Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Azt nem írtad, hogy milyen anyagú épületmakettekről van/lesz szó, de talán ez a leírás is hasznos lehet. Kartonból készült épületmakettek összeállításához (Nem én vagyok az elkövető, csupán használtam anno. :-)):
egy kedves modellezőtársamnak most lett terepasztala, még építés alatt van és a szükséges épületeket most fogja csak megvenni és összeállítani. Ehhez kért iránymutatást, mert régen makettezett és az alapfogásokat tudja, de szerette volna felfrissíteni. Írtam egy pár oldalas leírást a legjobb tudásom szerint, aztán ezt most még ki is egészítettem néhány témával, ami a vasúti modell épületeket szorosabban vagy lazábban, de érintheti. Jó sok fotóval kiegészítve végül is 24 oldal lett. Akit érdekel és úgy gondolja segítség lehet, vagy még csak most ismerkedik a témával, innen letöltheti (ha valamiért nem megy a letöltés, küldöm e-mailben):
Másodsorban az a titkolt szándékom, hogy kedved csináljak a többieknek is, ha bármi téma van, amit szívesen leírnál a saját szempontjaid szerint, vagy sikerült kigyűjtened hasznos leírásokat és szívesen megosztanád velünk, most itt a remek alkalom.
Kedves pkristof65 es minden kedves "N-es modellezo"! Nem is johetett volna nekem jobbkor a lenti hozzaszolas ugyanis pont az elmult hetekben kezdtem nagyon komolyan gondolkodni es utanajarni az N meretaranyban valo modellezesben. Hoszu ideje H0-ban modellezek / epitek igy ahhoz vagyok szokva de egyre kevesbe tudok ellenallni annak, hogy kirpobaljam az N meretaranyt. Kisebb helyem van az epitkezesre es terveim szerint egy 120x40-es "modult" szeretnek epiteni. Nem kiallitasra csak otthonra keszulne igy nem kell megfelelnie a pontos szabvanyoknak. Eloszor egy H0-as inkabb diorama jellegu mintsem szignifikansabb muveletekhez hasznalhato tolato (switching / shunting) terepasztalt terveztem de egy ido utan teljesen elurlakodott rajtam az N hivogato szava es egyre kozelebb allok hozza, hogy belevessem magam de elotte szeretnek szakertokhoz fordulni. :)
1: Amitol a legjobban tartok a H0 utan az a reszletek szignifikans elveszitese. "Sajnos" en Britt videokon es irasokon nevelkedtem javareszt es a Magyarorszagon is elerheto N modellek elso ranezesre (kepeken lattam meg csak oket) nekem kisse ugy tunik elmaradnak a Brittek N gepeitol. Mintha ott elorebb jarnanak az N modellek kidolgozottsagaban mint a Nemet gyartok? A legtobb Britt N model kozel all a H0 "nagytestverhez" es nem annyira szembetuno a kulonbseg. Nektek mi a velemenyetek errol? Oszinten szolva en az a lehetetlen ember vagyok aki reszletesseget is szeretnek es kis meretet is. :) A sajat epitesu targyaknal ez csak az en kezugyessegemen mulik de a gorduloallomanyra nincs rahatasom es epiteni sem szeretnek.
Esetleg tud barki egy megbizhato helyet ajanlani ahonnan lehetseges akar az Egyesult Kiralysagban arusitott modelleket is berendelni? En nagyon szivesen modelleznek UK regiot is de ha a beszerzes nagyon nehezkes akkor nincs ertelme harcolnom vele. Velemenyem szerint a UK vasut es kornyezete (epuletek leginkabb) nagyon egyedi es ha barmi massal keverik az nagyon feltuno tud lenni.
2: Szamomra is a legszimpatikusabb sin anyag a Peco (H0-ban is). N-ben ha jol olvasom akkor a Code 55 (ujabb mint a Code 80) az ajanlott minden szempontbol. Bizom benne, hogy az ismertebb Magyar beszerzok nem adjak fel a Peco arusitasat a Brexit miatt (erre ma ra is kerdeztem remelem kapok valaszt hamarosan). Peco is Britt gyartmany.
