A felsorolt könyvek közt nagyon sok jó könyv van, csak az a baj, hogy a többségét szinte lehetetlen beszerezni. Körülbelül a negyedét olvastam a felsorolt könyveknek, szóval lenne mit pótolni.
Szlovákiában az elős számú betyár Jánoik (ejtsd. Jánosik). Elképesztő, hogy mekkora legendát csináltak belőle. Harcolt ll. Rákóczi Ferenc seregében, majd a Trencséni verséget követően, állitólag, a császári seregekben szolgált.
Ami a legendájának az alapját adja, az annyi, hogy ékszereket ajándékozott több hölgynek is, akik kegyeibe igyekezett férkőzni. Hogy pénzt osztogatott a népnek, az valószinűleg hülyeség.
Amikor elfogták, mint közönséges zsiványt a bordájánál fogva felaksztották. (Amikor átállt a magyar seregből a császáriba, már azért is fel kellett volna akasztani :) )
Nem olyan régen történt, hogy a szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy Jánosik nemzeti példakép. Ezen sokan nagyon jót nevettek, hisz akár jó, akár rossz betyár volt, lopott. És ezzel nem igazán jót üzent a lakosságnak. De akadtak, akik egyet értettek vele. Persze az elnök kijelentését követően számos cikk jelent meg különböző ujságokban, ahol a szlovák történészek felháborodásukat fejtették ki, amiért ilyen marhaságot beszél az elnök.
Az első kettő még csak csak előfordul,ezekből már szereztem több barátomnak is.
A második kettő nekem sincs meg,kis példányszámú kiadványok.Az alább küldött
listában találtok néhány jobb könyv címet betyár pandúr témában.
Betyárok
Kedves fórumozók.Leírók ide néhány könyvet ami betyárokról pandúrokról szólnak.A teljesség igénye nélkül.Gondolom a javát ismeritek,de biztos lesz néhány új is. Bánkiné Molnár E:Betyárok a Kiskunságban 1996 Bálint Sándor : Történetek a Szegedi betyárvilágból Békefi A./RIO/ Betyárok,történetek az alföldi rablóvilágból gróf Ráday korában Berta Gy:Somogyország pandúrjainak története 2000 Béres A:Tiszántúli híres betyárok Csapó Cs:Ráday Gedeon és a Duka L:Bihari betyártörténetek Ecsedi István : Hortobágyi pásztor és betyárnóták Edvi Illés Károly : Emlékeim a szegedi várból Fél-Hofer:Parasztok pásztorok betyárok Gönczi Ferenc : A Somogyi betyárvilág Héjjas P:A Bogár betyárbanda története Küllős Imola : Betyárok könyve Nagy Czirok László:A Ráday kor és a szegedi vár titkai Nagy Czirok László:Betyárélet a Kiskunságban Osváth P:Közbiztonságunk múltja és pandúrkorom emlékei Osváth P:Zsandár kell-e vagy pandúr
Puskás-Végh:Sisa Pista az utolsó nógrádi betyár Szabó Ferenc : A délalföldi betyárvilág
Szekeres Gyula: A két híres betyárok,Sós Pesta és aRossz Sóvágó Jankó Szenti T:Betyártörténetek Szűcs Sándor : Betyárok pandúrok és egyéb régi hírességek Szűcs S:Pusztai szabadok Tömörkény István : Betyárlegendák Tóth Mór: Jó madarak 1897 Így hirtelen ennyi jutott eszembe.
Csak egy mondat, ami közvetlenül a témához tartouik, de a szövegösszefüggés miatt hosszabban kell idéznem.
A majki kolostor történetét ismerteti a szerző.1736-ban a néma barátokat Esterházy József hívta meg a birtokára. A rendház nem volt hosszú életű, II. József eltörölte a kamalduli rendet, ezután a birtokot bérbe adták. A valaha volt kolostorépületben két pesti kereskedő posztómanufaktúrát létesített. Az üzem a napoleoni háborúk alatt szépen jövedelmezett. Annyira, hogy Sobri Jóska betyárjainak rendszeres védősarcot fizetett.
Az idézet Schäffer Erzsébet: Toronyiránt c. könyvének 117-ik oldaláról való, és talán nem érdektelen.
Kösz a kiegészítést. Egyebekben mindenkinek ajánlom Tisza Miksa: A magyar rendőrség története c. könyvét, mely a XX. sz. elején jelent meg. Megérne egy új kiadást! Benne sok szó esik a magyar betyárvilág lehirhedtebb tagjairól, ők a Bogár testvérek voltak. A Kárpát-medence leghirhedettebb rablói a Horia-Kroska nevével fémjelzettek voltak. Belőlük a román történetírás híres parasztfelőket kreált, s ami szégyen ez a magyar tankönyvekbe is átkerült.
Nem éppen a legutolsó volt őkelme, mert magam írtam e topicban az utolsó hitelesen betyárnak tartott Farkas Jancsiról, aki megérte az I.VH. végét és a románok bejövetelét Hódmezővásárhelyen. Amikor is agyonütött 2 román katonát és bujkálni kényszerült előlük és még évekig élt a Horthy-rendszerben is.
