Keresés

Részletes keresés

Eaglet Creative Commons License 2021.10.23 0 0 8121

2021. október 23. – Szombat

Evangélium

Abban az időben odajött Jézushoz néhány ember, s azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét Pilátus az áldozat vérével vegyítette. Erre Jézus megjegyezte: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, mivel így jártak? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan. Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony és megölte őket, bűnösebbek voltak a Jeruzsálemben élő többi embernél? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan.”
Aztán egy példabeszédet mondott. „Egy embernek fügefa volt a szőlőjében. Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált. Erre így szólt vincellérjéhez: Idejárok három év óta, hogy gyümölcsöt keressek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt a helyet? De az így válaszolt: Uram, hagyd meg még az idén. Körülásom és megtrágyázom, hátha terem majd jövőre. Ha mégsem, akkor kivághatod.”


Lk 13,1-9

Elmélkedés

Kár volna tagadnunk, hogy Jézus beszéde, amit a mai evangéliumban olvasunk, bizony fenyegető jellegű. A beszédben kétszer szerepel a következő kijelentés: „ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan.” A megtérés és annak elutasítása egyenlő az élet vagy a halál választásával, tehát az ember örök sorsáról, üdvösségéről vagy a kárhozatra kerüléséről van szó. Az ember életét egyaránt fenyegetik a természet erői, a hatalom részéről tanúsított erőszak és üldözés, vagy valamilyen váratlan helyzet is halálhoz vezethet. Erre utalnak a Jézus által említett példák Pilátus kegyetlenségéről, illetve egy torony ledőléséről. De az ember számára az igazi veszély a bűn, amely a lélek halála. Ha valaki nem hajlandó a megtérésre és bűnében marad, az el fog veszni, azaz nem jut a mennyországba. A fenyegető hangnem minden bizonnyal azt a célt szolgálja, hogy az embereket ráébressze saját felelősségükre és elrettentse őket a kárhozattól.
A fügefáról szóló tanítás újabb szempontot ad a megtéréshez. Az ember nem halogathatja döntését, hanem mielőbb meg kell hoznia azt. Állást kell foglalnia, hogy elfogadja-e hittel az üdvösség tanítását vagy elutasítja azt. A döntés elhalasztása az ember számára végzetes lehet, mert Isten ugyan türelmes, de a mi időnk véges.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Add nekem kegyelmedet, hogy akkor is boldognak érezzem magam, ha hitem miatt szavakkal vagy cselekedetekkel bántanak. Bár a világban élek, mégsem vagyok a világé, mert egész életemmel téged akarlak szolgálni. Add nekem a hit ajándékát! Add nekem a hithez való hűség kegyelmét! Add nekem a hitben való kitartást és növekedést! Tudom, hogy hitből fakadó jócselekedeteimmel biztosíthatom üdvösségem. Tudom, hogy hitből fakadó imáimmal segíthetek másokat az üdvösség útján. Segíts, hogy tetteim és szavaim dicsőséget szerezzenek neked, aki mindenkit az örök életre hívsz.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211023.mp3

 



 

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Eaglet Creative Commons License 2021.10.10 0 0 8120

2021. szeptember 29. – Szerda, Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok

Evangélium

Egy alkalommal: Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség.” Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus így felelt: „Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.” Nátánáel erre elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.” Jézus így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél.” Majd így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.”


Jn 1,47-51

Elmélkedés

Szent János evangéliumának ez a részlete nem a Nátánáellel való találkozás, hanem az angyalok említése miatt került a mai napra, amikor a három főangyalt, Szent Mihályt, Gábort és Rafaelt ünnepeljük. A katolikus tanítás szerint az angyalok szellemi lények, akik az emberhez hasonlóan értelemmel és szabad akarattal rendelkeznek, ugyanakkor nincs testük. A Szentírásban Isten szolgáiként, küldötteiként, hírvivőiként jelennek meg, akik mintegy kapcsolatot tartanak a menny és a föld, Isten és az emberek között.
Nátánáellel folytatott beszélgetése során Jézus a következőket mondta: „látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett” (Jn 1,51). Szavai az ószövetség nagy alakjának, Jákobnak látomására, álmára utalnak, aki látta az angyalokat a föld és az ég között közlekedni (vö. Ter 28,12). Az újszövetség idején is jelentős szerepet kapnak az angyalok azáltal, hogy Isten üzenetét közvetítik az emberek felé. Gondoljunk csak például Gábor angyalra, aki meghozza a hírt Máriának, hogy a mindenható Isten őt választotta ki arra, hogy a Megváltó anyja legyen, mégis inkább Jézus Krisztus az, aki összekapcsolja a földet és a mennyet saját személyében. Őt követve eljuthatok az örök életre, ahol Isten örökkévaló imádása jelenti a teljes boldogságot.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A halál tényével találkozva könnyen azt gondoljuk, hogy az életnek ezzel vége, s utána nem következik semmi. Hisszük, hogy Isten, aki életet ad minden embernek, képes arra, hogy új életet adjon a halál után. A mennyei Atya életet adott neked, amikor húsvétvasárnap feltámasztott, és új életet ad majd nekünk is, amikor feltámaszt minket az örök életre. Jézusom, hiszek feltámadásodban, s hiszem, hogy te vagy a halhatatlan Úr. Te vállaltad emberi sorsunkat, s életedet megosztottad velünk. Hozzád kötöm magam, hogy veled éljek, s részesüljek a feltámadásban. Segíts engem szüntelenül törekedni a mennyország, az örökkévalóság felé!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210929.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.10.10 0 0 8119

2021. szeptember 28. – Kedd

Evangélium

Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, betértek a szamaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De azok nem fogadták be Jézust, mert Jeruzsálembe tartott. Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: Uram, akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot, hadd pusztítsa el őket? De ő hozzájuk fordult és megfeddte őket: Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van bennetek. Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse. Ezután másik faluba mentek.


Lk 9,51-56

Elmélkedés

Jézus elindul Jeruzsálembe. Egyedül ő tudja, milyen szenvedés és dicsőség vár majd rá ebben a városban. Csak ő tudja, hová vezet az út, amelyen most elindul. Mindjárt az út elején olyanokkal találkozik, akik nem fogadják be. A szamaritánusok magatartása a több évszázada tartó ellenségeskedéssel magyarázható, a Jeruzsálembe tartó és területükön áthaladó zsidók számára nem biztosítottak szállást. Ő nem törődik a visszautasítással, hanem továbbmegy.
Az elutasítás miatt az apostolokban felébred a rosszindulat és a bosszúvágy. Isten bosszúját akarják lehívni azokra, akik nem fogadják be Mesterüket és őket. Ebből látjuk, hogy az apostolok nem értik, hová tart Jézus. Pusztítást szeretnének, mert nem értik, hogy Jézus megmenteni jött az embereket.
A tanítványok csak lassan tanulták meg a nyitottságot és a türelmet, amit nekünk is el kell sajátítanunk. Türelmetlenséggel, bosszúállással, versengéssel, hatalomvággyal és veszekedéssel nem lehet Isten országát építeni. Nem szabad senkit sem kiközösítenünk vagy elutasítanunk, hanem próbáljunk meg segíteni.
Jézust nem állítja meg sem a nép értetlensége, sem az apostolok rossz lelkülete. Nem áll meg, hogy tanítsa őket, hiszen nincs már erre idő. Továbbindul az úton, amelyről nem lehet visszafordulni, s amely a Golgotára, s a síron át a dicsőséges feltámadáshoz vezet. Küldetéstudata erősítse bennünk az elkötelezettséget!
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Erősítsd bennünk a mennyország utáni vágyat! Földi életünket úgy kell élnünk, hogy teljesítjük kötelességeinket ebben a világban és igyekszünk szebbé tenni a teremtett világot, jobbá tenni embertársaink életét. Bár ez a világ csak ideiglenes otthonunk, hiszen a mennyei Atya mindannyiunkat az örök életre hív. Hisszük, hogy akiket Egyházunkban szentként és boldogként tisztelünk, eljutottak a mennyországba, amely az ő legfőbb vágyuk volt. Segíts minket, hogy közbenjárásukra és példájukat követve mi is eljussunk az üdvösségre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210928.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.26 0 0 8118

2021. szeptember 27. – Hétfő

Evangélium

Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket, maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: Aki befogadja ezt a gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb. Ekkor János vette át a szót: Mester, láttunk valakit, aki ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk együtt. Jézus így válaszolt: Ne tiltsátok meg, mert aki nincs ellenetek, az veletek van.


Lk 9,46-50

Elmélkedés

Lukács evangélista megrázóan mutatja be, hogy a tanítványok mennyire félreértik Jézus küldetését, illetve azt is, hogy mit jelent részükről a követés. Miután szenvedéséről és haláláról beszél Jézus, amely küldetésének lesz a beteljesedése, a tanítványok egyéni hatalomvágyukkal vannak elfoglalva. Csak sokkal később fogják megérteni, hogy az ő útjuk is ugyanaz lesz, mint Jézusé.
Ekkor a gyerekesen vitatkozó apostolok elé Jézus egy gyermeket állít példaként, és figyelmezteti őket, hogy ne a nagyságra törekedjenek. Isten országában ugyanis nem azok a szempontok érvényesülnek, amelyek meghatározzák ennek a világnak a rendjét. A világban sokan a hatalomra, az uralkodásra, a tekintélyre vagy a másokkal szembeni nagyságra törekszenek. Isten országában viszont az számít nagynak, aki tud alázatos lenni, képes mások szolgálatára, és aki megőrzi magában a gyermeki lelkületet. Miként a gyermeknek nincs hatalma, védtelen és mások gondoskodó szeretetére szorul, ugyanúgy mindannyian Istenre bízzuk életünket. A Krisztus-követés mindenki számára nyitott, aki gyermeki szívvel fogadja Jézus tanítását s ragaszkodik hozzá.
Jézustól, az emberré lett Istentől tanuljuk meg, hogyan kell emberként élnünk. Ő mutatja meg nekünk az emberi élet értelmét és célját. Érdemes rábíznunk magunkat, hogy megmutassa számunkra az Atyához vezető utat.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus, készséges szívvel hallgatjuk szavadat, amellyel követésedre hívsz minket. Nem akarunk süketként viselkedni, mint akik nem hallják, nem értik szavadat. Keressük saját boldogságunkat és mások életét is boldogabbá szeretnénk tenni. Add, hogy szavadban felismerjük az örök életre vezető igazságot! Erősíts minket, hogy mindig veled éljünk, veled járjuk életünk zarándokútját, s végül megérkezzünk az Atya örök országába.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210927.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.26 0 0 8117

2021. szeptember 26. – Évközi 26. vasárnap

Evangélium

Abban az időben: János (apostol) így szólt Jézushoz: „Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk. Megtiltottuk neki, mert nem követ minket.” Jézus ezt válaszolta: „Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, velünk van. Aki inni ad nektek akár csak egy pohár vizet is az én nevemben, – azért, mert Krisztuséi vagytok, – bizony, mondom nektek, nem marad jutalom nélkül. De aki megbotránkoztat egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák. Ha a kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat, vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat olthatatlan tüzére kerülnöd. Ha a szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb fél szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik.”