3: Amit tobb helyen olvastam / hallottam, hogy az N mozdonyok kenyesebbek a sin tisztasagara. Ez egy szignifikans problema vagy el van kisse tulozva? Valahol alapvetonek gondolnam, hogy a sinkoronat tisztan kell tartani a problema mentes mukodeshez de ha ez az N-nel valami oriasi erofeszitest igenyel mert a mozdony minden kis apro egyenetlensegen, porszemen megakad az mar mas kerdes.
4: Nemileg az elozo kerdeshez tartozik es legfokeppen mivel "tolato modult" szeretnek epiteni, mennyire igaz az hogy az N meretarany nem igazan alkalmas a lassu menetu, suru tolatasokhoz?
Mivel jó pár hozzászólással korábban meg lettem szólítva mint N-es modellező, hogy mi a véleményem a vágányanyagokat illetően, most megpróbálom röviden összefoglalni.
Számomra az ex Roco vagy másképp Fleischmann Code 80 -as sínek komoly kiábrándulást hoztak. A sínkorona nagyon magas és széles. Olyan mint a budapesti Gyermekvasút sínje. Az egésznek kisvasút jellege van. A hozzávaló kitérők borzasztóak és nem csak az ívük, hanem a mechanikai kialakításuk miatt. Kontakthibásak lesznek az évek során és a műanyag szív miatt még rondák is. Az állítómű is ott van az asztalon, nem lehet betenni az asztal alá, csak némi rombolás és ügyeskedő forrasztás árán. A toldó papucsokat nehéz vagy nem lehet eltüntetni. A Trix és Kato vágányzatot nem ismerem, de mivel azok is Code 80 -as anyagból vannak, nálam nem játszanak.
Nekem a Peco Code 55 -ös anyag jött be. Ennél a gyártónál a H0 -áshoz hasonlóan eddig kitérők voltak és csak flexi sínek, de most látom a netes kínálatban vannak már fix sínek is. A sínkorona majdnem teljesen megközelíti az igazi méretarányokat, gond nélkül elmegy rajta minden modell, kivéve az NDK Piko -t. A toldó papucsok egyáltalán nem látszanak az ágyazat szórása után. A gyári ágyazatot nem szeretem, mert szerintem messze van a valóságtól. A kitérőkből van 10 fokos is, tehát valósághű pályát lehet belőle építeni. A kitérők bármilyen pálya alatti állítóművel mozgathatók és polarizáltak. A talpak kiosztása is nagyjából megfelel a legtöbb európai vasútnál használttal.
Személy szerint a modulépítést támogatom, mert azokból valós méretarányú állomások építhetőek, még akkor is, ha otthon nem tudja az ember az egészet összerakni hely hiányában. Szerintem sem kell félni a flexi síntől, mert nem nehezebb vele dolgozni, mint a fix anyaggal, ráadásul így még olcsóbb is.
Nem vagyok tag egyik klubban sem, de tudtommal aki valamilyen szinten próbál igazodni a Fremo szabványhoz, az vagy ilyet vagy ennél jobbat használ. Ez utóbbi ebben a méretarányban már nehézkes, mert tudtommal hazai beszerzésből Code 40 -es anyag nincs, pedig ez lenne az arányos megoldás, ráadásul ehhez a legtöbb gyártó kerekeinek nyomkarimáját hozzá kell esztergálni a vágányzathoz.
Amit jelenleg építek, pontosabban szeretnék, mert biztató kezdés után az elmúlt másfél-két évben sajnos nem volt időm rá, az Diósjenő állomás valósághű mása. Az eddig elkészült képeket egyszer már megosztottam itt:
Hogy ne legyen csalódás az első építési ötletek után, szerintem arra kell figyelni hogy eldöntsük, pontosan mit akarunk? Mire van lehetőségünk? Valós pályát akarunk modellezni, vagy valamilyen fantázia vonalvezetést? Nem érdemes mindent belezsúfolni egy terepasztalba, ha nincs más lehetőség akkor is inkább egy kisebb részletet érdemes modellezni akár dioráma formájában, vagy ha játszani szeretnénk, akkor gyakorlatilag elég az állomásra koncentrálni hiszen úgyis itt történik minden, és a nyílt pályából keveset vagy semmit sem mutatni. A szerelvényeket egy kulissza mögött meg körbe lehet járatni vagy meg lehet fordítani. Ilyenkor jön jól a modulterepasztal, mert abból egy állomás otthon is elférhet. Ja, és a hordozhatóság szempontjából verhetetlen a modul, mert az egyforma méretű modulokat jól össze lehet „csomagolni” és ilyen módon a portól és egyéb hatásoktól megvédeni. Ha valakit érdekel én hogy tettem ezt, szívesen megosztom.
