Érdekes, amit ezekről a szakemberekről írogatsz. Mégiscsak egy rozsdamentes termékeket előállító cég lennétek, nemdebár? :) Nem kell oda valamiféle minősítés? Mert, hogy nekem nincs , az ok, hiányosságokban így is felveszem a versenyt :)
Elmentem egyébként profinak mondott kipufogóshoz a problémámmal. Hááát néztem, miket csinál, gyökvédelem semmi, a varrat szép, az igaz, de a gyökoldalon vagy át sem olvadt és rés volt, vagy tiszta cukor az egész. Végül elballagtam megrendelés nélkül.
Ma szóltak a hegesztőink, hogy nézzek már rá a fogyós gépre, mert úgy szar, ahogyan van. Nos, nem sikerült semmiféle feketemágiával megfelelő varratképet létrehozni. Erre konstatálták, hogy hülye vagyok hozzá és ennyi. Gyanúsan kék volt az ív, és óvatlanul megkérdeztem, amúgy milyen gázt használtok? Tiszta argont. Ahham. Aztán még én vagyok hülye hozzá... Ezen utóbbi kijelentésem után előgyelegtem. Mert ugye adott egy hegesztési eljárás, aminél az ívképződésnél és lefutásnál az aktív gáz lényeges szerepet játszik a hegesztés folyamán (és ezt figyelembe veszi a szinergia is), s ezek meg megpróbálták semleges gázzal - aztán mégsem úgy működött a dolog, ahogyan elképzelték. Amióta a múlt héten kicseréltettem velük az áramátadót, azóta szénacél esetében megtáltosodott a gép. Áh. Bosszant, hogy én nem értek hozzá, gyakorlatom sincs benne, oszt' elvárják a problémamegoldást egy ordenáré nagy baromságra, amit kitaláltak||létrehoztak. :/
Amúgy ma a konkurencia szétcsúszott, hogy nincs nyoma a savazásnak és csiszolásnak a készterméken, "ugyan mivel csináltátok?":) Jó dolog ez az elektromos varratisztítás, ámbátor nem minden hegesztő után hatékony...
Kap egy jó meleg citromsavas fürdõt , aztán meglátjuk, mit hoz a jövő. Eredetileg nem is rozsdamentesből csinálta ezeket a Yanmar, azok is elmentek jópár évet.
Kezdetben kiindulnék abból, hogy ez hajóhoz lesz, tengeri környezetben. Tehát.
Nem a látvány a lényeg. Az lehet bármilyen szörnyű is, attól még jó lehet. De ez szvsz. egy több összetevős problémahalmaz, ami eleinte nem is látszik annak. Első körben megemlíteném azt, hogy az a gyökoldali varratvédelem nem sikerült valami fényesre (annak nem szabadna sehol sem elszíneződnie). Annyi pozitívum azért van, hogy nem lett szőrös (cukros, ect) a gyökoldal. Ez nem azt jelenti, hogy sz*r az egész, ahogyan van! De ha nem lesz eltávolítva a HAZ oxidrétege, akkor ott a sótól hamar rozsda képződhet (harmadik kép - igen, a savállónál is rozsdásodhat). Pácolással menthető a helyzet - ha errefelé jársz, szívesen kérek neked pár decit :).
A sok kis apró 'gödör' a varratban olyan helyeket teremt, amit te nem fogsz szabad szemmel észrevenni, de a só... Na, az észre fogja venni. Kezdetben pont, majd utána mindenféle korrózió. Lásd lentebb a képeimet, ott még csak a pontkorróziónál tart||tartott a folyamat. De ha ez nem számít, akkor usgyi!
Meg amit a tanfolyam közben okítottak: valahogy így kellene csinálni, de majd rájössz (ez volt az awi-s rész tananyaga). Erre te is sikeresen rájöttél. :D Vetemedik, görbül és a többi. Ez má' csak ilyen.
Jogos a kritika, én is írtam, hogy nagy szopás volt :)
igen, a befejezés-újraindulás vonalon vannak komoly hiányosságok, jól látod. Mentségemre, a pirossal jelölt helyek azok, ahol nagyon kráteres lett a megállás és rápöttyintettem még egy rövid második sort. Nem szép, de erős. Azért lett kráteres, mert elállítódott a gép, nem volt taper és későn vettem észre. Májfolt.
Amit megtanultam, hogy tökéletesen kell illeszkedni az idomoknak. Ez nem hatos lemez pálcás taknyolása. Ha tökéletesen illeszkednek a darabok, akkor van esély hozaganyag nélkül szépen megvarrni. Ha csak a legkisebb rés is van , akkor összeheftelni is reménytelen. Ez az a hely, ahol a rés nem barátja a hegesztőnek :) Ja, és ha más is próbálkozna ilyennel: emberesen össze kell heftelni, mert ahogy elkezdi az ember hegeszteni, eltekeredik és szétnyílik az egész. Ne kérdezd, honnan tudom.
A vékonyabb (2") csőrész nem fog látszódni, mert hővédő paplan lesz rajta, ezért nem foglalkoztam a javítgatásokkal.
A vastagabb cső látszódni fog, ott már zavart, hogy az elindulások nem lettek szépek. Mivel - szerintem - a gyökvédelem és a beolvadás jó lett, van anyag a varratban bőven, így a külső oldalt felcsiszoltam és políroztam. Nem tűnt problémásnak a varrat szemre.
