Szia Aurora11
Előre bocsátom, hogy nem vagyok fizikus, csak egy kíváncsi laikus. Azt mondod, hogy a gravitációnak is kvantumosnak, vagyis egy térfogatban elkentnek kell lenni ahhoz, hogy elkerüljük a szingularitást. Meglehet, hogy a részecskéknek van gravitációs töltése is ami csatolva van az elektromos töltéséhez. Igaz nagy a különbség a kettő között, de kozmikus méretekben lehet, hogy pont erre van szükség. Így alakulhatnak ki az összetett anyagot felépítő és lebontó folyamatok. A csillagok és szupernóvák építenek, a „fekete lyukak” lebontanak. Szerintem van az anyagnak egy (becsomagolt), zártflukszusú állapota,(sötét anyag) amikor a elektromos töltése nem domonáns, csak a gravitációs töltése érzékelhető. Ezt a homogén anyaghalmazt nevezném én feketelyuknak.
Igen,de ha a gravitációban is létezik a határozatlansági reláció,akkor egy tömegpont is csak elkent lehet.Vagyis a kvantumgravitáció a Dirac-deltákat Gauss-görbékkel helyettesíti.
Igazad van,de mondjuk az elektrosztatikában fellép az,hogy kiterjedt test töltéseloszlása a test belsejében konstans.Ez lép fel a ponttöltéseknél is a határozatlansági reláció esetén,mert a pontszerű elektron el van kenve,így kiterjedt,és a kiterjedésének tartományában(Compton hullámhosszának megfelelő sugáron belül) a saját tere konstans,míg ha ponttöltés lenne akkor végtelen lenne.A gravitációs elméletben is kell lennie a tömegpontoknál is ilyen elkenődés,határozatlansági reláció.Ezt tartalmazná a kvantumgravitáció.Ha egy tömegpont nem lenne elkent tartomány ,aminek belsejáében a gravitációs tér konstans,akkor a aját tere az középpontjában végtelen lenne.Ilyenkor tényleg a kisebb eseményhorizonthoz nagyobb gravitációs térerő,és így nagyobb anyagbeszívás létezik.Mert a tömegpont saját gravitációs tere akkor minden feketelyuknál végtelen lenne,így az eseményhorizont méretével fordított arányos lenne a feketelyuk gravitációs tere.De a gravitációnak kvantumosnak kell lennie,mert a természetben ami végtelen az hibás.Ez Rayleigh-Jeans ultraibolya katasztrófája óta így van.
Gondolom az m=m0/gyökalatt(1-v2/c2) összefüggésre gondolsz.De itt az m0 tömeg az állandó,a gyökalatt(1-v2/c2) kifejezés az időhőz tartozik,mert a sajátidő tau=tgyökalatt(1-v2/c2).
F=m dv/d(tau)=m dv/dt 1/gyökalatt(1-v2/c2).A tömeg nem függ a test sebességétől,csak a sajátidő függ attól.
(ebben a furcsa geometriában az hogy mit jelent egy ilyen "sűrűség" nem kristálytiszta)
Már csak azért sem, mert az összeomló objektum "határoló felülete" és az eseményhorizont nem esik egybe. Arról már nem is beszélve, hogy momentán semmiféle megfigyelésünk nincs arról, hogy mi is van az eseményhorizont mögött.
ahol r a horizont sugara, G a gravitációs konstans, m a tömeg és c a fénysebesség
Vagyis a nagyobb tömegű lyuknak nagyobb az eseményhorizont sugara. Mivel a sugár lineárisan nő a tömeggel, és a sűrűséget mint m/r^3 adjuk meg, akkor persze csökken a növekvő tömeggel. (ebben a furcsa geometriában az hogy mit jelent egy ilyen "sűrűség" nem kristálytiszta)
Ha a gravitáció a tér görbülete, és egyre kisebb sugárhoz, egyre nagyobb gravitációs erő tartozik, ami egyre nagyobb tömeget jelent egyre kisebb térfogaton belül.
A tömegnövekedés viszont létrejöhet növekvő sebességtől is, amihez nem társul térfogat növekedés, hanem kontrakció (zsugorodás). Ha egy konkrét anyagmennyiségnek nincs sebessége, akkor kisebb a tömege (gravitációja) mintha mondjuk ’c’ közeli a sebessége? Hogy is van ez a sebesség, tömeg, térfogat, gravitáció viszony?
