A német nyelvű Wikin elég jó anyag van fenn az ófelnémetről Althochdeutsch címszó alatt.
Hozzáteszem, hogy nem volt egy egyszerű nyelv, meg nem is volt egységes, írott sztenderdje, vagy féltucat területi változata volt: bajor, alemann, felsőfrank meg még jónéhány másik.
Mi volt a politikai kapcsolat ? Volt egy vezető kommunista a faluból ? Különben van még egy érdekes német falu Nagybörzsöny. Az ottani evangélikus németek fantasztikus módon a török kor előtti német lakosok leszármazottai. A török adóösszeirásban egyszerűen magyarul írták le a családneveket, a török utáni adóösszeírásban már németül szerepelnek ugyanazok a nevek.
Ikladnak is sikerült elkerülnie a kitelepítést a szerencsének és némi politikai kapcsolatoknak köszönhetően.
Néhányan önként távoztak a nyugatnémet zónába, de a többség maradt.
1945 januárjában a kurva oroszok elhurcoltak közel 50 embert "málenkij robotra", közöttükegészenfiatalokatis,hála Istennek a nagy többségnek 1947-bensikerülthazatérnie.
Kérdés, szóban hogyan hangzottak el, a párhuzamaid persze egyértelműnek tűnnek. Inkább a zenéjét, hangulatát próbáltam megfogni, de az egyébként is egy homályos valami.
Nekem inkább úgy tűnik, mintha skandinávból átfele hajlana kissé a mai német felé. Ez történetileg helytálló is lehetne, de a nyelvérzékemre itt nem mernék hagyatkozni...
Igen Iklad a kevés evangélikus telepítés egyike, ez Ráday Gedeon érdeme aki mint evangélikus arisztokrata a század egyik legérdekesebb magyar személyisége. Különben ez mutatja hogy némi vallási tolerancia a Habsburgoknak is hasznos lett volna hosszú távon, ha a románok helyett evangélikus német telepeseket hoztak volna Erdélybe és a Bánságba másként alakulhatott volna a történelem.
Igen így van, ez az egyetlen nagy sváb falu ahol nem volt deportálás 46-47-ben. Sajnos a zsámbéki, budaörsi, budakeszi svábokat deportálták és persze a többi sváb falut is a Pilisben, csak Szentiván menekült még meg.
Nagyon szép. Van benne latinos jelleg is és egy kicsi szlávos. Különben régen idegesitett, hogy a rómaiak latinos formában írták a kelta és germán neveket, de az is lehet hogy akkor még sokkal közelebb álltak ezek a nyelvek mint most.
Fater unser, du pist in himilum. Kawihit si namo din. Piqhueme rihhi din, Wesa din willo, sama so in himile est, sama in erdu. Pilipi unsraz emizzigaz kip uns eogawanna. Enti flaz uns unsro sculdi, sama so wir flazzames unsrem scolom. Enti ni princ unsih in chorunka. Uzzan kaneri unsih fona allem sunton.
Úgy tudom, hogy ma Magyarországon Werischwar az egyik legnémetebb falu, a nagyobb városokat leszámítva itt él a legtöbb, magát német származásúnak tartó ember.
Az Ungarndeutshtum története úgy általában. Vannak magyar és német nyelvű anyagaim is, ha jól emlékszem.
Ezen felül szülőfalum, Iklad történetéből és családtörténetéből részletek, de azok nem annyira neten, mint inkább hagyományos könyvek formátumában.
Iklad Pest megye északkeleti részén az egyetlen sváb település.
Eredetileg Árpád-kori magyar falucska volt, de a török időkben teljesen kipusztult.
1752-1753-ban került újratelepítésre: főleg a Kraichgauból, valamint Obersteiermarkból, az Enns völgyéből érkeztek evangélikus vallású telepesek.
Már viszonylag korán keveredtek a környező falvakból beköltözött evangélikus tótokkal, a dialektusukba is kerültek szlovák szavak, de a falu sváb jellegét és hagyományait a mai napig őrzi.
Bár a dialektus sajnos már nem élő, a mindennapi érintkezésben a II. vh. után a magyar váltotta fel, de lejegyzés szintjén azért fennmaradt.
Korábban itt két topikban is termékeny viták folytak az ősi germánság etnogeneziséről, ill. az előgermán (Praegermanisch) és az ősgermán (Urgermanisch) nyelvek kialakulásárl.
A magyar-bajor kapcsolatok elég változatosak. A 955-ös augsburgi csata ami után megszűntek a nyugati magyar hadjáratok. Szent István felesége Gizella, Civakodó Henrik bajor herceg lánya volt. Fontos volt a magyar marhakivitel a XV-XVII. században nyugatra, a legfontosabb piacok közé tartoztak a bajor városok : Nürnberg, Augsburg, Regensburg, München. Ez mindkét félnek előnyös volt, a magyarok jó pénzt kaptak a marhákért, a bajorok megművelhették a korábbi legelőket és több lehetett így a népesség.
Most látom Kraichtal és Bretten szomszédos, milyen véletlenek vannak :)
Nagyon sok munkám van benne, kb 60 származási települést találtam meg. Ehhez átnéztem a pilisi térség német anyakönyveit, Werner Hacker sváb kivándorlásról és Alfons Prenzinger majnai frank kivándorlásról szóló könyveit. Segített a Family Search német adatai, a Gedbas német internetes családfakutató programon találtam meg Neibsheim családkönyvét, és az Akdff németországi dunai sváb családfakutató egyesület a Széchényi könyvtárban is megtalálható tájékoztató füzetében volt egy tanulmány ahol leírták a hundersigeni B családfát is.
Különben nekem is származik egy ősöm Kraichgauból, Neibsheimből ma Bretten része vándorolt Szentivánra Jakob Higler és Eva Wild, csak ők katolikusok voltak.
A helyzet nálam is hasonló Hundersingenből származnak az őseim, ez ma Herbertingen része, kis falu a Duna mellett. Az 1654-ben született ősöm Georg B szüleinek a neve ismert Johann B és Ursula Mayer. Georg B özvegye Ursula Schneider 1692-ben vándorolt a gyerekeivel Magyarországra. Az egyik fia Johann B később P 1700-ban jelent meg Vörösváron, amikor feleségül vette Ursula Keest.
