Mondjuk ezzel nem mondott hülyeséget, mert a 954-55 hadjáratsorozat részeként megtörtént a leírt szituáció.
A németek (és a klérus)azért is fújja fel az augsburgi csatavesztést, mert a magyar seregek nagyon rondán elpáholták a nyugatot a közvetlen előzményekben és kell valami amivel palástolni lehet.
Amúgy pedig az augsburgi győzelem igencsak kontraproduktív volt a Nagy károly birodalmának visszaállításáról szőtt ábrándokra nézve.
Az extrém harcias, feltehetőleg avar eredetű törzsek elitjének kiesésével felbillent a hatalmi egyensúlyi helyzet és megnyílt az út, hogy az Árpád nemzetség egyeduralom alatt egyesítse a különböző részhatalmi központokat, ami Szent István alatt vett látványos lendületet.
Ha nincs augsburgi vereség, akkor feltehetőleg nincs központosított hatalom sem és amikor a németség kész lett egy évszázaddal később az erőteljes kárpát-medencei beavatkozásra, akkor sok megosztható és egymással kijátszható hatalmi központ könnyítette volna meg a dolgát.
Annak ellenére, hogy a szinte évente kiújuló hadjáratokat többnyire elvesztették, a németek mégis csak a Fischa folyóig terjesztették ki Szent István halála után az általuk ellenőrzött területeket, mikorra kifulladva végül is békét kötöttek I.Andrással.
"Azzal kapcsolatban nincsenek ötleteid, hogy hogyan nyertük meg a mohácsi vészt?"
Nincs.
De.
1526.Mohács az egy vesztes csata."Semmi különös".Halott király,szétvert sereg.Azonkívül még van két másik seregünk.Frangepán rá is csap a törökre.A török ki is vonul az országból.A vész a hasburg ellenkirály "megválasztása"
1541.Buda eleste és az ország háromfelé szakadása pedig tragédia.
"955 márciusában elesik Regensburg, elkezdik a hejreállítását , Henrik ott marad.
Mit csinál Ottó és Konrád?"
Ottó várban rejtőzik Bulcsú elől.
Konrád egyesítve seregét Bulcsúéval szétveri Brúnó lotharingiai seregét.(Brúnó kapta a hercegséget,amit Ottó elvett Konrádtól)
"Ki volt Bulcsú ?"
bizánci császár vendégbarátja és római patricius
A római patricius cím adományozása a Kr.u. VI. századtól kezdett divatba jönni, s a ravennai, a bizánci és a római pápai udvar adta kitüntetésül külföldi királyi személyeknek. E címet kapta és viselte büszkén élete végéig Alarich gót király, e címet kapta meg előbb, mielőtt császár lett, Theodorich, viselője lett a frank királyság megalapítója Choldwig, és császársága előtt viselője volt Nagy Károly is."
"Mit tudunk az akkori árpádházi fejedelemről ?"
Neve Fajsz.Bulcsú követjárásából ismerjük.
Mivel neve sokáig nem szerepelt a fejedelmi listán,nyilván seniorátus szerint lett fejedelem.
Taksony lett a fejedelem Bulcsú meggyilkolása után,de biztos nem játszott össze Ottóval szerintem.
A római csatasor előtt felálló tusázók parittyát,botíjat használtak és nem számszeríjat.A légiók pilumot hajigáltak,nem számszeríjjal lövöldöztek.
A számszeríj az nyársakat lőtt ki,vagy tucatnyi vesszőt,tehát nem kézben fogták hanem ágyúszerűen használták.
A "kalandozók" ellenfelei sem számszeríjászok,hanem botíjjal felszerelt gyalogság,akik meg sem közelítették a százéves háboruban harcoló kollegáik teljesítményét.
De felőlem lehettek,elhiszem neked mert az én "bajom" nem a német mesteríjjászok tevékenysége,az Augsburgi "csatával"kapcsolatban.
"A magyar tábor hátul volt a lovakkal együtt, senki sem számított elhúzódó közdelemre, hogy csata közbeni váltásra készültek volna."
Ez már inkább.
A tábor hollétéről mai napig vitáznak a szakértők,de Leotól tudjuk,hogy a csatában a vezetéklovak közvetlenül az arcvonal mögött vannak.
A németek a kezdeti zakók után nem álltak ki nyílt csatában ellenünk,behúzódtak az erődökbe.Merseburgnál mikor "megvertek"bennünket valóban esett az eső,és a mieink szépen,okosan be is szüntették a csatát és elvonultak otthagyva a tábort,foglyokat.