Mk 9,38-43. 45. 47-48

Elmélkedés

Jézus nevében cselekedni
A mai vasárnap evangéliuma érdekes történetet tár elénk. Az apostolok megtiltják, hogy egy ember Jézus nevében jót tegyen, mert nem tartozik Jézus követői közé. Jézus viszont kifejezetten megengedi ezt és azt mondja, hogy ne tiltsák meg neki, mert aki nincs ellene, az ővele van.
A történet érdekessége egyrészt abból adódik, hogy itt is egy olyan esettel állunk szemben, amelyből kiderül, hogy az apostolok egészen másként gondolkodnak bizonyos kérdésekben, mint Mesterük. Az apostolok értetlenségét már akkor is láthattuk, amikor Jézus szenvedéséről és haláláról jövendölt nekik. E helyzetekben kiderül, hogy a nép mennyire emberi módon vélekedik Jézus személyéről és az is, hogy az apostolok mennyire emberi módon látják az Úr küldetését. Jézus tanítványának lenni tehát azt is jelenti, hogy meg kell tanulni az isteni szándékok elfogadását, az Isten terveivel való együtt gondolkodást és az Istennel való együttműködést. Jézus nagyon kemény szavakkal illeti Pétert, amikor azt mondja neki: „Távozz tőlem, sátán, mert nem Isten szándéka szerint gondolkodsz, hanem emberi módon” (Mk 8,33). Ugyanezt mondja vagy mondaná nekünk is, ha ragaszkodunk emberi elképzeléseinkhez és semmibe vesszük szándékait. Keresztény életünk folyamatos út, amely során egyre jobban megismerjük Isten velünk kapcsolatos személyes tervét és megtanuljuk akaratának elfogadását, illetve teljesítését.
Az eset útmutatást ad arra, hogy kit tekinthetünk Jézushoz tartozónak. Az apostolok meglehetősen leszűkítenék ezt a kört, és csak Jézus azon tanítványainak körére korlátoznák, akik állandóan vele járnak. Ezzel szemben Jézus inkább kiszélesíti és tágítja azoknak a csoportját, akik hozzá tartoznak. Ezt mondja: „Aki nincs ellenünk, velünk van” (Mk 9,40). Szavai szerint tehát mindenkinek köze van személyéhez, aki nem fordul vele szembe. Jóindulattal közeledik mindenkihez, és nem akar kizárni senkit sem a vele való közösségből. Mindenkinek, aki nem utasítja el őt, felkínálja a lehetőséget, hogy vele éljen.
Az evangéliumi történetben az ismeretlen személy Jézus nevében ördögöket űzött ki. Tehát Jézus nevében cselekedett, mégpedig jót cselekedett. Szent Pál apostol ezt a buzdítást írja a kolosszeieknek: „Bármit tesztek, szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek!” (Kol 3,17). A vallásosságát kicsit is komolyan vevő keresztény ember minden cselekedetét Jézus nevével kezdi és fejezi be. Vonatkozik ez mindenekelőtt az imádságra, de a munkára, a pihenésre és az utazásra is.
Jézus nevének megvallása az ő személyéhez és az általa létrehozott közösséghez, az Egyházhoz kapcsol minket, ez válik nyilvánvalóvá a nevében történő megkeresztelkedéskor. Miként az őskeresztény időkben az apostolok azon fáradoztak, hogy igehirdetésükkel megismertessék Jézus nevét, s nem féltek attól sem, hogy az Úr nevéért szenvedésben fognak részesülni, ugyanúgy nekünk is keresztény életünk jó példájával Jézus nevének kell dicsőséget szereznünk. Méltatlan életünkkel soha ne adjunk okot arra, hogy miattunk Jézus nevét gyalázzák vagy szidják! Jézus neve üdvözítőt, szabadítót jelent. Az ő nevében cselekedni azt jelenti, hogy az üdvösség művének megvalósulását szolgáljuk a világban. Nevének megvallása, a hozzá való ragaszkodás és hűség azt jelzi, hogy hozzá tartozunk és az üdvösség elnyerésére törekszünk.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézusunk! Gyújtsd fel bennünk és minden ember szívében a szeretet tüzét! Szereteted tüze és fénye oszlassa el az aggodalmaskodás, a hitetlenség, a kételkedés, a békétlenség és a bűn sötétségét! Segíts, hogy megőrizzük és továbbadjuk másoknak is ezt a fényt! Segíts, hogy továbbsugározzuk a hit világosságát, a remény ki nem alvó lángját és a szeretet tüzét! Az általad megígért és elküldött Szentlélek tüze pünkösdkor átalakította és bátorsággal töltötte el az apostolokat. Alakíts át engem is! Tégy csodát velem is! Tégy engem is tüzes lelkűvé, hogy örömhíredet bátran hirdessem!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210926.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.26 0 0 8116

2021. szeptember 25. – Szombat

Evangélium

Az ördögtől megszállott fiú meggyógyítása után a tanítványok csodálattal tekintettek Jézusra. Ő azonban figyelmeztette őket: Véssétek szívetekbe, amit most mondok! Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják. De azok nem értették meg ezt a beszédet, és igazi értelme rejtve maradt előttük. Kérdezni azonban nem merték e szavak értelme felől.


Lk 9,43b-45

Elmélkedés

A gyógyítások és csodák láttán a tanítványok csodálattal tekintenek Mesterükre, s ez nyilvánvalóan az elismerésnek és az elfogadásnak a jele. A tanítványok mellett a nép szintén ugyanilyen ámulattal hallgatja szavait, s részese a számos gyógyításnak. Mindenki lelkes, szívesen követik Jézust, örömmel vannak mellette, mert lenyűgözi őket isteni hatalma, amellyel tanít és gyógyít. Ő azonban tisztában van vele, hogy a lelkesedés nem fog örökké tartani.
Nyíltan beszél övéinek a rá váró szenvedésekről és haláláról. Elfogása, szenvedése és kereszthalála valóban olyan esemény lesz, amely megdöbbenti az apostolokat, akiknek hite a mostani csodálat és sok tanítás ellenére meginog, és csak a feltámadás megtapasztalása adja nekik a megerősítést. Amikor a nép vezetői az Úr ellen fordulnak és az életére törnek, sokan elfordulnak tőle, mert szenvedésének és halálának látása már nem csodálatot ébreszt bennük. Itt már kevés is volna a csodálat. Részvét és együttérzés szükséges, és mindenekelőtt bűnbánat. És a szeretet, amely a szenvedésekben is megerősítést, reményt ad.
Amikor beteljesednek a szenvedésről szóló jövendölések, a tanítványok és apostolok valamennyien elmenekülnek. Ebben is Isten szándékát kell látnunk, aki azt akarta, hogy Jézus egyedül vállalja a szenvedéseket és egyedül hajtsa végre a megváltást. A kereszthalál az ő személyes áldozata.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Kereszthalálod mutatja, hogy mit jelent az élet teljes odaadása, az élet szeretetből való feláldozása. A szeretet mértéke csak a teljesség lehet. Ami ennél kevesebb, az önzés. Ha kevesebbet akarunk adni Istennek, akkor önzőek vagyunk és nem ismerjük a mindent odaadó szeretetet. Amikor a szeretetet gyakoroljuk az sosem önmagunk vagy emberségünk feladása, hanem éppen emberségünk legmélyebb megélése, kifejezése. Segíts, hogy értelmünkkel Isten megismerésére törekedjünk, szívünk minden érzését felé irányítsuk és lelkünk minden idegszálával rá figyeljünk. Add, hogy a szeretet valóban belülről, szívünk és lelkünk mélyéről fakadjon!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210925.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.26 0 0 8115

2021. szeptember 24. – Péntek

Evangélium

Amikor egyszer Jézus egyedül imádkozott, és csak tanítványai voltak vele, megkérdezte tőlük: „Kinek tartanak engem az emberek?” Ők így válaszoltak: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások szerint viszont a régi próféták közül támadt fel valaki.”
Ő tovább kérdezte: „Hát ti kinek tartotok engem?” Péter válaszolt: „Az Isten Fölkentjének.” Jézus rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek. Majd hozzáfűzte: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének, főpapok és írástudók elvetik őt, megölik, de harmadnapra feltámad.”


Lk 9,18-22

Elmélkedés

A mai evangéliumi részlet mindenekelőtt Jézus személyére vonatkozóan ad tanítást. A történet azzal kezdődik, hogy Jézus imádkozik, s csak tanítványai vannak vele, a nép most nincs jelen. Keresi tehát az alkalmat, hogy visszavonuljon egy időre a kíváncsi tömegtől, amely fokozódó lelkesedéssel érdeklődik tanítása iránt, illetve egyre több beteget visz hozzá. Az a tény, hogy e csendes pillanataiban is vele vannak tanítványai, azt jelzi, hogy egészen bensőséges, baráti kapcsolat alakult ki köztük. Ebben a bizalomteljes légkörben hangzik el Jézus kérdése, hogy kinek tartják őt az emberek, illetve az apostolok. Erre válaszolva hangzik el Péter apostol részéről a hitvallás, amely szerint Jézust az Isten Fölkentjének tartják, azaz Isten különleges küldöttének, akit eltölt Isten Lelke.
Jézus személye mellett Péter apostolról is fontos üzenetet közöl a részlet. Az első kérdésre a tanítványok közül többen válaszolnak. Az Úr második kérdésére azonban csak Péter ad feleletet a maga és apostoltársai nevében. Mondhatjuk, hogy Péter a szóvivő, aki mindannyiuk véleményét tolmácsolja. Az ő elsőségét, vezető szerepét jelzi ezzel az evangélista.
Jézus tőlem is megkérdezi: kinek tartom őt? Szavaimmal és cselekedeteimmel fejezem ki azt, hogy mit gondolok, mit hiszek róla.
© Horváth István Sándor


Imádság

Istenünk, irgalmas Atyánk! Hisszük, hogy a szeretet erősebb a bűnnél. A tőled tanult szeretet vezet bennünket a törekvésben, hogy békében éljünk veled, a mi Atyánkkal és embertársainkkal. A veled való kapcsolatunkban újra és újra megtapasztalhatjuk az irgalmat, amelyet emberi kapcsolatainkban is gyakorolnunk kell. A harag, a bosszú, a megtorlás nem lehet jelen embertársainkkal való kapcsolatunkban, mert képmutatás volna részünkről tőled gyógyulást kérni bűneinkre, ha szívünkben harag él felebarátunk iránt. Irgalmas jóságod és megbocsátó szereteted legyen példa számunkra, hogy mindig készek legyünk szeretetből, tiszta szívvel megbocsátani. Taníts minket megbocsátó lelkületre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210924.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.26 0 0 8114

2021. szeptember 23. – Csütörtök

Evangélium

Heródes, a negyedes fejedelem mindenről értesült, amit Jézus tett és hirdetett. Nyugtalanság fogta el, mert egyesek azt mondták: „János támadt fel a halálból.” Mások szerint: „Illés jelent meg újra.” Voltak, akik azt állították: „A régi próféták közül kelt életre valamelyik.” Heródes így töprengett: „Jánost lefejeztettem. Ki lehet hát az, akiről ilyeneket hallok?” És kereste az alkalmat, hogy személyesen láthassa Jézust.


Lk 9,7-9

Elmélkedés

A Jézusról hallott csodás dolgok sokakat kíváncsivá tettek egykor, köztük Heródest is, az uralkodót. A kíváncsiság mellett a félelem is vezette, hogy találkozzon Jézussal, akiről egyesek azt állították, hogy benne Keresztelő János támadt fel, hiszen ő fejeztette le Jánost. Heródes kíváncsi arra az emberre, akinek beszédei és csodás tettei nagy hatással vannak a tömegekre, s ennek híre hozzá is eljut. Az emberek mindenfélét beszélnek Jézusról, s ez bizonytalanná teszi a fejedelmet. Félelmének másik oka, hogy veszélyeztetve érzi uralkodói pozícióját. Jézussal való találkozás vágya mögött nem éppen a jó szándék húzódik meg, hanem a félelem, hogy elveszítheti hatalmát.
Ebből az érdeklődő kíváncsiságból és belső félelemből sosem lesz megtérést eredményező személyes kapcsolat Jézussal, sem Heródes esetében, sem másoknál. Vajon miért? Mi hiányzik belőle? Bizonyára azért, mert alázat helyett gőg uralkodik benne. Azért, mert kérdéseire önmaga akar válaszolni és nem Jézustól vár feleletet. Talán azért, mert fejedelemként nem képes beismerni Isten előtti kicsinységét és ragaszkodik a hatalomhoz. Talán azért, mert nincs meg szívében a hit és a szeretet utáni vágy.
Engem mi irányít, vezet Jézus felé? Keresem-e őt? Szívesen hallgatom-e őt, s ennek hatására felébred-e bennem a vágy, hogy jobban megismerjem? Milyen szándék vezet engem őhozzá?
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Hittel vallom, hogy valóságos ember és valóságos Isten vagy. Életünk során sokszor megtapasztaljuk, mennyire sebezhetőek és kiszolgáltatottak vagyunk, főként akkor, ha nem érezzük jelenlétedet. Közeledésed eloszlatja félelmeinket. Isteni hatalmadat és erődet felismerve bátorság tölt el, hogy életünk legnehezebb helyzeteiben is velünk vagy. Lelkünket megmentő, hitünket növelő, bátorságot adó és kereső szívünket lecsendesítő Jézus, jöjj, ments meg minket!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210923.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.26 0 0 8113

2021. szeptember 21. – Kedd, Szent Máté apostol és evangélista

Evangélium

Abban az időben amint Jézus továbbhaladt, látott egy Máté nevű embert a vámasztalnál ülni. Így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az felállt és követte őt. Később, amikor Jézus az ő házában vendégeskedett, eljött sok vámos és bűnös, és helyet foglaltak az asztalnál Jézussal és tanítványaival együtt. Meglátták ezt a farizeusok és megkérdezték tanítványait: „Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?” Jézus meghallotta ezt, és így válaszolt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek csak, és tanuljátok meg, mit jelent ez: „Irgalmasságot várok és nem áldozatot.” Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.”


