Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 18

Neeem.. 

 

  Te ott rontottad el, hogy az egyenlegből kifelejtetted a befektetett munkát!

Előzmény: Törölt nick (16)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 17

    Így van, a mozgási energiájuk   0 J

   -              a befektetett energia 40 j 

------------------------------------------------

                   Egyenleg:                  -40 J

Előzmény: Törölt nick (13)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 15

Szóval nem ismered azt a videót, amikor az űrhajós

 

   "Riszálom... riszálom .. Riszálom így is - úgy is"-t játszik?

  v sebességre gyorsulnak egymáshoz viszonyítva a tömegek és az űrhajós..

  Mindkettő más v sebességre a másikuk rendszerében..  Ezért hibás a számításod..

 

  De oké köss egy vagonra kötelet  és húzd meg magad felé..  majd amikor elléptél a sínről és elhaladt melletted, húzd vissza..  és ezt játszd..  kézzel, motorral akármivel..

 

   Még az sem számít, hogy a földnek adod az energia felét húzáskor, mert a következő körben a kocsonak is és a földnek is az előzővel pontosan egyező nagyságú, de ellentétes irányú munkát adsz át.

 

  

 

Előzmény: egy mutáns (11)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 12

Gratulálok! 

     Felismerted a munkavégzés irányfüggűen előjeles! Ügyes vagy!

 

  Csak a következtetésed rossz.  Ugyanis az összegzésnél W+ (-W)=W-W=0

 

  Éppenezért jó az amit írtam.. :-)

Előzmény: Törölt nick (9)
egy mutáns Creative Commons License 2009.02.20 0 0 11

Rosszul ítélted meg, mi történik, ezért jutottál téves következtetésre az energák megmaradását tekintve. 

Ha x úton F állandó erővel gyorsítasz egy kezdetben álló m tömegű testet, akkor W=Fx munkát végzel, aminek eredménye, hogy az út végén v sebességre tesz szert a test. Ezt a v-t a kinetikai energia tételéből ki lehet számolni, ami szerint a végzett munka a test mozgási energiájának megváltozásával egyenlő, ami egyben a mozgási energiája is, mert kezdetben nulla ilyenje volt neki.

0,5mv2=Fx: v=gyök(2Fx/m)=gyök(2ax), ahol a=F/m a test gyorsulása.

Ha most ugyanilyen erővel lassítani akarod, akkor először még tovább megy, pont újabb x megtétele után nulla lesz a sebessége, azaz most éppen elfogyott a mozgási energája. Érthető, hiszem F és dx ellenkező előjelű.

De most 2x messze van a kezdőponttól.

Namost erről a 2x távolságról F erővel visszahúzva nem nulla sebességgel fog középre érni, hanem jó naggyal, az előbbi képet igaz, csak x helyébe 2x kell, hiszen itt megint azonos irányú az elmozdulás és az erő.

 

Gondold újra a példádat, és adj meg olyan adatokat, ahol nullára csökken a sebessége amikorra középre ér.

1m

mRici Creative Commons License 2009.02.20 0 0 10
Szinuszos jellegű alternáló mozgásnál, ha és amennyiben van energiatároló elem, akkor teljesül a megmaradás. Pl. lendkerék, rugó, stb. Ha nincs, ott a probléma...
De ugyanezzel a problémával találkozunk, ha nem szinuszos a mozgás.
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 8

:):)  Ügyes vagy!     Még egy energia vesztő folyamat..  Gratulálok.

 

  Még egy eset, amikor elveszik a megmaradónak kikiáltott energia..

 

  Lassan tényleg érdemes lenne egy olyan törvényt megfogalmazni ami mindkét enrgia folyamatra érvényes, a megmaradósra és a nem megmaradósra.

 

 

 

  

 

Előzmény: mRici (6)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 7

  Persze, ha az érzékeltetéshez kevesled az 1 kg -os tömegeket, akkor

számolhatunk 100 t azaz 100 000 kg-os tömegekkel is.

Előzmény: Gézoo (5)
mRici Creative Commons License 2009.02.20 0 0 6
Sokkal egyszerűbben is lehet példát hozni: Végy egy dugattyús mechanizmust, gőzgép gőz nélkül. Legyen jó súlyos dugattyú. A bolond gépész leszereli a lendkereket és így forgatja. Gyorsít-fékez-gyorsít .
Igencsak elfárad, és semmi haszna a munkája befektetésének :)

Előzmény: Gézoo (3)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 5

Oké..

 

   Egyszerűsítsük le a feladatot, kötélhúzás a világűr súlytalanságában esetre.

 

Széttárt kajainkkal eldonunk 1-1 1 kg tömegű súlyzót, kötélre kötve, 0,5m úton 10 N erővel gyorsítva..

    W=2*(10*0,5)=10 J munkát végeztünk,

majd a kötéllel visszahúzzuk 0,5 méter úton kifejtett 20 N erővel

    W=2*(20*0,5)= 20 J munkát végezve

 

  Ekkor elrepülnek mellettünk a súlyzók, így a másik irányban megfeszülő kötéllel

ísmét kifejtünk 0,5 méter úton 10 N erőt

   W=2*(10*0,5)=10 J munkát végeztünk.

    

    És a tömegek ezzel visszatértek a kiindulási helyzetükbe a kezeinkbe.

