágni. Az igaz, hogy annak idején általában többen (8-15 ember) kaszáltak együtt, így a lekaszált terület nagysága elérhette a 8-10 hektárt is, de egy mai modern kaszával felszerelt traktornak ez már kevesebb, mint egynapi munkája. Nagy területek esetén ez a kis lépésekben haladó kézi betakarítás sokszor akár egy hónapig is eltarthatott, így a táj mozaikossá vált. Voltak frissen kaszált, le nem kaszált, illetve különböző korú újrasarjadt területek is. Így minden állat megtalálhatta a maga számára legoptimálisabb élőhelyet, illetve a növények is - ha nem is a teljes területen - magot érlelhettek. Természetvédelmi szempontból a legkíméletesebb a kézi kaszálás lenne, de napjainkra ez már teljesen háttérbe szorult.
A természeti értékek megóvása érdekében a védett természeti területeken korlátozni kell nem csak a kaszálás időpontját, hanem a használni kívánt kasza típusát és a kaszálás térbeni kiterjedését is. A gépi kaszálás a legeltetéstől teljesen eltérő élőhelyek kialakulását eredményezi, hatása gyors és drasztikus. Egy rossz időpontban és rossz módszerrel kivitelezett kaszálás esetén egyszerre és nagyon rövid idő alatt, nagy területről kerül eltávolításra a növényzet, élőhely mikroklimatikus adottságai egyik pillanatról a másikra megváltoznak, a mozaikosság megszűnik, a talaj tömörödhet, a gyepek mikrodomborzata és a füvek zsombékolása teljesen eltűnhet."
Hosszabb ideig tart és mindig csak egy részt. Meg miért írtam a legolcsóbb traktorost. A cikkben leírás van az állatokat kímélő módszerekről.
"az utóbbi évek kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy az úgynevezett dobkaszák (Kemper kaszák) jóval nagyobb természeti kárt okoznak, mint a tárcsás vagy az alternáló kaszák. Ez a károkozás részben abban mutatkozik meg, hogy a dobkaszák szinte a föld felszínén vágják el a növényeket, ezáltal tönkretéve a gyepek zsombékos szerkezetét, illetve „ledarálják” a gyepek mikrodomborzatát, a benne található hangyafészkekkel együtt. A mélyen kaszált gyepek nehezebben sarjadnak, könnyebben kiszáradnak. Emellett meg kell említeni, hogy a dobkaszáknak még van egy szívó hatása is, melynek következtében nagyon sok rovar kerül a kések közé. Ezt a pusztítást jól jelzik azok a gólyák és egyéb madarak, amik a kaszáló gépek után „tallóznak” a szétvágott élőlényeket keresve. A korongos és alternáló kaszák vágási magassága precízen beállítható, így magasabb fűtarlót hagy maga után, ezzel megkímélve nem csak a felszíni formákat, de a talaj felszínén mozgó, gyors helyváltoztatásra képtelen élőlények jelentős részét is."
Lehet, hogy több munkával jár. Lehet, hogy többe kerül. Lehet, hogy különleges gépek kellenek hozzá. De megéri. Így például egy adott időben repülő lepke vagy más állat teljes populációját vágnánk ki a kaszálással együtt. Mi lenne ha Fóton akkor kaszálnának amikor a Zefír bogi repül, hernyója táplálkozik, vagy nem tudom mikor a legsérülékenyebb. És vajon hány helyről tűnt el emiatt csak korábban kiírtottuk, mint ahogy rájöttünk volna, hogy egy adott területen él.
Persze értem, hogy egy egész országban nehézkes meg költséges lenne, na de egy nemzeti parkban? Lugosi réten alig hagytak egy kis részt "mozaiknak" (ezt idézőjelbe mert a mozaik azért egy kis maradványhelynél tágabb értelmű.).
Ezen a réten hétfőn találtuk sok aranyos tűzlepkét. kedden lekaszálták. Több nap is visszamentünk. Egy-egy sakktáblalepke és kis gyöngyházlepkén kívül, meg szénalepkéken már nem volt más. sajnos a legtöbb helyre kaszálás után érkeztünk. Ezeken a helyeken szinte alig volt lepke. Sajnos kis területeket hagynak ki a kaszálásnál. Nem sokat segít a lepkék fennmaradásában. Kétvölgy környékén több hektár mező, erdő tartozik egy-egy házhoz. éles volt a kontraszt a betonoroszlánokkal a kapuban több száz méter kerítéssel leválasztott terület (ahol a nagy területet 10 cm-esre rendszeresen lenyírt) és mellette a szép mezős tájba illő házak között. Míg az előbbinél egy üres, holt területet őriztek a giccses oroszlánok, addig a mellette levő bírtok, sziporkázott a sokféle mezei virágtól, s szinte beborították a méhek, lepkék és egyéb csodás lények. A helyiekkel történt beszélgetéseink azt mutatják, hogy az oroszlánoké a jövő... Szinte azonnal elkelnek a hatalmas mezős-erdős ingatlanok, hogy helyükbe a méretre nyírt gyep és betonoroszlánok, meg a szép tájat megtörő ronda kerítések vegyék át az uralmat. (Ezekről inkább fotót sem készítettünk) Ezek a jobb módú ingatlan felvásárlók pont azt pusztítják el, amiért talán ők is kiköltöztek, a szép őrségi tájat.
Salátában találtam ezt a hernyót. Kislányommal nevelgettük, etettük majd bebábozódott. Nagyon kiváncsiak lennénk, hogy milyen lepke fog a bábból kibújni. Van ötletetek?
A mai nap Kètvölgybe jöttünk. Hosszù ùt utàn, egy fèlnapos sèta alatt sok szèpet làttunk. Íme nèhàny.
A hèten itt az Őrsègbe barangolunk lepkèket fotòzva. Van valaki itt mèg a környèken? Ha van jò tanàcs merre menjünk azt szìvesen vesszük. atovàbbi beszàmolò csak kèsòb lesz, mert a laptopot nem tudtam wifire varàzsolni, ìgy laptopra letölt, kicsinyìt, visszamàsol telefonra, majd arròl feltőlt procedura elèg nehèzkes.
A nejemmel ùgy tudjuk volt itt a hètvègèn lepkèsz talàlkozò. Ha valaki maradt mèg kint, akkor szìvesen összefutnànk vele. Mi a Kètvölgyi tücsòktanyàn szàlltunk meg.
Lelkes amatőrök vagyunk, néhányszor kisegítettetek már bennünket hernyóhatározással – remélem, most is így lesz.
Őt találtuk a kertben, pontosabban a teraszon, úgyhogy azt se tudjuk, mit enne, illetve hogyan szeretne bebábozódni, pedig szívesen kikeltetnénk. (A kép sajnos nem túl színhelyes, nem ilyen kék igazából.)
Sajnos terepen nem ismertem fel, éppen felvettem a fényképezőt, gondoltam "melegítésképpen" lefotózom ezt az "icarus"-t... Ennyi lett belőle - nem szaladtam utána.
Otthon vettem észre csak, hogy "hol a pötty, nincs ott a pötty".
Pár napja fotóztam ezt a tankönyvbe illően tökéletes boglárkát. Élénk színű, újszerű állapotban, egyszerűen gyönyörű. Én Polyommatus icarus-ra tippelnék. Igazam van?