Nagyon jópofák ezek a régi, fix vágányzathoz készült pályatervek, de én inkább csak ötletadónak használnám. Sajnos a vonalvezetésen nagyon rajta van a különböző fix ívek korlátoltsága. Én szívesebben engedném szabadjára a fantáziámat, ha ilyenbe vágnék.
Szerintem érdemes digitális asztalt építeni, bár ez az építés szempontjából nem jelent sok változást az analóghoz képest. Gyakorlatilag csak abban van különbség, hogy nem kell szanaszét szakaszolni a pályát.
Szerettem volna képeket is küldeni, de úgy látszik újabban csak az indafotón keresztül lehet, az meg nem jött most össze, pedig csak ezért regisztráltam. :(
Küldöm hamarosan. Sajnos ez csak egy cikk volt egy régi, talán Eisenbahn Magazinban, amit kb. 20 éve kaptam kölcsön és kiszkenneltem ezt a cikket. Jpg formátumban van meg.
Meg szabadna kapni ezt a kiadványt? (elore6 kukac gémél pont kom) Nagyon érdekesnek tűnik.
Még perspektívában, színekben keresek valamilyen könyvet, mit rakjunk közel, mit messze, van aki a távolabbi H0 asztalrészekre TT épületeket rak (ahol nincs vonat), ezzel is növelve a térérzékelést, vagy egyes esetekben életszerűbb TT sínkövet használni H0 asztalon. Talán van ezen kívül is sok jó ötlet, ha tudsz ilyen könyvet megköszönném.
Ez lemaradt, az első tervhez több al-verziót csináltam, plusz hurokkal és anélkül, az állomási vágányok variálásával és igaz, meg kellene próbálni kisebb ívekkel és kicsit hosszabb állomási vágányokkal.
ahogy írtam, ezek így elsőre inkább csak begyakorló feladatok voltak. Az első terven lehetne még módosítani amiket írtál. Takart helyeken lehetne akár R2 is az ív és lehetne még minimálisan helyet nyerni. A flexik nélkül is bizonyára meg lehet oldani, de ezt is ki akartam próbálni. Ha lesz majd egy végleges terv kezdemény, át kell programozni az agyam előtte. Most még az van benne, hogy a rendelkezésre álló vágányanyagból dolgozzak, de ez hülyeség. Inkább eladom ami feleslegben van és nem kell, és megveszem ami hiányzik és kell pl. a kitérőkből.
A második terv közepe szerintem is fura, ha a pálya 180°-al el lenne forgatva, és kicsit hosszabbra lennének hagyva a látható részek, az a része optikailag jobban mutatna, de akkor az állomás hátulról látszana, mert arra alig van esély, hogy kívül legyen hely a felvételi épületnek. Ezzel a helyzettel meg még barátkoznom kellene.
A fejállomásos és hurokban végződő pályatervre már van ötletem, talán az lesz a következő.
Egy nagyon régi vasútmodelles újságban találtam ezeket a tanácsokat, javaslatokat és optikai trükköket:
Most, amikor nekiálltam pályát tervezni, igyekszem ezekből minél többet figyelembe venni, amit a lehetőségek megengednek. A pálya kialakítása csak egy dolog, nyilván ennél kell a legtöbbünknek a legtöbb kompromisszumot meghozni. A többi része viszont tényleg csak utánajárást és rengeteg kész terepasztal tanulmányozását igényelné, tehát “csak” időt, energiát és türelmet, mielőtt nekiállunk. A terep, közutak, hidak, alagutak, viaduktok, növényzet, fák, épületek, utcai lámpák stb. száma, jellege és elhelyezése már csak rajtunk múlik, úgy képzelem el, ezeknél ugyanúgy jó sok verziót végig kell futtatni. A fenti példákból látszik, hogy sokszor ugyanannyi idő alatt, ugyanannyi pénzből, ugyanakkora helyen mennyivel jobb és életszerűbb kialakításokat lehet elérni, csak nem szabad az első verziót "kőbe vésni". Ez is egy nagyon jó példa szerintem:
Igen, szeretnék valami hasonlót is kipróbálni, de ennél a verziónál nekem “sok” a nyílt vonalból látható rész, az átmenő állomás melletti egyenes szakaszt el kellene rejteni.