Ezt Augsburgnál is megtehették volna ha ez hadjárat ha ez csata.
Az,hogy nem minden lovasunk volt "páncálos"még nem jelenti azt,hogy nem mindegyiknél volt péncéltörő nyíl.
"Vörös Konrád csak az elterelő hadmozdulatot végrehajtó martalékra reagált, aminek tagja feltehetőleg alig várták, hogy megfutva maguk után csalják őket"
Merre csalják őket?
A fősereg irányába?(akkor nem a hátvédet veri meg)
Széthúzzák az ellenséget?Kétirányba mozgatják a németséget?A hátvéd hátra,Ottó előre?
Ez sierült,de a "főseregünk nem támadt"
De ha ez volt a "haditerv" támadott volna.És ekkor még nem esett az eső,hisz Konrád győz és viszatér Ottóhoz.Valószínű hogy csata közben sem esik mert "Konrád herceg, mindenek közt a legkiválóbb a csatában, a csata fáradságától szenvedvén, amit a szokatlanul heves napsütés okozott,".
A kézitusára kényszerítést azzal indokolják egyébként,hogy Ottó meglepte az "ostromló"seregünket.Az hogyan történhetett,hisz épp a táborából kilovagló várúr szólt Bulcsúnak,hogy közeledik Ottó?
"Ezzel azt akartad megerősíteni, hogy a besenyők származnak a pártus hercegi vonalból, áttételesen pedig a szkítáktól?"
Igen.Sur szerintem párthus hercegi ágból való.
Azt természetesen nem vitatom,hogy Árpád népe az egy vegyes nép.Ezért is lehetett szükség vérszerződésre,hogy egy nemzetté váljon.Surena méd tipusú ruhát viselt,miután a perzsák leigázták a pártusokat ők adták a perzsa lovasságot,Herodotosz szerint a perzsák is méd ruházatot hordtak,és a perzsa díszruha azért magyaros jellegű mert a megyer törzs azaz Árpád törzse viszont méd.
Tehát ez a "vegyes"királyi szkíta nemzet az állt párthus,méd,szavir,és más rokon népelemekből,aztán tagozódtak közénk más népek mint úz,kun stb.
"Figyelmedbe ajánlom Éry Kinga régész munkásságát, aki elég meggyőzően mutatja be, hogy a honfoglalással érkező három elkülöníthető blokk egyértelműen alávetettként kezeli a negyedik, népesebb csoportot... na, utóbbiak lehettek Árpád nemzetségének aduászai, mikor idővel megszerezték a főhatalmat"
Köszönöm,természetesen fogok tőle olvasni,mert szeretem megtekinteni az itt ajánlott tanulmányokat,(mégha alter vagyok is).
Akit alávetettként kezel Árpád hazatérő népe,az az itt lévő és magyar nyelvű többség genetikai vizsgálatok szerint a mayar az európai ősnép,akik szűzfoglalással vették birtokukba a KM-et.Ha az itt lévő nép nem magyar nyelvű,ha Árpád népe csak a magyar nyelvű,akkor a nyelve beleolvad a többségi nép nyelvébe.(lásd bolgár,norman példákat.)
"Hja, hű vezértársa.... mert a sztyeppei viszonyok aztán a hűségről szólnak és nem az erőről.;))
Szent István is hűségesen felkoncolta a rokonokat, a többi kerálról pedig ne is beszéljünk, pláne ahol fiú tépte éppen apja szakállát."
A sztyeppei viszonyokban igen lényeges mind a hűség,mind a hatalom.(Dzsingisz kivégezte az ellensége szolgáit,mert elvitték neki az ellensége fejét.)
István kivégeztette Koppányt,de a gyerekeit nem bántotta,megölték Ajtonyt,de a családjának bántódása nem esett,Gyulát elfogta és annak ellenére,hogy lengyelbe menekült és elvesztette a hatalmát a fiainak hajaszála nem görbült.
Mikor már tanultunk a magas műveltségű környező keresztény népektől,akkor volt lehetséges az ellenség gyermekeinek megölése,megvakítása.A sztyeppei "barbár"nép bizony nem tekintette ellenségnek a nőket,gyermekeket.