Mt 9,9-13

Elmélkedés

A mai napon Szent Máté apostolt ünnepeljük, aki Kr. u. 80 táján írta meg evangéliumát. A négy evangélium közül ez a legterjedelmesebb. A jeruzsálemi apostoli zsinaton 48-49-ben döntés született arról, hogy Jézus tanítását a zsidók mellett a pogány népeknek is hirdetni kell, de nekik nem kell megtartaniuk a zsidó törvényeket. Szent Máté evangélista az ószövetségi iratokból és a prófétai jövendölésekből kiindulva törekszik Jézus személyének és tanításának ismertetésére. Konkrét példákkal igazolja, hogy a jövendölések Krisztus személyében teljesedtek be, illetve azt is lejegyzi, hogy mi az újdonság Jézus tanításában.
A Máté szerinti evangélium érdekessége, hogy bemutatja az első keresztények hitét. Ez a hit Jézus személyéhez kötődik, hiszen az ő tanítása és csodái ébresztették ezt a hitet az emberekben. Az ő írását és a többi evangéliumot olvasva felébred-e bennem a hit?
Mai szövegünk az ő meghívását írja le. Az őt megszólító Jézusnak azonnal engedelmeskedik, felhagy jól jövedelmező foglalkozásával és új életet kezd. Döntésében a bűnbánatot is felfedezhetjük, hiszen azzal a mesterséggel, tudniillik az adószedéssel foglalkozik, ami szégyellnivaló mesterség volt. A vallásos zsidók ugyanis mélyen megvetették az adószedőket, akik az idegen hatalmat szolgálták ki, illetve jogtalanul nagyobb összeget követelve a maguk hasznára dolgoztak. Máté tehát mindent elhagy, ami korábbi bűnös életéhez kötötte, hogy Jézus követője legyen.
Kész vagyok-e mindenről lemondani Jézusért?
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor parancsba adtad az apostoloknak, hogy elmenvén az egész világra tegyenek minden embert tanítványoddá és kereszteljék meg őket. Az Egyház, amelynek tagja vagyok, minden korban ezt a parancsot igyekszik teljesíteni, tehát parancsod és kérésed nekem is és minden keresztény embernek szól. Segíts minket, hogy – miközben hittel valljuk a három isteni személyt – éljünk is egységben az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel! Segíts minket életünk során, hogy eljussunk az örökkévalóságba!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210921.mp3

 

Eaglet Creative Commons License 2021.09.26 0 0 8112

2021. szeptember 20. – Hétfő

Evangélium

Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: Ha valaki lámpát gyújt, nem takarja le, vagy nem rejti az ágy alá. Inkább felteszi a tartójára, hogy aki belép a házba, világosságot találjon. Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna; és nincs olyan titok, ami ki ne derülne, és nyilvánvalóvá ne lenne. Ügyeljetek hát, hogy milyen figyelemmel hallgattok! Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.


Lk 8,16-18

Elmélkedés

A múlt szombaton a megszólaló, az embert megszólító, az embernek üzenetét átadó Istenről és az emberről, mint az isteni üzenet hallgatójáról, befogadójáról kezdtünk elmélkedni. E gondolatokat folytatjuk a mai evangélium kapcsán, amelyben azt olvassuk, hogy az isteni üzenet világosság. Miként a lámpa fénye bevilágítja a házat, ahol az ember él, ugyanúgy Isten üzenete megvilágítja életünket. Isten szava világosságul szolgál számunkra, hogy ne botorkáljunk a bűn homályában és a hitetlenség sötétségében, hanem a hit és az igaz élet fényében járjunk.
Jézus rejtélyes kijelentést tesz a lámpásról szóló hasonlat után, amely így hangzik: „Akinek van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.” Nyilvánvaló, hogy nem anyagi javak birtoklása itt a téma, hanem egészen más. Mondhatnánk, hogy az isteni üzenet, de még ennél is többről van szó. Isten úgy szólal meg, hogy felemeli, magához emeli az embert, azaz beavatja, részesíti isteni életében, bevon minket gondolataiba, akaratába, szándékaiba. Az idézett kijelentés értelme tehát ez lehet: akinek van, azaz aki birtokolja, elfogadja Isten szavát, az még többet kap, azaz Isten önmagát adja neki. Akinek pedig nincs, azaz elutasítja Isten üzenetét, annak még kevesebb lesz, mert nem részesül Isten életében.
© Horváth István Sándor


Imádság

Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával. Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet, ahol szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csendes, hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek, Uram!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210920.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.19 0 0 8111

2021. szeptember 19. – Évközi 25. vasárnap

Evangélium

Abban az időben Jézus és tanítványai átmentek Galileán. De Jézus nem akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait készült oktatni. Ezt mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután megölték, harmadnapra feltámad.” Ők nem értették ezeket a szavakat, de féltek megkérdezni.
Ezután Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, Jézus megkérdezte tőlük: „Miről vitatkoztatok az úton?” Tanítványai azonban hallgattak, mert az úton egymás közt arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük. Leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája.” Aztán odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, majd magához ölelte, és ezt mondta nekik: „Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem.”


Mk 9,30-37

Elmélkedés

A szolgálat lényege
Jeruzsálem felé haladva Jézus arról tanítja apostolait, hogy milyen sors vár rá. Megjövendöli szenvedését és halálát, amely hamarosan bekövetkezik, ugyanakkor feltámadásáról is említést tesz. Jézus úgy gondol ezekre az elkövetkezendő napokra és eseményekre, mint küldetésének és szolgálatának beteljesedésére. Amikor önként vállalja, hogy a mennyei Atya akaratának megfelelően halálával megváltsa az emberiséget, akkor ezt annak tudatában teszi, hogy cselekedetével megváltásunkat és üdvösségünket szolgálja. A szenvedés és a halál vállalásával a mi Urunk mindenki szolgája, minden ember üdvösségének szolgája lett. Ha hozzá hasonlóan vállalom az emberek szolgálatát, nagy leszek a mennyek országában.
Jézus immár másodszor beszél szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról. Tanítványai azonban még mindig nem értik szavait és azok lényegét. Sőt, mondhatjuk, hogy teljesen érzéketlenek a problémára, hiszen maguk között inkább arról tanakodnak, hogy ki a nagyobb közülük. Mintha oda sem figyeltek volna Mesterük szavaira. Mintha meg sem értették volna, hogy miről beszél nekik Jézus. Az apostolok nagyok szeretnének lenni az emberek szemében. Látszik, hogy sem Mesterük küldetésével, sem saját helyzetükkel és szerepükkel nincsenek tisztában.
Jézusnak természetesen nem tetszik versengésük. Miért mérik magukat egymáshoz? Miért nem mérik magukat a Mesterhez? Jézus jól tudja, hogy még sok mindenre kell megtanítania őket. Érdemes odafigyelnünk a részletekre. Például arra, hogy Jézus „leült”, azaz hangsúlyt ad annak, hogy most valami lényegeset akar mondani nekik. Aztán „magához hívta” őket, amivel egyértelműen jelzi, hogy mondandójának meghallgatása mindannyiuk számára kötelező. Mert az ő tanítványa csak az lehet, aki hallgat rá és megteszi azt, amit ő kér. Tanításával Jézus nem egyszerűen csak megszünteti a tanítványok közti vitát, hanem figyelmükbe ajánlja az alázatosságot és a szolgálatot.
Mondanivalójának szemléltetésére a mi Urunk egy gyermeket állít eléjük, akinek kicsinysége példa lehet számukra. Nem gyerekes viselkedést, hanem gyermeki lelkületet és a versengés helyett a szolgálatot várja tanítványaitól. Tanítványai értésére adja, hogy nem az uralkodás, a hatalom vagy a felemelkedés a fontos, hanem a szolgálat. Nem véletlen, hogy Jézus a szolgálatot hangsúlyozza, hiszen szenvedését és halálát, tehát azt, amiről éppen előzőleg beszélt nekik, ő is szolgálatnak fogja fel. Olyan szolgálat ez Jézus részéről, amelyet az Atya vár tőle az emberek üdvössége érdekében. Isten szenvedő szolgája lesz, hogy megváltásunkat szolgálja engedelmes halálával és feltámadásával.
A kérdés számunkra az, hogy megértem-e Jézus szolgálatának lényegét és akarok-e szolgáló tanítványa lenni? Napjainkban sokan legfőbb értéknek tekintik az érvényesülést, az ambíciót, a karriert. Ha nem másokat akarunk szolgálni a ránk ruházott hatalommal, önzéssé fajul mindez. Ha nem másokat akarunk segíteni vezető helyzetből, csupán hatalomvágy ég bennünk. Tanuljuk meg Jézustól az alázatot és a szolgálat szellemét! A versengés szelleme helyett nekem is szükségem van arra, hogy a szolgálatkészségben növekedjek.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Taníts és nevelj minket a szolgálat helyes értelmezésére és gyakorlására! A szolgálat nem jelenthet senki számára kényszerhelyzetet, amelyben meg kell aláznia magát mások előtt, vagy amelyben emberi méltóságáról le kellene mondania. A szolgálatban te vagy tanítómesterünk, aki magad is szolgálni jöttél a világba és üdvösségünk szolgája lettél. Urunk, te azt kéred tőlünk, hogy állítsuk életünket az evangélium hirdetésének szolgálatába. Minden kegyelmi adományt azért kapunk tőled, hogy saját és mások üdvösségét szolgáljuk vele. Köszönjük, hogy életünkkel neked szolgálhatunk és hirdethetjük örömhíredet.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210919.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.18 0 0 8110

2021. szeptember 18. – Szombat

Evangélium

Amikor egyszer a városokból nagy tömeg gyűlt Jézus köré, ő ezt a példabeszédet mondta nekik: „Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, némely szem az útfélre esett; ott eltaposták, és az égi madarak felcsipegették. Némely mag köves helyre esett. Alighogy kikelt, elszáradt, mert nem volt nedvessége. Némely pedig tövisek közé hullott. A tövisek felnőttek vele együtt, és elfojtották. A többi jó földbe hullott. Kikelt, és százszoros termést hozott.” E szavak után Jézus felkiáltott: „Akinek füle van, hallja meg!”
Akkor megkérdezték tanítványai, hogy mi a példabeszéd értelme. Így válaszolt: „Nektek megadatott, hogy megértsétek Isten országának titkait. A többieknek csak példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek. A példabeszéd értelme ez: a mag Isten igéje. Az útfélre eső mag azokat jelenti, akik hallgatják az igét, de aztán jön az ördög, és kiveszi a szívükbe hullott igét, hogy ne higgyenek, és így ne is üdvözüljenek. A köves talajra hullott mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, örömmel be is fogadják, de az nem ver bennük gyökeret. Egy ideig hisznek, de a kísértés idején elpártolnak. A tövisek közé eső mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, de az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei elfojtják bennük a növekedést, és termést nem hoznak. A jó földbe eső mag végül azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, jó és erényes szívvel meg is tartják, és termést is hoznak állhatatosságban.”


Lk 8,4-15

Elmélkedés

A mai evangéliumban a magvetőről szóló példabeszédet olvassuk, amelyet annak részletes magyarázata követ. Első pillantásra nem szükséges tehát magyarázatot fűznünk az olvasottakhoz, főként annak tudatában nem volna indokolt, hogy aligha tudnánk Jézus értelmezésénél jobbat kitalálni.
Ha figyelmesen újra elolvassuk a példázatot és a magyarázatot, akkor a hasonlóságok mellett jelentős különbséget veszünk észre. Elsőként az útszélre esett magokról van szó, ezután következnek a kövek, majd a tövisek közé hullott magok s végezetül a jó földbe hullottak. Bár mindkét esetben ezek az elemek ugyanúgy követik egymást, mégis máson van a hangsúly. A példabeszéd inkább a magvetőről és az ő tevékenységéről szól, míg a magyarázatnak nevezett szövegben a magok kapnak nagyobb jelentőséget. Elképzelhető tehát, hogy az eredetileg két önálló példabeszédet az evangélista kapcsolta össze hasonló tartalmuk miatt, esetleg ő igazította egymáshoz azok tartalmát.
Ennek megfelelően kétféleképpen vonatkoztathatjuk magunkra a példabeszédet. Képzelhetjük magunkat egyrészt a magvető helyébe, hiszen Isten üzenetének továbbadása, hirdetése mindannyiunk feladata, másrészt arra kell válaszolnunk, hogy a mi lelkünkben milyen talajra hull Isten szava, hoz-e bőséges termést.
Miként a magvető bízik abban, hogy munkája eredményes lesz, Isten is bízik abban, hogy tanítását megszívlelem.
© Horváth István Sándor


Imádság

Feltámadt Urunk, Jézus Krisztus! A veled való találkozás egykor megerősítette az apostolokat a szeretetben. Új hit és új remény ébredt bennük. Új erőre gyulladtak a te szeretetedtől, majd pedig pünkösdkor megkapták a Szentlélek ajándékát, hogy erős lélekkel végezzék az evangélium hirdetését és az emberhalászatot. Új élet kezdődik számomra is. Adj nekem erőt ahhoz, hogy végigfussam pályámat, és teljesítsem azt a feladatot, amelyet rám bízol, hogy tanúságot tegyek az evangélium igazságáról a reményvesztett embereknek.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210918.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.18 0 0 8109

2021. szeptember 17. – Péntek

Evangélium

Abban az időben Jézus bejárta a városokat és a falvakat, tanított és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki; Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége; Zsuzsanna és még sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla.