Mindenesetre a népet megnyugtathatja, hogy még a nem stabil legkisebb fekete lyukhoz is nagyságrendekkel nagyobb energia kell, mint ami most rendelkezésre áll... Az 1000 fényév sugarú gyorsítós rész meg különösen tetszik :)
Na megrágtam... Ez a létező legkisebb fekete lyukat számolja ki, és nagyságrendileg számomra hihető az eredménye.
Azonban nekem nem ez kell, mert ez: "Even if it were possible, any collision product would be immensely unstable, and almost immediately disintegrate." , hanem ahogyan mondtam is, a legkisebb STABIL fekete lyuk kéne. Erre én sehol nem találtam számítást...
Mondjuk egy fehértörpe amikor beszívja az anyagot az akkrécióós korongján keresztül,akkor egy bizonyos tömegnél úgy felforrosódik az anyag,hogy beindul a fúzió,és kidobodik az egész anyag a robbanás során.Ez az 1-es típusú szupernova,amit standard gyertyaként lehet használni a Cefeida csillagok mellett,mert mindegyik kb.azonos fényességű,mert azonos anyagmennyidségnek kell összegyűlnie az akkréciós korongban,hogy berobbanjon az ottani gáz.Ekkor megszünik a fehértörpe.Előtte fellépnek kisebb fellángolások amik a visszatérő novák.Szerintem a feketelyukaknál is felléphetnek ilyen robbanások amik akadályozhatják a beáramló anyagnak az áramát.Mert a feketelyuknak is van akkréciós korongja,bár a robbanásoknak sokkal erősebbeknek kell lennie,hogy kiszabadulhasson onnan az anyag,mert le kell küzdeniük a feketelyuk gravitációs vonzóerejét.Szóval ha a hízás fenn is áll,akkor sem fokozza fel magát a beáramló anyagáram.Mert szerintem ez kell ahhoz,hogy egy kis méretű feketelyuk egyre fokozodó mértékben szívja magába a környezetében levő gázfelhőket,égitesteket.Kell lennie ennek a szívási folyamatnak egy végsebessége,amit nem érhet el csak megközelíthet,mert pl. az akkréciós korongban lévő folyamatok lassítják az anyagbeáramlást,annál inkább minél nagyobb a sebessége,ez úgy fogható fel,mintha ez az anyagbeáramlást lassító súrlódás lenne.
Ja értem.Ez nem azért lehetséges,mert a kisebb tömegű feketelyuknak az eseményhorizontja közelebb van a tömegközéppontjához és ezért nagyobb gravitációs erő érvényesül?Az elektrosztatikai csúcshatáshoz hasonlóan.Nekem csak úgy állna össze a kép,ha nagyobb energiájú részecskék párkeltéséhez nagyobb gravitációs erő szükséges.
De a szigorú rá jellemző tömege,ami a négyes impulzusának az abszolútértéke nulla.Mondjuk a foton mozgási energiája/c2 a középponti rendszer tömegének egy részét alkotja.
Kell a g betű. s betú nem kell, azért jár az 5 pont. http://hu.wikipedia.org/wiki/Stephen_Hawking http://www.math.ucr.edu/home/baez/crackpot.html 8. pont.
Nem tudok ilyenről. A fordítottja az igaz, ha nagyon kicsi, szétsugárzódik. Ha anyagot is nyel meg ki is sugárzik, akkor instabil, valamerre elbillen. Ha nem kap eleget, szétsugárzik. Ha kap, akkor hízik, csökken a sugárzása, stabilizálódik és hízik.
Nem. Nincs külső foton. Egy spontán keletkező párt szed szét. Minél kisebb a lyuk, annál nagyobb energiájú párokkal képes ezt megtenni.
A nagy lyuk csak fotonokat tud kelteni, mivel ezeknek lehet a legkisebb energiájuk. Minél nagyobb, annál kisebb frekvenciájú fotonokat. Úgy viselkedik, mint egy nagyon hideg fekete test, minél nagyobb annál hidegebb.
A foton ütközésnél impulzust ad át, ha elnyeli valami (legyen az normális anyag vagy lyuk) akkor annak tömege megnő. Ilyen értelemben a fotonnak van tömege.
Minél kisebb a lyuk, annál gyorsabban párolog, annál nagyobb energiájú részecskéket képes "kibocsátani", a horizonton spontán keletkező párokat szeparálni. Ja és Hawkin_g_.