Érdekes ez a Súr dolog, mert a besenyők kangar törzsei között levő Sur-Csur törzsről jó eséllyl feltételezhető, hogy felvették a mohamedán vallást, hiszen a IV.Béla által a fehérvári kereszteseknek ajándékozott Churlach (Csúrog) lakói azok voltak és nyilván betelepülésük előtt kellett felvenni a vallást, mi több feltehetőleg az egész törzs tért át.
Súr vezér törzse tehát a névazonosság ellenére nem közvetlenül a honfoglalás utáni besenyők közül nyert bebcsátást, hanem mindenképp még a kangar törzseknek a Kaukázusból északkeletre történő vándorlása előtt kellett azok közül kiválnia.
Megnézném, hogy miként állsz neki néhány száz fővel Regensburg sikeres ostroma után Augsburg sikerrel kecsegtető ostromának, hogy közben legalább 10.000 km2-en szétszórva einstandolják a sereg tagjai a vidéket és százszámra dúlnak fel olyan falvakat, ahol simán összeugrik 60-80 férfi, akik ellen nem tanácsos lehengerlő fölény nélkül megjelenni, mert túl nagy lenne a veszteség.
Megnézném, hogy miként állsz neki néhány száz fővel Regensburg sikeres ostroma után Augsburg sikerrel kecsegtető ostromának, hogy közben legalább 10.000 km2-en szétszórva einstandolják a sereg tagjai a vidéket és százszámra dúlnak fel olyan falvakat, ahol simán összeugrik 60-80 férfi, akik ellen nem tanácsos lehengerlő fölény nélkül megjelenni, mert túl nagy lenne a veszteség.
>>Ha nincs adat akkor miből állapítod meg, hogy a veszteség néhány ezer főben maximálható?
A profi hadseregrészt érte komoly csapás, ez pedig alapban nem volt több 2-3 ezer főnél de viszont jelentős személyi és főként anyagi veszteséget kellett szenvednie, hogy ne tudja újraszervezni a másrészről pedig nagyszámú harcost.
Azért hangsúlyozom a nyílhegy dolgot, mert a lényeg a profi katona és a páncéltörő képességű nyílhegy, amiből hirtelen komoly veszteséget szenvedtek.
Szavahihető forrás beszéli el, hogy Augsburg falai előtt elvonuló magyarokat elnézve a városbeliek azt hitték, hogy elmaradt a csata.
"Wazze, te ragaszkodsz manifeszt ahhoz, hogy 20.000-es csapat csatavesaztése lett volna... nem volt.
A veszteség néhány ezer főben maximálható, a csatában részt vevők jelentős része úgy tért a szállására, hogy ellenséget sem látott, nem beszélve azokról, akik továbbra is a begyűjtéssel foglalkoztak.
Csak a főerő legjobban képzett és legjobban felszerelt csapatteste szenvedett jelentős veszteségeket, amik viszont nehezen pótolhatók voltak, tehát nem tudták a küzdelmet akkor és ott megfordítani."
---
Én semmihez sem ragaszkodom.
Amit feltételezek az nem egyéb mint néhány száz fő.
Semmi több!
A korabeli szokásos csapat.
Ha nincs adat akkor miből állapítod meg, hogy a veszteség néhány ezer főben maximálható?
Padányi, Történelmi tanulmányok, 1972, in.: Vérbulcsú, 179. old.
Úgy gondolom, hogy a mese ellenében azért ez sokat mond.
Hehehe...
Padányinál nem kell nagyobb konfabulátor.
Thuróczy hűségesen szerkesztette egybe a rendelkezésére álló forrásokat.
>>Egy húszezeres vagy bármilyen csapat csatavesztésénerk azért van régészeti nyoma.
Wazze, te ragaszkodsz manifeszt ahhoz, hogy 20.000-es csapat csatavesaztése lett volna... nem volt.
A veszteség néhány ezer főben maximálható, a csatában részt vevők jelentős része úgy tért a szállására, hogy ellenséget sem látott, nem beszélve azokról, akik továbbra is a begyűjtéssel foglalkoztak.
Csak a főerő legjobban képzett és legjobban felszerelt csapatteste szenvedett jelentős veszteségeket, amik viszont nehezen pótolhatók voltak, tehát nem tudták a küzdelmet akkor és ott megfordítani.
Én inkább Thuróczy Jánosnak hiszek, aki elég világosaqn fogalmaz, miszerint az elrejtőzött magyar erő, feltehetőleg erősítés meglepetéssel lekaszabolja az Augsburgot elhagyó egyik seregtestet és a fuldai kolostort is kifosztva nyugat felé veszi az irányt.