Lk 8,1-3

Elmélkedés

A mai evangélium arról számol be, hogy a meghívott tanítványokon kívül asszonyok is voltak Jézussal tanító útján, akik szolgálatukkal segítették őt. Nem Jézus hívta őket, hiszen erről bizonyára az evangélisták említést tettek volna írásukban, csak egyszerűen mellé szegődtek és vele tartottak. S bár a szó szoros értelmében nem voltak a Mester tanítványai, mégis talán éppen az ő személyükkel kezdett el kiszélesedni a tanítványok köre, amely mai értelmezés szerint magába foglalja mindazokat, akik Jézus követői, férfiakat és nőket egyaránt.
Az ószövetségben és az újszövetségben is számtalan jele van annak, hogy a bibliai korban a nők másodrangúak voltak a férfiakkal szemben. Jézus nőkkel szemben tanúsított viselkedése azonban eltér ettől. Szóba állt nőkkel, ami valószínűleg nem kis meglepetést okozhatott. A nők iránti tiszteletét és védelmét mutatja, hogy nem hajlandó elítélni a házasságtörő asszonyt, nehogy halálra kövezzék. Szívesen fogadja Márta szolgálatát, de azt is természetesnek tartja, hogy Mária inkább a tanítását hallgatja lábainál ülve. Később az asszonyok tartanak ki legtovább a kereszt alatt, és ők lesznek a feltámadás első tanúi. Az asszonyok hite és tevékeny szeretete példa számunkra. Nőknek és férfiaknak egyaránt.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Add, hogy mindig felismerjem, mit kell tennem az üdvösségért! Adj erőt mindannak megtételéhez, ami üdvösségemhez szükséges. Segíts engem abban, hogy becsületesen, tisztességesen élve, az embereket szolgálva és hozzád hűségesen haladjak előre az örök élet útján! Céljaim és végső célom elérésében vezessen engem igazságban és tisztességben a Szentlélek! Taníts engem a tökéletes engedelmességre és istenszolgálatra és taníts engem embertársaim önzetlen szolgálatára! Te vagy életem Ura, örömmel szolgálok neked.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210917.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.16 0 0 8108

2021. szeptember 16. – Csütörtök

Evangélium

Abban az időben egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben, alabástromedényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál. Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal. Ennek láttára a vendéglátó farizeus így szólt magában: „Ha ez próféta volna, tudná, hogy ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő.” Jézus akkor hozzá fordult: „Simon, mondanék neked valamit.” Az így válaszolt: „Mester, beszélj!” „Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte tartozását mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?” „Úgy gondolom az, akinek többet engedett el” – felelte Simon. „Helyesen ítéltél” – válaszolta Jézus. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: „Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölgette. Csókot sem adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lábamat, amióta csak bejött. Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra. Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret.” Aztán így szólt az asszonyhoz: „Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!”


Lk 7,36-50

Elmélkedés

Az írástudók és a farizeusok Jézust a „vámosok és bűnösök barátjának” tartják. Rossz szemmel nézik, hogy nem utasítja el a bűnösök közeledését. Ennek példája a mai evangélium. A történetben egy Simon nevű személy a vendéglátó, Jézus pedig a meghívott vendég. Minden rendben van addig, amíg meg nem jelenik egy hívatlan vendég, a bűnös asszony. Ettől kezdve már nem a vendéglátás a lényeges, hanem az asszony cselekedete határozza meg a fejleményeket.
A Jézus iránti szeretet arra indítja az asszonyt, hogy megmossa lábát, hajával megtörölje és illatos olajjal bekenje. Az asszony olyan kötelező udvariassági cselekedetet tesz ezzel, amit a farizeus vendéglátóként elmulasztott. Simon farizeus talán észre sem veszi saját mulasztását, s talán nem is gondol arra, hogy megsértette a vendégszeretet előírásait. Jogot tart arra, hogy ítéletet mondjon az asszony felett, de ugyanakkor Jézus felett is, amiért megengedi e bűnösnek a közeledést. Az asszonyban éppen az a Jézus iránti szeretet van meg, ami hiányzik a farizeusból. E szeretet bűnbocsánatot jelent számára, ezért magyarázza és dicséri meg az Úr e szavakkal az asszony tettét: „Sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett” (Lk 7,47).
Milyen érzés támad bennem Jézus szeretetét megtapasztalva? Milyen cselekedetre indít engem az Úr szeretete? Bűnbánatra indít-e a Jézus iránti szeretet?
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te meghívsz minket, hogy téged kövessünk és vezetéseddel eljussunk a mennyei Atyához. Meghívsz, hogy tőled tanuljunk és szolgálatodba álljunk. Tudjuk, hogy tanítványodként ugyanaz a sorsunk, mint a tiéd, aki mesterünk és tanítónk vagy. Nem akarjuk kikerülni a keresztutat. Nem keresünk más utat, ami könnyebbnek tűnhet. Azzal a szándékkal hallgatjuk szavaidat, hogy azok szerint éljünk. Hozzád hasonlóan engedelmeskedünk a mennyei Atyának, mert hisszük, hogy türelemmel viselt szenvedéseink jutalma az örök élet és az örökké tartó boldogság lesz. Segíts minket az üdvösségre!


Aktuális

Kedves e-vangélium olvasók!

Augusztustól új szolgálatot végzek, Zalaegerszegen vagyok kórházlelkész. Már 2 éve szerettem volna jönni, de a körülmények csak most tették lehetővé.

Minden nap vannak szép élményeim, örömteli találkozások. Az egyik este például 10 óra után éppen hazafelé akartam indulni a sürgősségiről, amikor behoztak egy idős bácsit. Az ölében egy papírlap, rajta az ábécé betűi nyomtatva. A sürgősségi tele volt beteggel, rögtön láttam, hogy nem fog azonnal rákerülni a sor, várnia kell a vizsgálatig. Odaléptem hozzá, köszöntem és elé tartottam a sajátos "billentyűzetet". Az egyik kezét meg sem tudta mozdítani, de a másikkal szépen elkezdte mutatni sorban a betűket, csak annyi volt a dolgom, hogy összeolvassam. És persze fordítva is működött a dolog, én mutattam neki a betűket és ő olvasta. Kiderült, hogy három agyvérzés után csak így tud kommunikálni. Éjfélig elbeszélgettem vele. A hozzátartozók másnap felkutatták, hogy ki beszélgetett a papával és megköszönték.

Ez egy kicsit más jellegű szolgálat, mint a plébánosi munka. Itt nincs tervezgetés, hanem minden napomat az isteni gondviselés irányítja. Jó azt megtapasztalni, hogy alig végzek egy-egy beteggel vagy kórteremben, már megszólítanak, hívnak, hogy kihez menjek. Az orvosokkal és az egészségügyi dolgozókkal is szívesen elbeszélgetek, mert nekik is szükségük van a lelki támogatásra. És nagyon jó érzés megtapasztalnom, hogy mennyire elkötelezetten, türelemmel végzik munkájukat.

A betegekkel nem az időjárás vagy a politika a téma. Ők máshol keresik a kapaszkodópontokat. Örülnek, ha meghallgatom vagy bátorítom őket. Örülnek a kis imafüzeteknek, imakártyáknak, amit adok nekik.

Kérlek, gondoljatok a betegeimre és imádkozzatok értük! Köszönöm!

Ha valaki támogatni szeretné a kórházlelkészi szolgálatot, alább megtalálja az utaláshoz szükséges számlaszámot.

Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2021. szeptember 16.

Kórházlelkészi szolgálat támogatása:
Számlatulajdonos neve: Szombathelyi Egyházmegye
Számlaszám: 11747006-22894126-00000000
Megjegyzés: Kórházlelkészség

FONTOS! A Megjegyzés/Közlemény rovatba feltétlenül írjátok be a Kórházlelkészség szót!
 

Eaglet Creative Commons License 2021.09.15 0 0 8107

2021. szeptember 15. – Szerda, A fájdalmas Szűzanya

Evangélium

Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”


Lk 2,33-35

Elmélkedés

Tegnap Jézus kereszthalálára emlékeztünk, ma pedig a fájdalmas Szűzanya napján, az ő édesanyjára tekintünk, aki végignézte fia szenvedését és halálát. Nem passzív szemlélés volt ez Mária részéről, hanem lelkében ő maga is átérezte mindazt a gyötrelmet, fájdalmat, amit Jézus érzett, egyesült azzal. Így teljesedett be az a jövendölés, amelyet Jézus templomi bemutatása alkalmával Simeon mondott Máriának: „a te lelkedet is tőr járja át” - miként erről a mai evangéliumban olvasunk.
A Jézus születéséhez kapcsolódó evangéliumi részek után – amelyek a Megváltó által hozott szabadulásról és békéről szólnak – fordulatot jelent Simeon jövendölésében a szenvedés és a fájdalom említése mind a gyermekre, mind édesanyjára vonatkozóan. Azt nem állíthatjuk biztosan, hogy ebben az órában Mária pontosan megértette Simeon szavainak jelentését és jelentőségét, de abban bizonyosak lehetünk, hogy a kereszt mellett álló fájdalmas Anya visszaemlékezett arra, amit egykor az idős ember mondott neki a jeruzsálemi templomban. Miközben a bámészkodó nép arra emelte tekintetét, akinek kezét és lábát átszegezték és lándzsával átszúrták szívét, Mária érezte az ő lelkét átszúró tőrt.
Együttérzek-e a kereszten meghaló Krisztussal? Együttérzés van-e bennem Mária iránt? Együttérzés ébred-e bennem embertársam iránt, akiben Krisztus szenved?
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Földi küldetésedet befejezvén visszatértél a mennybe, az Atya közösségébe, s ezzel megmutattad, hogy hová vársz bennünket. Megígérted, hogy elküldöd a Szentlelket, aki megerősít minket a tanúságtételben. Várjuk Szentlelked eljövetelét, aki megtanít bennünket arra, hogy az Egyház tagjaiként az evangélium örömhírét terjesszük a világban. E küldetésünk teljesítése közben sem feledkezünk el végső célunkról, azaz arról, hogy a mennybe jussunk.


Aktuális

Kedves e-vangélium olvasók!

Augusztustól új szolgálatot végzek, Zalaegerszegen vagyok kórházlelkész. Már 2 éve szerettem volna jönni, de a körülmények csak most tették lehetővé.

Minden nap vannak szép élményeim, örömteli találkozások. Az egyik este például 10 óra után éppen hazafelé akartam indulni a sürgősségiről, amikor behoztak egy idős bácsit. Az ölében egy papírlap, rajta az ábécé betűi nyomtatva. A sürgősségi tele volt beteggel, rögtön láttam, hogy nem fog azonnal rákerülni a sor, várnia kell a vizsgálatig. Odaléptem hozzá, köszöntem és elé tartottam a sajátos "billentyűzetet". Az egyik kezét meg sem tudta mozdítani, de a másikkal szépen elkezdte mutatni sorban a betűket, csak annyi volt a dolgom, hogy összeolvassam. És persze fordítva is működött a dolog, én mutattam neki a betűket és ő olvasta. Kiderült, hogy három agyvérzés után csak így tud kommunikálni. Éjfélig elbeszélgettem vele. A hozzátartozók másnap felkutatták, hogy ki beszélgetett a papával és megköszönték.

Ez egy kicsit más jellegű szolgálat, mint a plébánosi munka. Itt nincs tervezgetés, hanem minden napomat az isteni gondviselés irányítja. Jó azt megtapasztalni, hogy alig végzek egy-egy beteggel vagy kórteremben, már megszólítanak, hívnak, hogy kihez menjek. Az orvosokkal és az egészségügyi dolgozókkal is szívesen elbeszélgetek, mert nekik is szükségük van a lelki támogatásra. És nagyon jó érzés megtapasztalnom, hogy mennyire elkötelezetten, türelemmel végzik munkájukat.

A betegekkel nem az időjárás vagy a politika a téma. Ők máshol keresik a kapaszkodópontokat. Örülnek, ha meghallgatom vagy bátorítom őket. Örülnek a kis imafüzeteknek, imakártyáknak, amit adok nekik.

Kérlek, gondoljatok a betegeimre és imádkozzatok értük! Köszönöm!