Aztán polírozás után rájöttem, hogy a belemenő könyök rádiusza túl nagy, nem fordul be a gondosan kialakított méretpontos furaton. Úgyhogy ketté kellett vágnom a kész cuccot, hogy bele tudjam tenni a könyököt és utána újra összehegeszteni. Kibírtam röhögés nélkül.
Persze a könyök túl nagy rádiusza miatt nem középre került a vastag cső furata, így az rögtön nem lett mérethelyes. Kézzel kellett kireszelni a megfelelő ferde falú ovális lyukat. Na itt a résmentes illeszkedést el kellett felejteni azonnal, az 1,2mm anyagnál milis réseket kellet kitölteni.
Az első kékkel jelölt részen biztos nincs folytonossági hiány, ott egy ilyen nagy hézag kitöltése után még egy réteggel rámentem, ott van vagy fél cm anyag fölépítve.
Ami nagy szopó volt, az az, hogy a kékkel jelzett helyeken nem fértem oda sehogy a pisztollyal, túl nagy volt a kerámia ill kisebb kerámiával kevés volt a gáz. kellett volna köszörülni olyan V kivágásos kerámiát, de erre nem voltam felkészülve.
Szerintem szerkezetileg rendben van, a kritizált helyek inkább plusszosak, több anyag van benne a kelleténél, de kozmetikailag kérdőjeles, ez tény. Kicsit túlvállaltam magam, de tanuló projektnek jó volt. Vékonyfalú saválló cső méretpontos hegesztése hozzáférhetetlen illesztésekkel .... ne ezzel kezdjétek a hegesztés próbálgatását :)
Ami segített átlendülni a holtpontokon: a gyári kipufogó könyök ára 1000 euro+ ÁFA + szállítás lett volna, és azt is át kellett volna elég jelentősen alakítani, hogy az adott installációba illeszkedjék :) Ilyen a gyári cucc:
Após szülőfalujában kiütött egy tűz, aztán mikor nagy nehezen kinyitották a tűzoltószertárt, volt benne egy tűzoltóautó, de egyik kerekében sem volt levegő, egyebekről nem beszélve. A polgármester bele is bukott az ügyletbe, de ez volt a legkisebb gond ebből. Szóval lehet ezt elviccelni, de baj akkor van, amikor baj van.
Azért ha lenne valami tűz, a vizsgálati jegyzőkönyve ez alighanem belekerülne, talán még bizonyos paragrafusok is. Szerencsés esetben csak az anyagi károk felsorolása mellett.
A miénkből víz sem jön. Időközben elromlott valami szivattyú ami az előírt nyomást biztosítaná, így kapott minden bérlő egy 50kg-os valamivel oltó tűzoltókészüléket.
Nálunk a dolgozóba telepítettek tűzcsapot. A műhely végébe.... Kérdeztem a tűzoltótól, hogy szerinte ha itt tűz van, valaki be fog jönni és felszereli a tömlőt, majd nyitogatja a vizet, vagy megy kifelé mint a távirat? Válasz, jó ez itt is, lényeg hogy legyen. (mindazon túl, hogy ott vízzel oltani sem szabad)
Tudom hogy a kibcnek semmi sem drága... De ahol abbahagytad (nem befejezted!) a hegesztést, az a későbbiek folyamán hibaforrás lehet. Ezeket jelöltem pirossal. A kékkel jelöltek meg mintha folytonossági hiányt mutatnának. A későbbiek során ezek is mind-mind hibaforrást jelentenek.
Nálunk az a kolléga, akinek egy 'kissé' több gyakorlata van az ilyesmikben, ő anyagában olvasztotta volna össze ezen csöveket. Ahol meg az elbaszás tündére arra járt, ott nem szokott rest lenni és két kézzel megragadva a pisztolyt, időt szánva rá, egyszerűen 'elsimogatja' a varratot.
A bal oldali kékkel jelölt résznél valószínűleg lefelé haladtál a varrat létrehozása folyamán. A tévedés jogát fenntartom.
Persze ez szigorúan magánvélemény. S ahogyan másik kollégának megjegyeztem a hegesztésével kapcsolatban: Tojni sem tudok, mégis érzem azt, hogy büdös-e a tojás... :)
Én nem tennék legalábbis közé semmiképpen nem. Ha jók a felületek akkor amúgy is tömít rendesen. Ha meg nem akkor ez is csak ideiglenes. Ezekkel a pasztákkal az a baj, hogy a rezgéstől lassan megrepedezik és kipereg.
Azért (is) tőcsavar, hogy a rájuk lehessen tekerni azt a specanyát ami úgy néz ki mintha réz lenne, de többnyire nem az. Ezek az anyák kompenzálják a kipucső és a tőcsavar hőtágulását így a rögzítőerő közel állandó marad hidegen és melegen is. Van, hogy az alátét is hőkompenzálós.
Nem utolsó sorban a megbontásra is nagyobb esély van mint egy alaposan berohadt sima csavarnál.
Ne emészd magad, mindenkivel előfordul legalább egyszer az életben. Én a benzintank leszedésénél miután a benzinszűrő teljes tartalma az autó alá folyt még megpróbáltam leflexelni egy berohadt csavaranyát. A fő, hogy a tűzoltó készülék(ek) könnyen elérhető helyen legyenek és mindig ugyanott hogy ne kelljen gondolkodni honnan kapd elő. Nekem a bejárati ajtó mellett van a falra csavarozva, szinte az ajtófélfára, hogy kívülről is és belülről is azonnal a kezem ügyébe kerüljön.