-------
"A seregből mondáink szerint csupán hét megcsonkított "gyászmagyar' vergődött haza."
Padányi, Történelmi tanulmányok, 1972, in.: Vérbulcsú, 179. old.
Úgy gondolom, hogy a mese ellenében azért ez sokat mond.
Mindenképpen tény, hogy befejeződtek a nyugatra- délnyugatra menő csapatjárások.
És én más vetületet is ismerek.
"Jelentős régészeti adat akkor lenne, ha jelentősen verik el őket.
Nem volt jelentős mértékű az augsburgi vereség abban az értelemben, hogy muszáj lenne hatalmas nyomának lennie...és nincs is."
Egy húszezeres vagy bármilyen csapat csatavesztésénerk azért van régészeti nyoma.
Ha feltételezzük, hogy lehet hinni a mondának a 7 megcsonkított gyászmagyar hazavergődésével kapcsolatban.
Hiányoznak az állítólagos "hatalmas" sereg régészeti adatai.
Jelentős régészeti adat akkor lenne, ha jelentősen verik el őket.
Nem volt jelentős mértékű az augsburgi vereség abban az értelemben, hogy muszáj lenne hatalmas nyomának lennie...és nincs is.
>>Nem terjesztették ki nyugatabbra.
Én inkább Thuróczy Jánosnak hiszek, aki elég világosaqn fogalmaz, miszerint az elrejtőzött magyar erő, feltehetőleg erősítés meglepetéssel lekaszabolja az Augsburgot elhagyó egyik seregtestet és a fuldai kolostort is kifosztva nyugat felé veszi az irányt.
>>Besenyők és bolgárok is szoktak menni a kalandozókkal. Tudtommal.
Ezzel nincs is gond, de Sur nem országon kívüli, hanem nagyon is belföldi, sőt az ország egyik legjobb részén birtokos, ez pedig azt jelzi, hogy a hatalmi viszonyokba tartósan beágyazott.
A sokszínű és multietnikális magyar törzsi viszonyok között persze még az sem elképzelhetetlen, hogy Sur tényleg besenyő.... de szerintem inkább szaka gyökerekkel és hagyományokkal rendelkezik és legfeljebb azért sorolható felszínesen a besenyőkhöz, mert a szaka eredetű kangarok három törzse a Kaukázusból északra vándorolva 700 körül már kipcsak törzsekkel él együtt, ez lesz a besenyő törzsszövetség. A velük rokon, de nesztoriánus kereszténységgel szemben szerintem buddhista vallási irányultságó Sur nemzetsége is feltehetőleg azoknak a szakáknak az utódja, akik a Szir-Darja menti őshazájukból részben délre húzódtak és az őket is legyőző pártusok uralma alatt Szisztánban és Beludzsisztánban rendezkedtek be részfejedelemségként, míg a 400-as években megszűnt a szaka nemesek Ksatrapák országa. Szisztánt minden bizonnyal a 650-es évek környékén odáig érő arab tevékenység hatására hagyták el északnyugati irányban a Kaukázuson át és a többi kangar törzstől eltérően nem mentek északkelet felé tovább, hanem nyugat felé indultak az avarok ellenőrizte területek felé.
"Csakhogy nem azért, mert ott elvesztették a csatát, mert ugyanis azt a hadjáratot még vidáman folytatták, sőt kiterjesztették nyugatabbra."
Nem terjesztették ki nyugatabbra.
"A valóság sokkal bonyolultabb, nem fedi az a gúnyoros hozzállás amit hirdetsz, hogy Augsburgnál úgy elverték a magyarokat, hogy a továbbiakban már nem mertek kalandozni...mert nem verték el."
---
"Bár nem ismerjük az augsburgi csata részletes és hiteles történetét, annyit a következményekből kétségtelenül megállapíthatunk, hogy ez a csatavesztés valóban katasztrófaszerű volt s egyszersmindenkorra végét vetette őseink nyugat és délnyugat felé irányuló hadi vállalatainak."
A magyar katona vitézségének 1000 éve, Franklin társulat, 1933, Horthy, József kir herceg, tábornagy bevezető soraival. I. kötet, 27. old.
Gondolom a valóságot senki sem ismeri.
Ők le merték írni.
Továbbra is fenntartom.
Hiányoznak az állítólagos "hatalmas" sereg régészeti adatai.