Hasonló jellegűek ezek is, a másodiknál nekem nem kellene akkora meredekség, nálam nem lenne fogaskerekű vasút.
Lenne egy olyan verzió is, ahol a fejállomás lenne a "hangsúlyosabb", és ahol az alsó szinten csatlakozik a zárt vonalba, csak kisebb állomás / megállóhely lenne vagy akár még ennyi sem, mert egy takart részen csatlakozna be. A hely (hiány) miatt talán erre van jobb lehetőség. Ehhez is találtam egy tervet, ki kell próbálnom, mert érzésre ez is csak cipőkanállal fog menni, de ez a szépsége a tervezésnek. Méricskélek otthon megint egyet, mert hiába csak pár centin múlna valamelyik irány, a feleségem komfortzónájába (szerintem) az már nem férne bele, hogy pl. az ajtóból kihasítsak egy darabot. Pedig ez NEKÜNK milyen kézenfekvő és természetes lenne, nem? :)
Ez egy okos, cuki pálya. Az alsó állomást érdemes mozgalmasabbá tenni még, és a hosszú, asztal széle menti egyeneseket kicsit bolondítani, hogy feloldható legyen az ovál jelleg, legalábbis minél jobban.
Csak ötlet. Mit szólnál valami ilyesmihez? PIKO pályatervfüzetből van. Elvileg 2,4x1,4m, de ha jól néztem lent egyvágányos felállásban kicsit átszerkesztve pont beleférhet a méretbe. Lent van egy sima kör, és abból kiágazik felfele egy kis fejállomásban végződő vonal.
Az első tervedet megpróbáltan én is megtervezni az általad adott paraméterekkel. Alapvetően többlet spirál nélkül és flexi vágány nélkül, de mégis elegáns ívekkel megoldható az N-es asztal leképezése, de csak az említett 4%-os emelkedőkkel. Viszont azt tudni kell, hogy az N-es asztalon lévő állomás sem vízszintes, csak úgy oldható meg a függőleges vonalvezetés, ha emelkedőbe kerül. Ami nagyon feltűnő, hogy a jobb alsó sarokban a hídra vezető vágány és a legalsó szinten lévő vágány közel van egymáshoz, de függőlegesen óriási az eltérés, meredek sziklafalat húz oda a tervező progi, ami elég valószínűtlen. Az N-es terv ezt jól oldja meg, töltéssel és támfallal.
Amit nem értek, hogy ha ilyen kis helyed van, miért kell minimum R3? Gondolom nem soktengelyes gőzös fog rajta menni hosszú négytengelyes kocsikkal, hanem rövid, kevés kéttengelyes kocsikból álló vonatok. Eleve hosszabb állomást lehetne építeni, mert ez a mostani majdhogynem a semmire sem elég.
Ebből a pályatervből nagyon hiányzik a bal oldali alagútból egy kétvágányos állomás, amivel sokkal változatosabbá lehetne tenni a forgalmat.
A második terv nekem H0-ból ismerős, próbáltam én is tervezni vele, de kevésbé fogott meg. A felső részen a felszíni vágányok inkább spagetti hatást keltenek, nekem nem igazán a kedvencem. A jobb alsó sarokban lévő rövid felszíni vágányszakasz szintén eléggé művinek látszik. Ha egy ementáli sajtból építenéd a terepet, teljesen érthető lenne :)
A rendelkezésedre álló helyedre inkább egy fejállomást tudnék elképzelni, ahol a vonal egy hurokban végződik és a vonatokat csonkákban tudod eltárolni.
"Ami a Piko A-ból nagyon hiányzik, az a meglévő R9 nagysugarú ívvel koncentrikus másik ív, hogy elegáns kétvágányú pályát is ki lehessen alakítani." - Pontosan.
Ami még nagyon hiányzik szerintem, a többféle kitérő, főleg az asszimetrikus hármas váltó, felezett szögű, vagy hasonló hosszú kitérő. Ezek a Pilz/Tillig-ből ugyan vannak, de bizonytalanabb, hogy meddig léteznek még hozzá, mivel tudtommal leállt a gyártás - legalábbis újban.
A trükk végére kijön szépen a szabványos 61,88-as egyszeres vágány távolság.