Ha valaki támogatni szeretné a kórházlelkészi szolgálatot, alább megtalálja az utaláshoz szükséges számlaszámot.

Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2021. szeptember 15.

Kórházlelkészi szolgálat támogatása:
Számlatulajdonos neve: Szombathelyi Egyházmegye
Számlaszám: 11747006-22894126-00000000
Megjegyzés: Kórházlelkészség

FONTOS! A Megjegyzés/Közlemény rovatba feltétlenül írjátok be a Kórházlelkészség szót!
 

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210915.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.15 0 0 8106

2021. szeptember 14. – Kedd, A Szent Kereszt felmagasztalása

Evangélium

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.


Jn 3,13-17

Elmélkedés

A keresztény ember számára a lelki megújulásnak egyetlen forrása van: Jézus Krisztus keresztje, amelyre feltekintve, ha meg nem is érthetjük teljesen, de legalább megsejthetjük, hogy mit jelent a szeretet, Isten emberek felé sugárzó szeretete. A nem hívők számára a kereszthalál kudarc, mások botrányosnak vagy értelmetlennek tartják. Mert mi értelme lehet egy ember halálának? Ha Jézus csupán ember lett volna, halála hasonlított volna azok halálához, akiket keresztre feszítéssel végeztek ki abban az időben. De Jézus valóságos Isten volt, ezért halála a megváltást jelenti nekünk.
Hívő emberként az események hátterében meglátjuk Isten akaratát, s megértjük a kereszt üzenetét: innen származik a megváltás, az üdvösség, az élet és a remény. Jézus halálakor elsötétült az ég, megrendült a föld, s mindezt látva a római százados megvallotta hitét: „Ez az ember valóban Isten Fia volt” (Mt 27,54). Ha a keresztre tekintek, lassan elhomályosul körülötte minden, lélekben megrendülök és szívemben megszülethet a hit.
Jézus kereszthalála, illetve három nap múlva feltámadása azt mutatja, hogy az utolsó szó Istené. Az emberi gonoszságnak és gyűlöletnek el kell némulnia, miután kitombolta magát. A keresztre nézve az embernek csak egyetlen szava lehet, megvallja hitét Jézus Krisztusban, az Isten Fiában. Minden más szó felesleges. Jézus, segíts keresztemet hordozni!
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te a kereszten örökre és visszavonhatatlanul odaadtad magadat Istennek és nekünk. Felajánlásod értünk bemutatott áldozat. Hittel valljuk, hogy jelen vagy az Oltáriszentségben, amely az örök élet kenyere számunkra. E titokzatos kenyér a te áldozatodat teszi jelenvalóvá a szentmisében, hogy lelkünk tápláléka légy. Élj bennünk szent tested által, hogy életünket a te szolgálatodra és az evangélium hirdetésére szenteljük! Úgy akarunk élni, ahogyan te éltél, és úgy akarunk szeretni mindenkit, ahogyan te szeretsz minket. A te áldozatodhoz odatesszük a mi áldozatunkat is, felajánljuk egész életünket Istennek.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210914.mp3

 

 

Eaglet Creative Commons License 2021.09.15 0 0 8105

2021. szeptember 13. – Hétfő

Evangélium

Amikor Jézus a néphez intézett beszédét befejezte, Kafarnaumba ment. Ott betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit ura nagyon kedvelt. A szolga már a halálán volt. A százados, aki hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját. Amikor ezek odaértek Jézushoz, kérlelték őt: „Megérdemli, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk.”
Jézus tehát velük ment. Amikor már nem messze voltak a háztól, a százados eléje küldte barátait ezzel az üzenettel: „Uram, ne fáradj! Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem tartottam magamat méltónak arra sem, hogy hozzád menjek. Csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. Bár magam is alárendelt ember vagyok, alattam is szolgálnak katonák. S ha azt mondom az egyiknek: „Menj!” – akkor elmegy, ha a másiknak meg azt mondom: „Jöjj ide!” – akkor odajön, vagy ha a szolgámnak szólok: „Tedd meg ezt!” – akkor megteszi.”
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt követő tömegnek: „Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben.” Amikor a küldöttek hazaértek, a beteg szolgát egészségesnek találták.


Lk 7,1-10

Elmélkedés

Jézus általában nem dicsérni szokta az emberek hitét, hanem megjutalmazni. A csodák ilyen jutalomnak számítanak. Az emberek hittel kérik a maguk vagy családtagjuk számára a gyógyulást, s hitüket az Úr azzal jutalmazza meg, hogy megszünteti betegségüket, fogyatékosságukat. A kafarnaumi százados esetében azonban nem csak teljesíti a kérést, hanem szavakkal is megdicséri a katonatisztet: „Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben.”
Miben hitt a százados és hogyan fejezte ki hitét? Hitt abban, hogy Jézus képes meggyógyítani a szolgáját. Bizonyára hallott arról, hogy más helyeken milyen csodákat tett és azt reméli, hogy szolgáját is képes meggyógyítani. Hitét azzal mutatja ki, hogy az Úr segítségét kéri. Házába hívja őt, mert hiszi, hogy megtörténhet a gyógyulás. Nem igazán érthető, hogy ha korábban a házába hívta beteg szolgájához Jézust, akkor később miért tartja méltatlannak magát arra, hogy az Úr a házába lépjen, mindenesetre ez alapján mondhatjuk, hogy a százados hitt abban, hogy Jézus akár távolról, csupán szavának erejével vagy akaratával is képes meggyógyítani a szolgáját. De még ennél is tovább mehetünk. A százados azt mondja, hogy ő maga is „hatalom alatt álló ember.” Ezzel arra utal, hogy megsejti azt, hogy Jézus is kapta valakitől a hatalmát. Ez alapján mondhatjuk, hogy a százados hitt abban, hogy a mennyei Atyától kapta hatalmát, azaz elismeri, hogy Jézus az Atya küldötte.
© Horváth István Sándor


Imádság

Irgalmas mennyei Atyám! Beismerem, hogy sokszor eltékozlom a tőled kapott kegyelmi kincset, kegyelmi örökséget. Elszakítom magamat tőled és szeretetedtől. Elveszítem istengyermeki és emberi méltóságomat. A lelki sötétség pillanatában és a tőled való elszakítottság állapotában sem akarok elfeledkezni arról, hogy a gyermeked vagyok, mert mindig annak tekintesz. Adj erőt, hogy visszainduljak hozzád, akinél megtalálom a biztonságot, a boldogságot és a szeretetet! Ölelj magadhoz, Uram! Bocsáss meg nekem, Istenem! A te gyermeked vagyok, bízom irgalmadban!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210913.mp3

 

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

12 voltos Creative Commons License 2021.09.13 0 0 8104

teszt

Eaglet Creative Commons License 2021.09.12 0 0 8103

2021. szeptember 12. – Évközi 24. vasárnap

Evangélium

Abban az időben Jézus elment tanítványaival Fülöp Cezáreájának vidékére. Útközben megkérdezte tanítványait: „Kinek tartanak engem az emberek?” Azok így válaszoltak: „Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának.” Erre megkérdezte tőlük: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” Péter válaszolt: „Te vagy a Messiás!” Ekkor Jézus a lelkükre kötötte, hogy ne szóljanak erről senkinek.
Ezután arra kezdte tanítani őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad. Ezt egészen nyíltan megmondta. Erre Péter félrevonta és szemrehányást tett neki. De ő hátrafordult, ránézett tanítványaira, és így korholta Pétert: „Távozz tőlem, sátán, mert nem Isten szándéka szerint gondolkodsz, hanem emberi módon.”
Majd összehívta a népet és tanítványait, s így szólt hozzájuk: „Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, és kövessen. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét értem és az evangéliumért, megmenti azt.


Mk 8,27-35

Elmélkedés

Krisztus a vezetőnk
Hatalmas hullámvasútként jellemezhetnénk Péter apostol lelkiállapotát. Az egyik pillanatban a legmagasabb ponton van és csodálatos hitvallást tesz arról, hogy Jézus a Messiás, aztán a következő percben már a legnagyobb lelki mélységbe zuhan, ami Jézus kemény, korholó szavait váltja ki: „Távozz tőlem, sátán, mert nem Isten szándéka szerint gondolkodsz, hanem emberi módon.” Jézus megpróbálja elmagyarázni tanítványainak, hogy messiási küldetésének része lesz az elutasítás az emberek részéről, a szenvedés és a halál. Péter számára mindez elfogadhatatlan. Ő és bizonyára a többi apostol is egészen másként képzelik a Messiás uralmát, dicsőségre, királyságra gondolnak. Péter most még gyenge, de később sziklaszilárd lesz a hite.
Jézus követése azt jelenti, hogy el kell fogadnunk azt a tényt, hogy a mennyei Atya akarata az volt, hogy az ő Fia, Jézus a szenvedés és halál vállalásával váltson meg bennünket. Nem érdemes azon töprengeni, hogy miért nem talált ki más módot Isten. Félre kell tennünk emberi gondolatainkat, hogy megérthessük Isten szándékát! Azt az isteni szándékot, amely megengedte az emberi gyűlölet tombolását, megengedte a keresztre feszítést azért, hogy a szeretet legnagyobb jelét adja. Isten irántunk való szeretetének a legnagyobb tanújelét ismerhetjük fel abban, hogy Isten Fia értünk szenvedett és értünk halt meg a keresztfán. Miért pont így történt? Mert az élet feláldozása a szeretet legnagyobb kifejezése. Ha tagadnánk Jézus szenvedésének és halálának értelmét, akkor a sátán oldalán állnánk.
Krisztus tanítványának nem csak azt kell elfogadnia, hogy az Úr szenvedett, hanem azt is, hogy minden ember életében, a mi életünkben is vannak szenvedések és nehézségek. Ha elutasítjuk a szenvedéseket, akkor visszautasítjuk hitünk próbatételeit. Minden emberi gyötrelem és szenvedés lehetőséget hordoz magában, annak lehetőségét, hogy Isten megtisztítson minket. Egyetlen ember számára sem lehet élettér a szenvedés, de a szenvedések vállalása elvezet minket Istenhez, mert ezek a lelki tökéletesedés útjának fontos állomásai. Ha nem fogadjuk el és nem hordozzuk életünk keresztjeit, akkor a sátán oldalára állunk.
Az evangéliumi rész befejező szavai arra bátorítanak minket, hogy keresztünket felvéve kövessük Jézust. Jézus követését azonban nem szabad az ő tanításának meghallgatására korlátoznunk. Egy tanítást meg lehet hallgatni, aztán el lehet fogadni vagy vissza lehet utasítani, de egy tanítást nem lehet követni! Csak egy személyt, egy embernek az életpéldáját lehet követni! Jézus követése azt jelenti számunkra, hogy nem csupán elméleti tudással rendelkezünk arról, amit tanított, hanem vállaljuk ugyanazt az életet és sorsot, amiben ő részesült földi élete folyamán. Jézus maga mondja, hogy nem különb a tanítvány mesterénél. Újra és újra keresnünk kell Jézus lábnyomait, hogy el ne tévesszük az irányt! Néha meg kell egy pillanatra állnunk, hogy körülnézzünk, megnézzük, hogy hol vagyunk és jó irányba haladunk-e. Mindig meg kell találnunk az utat, amelyen Krisztus a vezetőnk. Jézus követése nehéz, de lehetséges számunkra.
A szenvedés megtapasztalása Isten megismerésének sajátos forrása, hiszen Krisztus is átélte az emberi szenvedést keresztútja és halála során. Úgy tűnik, hogy a szenvedés a bennünket leginkább átalakító, Krisztushoz hasonlóvá tevő erő.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A te követésed azt jelenti, el kell fogadnunk, a mennyei Atya akaratát, hogy szenvedéseddel és haláloddal válts meg minket. Félretesszük emberi gondolatainkat és elképzeléseinket, hogy megérthessük Isten szándékait és az ő akaratát tudjuk teljesíteni, miként te is neki engedelmeskedtél mindenben. A te életed feláldozása a szeretet legnagyobb kifejezése. Segíts minket, hogy életünkkel mi is Isten dicsőségét és embertársaink javát szolgáljuk! Keresztjeink és szenvedéseink által vezess minket a mennyei Atyához!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210912.mp3

 

Eaglet Creative Commons License 2021.09.12 0 0 8102

2021. szeptember 11. – Szombat

Evangélium

Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden fát gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét, sem a tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hiszen a szív bőségéből szól a száj! Miért mondjátok nekem: „Uram, Uram!” – ha nem teszitek, amit mondok?
Megmondom nektek, kihez hasonlít az, aki hozzám jön, hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja: hasonlít ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és az alapot sziklára rakta. Jött az árvíz, rázúdult a házra, de nem tudta azt összedönteni, mert jó alapra épült. Aki viszont hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez, aki házát alap nélkül építette a puszta földre. Amikor rázúdult az árvíz, háza azonnal összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.