 

   Felhasznált energia E=10+20+10=40 J  nyomtalanul eltűnt, mert

 

   10 J+10J=20 J munkát az egyik és 20 J munkát a másik irányba történő gyorsulásra használtunk fel.

 

  Azaz az energia mérleg   befektettünk 40 J energiát, és a

tömegek mozgási energiaként vették át  10+10=20  azaz 10+10-20=0 J mozgási energia eredménnyel.

 

   Vagyis 

 

 a mozgás létrehozására fordított kémiai energia = 40 J

 a tömegek által tárolt mozgási energia a folyamat végén= 0J

    

   Az egyenleg=  - 40 J energia elveszett.

Előzmény: Törölt nick (4)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 3

Oké, akkor részletezve:

 

    A tömeg gyorsításakor nincs melegedés, csupán valamilyen (kémiai stb )energiát mozgási energiává alakítunk.


    Ahogy olvastam tegnap a kollégák  ellenvetéseit, sokszor valóban vagy átadódik más rendszernek, testenek és úgy "tűnik el", vagy hővé alakulva.

 


     Reggel ahogy elindultam rájöttem, hogy "jajj de csacsik vagyunk!"

 


1.   Excenterről beszéltem tegnap és senkinek nem esett le a tantusz, hogy pusztán elegendő egyetlen motorra az össztömeg felét excenterként feltenni és folyamatosan gyorsíthatjuk az egész tömeg egyik felét az egyik, és a másik felét a másik irányba.

      A teljes rendszer egy köríven belül megmarad, a bevezetett energia nem alakul hővé, nem súrlódik, nem rugózik, viszont folyamatosan
megsemmisíti önmagát.

 

2.   Aztán eszembe jutott, hogy ha egy aszinkron motor tengelyére az össztömeg felét, lendkerékként tesszük, helyesebben akkora lendkereket teszünk, amelynek a momentuma egyenlő a motor és kiegészítőinek ugyanerre a tengelyre számított inerciájával, akkor  a felpörgetés is eszi az energiát és a tekercsek sorrendjének felcserésével szintén eszi "lassító módban", majd tovább ebben az irányban is gyorsítani fog.. amely irányban szerzett perdületet az eredeti irányú fázis vándorlással újfennt megsemmisíthetünk.

 


3.  Innen jött a lineáris alternáló motor, ahol a két mozgatott tömeg szintén folyamatos fázisvándorlással,  majd irányváltott fárzisvándolrással
szintén megsemmisíti a bevezetett energia első felét a második fele.

 

4. Ezt a lineáris mtoros példát az egyik barátom így fogalmazta meg:

"Mágnesvasút az űrben.
      A mágnesvasútnál a mozgást a mozgó mágneses mező által keltett mágneses tér (Lentz törvényéből következően mindig fékezni igyekszik az őt létrehozó hatást.) felgyorsítja az egyik irányban a vonatot, a másik irányban az azonos tömegű sínt, enrgiát felhasználva mindkét tömeg gyorsítására.
     Majd az ellenkező irányban mozgatott mágneses tér lelassítja a mozgást és az ellenkező irányba gyorsítja a vonatot is és a sínt is.

      Így a tömegközéppontjuk körül maradva folyamatos gyorsulásra fordítódik a befektetett energia.
      Ezzel a gyorsulásra fordított energiát megsemmisíti az ellenkező irányú gyorsulásra (azaz a lasításra) fordított energia.
      Ezzel a rendszerbe bevezetett energia mennyisége nem halmozódik fel a rendszerben, hanem a bevezetett energia 90-95% -a megsemmisül."

     Az egyik esetben sem adódik át, nem alakul át, nem sugárzódik le a bevezetett energia, hanem szimplán megsemmisíti önmagát.

     És ami a legszebb ez egészben: Minden jó megoldásnál szimplán teljesül a relativitási elv és ezzel a szimmetrikus aszimmetria elve.

" e pure si move" - mégis eltűnik - (A "mégis mozog" helyett tisztelegve Galilei elött azzal, hogy az eredeti mondását megváltoztatás nélkül idéztem.)

locsemege Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2
Dehogy cáfoltatott meg. Részben kisugárzódik hangként, részben hővé alakul. Ha nem, akkor örökké oszcillál, persze a valós helyzet nem ilyen. Vagy ha nem erre gondolsz, akkor nem értettem meg a felvetést.
Előzmény: Gézoo (-)
bindera Creative Commons License 2009.02.20 0 0 0
nem0 pr00blema
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 topiknyitó

A "Mi az energia?"  topicban Iván felismerte, hogy a rezgés energia vesztéssel ját.

Azaz így is fogalmazhatunk:

   " Ekkor természetesen a motor rezgésében veszik el az energia." -- Iván

 

   Azaz mi a rezgés hatása?  Tömegeket gyorsítjuk az egyik, majd a másik irányba.

Szuper!

   Van alternáló egyesesvonalú rezgés és térben elforduló irányú rezgés, de minden rezgés ugyanazon pontja körül történik.

Szuper!

 

   Azaz a rezgetésre fordított energiának a tömegenek az egymással ellentétes irányú gyorsulásaira fordított része (90-98%)  megsemmisül ..  és így van. Szuper!

 

   Akkor talán fogalmazzunk új megmaradási tételt az:

 

    energia nem,-  és meg,-  maradásairól.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!