Viszont legalább logikus, földhözragadt magyarázat nem pedig diffúz, pátosszal teli whisful thinking sumérok, egyiptomiak, szíriusziak számbavételével.
>>Olyannyira megverték a magyarokat, hogy befejezték a további rendszeres rablóhadjáratot nyugatra.
Csakhogy nem azért, mert ott elvesztették a csatát, mert ugyanis azt a hadjáratot még vidáman folytatták, sőt kiterjesztették nyugatabbra.
A valóság sokkal bonyolultabb, nem fedi az a gúnyoros hozzállás amit hirdetsz, hogy Augsburgnál úgy elverték a magyarokat, hogy a továbbiakban már nem mertek kalandozni...mert nem verték el.
>>Én számszeríjat a XII.sz-tól tudok akkor az aktuális pápa ki is átkoza e fegyver használóit.
I.e 600. körül már alkalmazták a kínaiak, később a görögök, ezután pedig a rómaiak. Ismerték folyamatosan, elsősorban parasztpolgári fegyver volt, kiátkozása is azért vált szükségessé, mert túl veszályes volt a páncélozott lovagok ellen, ennek következtében akadályozta a civilizációs fejlődést, hoiszen az uralkodóosztályt a szükségesnél nagyobb és véresebb elnyomó gyakorlat alkalmazására kényszerítette.
>>A kilőtt lovakat pedig tudták volna pótolni a vezetéklovakból,mert minden katonának volt több lova akkor a vezéreknek ne lett volna?
A magyar tábor hátul volt a lovakkal együtt, senki sem számított elhúzódó közdelemre, hogy csata közbeni váltásra készültek volna.
Amúgy pedig a lényeg, hogy zömmel odalettek a páncéltörő hegyű nyilak, persze a hirtelen megeredő esőben nem is igen erőltették a használatát
>>A svábokat is szétverték,Konrád fordította a vereséget győzelemmé,
Vörös Konrád csak az elterelő hadmozdulatot végrehajtó martalékra reagált, aminek tagja feltehetőleg alig várták, hogy megfutva maguk után csalják őket, de a csel nem vált be, Konrád visszafordult és fegyelmezetten csatlakozott az erdős fedésben előretörő főerőhöz. Ezzel a csata még nem dőlt el, hiszen a magyar főerő még érintetlen volt, de a megfutottak sem szenvedtek komoly veszteséget. Feltehetőleg az első nyilazásra felfejlődő magyar roham közben eleredő eső tette be az ajtót és feltehetőleg az, hogy balszerencsére ez az oszlop pont olyan terepen fordult oldalra, ahol az erdős fedésben megbúvó számszeríjasok lőtávolába kerülve hossszan kényszerültek ellovagolni előttük, akik kihasználták a könnyű célpontokat és kilőtték a lovakat, majd kézitusára kényszerítették a magyar elit egységet, miközben a többi magyar egység hozzá sem fért a csatához, pláne nem hatékony fegyvernemüket az íjakat használva. Feltehetőleg az elit jó része is képes volt megfutni, csakhogy eltávolodó irányba a magyar főerőtől és ez lehetőséget adott arra, hogy üldözést szenvedjenek el.
Ha nincs az eső, akkor az elit lovasíjászok szemből támadva feltetőleg kilőnek néhány, páncélt áttörni képes nyilat a német főerőre mielőtt azok lőtávolába érnek, majd azok lőtávola előtt oldalt fordulva nyilazóképességük birtokában megsemmisítik a váratlanul előbukkanó számszeríjasokat is akár... de az idő közbeszólt, az augusztusi, feltehetőleg monuszunos erősséggel lecsapó eső eláztatta a lövésre előkészített íjak idegeit, míg a fák alatt elég sokáig nem érvényesült a hatása.
>>Ha az eső miatt nem használhatóak az íjjak akkor ellovagolnak,mert ezt sem a gyalogos sem a nehézlovas csapatok nem tudták volna még megzavarni sem....
Egy magyarázat van: A már megindított roham közben érte őket a zivatar és nem volt más lehetőségük, mint részben folytatni és a megbeszélés szerint oldalra fordulni, ahol viszont ott voltak a nem kalkulált számszeríjasok és feltehetőleg Konrád, aki épp akkor érte el a német hadállások szélét és beszállt a kézitusába. Nyilván a német főerő is ebbe a csatagócba mozgott, csakhogy ez részükről visszavonulás volt, rövidebbre vették a csatarendet és egyuttal elvágták egymástól a magyarok erőit.
