"Az ateizmust is az ember találta ki. Az ateizmus is az emberi elmében keletkezett emberi konstrukció. Az ateizmusnak sincs bizonyítéka nem tudja megmondani, honnan van az élet"
Ilyeneket nem jelenthetsz ki önkényesen, mert nem igaz.
Az ateizmus nem egy kitalált ideológia vagy dogmatikus
Merthogy Teremtő létezése nem lenne bizonyítva? De hát az aláírók nem mondják azt bizonyítva van. Ezt írták alá
“We are skeptical of claims for the ability of random mutation and natural selection to account for the complexity of life. Careful examination of the evidence for Darwinian theory should be encouraged.”
Szkeptikusak a darwini evolúcióval szemben, mert olyan bizonyítékok tárultak fel, amelyek a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció ellen szólnak, ezért a darwini evolúciónak hozott bizonyítékainak gondos, gondosabb vizsgálata ösztönzése a céljuk.
Magyarul nem fogadj el látszólagos bizonyítékokat, mert azok nem bizonyító erejűek akkor sem, ha egy laikusnak látszólag hihető. Gondolj csak a sok hamisításra, pl. majom csontja az ember csontjának láttatva.
Helyesen; ateizmust isaz ember találta ki. Bár egy vér hívő, ezt a kérdést, nem az emberre helyezné át, hanem a fő gonoszra, akinek érdeke, hogy az ember tagadjon.
A hit se tudja megmondani mi volt a tér, és idő elött. Mert mi volt? Volt Isten, meg a semmi.
a hivő nem tud, hanem hisz. Erős meggyőződéssel. Magad idézed Pált. ott nem a tudásról beszél, hanem a hitről, és meggyőződésről. a meggyőződés, nem tényeken alapszik, hanem értelmezésen.
És ha tagadják. Miért is fektetsz bele ennyi energiát? szerinted meg fognak térni? Van értelme?
Itt tart a tudomány, ez sokkal logikusabb és gyakorlatiasabb megközelítés /és bizonyítható)mit a
teremtő szuperlény gondolat, ami ugye honnan a francból lett és hol van;?,
....logikus válasz erre, az emberi elmében és az ember találta ki.
---------------------------------
-Az ateizmust is az ember találta ki. Az ateizmus is az emberi elmében keletkezett emberi konstrukció. Az ateizmusnak sincs bizonyítéka nem tudja megmondani, honnan van az élet.
-
Isten Szava a kinyilatkozás megtudja mondani az élet keletkezését. Amit a tudomány nem tud megmondani, mi volt a tér-idő előtt, miért van létezés, miért vannak törvények, miért van tudat, miért van erkölcs, miért van valami a semmi helyett, azt a hit igenis meg tudja mondani, mert nem az anyagból indul ki, hanem a szellemből.
-
A tudomány nem bizonyítja Istent, de nem bizonyítja az ateizmust sem.Az ateizmus ugyanúgy emberi kitaláció és az emberi elmében született, és ugyanúgy nem ad választ ezekre a kérdésekre. Az ateizmus nem tudja megmondani, honnan van minden, és miért van minden. Ezért nem lehet fölényeskedni vele, mert abszolút nem bizonyított.
--
Az Istenhitű ember nem azért tudja, mert kitalálta, hanem mert prófétai kinyilatkoztatást kapott Istentől.
A kinyilatkoztatás nem emberi gondolat, hanem Isten szava. Ezért a kinyilatkoztatott bibliai prófécia azért tudja azt, amit az ateizmus nem tud. Ez a különbség.
-
Zsid 11,1 A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
-
Csak olyasminek kell, hogy legyen kezdete és fizikai oka, ami az időben jött létre, térbeli kiterjedése van és anyagi összetevőkből áll.
Isten a definíció szerint idő feletti, tér feletti és anyagtalan Szellem, vagyis Maga a Létezés alapja, így Neki nincs kezdete, és logikailag sem lett sehonnan. János:4:24 Mindig volt.
--
Ha valaki az univerzumnak vagy a fizika törvényeinek nem követel kezdőpontot és külső okot, mert azokat öröktől fogva létezőnek tekinti, akkor ugyanezt a tulajdonságot a legfőbb Intelligenciától megtagadni logikai következetlenség.
-
Kérdezem:
Nehéz megértened, hogy az anyag nem örök és van kezdete? Istennek nincs kezdete, mert az egész teremtés benne él. A születésed előtt hol voltál?
-
Csel 17,28Mert ő benne élünk, mozgunk és vagyunk; miképen a költőitek közül is mondották némelyek: Mert az ő nemzetsége is vagyunk.
--
Ha te nem voltál mindig, akkor a létezésed nem magától értetődő. Ha a létezésed nem magától értetődő, akkor oka van. Ha oka van, akkor a létezésnek is oka van. Ez az ok nem lehet anyagi, mert az anyag nem örök. Ezért kell lennie egy időn kívüli, anyagtalan, örök létezőnek. Istennek. Azt írod fárasztóak a kérdéseim. Igen az, mert nem tudsz ezekre megválaszolni.