Lk 6,43-49

Elmélkedés

A jó és rossz, ehető vagy ehetetlen gyümölcsöt termő fákról szóló példabeszéd értelmét Jézusnak ez a kijelentése világítja meg a leginkább: „a szív bőségéből szól a száj.” Ha valaki felebarátjáról, történetesen a keresztény közösség egy másik tagjáról negatív tartalmú ítéletet fogalmaz meg, az valójában saját rosszindulatát mutatja ki ezzel, azaz mintegy elárulja önmagáról, hogy szíve mélyén mennyi rosszakarat rejlik. Ő a rossz fa, amely ehetetlen, rossz gyümölcsöt terem. Aki pedig inkább a jó tulajdonságokat veszi észre embertársában és azokat hangoztatja, arról jogosan gondolják mások, hogy jóindulat él szíve mélyén mindenki iránt. Ő az a jó fa, amely jó gyümölcsöt terem.
Ezt a mondanivalót viszi tovább a homokra és a sziklára épített ház, amelynek igazi értelmét a hasonlat bevezető része világítja meg. Nem elég hallgatni Jézus tanítását, hanem tettekre is kell azt váltani. S ehhez hozzátehetjük: nem elegendő szavakkal beszélni a jóról, hanem tettekben is meg kell nyilvánulnia a bennünk lévő jószándéknak. Keresztény életünk nem szép szavakból, ünnepélyes hitvallásokból és jelképes cselekedetekből áll, hanem ehhez az embertársunknak végzett jócselekedeteknek kell kapcsolódnia. Ha vallásosságunk kimerül az előbbiekben, csak homokra épített házak vagyunk. A jócselekedetek viszont megszilárdítanak minket.
© Horváth István Sándor


Imádság

Megfeszített és feltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk. Te türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként kereszthalálod és szenvedésed kínjait. Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk hozzád. Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy te támogatsz.

Eaglet Creative Commons License 2021.09.09 0 0 8101

2021. szeptember 10. – Péntek

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezeket a hasonlatokat mondta tanítványainak: „Vajon vezethet-e vak világtalant? Nem esnek-e bele mind a ketten a gödörbe? Nem nagyobb a tanítvány mesterénél: Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a mestere. Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? Hogyan mondhatod embertársadnak: Barátom, hadd vegyem ki szemedből a szálkát, holott saját szemedben nem látod meg a gerendát? Képmutató! Vedd ki előbb a magad szeméből a gerendát, s aztán törődj azzal, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből.”


Lk 6,39-42

Elmélkedés

A mai evangéliumban Jézus a bűnbánatra és a lelkiismeretvizsgálatra irányítja figyelmünket, mint olyan magatartásra, amely új helyzetet teremt az Istennel való kapcsolatban. Állandóan szükségünk van e kapcsolat megújítására, hiszen különben üdvösségünket tennénk kockára. Jézus ezt mondja: „Nem nagyobb a tanítvány mesterénél: Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a mestere” (Lk 6,40). Ő a mi Mesterünk, akit utánoznunk érdemes életvitelünkkel. Ő vezet minket a lelki tökéletesedés útján. Őt követjük, hozzá akarunk hasonlóvá válni.
A szálkáról és a gerendáról szóló kijelentések arra figyelmeztetnek minket, hogy ne mások hibáival törődjünk, hanem a magunk bűneitől, rossz szokásaitól igyekezzünk megszabadulni. Mások hibáinak felfedezésében jók szoktunk lenni, s rögtön készen állunk arra is, hogy jó tanácsokkal szolgáljunk az illetőnek, miként kellene változtatnia magatartásán. A magunk bűneivel viszont éppen ellenkezően állunk, túlzottan elnézőek vagyunk. Nem szívesen vesszük észre azokat, és általában komoly akadályba ütközik, hogy változtassunk magunkon. Tökéletesnek gondoljuk magunkat, mintha nekünk nem volna szükségünk megtérésre. A farizeusi lelkület jellemzője ez. Jézus a tökéletességnek másfajta útjáról beszél. Ez az út hibáink felismerésével kezdődik és azzal folytatódik, hogy a változtatást magunkon kezdjük.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézusunk! A kereszt azt üzeni nekünk, hogy kiszolgáltattad magadat az embereknek és az emberi gonoszságnak. Lemondtál isteni méltóságodról és az Atya akaratát teljesítetted. Lemondásod a megváltást, megváltásunkat eredményezte. Azt várod tőlünk, hogy ne kényszerből, hanem önként és szeretettel kövessünk téged. Azt kéred tőlünk, hogy keresztutadon is kövessünk. Érted és az üdvösség reményében lemondunk a kényelemről, az evilági előnyökről és személyes érdekeinkről. Nem ragaszkodom régi életemhez, hanem élek az új élet lehetőségével, amelyet te adsz. Töltsd el szívemet az újrakezdés örömével! Töltsd el szívemet az irántad való őszinte szeretettel!


Aktuális

Katolikus Társadalmi Napok a Margitszigeten: lélek, közösség, zene, hit, játék – Mindenkinek

2021. szeptember 11-én, szombaton 10:00 és 15:00 óra között a Margitszigeten, az Alsó-nagyréten Családi Napot tartunk az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében.
Mindenkit szeretettel várunk, a  margitszigeti programokon való részvételhez előzetes regisztráció nem szükséges! 


Színpadi programok:

Margitsziget, Alsó-nagyrét, Nagyszínpad

10.00     Megnyitó beszédet mond: Székely János püspök (MKPK Caritas in Veritate Bizottság) és Gorove László (Családok Jézusban Közösség)  

10.15     Szalóki Ági
10.45     Debreceni Hajdú Táncegyüttes
11.00     Kaláka
11.30     Berecz András mesél gyerekeknek
11.40     Misztrál együttes
12.10     Bérczesi Robi
12.30     Magidom

 

13.00     ÉLŐKÉP -
A Családi Napon 13:00-kor a résztvevők segítségével élőképet formálunk az Oltáriszentségről, erről pedig légifelvételt készítünk. Nem maradj le a nagy fotóról, előzetesen regisztrálj az alábbi oldalon: https://bit.ly/3yERz1f

13.15     Lackfi János
13.25     Sillye Jenő

13.35     Dicsőítő koncert Eucharist zenekar, Csiszér László, Prazsák László, Mező Misi, Sillye Jenő, és sokan mások

14.55     A rendezvény bezárása. Beszédet mond: Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter

15.00     átvonulás a Kossuth térre

Eaglet Creative Commons License 2021.09.09 0 0 8100

2021. szeptember 9. – Csütörtök

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Nektek, akik hallgattok engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek, milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok, így nagy jutalomban részesültök, és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.”


Lk 6,27-38

Elmélkedés

A mai evangéliumi szakaszban az ellenségszeretetről tanít Jézus: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket.” Kijelentésével valóban magasra teszi a mércét. Mondanivalója megértéséhez abból érdemes kiindulnunk, hogy e szavait nem mindenkihez intézi. Most nem a nagy néptömegnek beszél, hanem csak tanítványainak, akik nem csupán hallják tanítását, hanem azzal a szándékkal hallgatják, hogy azt megszívlelik és életükben megvalósítják. Jézus érzi azt, hogy amikor nagyobb létszámú tömegnek beszél, akkor nem mindenkiben lehet meg ez a szándék. Az ellenségszeretetről tehát csak egy szűkebb kör tagjainak beszél, akikről feltételezi, hogy jobban lelkükbe fogadják a hallottakat. A beszéd konkrét hallgatóságának ilyen leszűkítése nem jelenti azt, hogy másoknak ne szólna ez a felszólítás, ezért valójában mindenki a címzettek közé tartozik, minden embernek törekednie kell arra, hogy szeretettel forduljon még az ellenségei felé is.
Érdekes felvetés, vajon tényleg mondott olyat Jézus, hogy tanítványai szeressék még az ellenségüket is? Más merész kijelentéseit ismerve, jogosan feltételezzük, hogy a mondás valóban tőle származik. De ha nem is mondott volna ilyet, hanem csak az evangélisták adták volna utólag szájába e kijelentést, Jézus élete akkor is tanúskodik az ellenségszeretetről, hiszen szenvedése közben is szeretettel és megbocsátással tekintett azokra, akik halálát okozták.
© Horváth István Sándor


Imádság

Jöjj, Szentlélek! Te vagy az új élet forrása, aki jelen vagy minden születésnél és újjászületésnél. Jelen vagy minden ember születésénél és a keresztségben való újjászületésénél. Jelen vagy lelki újjászületésünknél, amikor a szentgyónásban bocsánatot nyerünk. Jelen vagy az Egyház születésénél és az Egyház állandó újjászületésénél. Ösztönözz bennünket hitünk titkainak megértésére és indíts minket Krisztus evangéliumának hirdetésére! Te legyél mindannyiunk számára a hitben való újjászületés forrása!


Aktuális

Katolikus Társadalmi Napok a Margitszigeten: lélek, közösség, zene, hit, játék – Mindenkinek

2021. szeptember 11-én, szombaton 10:00 és 15:00 óra között a Margitszigeten, az Alsó-nagyréten Családi Napot tartunk az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében.
Mindenkit szeretettel várunk, a  margitszigeti programokon való részvételhez előzetes regisztráció nem szükséges! 


Színpadi programok:

Margitsziget, Alsó-nagyrét, Nagyszínpad

10.00     Megnyitó beszédet mond: Székely János püspök (MKPK Caritas in Veritate Bizottság) és Gorove László (Családok Jézusban Közösség)  

10.15     Szalóki Ági
10.45     Debreceni Hajdú Táncegyüttes
11.00     Kaláka
11.30     Berecz András mesél gyerekeknek
11.40     Misztrál együttes
12.10     Bérczesi Robi
12.30     Magidom

 

13.00     ÉLŐKÉP -
A Családi Napon 13:00-kor a résztvevők segítségével élőképet formálunk az Oltáriszentségről, erről pedig légifelvételt készítünk. Nem maradj le a nagy fotóról, előzetesen regisztrálj az alábbi oldalon: https://bit.ly/3yERz1f

13.15     Lackfi János
13.25     Sillye Jenő

13.35     Dicsőítő koncert Eucharist zenekar, Csiszér László, Prazsák László, Mező Misi, Sillye Jenő, és sokan mások

14.55     A rendezvény bezárása. Beszédet mond: Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter

15.00     átvonulás a Kossuth térre
     



Margitsziget, Alsó-nagyrét, Kamaraszínpad

10.15     dr. Nemes Csaba: Egy Föld, egy Kenyér - a Laudato si a hétköznapokban
10.35     Orsós Zoltán és Liszli Erika - Capuccino program
11.00     Oberfrank Pál: Legyünk képesek szeretni
11.20     Hodász András és Göttinger Pál: Jézus, a kamasz
11.40     Irish Coffee zenekar
12.10     Berecz András mesél felnőtteknek
12.25     Bolyki Balázs és a B4
13.00     szünet (élőkép)
13.25     dr. Csókay András: Családom szerepe hitem alakulásában
13.55     Flamma Cordis hedegűduó
14.10     Shalom Közösség: Íriák éneke (színdarab)
14.40     Egri Érseki Fiúkórus
 

 
Margitsziget, Alsó-nagyrét, Beszélgető sátor
10.45     Mi fán terem a teremtésvédelem? Teremtésvédelem a mindennapokban
11.30     Bemutatkozik a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat
12.15     Beszélgetés párkapcsolatról
13.00     szünet (élőkép)
13.25     Beszélgetés szerzetesekkel a szerzetesi hivatásról
14.10     Kereszténység vs. iszlám a Szólj be a papnak! csapatával


A Családi Napon több mint 70 sátorban színes programokkal és katolikus közösségek és szervezetek bemutatkozóival is várjuk a rendezvényre látogatókat!
A sátrakban bemutatkozó szervezetek listája a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) honlapján itt olvasható.

Szervezők:

Családok Jézusban Közösség
és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottság. 

 

A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják.

 



 

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210909.mp3

 

Eaglet Creative Commons License 2021.09.09 0 0 8099

2021. szeptember 8. – Szerda, Szűz Mária születése, Kisboldogasszony

Evangélium

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg a népét bűneitől.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
és az Emmánuel nevet adják neki,
ami azt jelenti: „Velünk az Isten.”