Solomilanist (19)-hez. Az utolsó betyár, Savanyú Józsi haláláról, 1909-ben emlékezett meg a sajtó. Savanyú Józsi valós története: Az 1880-as években a Városligetben, a bábjátékosok ügyes juhtolvajként mutatták be őt, de nem ez volt az igazság. Savanyú Józsi Rédey báró juhásza volt, harmadmagával. Belehabarodott a báró babaarcú, ringó csípejű szakácsnéjába. A szakácsnő sem idegenkedett a szikár juhássz legénytől, aki mit sem tudott arról, hogy a ringó csípejű hölgy a másik két társának is osztogatta kegyeit. Egyszer a hölgy mindháromójukat magához hívta és némi étel, ital és bájos pillanttás után rávette őket, hogy rabolják ki a bárót, mert most sok a pénze. Megtették és a bárót megőlték, igy lett Józsiból betyár. Társaival 5 évig raboltak, főként Zalában. A Bakonyban rejtőzködő betyár tarisznyájában hordozta imakönyvét, soha nem nyult ételhez ima nélkül. Azon síránkozott, hogy mennyi gaztettet követtek el a nevében. Vesztét ismét egy nő okozta. A korcsmárosné, akihez a betyár hűséges volt, elárulta őt Grósz Károly (van aki ezt a nevet nem ismeri?) nevű csendőrnek, aki altatót kevert a borba, amit a hölgy készített Józsinak útravalóként. Józsi útközben elaludt, igy fogta el Grósz Károly. Savanyú Józsi 1885-1906-ig raboskodott. Testvérénél juhászkodva lett öngyilkos, 1909-ben nem tudta elviselni a szabad életet
Betyárokról. Eredetileg betyárnak nevezték a jobbágy fiát, aki csak apja halála után örökölte a jobbágytelket, ha örökölte, mert ha második, harmadik fiú volt, nem mindig. Nevezték így valakinek a szolgáját is. Mivel közülük kerültek ki, azok, akik bűnözésre adták a fejüket, jelentés változáson esett át a betyár név. A betyárok közt volt "lóbetyár", aki amolyan nyomorult betyár volt, hogy a lovakat agyonverve, azokat megnyúzva, csak a bőrüket vitte el, hogy eladja. A "kapcabetyár"-nak nevezték azt a tolvajt, aki betörésből élt, és mindent elvitt ,még a kapcát is. Azokat, akiket a ma betyároknak gondolunk, hajdan futóbetyároknak nevezték. Ők szökött katonákból, szökött rabokból, szülőhelyükről menekülni kényszerülőkből kerültek ki. A betyárokat üldöző közegek elnevezése is változatos volt. Néhány elnevezés ezek közül: trabant (népiesen drabant), eredeti jelentése testőr, satrapa (perzsa helytartót, basát jelent), szívesen tüntette ki ezzel az elnevezéssel a milicia tagjait és a leginkább ismert, hajdúkat a nép. Nevezték őket még, fegyverükről muskatérosnak, pandurnak (a görög pandore szóból). Talán a legközkedveltebb nevük volt a persekutor (Móricz regényéből is ismert). Amikor kiépült a csendbiztosi intézmény (persecutor comissárium), melynek tagjai csendbiztosokból, csendkatonákból, csendlegényekből állt, a nép az ő megnevezésükre, továbbra is , a megvetését kifejező , paandur, satrafa, persekutor, drabant elnevezéseket használta.
A japán történész Minamizuka Shingo. a tokijoi egyetem tanára, kiválóan beszél magyarul. Rózsa Sándort magyarországi kutatásai alapján írta meg japánul.
Megjelent az Életünk c. Vas megyei folyóirat 2009/1. száma, ami a betyárokkal foglalkozik. A tartalomból: Betyárdalok (Sobriról, Savanyóról és másokról), néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (részletek Szentesi Zöldi László megjelenés előtt álló könyvéből, Alexa Károly tanulmánya stb.), Kisfaludy Sándor levelei, sajtódokumentumok, büntetésvégrehajtási intézményi források, kelet-európai betyárballadák, J. Hasek "illavai" novellája stb.
Az Andrássy út 45-ben, az Írók Boltjában vettem meg, de megrendelhető (500 Ft):
Szerkesztőség: 9730 Kőszeg, Jurisics tér 7. Tel: (94) 500-155,
Tudnatok nekem betyarokrol szolo könyv cimeket irni? Több mint valoszin, a CSeho Pista egyik kesüi leszarmazottja vagyok. :) Kb mikor tevekenykedett a CSeho Pista? Köszönettel
Életrajz nincs, csak egy nóta. Engöm hívnak Fábián Pistának, A némöt szökött katonájának. Nem viselöm szürke köpönyegit, Nem is öszöm a némöt kinyerit.
Fekete főd termi a jó búzát, Sűrű erdő neveli a betyárt, Kocsmárosné, viselje hát gondját, A jó Isten hordozza a baját.
Szöged felől fújdogál a szellő, Gyün a zsandár, mint a zápor esső, Szögény Fábián maga van egyedül, Ű is fordul a fegyvere felé.
_Bátor szívem, szömbeszállok vélek, Mögfelelök magyar beszédömnek! Jaj, Istenöm, de nagyot vétöttem, Hogy a zsandártisztet agyonlűttem!
Jaj, Istenöm, halált köll szenvednöm, Vagy örökös rabságot viselnöm! Szögedön túl van egy akasztófa, Hej, csak odáig lösz sétálásom.
Eltemetnek a némöt agarak, Mögsiratnak az erdei vadak, Inkább lögyek sasok vacsorája, Mint én lögyek némöt katonája!