---
A könnyeb ateista beszélgetéseknél számotokra az Isten megtagadása a lényeg. Ezzel le is van tudva nálatok az érvelés. Nálatok nem kell kell semmire megválaszolnotok. Csak tagadnotok. Ez is egyfajta bizonyítása Istennek: egyszerűen le kell tagadnotok, hogy van Isten és el is van intézve.
Sokszor nem tudom követni a hozzászóló logikáját. Talán itt az értelmezési kertekkel van gond. Nálam másként működik. És ezért nem értem a kérdést, valamint levonsz egy konzekvenciát én, mint ateista. Erre nem tudok jobb választ, hogy egyszerűen tagadom,és azt mondom, „én hívő vagyok” Lehet, hogy nem elégítettem ki, vagy nem feleltem meg az elvárt kérdés feltételeit/nek.
A beszélgetés eredetileg nem arról szólt, hogy ki hova tartozik világnézetileg, hanem arról, hogy az evolució elfogadás, kizárja-e Istenbe vetett hitet. Ami szerintem nem zárja ki egymást Isten teremtés vs evolució.
Én azt gondolom, hogy a teremtés dinamikus, és nem statikus világ. És ezek összeférhetőek. (bár ez gondolkodás, megközelités fügvénye) És ez a gondolat sokkal érdekesebb, mint azt vizsgálni ki melyik cimkét (kitüzőt) viseli. :)
A kérdés az volt, hogy: "Te miért vagy ateista? Erre úgy kell válaszolni, hogy: Azért vagyok ateista, mert... A három pont helyére kell a miért kérdésre adandó választ írnod.
A mindenhatóság, nem jelenti azt, hogy közvetlenül kéne bármibe is beavatkoznia. Pl. magába az üzenet megírásba. Azt gondolom, hogy nem szükséges a mindenhatóságot úgy értelmezni, hogy Neki bármibe is a legközvetlenebb módon kéne beavatkoznia. Hiszen pont ezért mindenható. Pl. miért tanárokon keresztül tanit? Vagy orvosokon keresztül Gyógyit, vagy birókon keresztül hoz ítélet? (Ezért is nevezték ókorban a birókat, istennek „elohim”, mert Őt képviselték.)
Egy fontos kérdés, remélem a szkeptikus meg is magyarázzák. Mi lenne tehát az alternativa?
Ha mégis lenne egy aranylemez (bár az egyik vallás pont erre alapoz, hogy találtak aranylemezt, titkos irással. Mormon, ha jól emlékszem) szóval mi bizonyitaná, hogy Ő, irta? Mert ha van ilyen, vagy lenne, a kérdés vége ugyanaz lenne. Mérlegelni a bizonyitékot. Szerintem ez nem oldaná meg a hitelesség kérdését.
Én azt vizsgálom, hogy van-e oka Istennek arra, hogy embereken keresztül szóljon? Az írások szerint van. Isten kapcsolatot épiít, embereket von be a munkájába és nem pusztán információt közöl.
Az irások egyébként számtalan helyen arra hivja fel a figyelmet, hogy viszgálódjunk, gondolkodjunk. Nem vak hitet kér, hanem vizsgálatot.
Bár mind az evolúció, mind az abiogenezis qrvára offtopik itt (hiába pattog rajta egy-két troll) azért ezt érdemes ide linkelni, hogy az élet eredete utáni kutatás halad tovább előre:
"A kinyailatkoztatás, vagy üzenet, az embernek szól. Ki mással kellett volna megiratni?"
Isten állítólag mindenható.
Meg tudta volna írni Ő maga is!
De ehelyett csak mindenféle fogadatlan prókátorok írogattak állítólag Isten nevében.
Ez viszont egy szkeptikusabb emberben már rázza a vészcsengőt, hogy itt kérem orbitális átverés esete forog fent: amit Isten nevében az emberi szószólók hangoztatnak, annak éppenhogy Istenhez meg az Ő akaratához van a legkevesebb köze.
amit felvetettél, de szerintem több alapvető kérdést is nyitva hagy.
Ha a természet az egyetlen forrás, amelyből Istent megismerhetjük, akkor: Honnan tudjuk, hogy milyen Isten?
A természetből legfeljebb arra következtethetünk, hogy létezik valamilyen Teremtő.
De azt már nem mondja meg egyértelműen, hogy személyes-e, szerető-e, igazságos-e vagy mit akar az embertől.
Mire alapozható a hit?
Ha nincs kinyilatkoztatás, akkor végső soron mindenki a saját következtetéseire, filozófiájára vagy benyomásaira épít.
Ebben az esetben mi dönti el, hogy melyik istenkép áll közelebb a valósághoz?
Mi az ember célja? A természet megmutatja, hogy mire képes az ember, de nem mondja meg, hogy miért létezik, mi az életének értelme vagy végső célja.