Mt 1,18-23

Elmélkedés

Jézus édesanyja, Szűz Mária születésének ünnepét tartjuk a mai napon, amely ünnepet a magyar hagyomány Kisboldogasszony napjának nevez. Az evangéliumok, amelyek a Megváltó születésével kezdődnek, nem számolnak be külön erről az eseményről.
Mária születésével megjelent a világban a bűntelen ember. A bűnös világban korábban és azóta is minden ember úgy születik, hogy hajlamos a bűnökre. Mária élete azonban példa számunkra, hogy Isten kegyelmének átalakító ereje képessé tud tenni minket arra, hogy ellenálljunk a kísértéseknek, legyőzzük rosszra hajló emberi természetünket, és engedelmeskedjünk Isten parancsainak. Senki sem mondhatja közülünk, hogy nem tudjuk, mikor követünk el bűnt, hiszen Isten parancsai világosak számunkra. A bűn egyre távolabb taszít minket Isten szeretetétől. Törekedjünk a bűntelen életre, hogy mindig érezhessük Isten jelenlétét!
A mai napon a liturgikus év rendje szerint Jézus születésének hírüladásáról szól az evangélium. A részletből megtudjuk, hogy Mária a Szentlélek közreműködésével foganta méhében gyermekét. Isten őt, egy szüzet, egy egészen tiszta és bűnöktől mentes leányt választott ki arra, hogy a Megváltó anyja legyen.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te földi életed során mindig az Atya megdicsőítésére törekedtél. Engedelmességeddel, amely a szenvedések és a halál vállalásában mutatkozott meg, az Atyának szereztél dicsőséget. Ő a halálból való feltámasztással magasztalt fel téged. Urunk, azért küldted el a Szentlelket, hogy a te küldetésedet befejezze, beteljesítse a világban azáltal, hogy a benned hívőket elvezeti a teljes igazságra és az üdvösségre. Segíts minket, hogy földi életünk során a Szentháromságban és Isten szeretetében éljünk! Segíts, hogy földi életünk után eljussunk Isten örökké tartó szeretetébe!


Aktuális

Az Eucharisztikus Kongresszus hetében kerül sor a KATTÁRS programjaira. Ennek keretében Családi Nap lesz Budapesten, a Margitszigeten, az Alsó-nagyréten 2021. szeptember 11-én, szombaton 10-15 óra között.

Térkép és a színpadok programjai:
https://kattars.hu/program2021

Sátrak a rendezvényen:
https://kattars.hu/kikkel-talalkozhatsz

A szombati margitszigeti programra előzetes regisztráció nem szükséges, mindenkit szeretettel várunk!

 

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210908.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.07 0 0 8098

2021. szeptember 7. – Kedd

Evangélium

Jézus egyszer fölment egy hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett: Simont, akit Péternek is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát és a buzgó Simont; Júdást, Jakab fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt.
Azután lement velük, és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje, és hatalmas tömeg vette körül Júdeából, Jeruzsálemből, Tirusz és Szidon tengerparti vidékéről. Ezek azért gyűltek össze, hogy hallgassák őt, és gyógyulást nyerjenek betegségükből. Meggyógyultak azok is, akiket tisztátalan lelkek gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.


Lk 6,12-19

Elmélkedés

A mai evangéliumi szakasz első része az apostolok nevének felsorolását tartalmazza. Mielőtt Jézus kiválasztja tanítványai közül azt a tizenkettőt, akik apostolai lesznek, egész éjszaka imádkozik a hegyen a mennyei Atyához. Ez a mozzanat arra utal, hogy a kiválasztás az Atyától származik, aki nélkül a Fiú, Jézus nem tesz semmit. Az apostolok kiválasztásával Jézus egy olyan közösséget hoz létre, amelynek tagjai a legszorosabb kapcsolatban vannak vele. Ők lesznek legjobb barátai, akik mindig vele vannak, s akik küldötteiként majd elindulnak, hogy őt képviselve folytassák művét. Azt a küldetést kapják, hogy Mesterük nevében tanítsanak és gyógyítsanak. Az apostolok tizenkettes száma arra utal, hogy a tizenkét törzsből álló ószövetségi nép helyébe Jézus létrehozza az újszövetség népét. Az apostoloknak az lesz a küldetése, hogy ennek az új népnek, az Egyház közösségének első vezetői legyenek.
Isten értékes ajándéka az, hogy meghív minket és mi is kiválasztottak vagyunk. Ha nem is ugyanabban az értelemben, mint az apostolok kiválasztása, de minket is meghív Jézus, hogy a barátai legyünk. Mindannyiunkat küld, hogy tanúságot tegyünk róla. Az apostoli alapokon nyugvó Egyház tagjaként én is Krisztus közösségéhez tartozom, és az Egyház küldetéséből nekem is ki kell vennem a részem.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te akkor foglaltad el a világ utolsó helyét, amikor megaláztak, mindentől megfosztottak és keresztre feszítettek a Golgotán. Ezzel példát adsz nekünk, hogy ne egymással versenyezve törekedjünk elfoglalni az általunk jobbnak tartott helyeket, hanem keresztünket felvéve, alázattal és engedelmesen fogadjuk el azt a helyet, amelyet Isten kijelölt nekünk az életben. Így tudjuk biztosítani azt, hogy helyünk legyen a mennyországban, ahol Isten vendégei leszünk. Ott nem lesznek első és utolsó helyek, hanem mindenki egyenlően részesül Istentől a boldogságban. Segíts minket, Urunk, hogy eljussunk a mennybe!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210907.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.06 0 0 8097

2021. szeptember 6. – Hétfő

Evangélium

Jézus az egyik szombaton elment a kafarnaumi zsinagógába, és tanítani kezdett. Volt ott egy jobb kezére béna ember. Az írástudók és a farizeusok figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e szombaton; hogy aztán okot találjanak a vádaskodásra. Ő azonban ismerte gondolataikat. Megszólította tehát a béna kezű embert: „Kelj fel, és állj ide a középre!” Az felkelt és odaállt. Jézus akkor hozzájuk fordult: „Kérdem tőletek: Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy pusztulni hagyni?” Végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az megtette, és meggyógyult a keze. Erre esztelen harag szállta meg őket, és arról kezdtek tanakodni, hogy mit tegyenek Jézussal.


Lk 6,6-11

Elmélkedés

Az evangéliumi jelenetben az egyik oldalon ott áll Jézus, a másikon pedig a farizeusok. A farizeusok Jézust figyelik, Jézus tekintete pedig feléjük irányul, belelát gondolataikba. Érezzük a feszültséget a jelenlévők között. Jézus cselekvésre készen várakozik, mert gyógyítani akar, meg akarja most is mutatni Isten jóságát, a farizeusok pedig ugrásra készen állnak, hogy vádaskodásukkal lerohanják. Valahol ott van a béna kezű ember is, de őrá kezdetben senki sem figyel, de aztán mégis ő kerül a cselekmények középpontjába, a Jézus és a farizeusok közti ütközőzónába. Hirtelen mindenkinek a figyelme a betegre irányul, akinek keze az Úr szavára azonnal meggyógyul, megszűnik bénasága.
A jelenet szereplői magabiztosak. Abban a pillanatban, hogy Jézus megpillantja a beteget, rögtön tudja, hogy mit fog vele tenni, tudniillik, hogy meggyógyítja, még akkor is, ha történetesen szombat van és rossz szemmel nézik ezt a farizeusok. A jelenlévő farizeusok is biztosak a dolgukban. Tudják, hogy nyert ügyük van, mert Jézus nem fog szótlanul és tétlenül elmenni a béna kezű ember mellett, s ha szombaton meggyógyítja, akkor cselekedetével megszegi a törvényt.
A gyógyítással Jézus ismételten annak adja tanújelét, hogy másképpen gondolkodik a törvényekről. Amíg a farizeusok számára a törvény tisztelete és megtartása az elsődleges, addig Jézusnál az ember, az ember gyógyulása előbbre való, mint a törvények. Őt semmiféle emberi szabály vagy szokás nem akadályozhatja és nem korlátozhatja abban, hogy jót tegyen.
© Horváth István Sándor


Imádság

Életem Ura, Jézus Krisztus! Te teljes odaadással figyelsz a betegekre, mindazokra, akik testi vagy lelki bajban szenvednek. A szeretet és az irgalom nyelvén szólsz hozzájuk. Megérinted őket, hogy meggyógyuljanak. Kezed gyógyítja a beteg testrészeket, irgalmad gyógyítja a bűnös lelket. A te gyógyító érintésedet várja a testem. A te irgalmas érintésedet várja a lelkem. A te szeretetteljes érintésedet várja a szívem. Megnyitom előtted szívemet: érints meg engem irgalmaddal! Érints meg és segíts, hogy az evangéliumhoz méltóan éljek!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210906.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.06 0 0 8096

2021. szeptember 5. – Évközi 23. vasárnap

Evangélium

Abban az időben Jézus elhagyta Tirusz vidékét, és Szidonon át a Galileai-tóhoz ment a Tízváros határába. Itt eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet, és kérték, tegye rá a kezét. (Jézus) félrevonta őt a tömegből, a fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét. Föltekintett az égre, fohászkodott, és így szólt: „Effata, azaz: Nyílj meg!” Azon nyomban megnyílt a füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt. Jézus megparancsolta nekik, hogy a dologról ne szóljanak senkinek. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és hangoztatták: „Csupa jót tett: a süketeket hallókká teszi, a némákat pedig beszélőkké!”


Mk 7,31-37

Elmélkedés

Irgalmas tekintet
A mai evangéliumban egy süketnéma meggyógyításáról olvasunk, ez Jézus második csodája a pogányok lakta vidéken. Az illetőt talán éppen hallásképtelensége akadályozhatta meg abban, hogy képes legyen megtanulni, elsajátítani a rendes beszédet. Miként más csodáknál is, most is észrevesszük Jézus rejtőzködési vágyát, félrevonja az embert a tömegből, mielőtt meggyógyítaná őt. Az Úr ez esetben sem vonakodik megérinteni a beteg testrészeket, az ember nyelvét és fülét, amelyek rögtön helyesen kezdenek működni. Az evangélista azzal hangsúlyozza a gyógyulás tényét, hogy külön-külön említi a fül és a nyelv megoldódását, hallás- illetve beszélőképességét.
Bár Jézus csodáinak vizsgálatakor sok közös elemet fedezhetünk fel, illetve a csodaelbeszélések felépítése sok hasonlóságot mutat, mégsem állíthatjuk azt, hogy minden gyógyítás egyformán történik. Jézusnak nincs megkötve a keze, nem kénytelen bizonyos formákat alkalmazni az eredmény érdekében, hanem teljesen szabadon cselekszik. Némely esetben maga a beteg kéri segítségét, máskor pedig a családtagok fordulnak hozzá. Olykor megérinti a beteget, hogy elmúljon annak baja, máskor viszont nincs szükség érintésre, sőt a beteg jelenléte sem szükséges. A mostani eset érdekessége, hogy nem a beteg kéri a gyógyítást, tehát a gyógyulás alapja nem az ő hite. Márk evangélista nem árul el semmit azokról a személyekről, akik a beteget Jézushoz vezették a gyógyulás reményében. Mivel még mindig pogány területen járunk, valószínűleg ez esetben is nem zsidó, hanem pogány származásúak lehettek a segítők és a beteg is. Az a tény, hogy e pogány emberek hisznek Jézus gyógyító erejében, azt jelzi, hogy az Úr csodás gyógyításainak híre, valamint tanítása gyorsan elterjedhetett távolabbi vidékekre, és ott nyitott szívekre talált.
Az elbeszélés középpontjában Jézus szava áll: „Nyílj meg!” A felszólítás a beteg testrészekre vonatkozik, azaz nyíljon meg a fül a hallásra és a száj a beszédre. Jézus szava parancsoló, de talán helyesebb azt mondanunk, hogy teremtő, újjáteremtő szó. A bibliai teremtés-elbeszélésben találkozunk azzal, hogy amit Isten parancsoló jelleggel kimond, az megvalósul. Ehhez hasonlítható Jézus szava a gyógyítás esetében. Kimondja, hogy nyíljon meg a fül és a száj s ez valóban megtörténik. A betegséget értelmezhetjük úgy, hogy valami elromlott a teremtés rendjében, az Isten által teremtett ember valamiben hiányt szenved. Amikor Jézus megszünteti a betegséget, akkor újjáteremti az embert, helyreállítja a teremtés rendjét.
Talán nincs szükségünk arra, hogy a történetben szereplő emberhez hasonlóan az Úr megnyissa a mi fülünket és szánkat, de arra már igen, hogy megnyissa fülünket igazságának meghallására és szánkat örömhírének hirdetésére. És meg szeretné nyitni értelmünket tanításának megértésére és szívünket szeretetének befogadására. Készen állok-e arra, hogy Isten új látásmóddal, új hallással és új beszédmóddal ajándékozzon meg? Készen állok-e a belső átalakulásra, a lelki megújulásra?
Érdemes követnünk az Úr tekintetét. Abban a pillanatban, amikor Jézus az égre tekint és a mennyei Atyához fohászkodik, már sejteni lehet, hogy hamarosan csoda fog történni. Ez a tekintet az ég felé emeli a beteg ember gyógyulás utáni vágyát és hitét az őt meggyógyító személy isteni hatalmában, s lehozza az irgalmas Isten jóságos pillantását, érintését a beteg számára. Aztán pedig Jézus a betegre tekint, s ebben a tekintetben a süketnéma felfedezheti Isten emberszeretetét, amely segíteni akar.
Miközben az Úrra emelem tekintetem, azért fohászkodom, hogy nézzen rám. Az én lelkemnek is szüksége van a gyógyulásra, a tisztulásra, a megtérésre. Uram, tekints rám irgalmas szívvel!
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Amikor meggyógyítottad a beszélni nem tudó és nem halló embert, te egyedül őrá figyeltél, hogy a szeretet és az irgalom nyelvén beszélhess vele. Olyan mozdulatokat tettél, amelyek a kívülállók, a szemlélők számára furcsák és szokatlanok voltak, de azok a beteg számára mégis gyógyulást eredményeztek. Mozdulataid érintéssé váltak. Megérintetted a beteg testrészeket és azok azonnal meggyógyultak. Kérünk, érints meg minket gyógyító kezeddel! Érints meg irgalmaddal! Érints meg szereteteddel!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210905.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.04 0 0 8095

2021. szeptember 4. – Szombat

Evangélium

Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt. Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: „Miért tesztek olyant, ami szombaton tilos?”
Jézus válaszolt nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett, és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna szabad megenniük.” Majd hozzátette: „Az Emberfia ura a szombatnak is.”