Feltehetőleg egy keskeny völgyet választottak a magyarok az oldalra forduláshoz, ami nem adott lehetőséget a másik oldalon kimozgásra, csak egyenesen mehettek.
Még azt is el tudom képzelni, hogy a csatába nem bocsátkozó erő azt gondolta, hogy az első hullám lovasai oldalt elhagyták különösebb vesztesáégek nélkül a csatataret és ezért volt visszavonulásuk Augsburg falairól rendezettnel látható.
Egy európai hírnévvel, ilyen-olyan, de valamilyan laza bizánci szövetséggel rendelkező magyar vezér.
Mit tudunk az akkori árpádházi fejedelemről ?
Nem lehetett belviszály ?
A háttérbe szorult fejedelem, a 954-es évben hatalma csúcsára jutott Bulcsú ellen akár az ördöggel is szövetkezett volna, de ha vele nem is, Ottóval valamilyen szinten megtehette.
Árpád-ház és a németek közeledése a közös cél érdekében itt kezdődhetett .
//
Valószínüleg nyár végén Bulcsú 8-10000 -es létszámú saját seregével indulhatott. Arnul fia, a bajor menekültek bíztatták, a helyzet kikémlelésére és a lehetséges szövetségesek kipuhatolására a császárhoz küldött követséget megtévesztették. Ottó már várta őket.
955 márciusában elesik Regensburg, elkezdik a hejreállítását , Henrik ott marad.
>>Szerintem Súr besenyő származású az Osl nemzetség tőle ered,vagy e nemzetséghez tartozik
Ezzel azt akartad megerősíteni, hogy a besenyők származnak a pártus hercegi vonalból, áttételesen pedig a szkítáktól?
Én nyitva hagynám ezt a kérdést és a honfoglalás kori nemzetséget nem dobnám ki a besenyőkhöz első szóra.
Avarok között pedig azért említem, mert szállásterülete abba a térbe esik, ahol a hun/avar sztyeppei előkelőbb törzseket lehet sejteni, míg az Árpád nemzetség erejeként inkább az alávetett népelemekkel való sokrétű együttműködést lehet sejteni.
Lásd: magyar finnugor anyanyelv és nem török vagy iráni
Lásd Fehérló monda, ahol Árpád ajándékát hiába veti el magától, azt a föld népe, Árpád halásza/parasztja/juhásza találja meg....még, ha nyer is Szvatopluk, tehát már korábban is az az etnikum áll Szvatopluk uralma alatt, ami Árpáddal érkezik nagyobb számban.
Figyelmedbe ajánlom Éry Kinga régész munkásságát, aki elég meggyőzően mutatja be, hogy a honfoglalással érkező három elkülöníthető blokk egyértelműen alávetettként kezeli a negyedik, népesebb csoportot... na, utóbbiak lehettek Árpád nemzetségének aduászai, mikor idővel megszerezték a főhatalmat.
>>Hadjárataiban pedig hű vezértársa a szintén fejedelmi házhoz tartozó Lél.
Hja, hű vezértársa.... mert a sztyeppei viszonyok aztán a hűségről szólnak és nem az erőről.;))
Szent István is hűségesen felkoncolta a rokonokat, a többi kerálról pedig ne is beszéljünk, pláne ahol fiú tépte éppen apja szakállát.
Mondta valaki is, hogy mészárlást, tömeges pusztulást szenvedett volna a magyar haderő?
Éppen, hogy nem.
Az augsburgi vereség mögött nem az van, hogy szarrá verték a magyarokat, mert nem verték.
Ez a haderő amúgy elég erős kellett legyen arra, hogy miközben jelentős területet lefedve begyűjti az értéket, közben csataképes kell, hogy legyen, tehát szükségszerűen sokan voltak, de kétségtelen, hogy messze nem egyforma harcértékű elemekből állt a kalandozó sereg.
Amúgy fémdetektoros kincsvadászok találnak elég szép számmal leletet.
-----------
Ez mind feltételezés.
Kellett, hogy legyen stb....
Olyannyira megverték a magyarokat, hogy befejezték a további rendszeres rablóhadjáratot nyugatra.
Egyébként ez többször előfordult, de ez volt a legsúlyosabb.
Ez a valóság.
És természetesen a létszám ellen más adatot is felsorakoztathatok.