Mi alapján döntjük el, mi a jó és mi a rossz? A természetben ugyanúgy jelen van az együttműködés, mint a kegyetlenség. Önmagából a természetből nem következik, hogy melyiket kellene erkölcsi normának tekintenünk.
Mi garantálja, hogy helyesen értelmezzük a természetet?
Hiszen magát a természetet is emberek vizsgálják, és a tudomány története tele van olyan elméletekkel, amelyeket később módosítottak vagy elvetettek.
Honnan tudjuk, hogy Isten mit vár el tőlünk?
A természet nem beszél megbocsátásról, szeretetről, bűnbocsánatról vagy örök életről. Ezekre legfeljebb akkor kaphatunk választ, ha Isten maga közli velünk.
És végül: ha a természet a végső tekintély, akkor miért éppen Darwin értelmezését fogadjuk el? Miért ne egy másik tudósét vagy egy későbbi elméletét? Hiszen nem a természet változik, hanem annak értelmezése.
Szerintem a természet valóban sokat elárul a Teremtőről, de nem mond el mindent. Éppen ezért a természet és a kinyilatkoztatás nem egymás riválisai.
A természet rámutathat arra, hogy van Teremtő, a kinyilatkoztatás pedig arra ad választ, hogy ki ő, mi az ember rendeltetése, és milyen kapcsolatot akar velünk. A kettő együtt sokkal teljesebb képet ad, mint bármelyik önmagában.
:DDD "Ergo: aki hiszi a Teremtő Istent, annak nem az ókori butuska szentkönyveket kell bújnia, hanem a teremtett világot vizsgáló "természetfilozófussá" kell válnia, ahogy azt Darwin is tette."
Úgy látszik aki akkor egy kertésszel beszélgetett együttesen támogatva egy preparátorral az rögvest természetfilozófi szakon doktorálttá vált, aki vitathatatlanul meg is mondja hogyan is jövé, fejlődé a világon az élet.
Pedig elég lett volna ezt "nincs arra igazolt bizonyíték, mert amit eddig összehordtak azok mindegyike a látszólagosság fogalmáig jut és nem tovább." a sort is elolvasni. :P
Ha hiszem azt, hogy a világot a Teremtő Isten alkotta, akkor a világ az Ő közvetlen keze munkája. Ennél szorosabb kapcsolatot Istennel semmi sem tud biztosítani! Még a "kinyilatkoztatásnak" tekintett szentkönyvek se, hiszen azok mindegyikét egy tévedésre vagy hazudozásra képes ember fogalmazta meg! Azaz a szentkönyvek esetében Isten és a hívő között ott van még egy ember közvetítő is. Ezzel szemben a világ vizsgálatával közvetlenül Istenhez juthatunk, hiszen nincs közvetítő a sorban.
Ergo: aki hiszi a Teremtő Istent, annak nem az ókori butuska szentkönyveket kell bújnia, hanem a teremtett világot vizsgáló "természetfilozófussá" kell válnia, ahogy azt Darwin is tette.
Nem azért mert okos vagyok, hanem mert másként látok dolgokat...
Sok hívő úgy érzi, hogy az evolúció elfogadása egyenlő Isten tagadásával — mintha választani kellene a teremtés és az evolúció között. Pedig ez a két gondolat nem szükségszerűen ütközik. A Biblia nem egy statikus, mozdulatlan világot mutat be, hanem egy dinamikus teremtést, amely képes változni, alkalmazkodni, fejlődni.A „Hajtsd uralmad alá a földet” parancs számomra azt jelenti, hogy a világ az embernek adatott, és az ember természetéhez tartozik a változtatás, a nemesítés, a keresztezés, a fejlesztés. Ezek a tevékenységek csak egy olyan világban lehetségesek, amelyet Isten eleve változtathatónak teremtett — nem olyan „festménynek”, amely örökké ugyanazt mutatja.Ezért az evolúciót nem pusztán véletlenek sorozatának látom, hanem egy előre beépített lehetőségtérnek, amelyben a változás nem Isten hiányát, hanem éppen a teremtés gazdagságát mutatja. A világ — benne az emberrel — eltért Istentől, így ez a lehetőségtér sokszor kontrollálatlanul működik, de a törvényszerűségei továbbra is a teremtett rend részei.
Hát bizony a vegytan, mai néven kémai, amit ugye beépítettek a fizika ágába. Nem is beszélve az ősrobbanás okában keresendő mindent is tartalmazó anyagokról.
Netán szerinted csak biológust érint az eredetek kutatása? Magyarázza a biológia az anyag, v. az élet keletkezését? A biológia szerint hogyan jött létre az élet? Darwin biológus volt, v. csak kertésszel beszélgetett? Jah, és mentorálta egy preparátor is.
Ugyan már, szélsőségesnek ott vannak a muszlimok, v. a muszlim ellenségesítő politikára épített oroszok. Mert bizony ezekben tömeges az absztrakt célokért létrehozott halottak, megalázottak ... száma.
