Kovács Katalin: Ennél többre vagyunk képesek
2008. augusztus 22., péntek, 14:19
Juha Pál helyszíni interjúja Pekingből
A Kovács Katalin, Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Janics Natasa összeállítású női kajaknégyes ezüstérmet nyert Pekingben, ám a viadal után úgy tűnt, a kvartett tagjai úgy érzik: aranyat veszítettek.
Janics nagyon gyorsan elrohant az újságírók előtt, míg az ötkarikás újonc Szabó csak annyit bökött ki: "Nincs mit mondanom!"
A négyes legrutinosabb tagja, Kovács Katalin szerencsére nem futott el a "kudarc" után, inkább elemezte, miért lett "csak" második a csapat az amúgy eleve esélyesebbnek tartott német egység mögött.
"Nem ment rosszul, de mehetett volna jobban is. Úgy éreztem, hogy nem tudtuk kihozni magunkból azt, amit valójában tudunk, és az a legrosszabb, hogy úgy kellett kiszállnunk a hajóból: nem tudtuk megcsinálni, ami bennünk volt."
- Külső okok is közrejátszottak a végeredményben? A meleg, a hínár, a szél?
- Abszolút nem, semmilyen időjárási körülmény nem zavart, teljesen át voltunk állva. Illetve kicsit zavaró volt, hogy koszos a pálya és sok úszkáló hínár van a vízben, de hál' Istennek ez nem zavarta eddig a versenyzésünket.
- Miért volt annyira szomorú a négyes többi tagja?
- Csakis azért, amit az előbb is említettem - nem voltunk képesek megcsinálni azt, amit tudunk. Nem mondom, hogy nem eveztük ki magunkat, ennyit tudtunk most, de ennél többre vagyunk képesek. S így nem jó célba érni.
- Még két versenye is lesz, azoktól mit vár?
- Egyelőre nem tudom, még a mostanival vagyok elfoglalva - meglátjuk, mit hoz a holnap.
- Azért nyugtasson meg, jó formában érzi magát?
- Jó erőben, jó formában vagyok, semmi gond.
Kis idő elteltével Szabó Gabriella túltette magát a második helyen, mi több, főleg pozitív mondatok hagyták el a száját. "Tetszett a verseny, úgy vélem, jól mentünk egy jó pályán - tökéletes feltételek, tökéletes környezet közepette. Senkire és semmire nem mondhatunk rosszat. Minden rajtunk múlt, mi pedig mindent megtettünk a siker érdekében."