Lk 6,1-5

Elmélkedés

Az ószövetségi időkben azért volt a szombat szent nap, amelyen nem szabadott semmiféle munkát végezni, mert Isten a teremtéskor, művének befejezése után a hetedik napon, azaz szombaton megpihent. A szombati pihenőnapra vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatban Jézus több alkalommal is vitába kerül a zsidó vallási vezetőkkel. A vitákat általában az váltja ki, hogy a tanítványok nem tartják meg a szombatot, azaz olyan dolgokat tesznek, amelyeket a hagyomány, illetve a farizeusi gyakorlat szerint nem volna szabad. A farizeusok ezt úgy értékelték, hogy Jézus maga sem tartja tiszteletben ezeket a szabályokat, különben figyelmeztetné tanítványait azok megtartására.
A szombattal kapcsolatos viták során, ahogyan azt a mai evangéliumban olvassuk, Jézus azt a választ adja, hogy ő ura a szombatnak. Jézus tudja, hogy a farizeusok felcserélik a sorrendet, amikor a szombat szigorú megtartását minden egyéb emberi cselekedet elé helyezik. Ezért egy másik alkalommal kijelentette: „A szombat van az emberért és nem az ember a szombatért” (Mk 2,27). A szeretetből fakadó cselekedetek fontosabbak a tilalmaknál, amelyek végső soron kárt okozhatnak.
Számunkra, keresztények számára már nem a szombat, hanem a vasárnap, az Úr feltámadásának napja a pihenőnap. E napot a jézusi szeretetnek kell áthatnia. A vasárnap az istentiszteletnek, a felebaráti szeretet gyakorlásának és a pihenésnek a napja.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, nagy öröm él szívemben, mert beszálltál életem hajójába és ezzel részt vállaltál emberi életemből. Azért teszed ezt, hogy velem együtt indulj a világ nagy tengere felé. A magam ereje sokszor kevésnek bizonyul. Kudarc és sikertelenség ér nap mint nap, de a veled való találkozás óta újra erőt érzek magamban, és lelkesedést, hogy ismét érted fáradozzak. Taníts engem, hogy mindig engedelmeskedjek szavadnak és emberhalász legyek, aki bátran indulok az emberekhez, hogy hirdessem a te evangéliumodat.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210904.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.02 0 0 8094

2021. szeptember 3. – Péntek

Evangélium

Egy alkalommal a farizeusok és írástudók így szóltak Jézushoz: János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, és ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid azonban csak esznek-isznak. Jézus így felelt nekik: Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a vőlegény? Eljön az idő, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek. Példabeszédet is mondott nekik: Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy ócska ruhára tegye. Hiszen így az újat is elszakítja, és az ócska ruhára sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőbe való: akkor mindkettő megmarad. Aki óbort iszik, nem kívánja az újat, mert azt mondja: Jobb az óbor.


Lk 5,33-39

Elmélkedés

Lukács evangélista beszámolójából kiderül, hogy Keresztelő János követői rendszeresen tartottak böjtöt. A farizeusokról is szó van a történetben. Róluk tudható, hogy hetente két nap böjtöt tartottak. Ezt a farizeusi hagyományt azonban nem követik Jézus tanítványai, s most az írástudók és a farizeusok magyarázatot kérnek Jézustól arra, hogy miért nem tartják meg ezt a vallási szokást.
Kérdésük hátterében az áll, hogy Jézus tanításában az egész vallási élet felbolygatását érezték, és ők semmiképpen sem akartak vallási forradalmat, megújulást. Ők inkább a hagyományhoz ragaszkodtak és a sok évszázados vallási gyakorlatot részesítették előnyben. A hagyományok tisztelete és az értékek megőrzése rendkívül fontos, de azt a veszélyt rejti magában, hogy megakadályozza a fejlődést. Új ruháról és új borról beszél Jézus válaszában. A Szentírásban két különböző jelentéssel fordul elő az „új” szó. Egyrészt jelenti, ami fiatal, azaz időben új, másrészt arra vonatkozik, ami természetében új, minőségileg jobb, mint a korábbiak. E jelentéstartalmakhoz járul az is, hogy minden új dolog szent, azaz például az újszülötteket vagy a termés zsengéjét Istennek szentelték. Jézus tanítása abban az értelemben jelent újat, hogy különbözik az ószövetségi törvény tanításától. Az isteni törvény lényege megmarad, de meg kell újulnia. Jézus új tanítása bennünket is megújít lélekben. Ha átjárja szívünket szava, igazi lelki megújulást fogunk tapasztalni életünkben.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus! Az általad elküldött Szentlélek bennünk él, köztük lakik, még akkor is, ha jelenlétére, megszentelő tevékenységére olykor nem figyelünk oda. Segíts minket, hogy ráhagyatkozzunk és engedjük, hogy átalakítson minket! Ne engedd, hogy fékezzük a Szentlélek lendületét, hanem segíts abban, hogy hallgassunk sugallataira, csendes útmutatásaira, figyelmeztetéseire és ösztönzéseire! Ébressze fel bennünk az örök élet utáni vágyat!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210903.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.02 0 0 8093

2021. szeptember 2. – Csütörtök

Evangélium

Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet. Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: „Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra.” „Mester – válaszolta Simon –, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót.” Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt. Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok.” A szerencsés halfogás láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött Simonba: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.” Erre partra vonták hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust.


Lk 5,1-11

Elmélkedés

Örömmel olvassuk a mai evangélium bevezető mondatában, hogy az emberek most nem csodákat látni jönnek Jézushoz, hanem azért, hogy tanítását hallgassák. Látva a nagy tömeget, Jézus megfelelő helyet keres, hogy mindenki láthassa és hallhassa. Ekkor lép a történetbe Péter, akinek ott van a bárkája. Jézus beszáll a bárkába, a vízről szól az emberekhez, akik a parton ülnek.
Lukács evangélista nem részletezi a tanítás tartalmát, hanem hamar rátér Jézus kérésére. Azt kéri Pétertől, hogy induljon a vízre és halásszon. Péter és társai jól tudják ez az idő nem éppen alkalmas a halászatra. Éjjel érdemes halászni menni, de munkájuk előző este eredménytelen volt. Most fáradtak, pihenni szeretnének, de aztán Péter mégis engedelmeskedik, megteszi, amit Jézus kér tőle. A sikeres halászat egyértelműen az engedelmességnek köszönhető. Péter, aki tapasztalt halász volt, rögtön láthatta és a furcsa kérésből tudhatta, hogy a vándortanító nem ért a halászathoz. Ennek ellenére teljesíti a kérést, ami bizonyára annak is köszönhető, hogy az imént hallotta Jézust beszélni. A tömeg azt gondolta, hogy Jézus „Isten szavát” hirdeti, s bizonyára Péternek is ez volt a véleménye. Ezért gondolhatta, hogy érdemes engedelmeskednie annak, aki szavaival, tanításával nagy hatással van az emberekre.
Megteszem-e azt, amit az Úr kér tőlem? S ha valami szokatlant kér, engedelmeskedem-e neki?
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus! Te légy az utunk, aki elvezetsz minket az Atyához! Te vezess minket a szegények és nélkülözők felé, hogy szereteted képviselői legyünk köztük. Te adj nekünk erőt hitünk megéléséhez, megőrzéséhez, megvallásához és átadásához! Adj nekünk lelkesedést, amikor rólad teszünk tanúságot a világban! Alázattal, engedelmességgel és hűséggel akarunk téged követni, aki az örök életre vezető út vagy számunkra és minden ember számára.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210902.mp3

Eaglet Creative Commons License 2021.09.02 0 0 8092

2021. szeptember 1. – Szerda

Evangélium

Kafarnaumi tartózkodása idején Jézus a zsinagógából jövet betért Simon (Péter) házába. Simon anyósa éppen magas lázban szenvedett. Mindjárt szóltak is neki az érdekében. Jézus a beteg fölé hajolt, parancsolt a láznak, és a láz megszűnt. A beteg azonnal fölkelt, és szolgált nekik. Napnyugtakor mindnyájan odavitték Jézushoz a betegeket, akik különféle bajokban szenvedtek. Mindegyikre rátette kezét, és meggyógyította őket. Sokakból gonosz lelkek mentek ki, és ezt kiáltozták: „Te vagy az Isten Fia!” Jézus azonban rájuk parancsolt, és nem engedte, hogy beszéljenek; azok ugyanis tudták, hogy ő a Krisztus. Amikor megvirradt, Jézus kiment egy magányos helyre; a népsokaság pedig keresésére indult, és meg is találta. Tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. Jézus azonban így válaszolt: „Más városoknak is hirdetnem kell Isten országának evangéliumát, mert ez a küldetésem.” Azután folytatta tanítását Galilea zsinagógáiban.


Lk 4,38-44

Elmélkedés

Az evangéliumi jelenet helyszíne Kafarnaum városa, a Genezáreti-tó partján. Itt él Simon Péter a családjával. Az ő házába tér be Jézus. Nem csupán egyszeri látogatás lehetett ez, hanem kafarnaumi tartózkodása idején Péter házában lakhatott Jézus. Érdekes, hogy az események sorában az apostolok és Péter meghívása csak később történik, de már most megjelenik Péter kiemelkedő szerepe azzal, hogy Jézus nála, az ő házában lakik. Ha figyelmesen olvassuk a szöveget, akkor észrevesszük, hogy a zsinagógából jövet Jézus még egyedül van, nincsenek kísérői, tanítványai. De Péter házában már többen vannak, talán az ő társai, akik szintén halászok voltak, s akik érdeklődhettek Jézus személye és tanítása iránt. Jelenlétükre utal a szövegben, hogy valakik „szóltak neki”, azaz Jézusnak a betegen fekvő anyós érdekében. Ezt követően történik meg a gyógyítás, amely ismét annak bizonyítékául szolgál, hogy Jézus szavának ereje, hatalma van. Szavával parancsol a láznak és az rögtön megszűnik.
Arra is érdemes felfigyelnünk, hogy Péter kafarnaumi háza az első hely, ahol találkozhatunk a közösséggel, amelyhez azok tartoznak, akik érdeklődnek iránta.
Keresem-e a Krisztussal való kapcsolatot? Keresem-e a krisztusi közösség tagjaival a kapcsolatot? Meghallom-e az Úr szavát, amely az ő közösségébe hív?
© Horváth István Sándor


Imádság

Jó Pásztorunk, Jézus Krisztus! Miként egykor kiválasztottad az apostolokat és elküldted őket, hogy a te nevedben tanítsanak és csodákat tegyenek, úgy napjainkban is hívj magadhoz fiatalokat, akik téged és szeretetedet megismerve indulhatnak a világba. Küldj az evangélium hirdetésére, valamint isteni titkaid és csodáid közvetítésére papokat, akik életüket egészen neked szentelik! Add, Urunk, hogy elfogadják és hűséggel teljesítsék hivatásukat mindazok, akiket a papságra vagy a szerzetesi életre kiválasztasz. A te szereteted alakítsa át szívüket, hogy képesek legyenek embertestvéreiknek továbbadni a te jóságodat, irgalmadat és szeretetedet!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210901.mp3

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!