Emberek! Ennek már (a topicnak) nagyon 30 múltam ...topicos szaga van:-)) ott megy az ilyen értelmetlen vitatkozás... Botsinkai! Ha neked a saját hobbit is fontos, hol húzod meg a határt a társas viszonyban, ami nem fog a kapcsolat rovására menni?
Nem vagyunk egyformák.Azt gondolom én szeretem az éticsigát fokhagymás fűszervajban,más meg a velős pacalt szereti, és nincs is semmi baj amíg nem akarja lenyomni valki a torkomon a velőspacalt amitől én bocs,de triviális leszek hányok.Én nem tolom le a csigámat senki torkán, mert elhiszem nem venné be a gyomra,de ne kelljen az én gyomromnak sem bevenni a pacalt.Mind a 2 étel.
Nem is ő a lényeg hanem az,hogy az ő negatív érték ítéletét szórja szana-szét,lassan már szégyelli magát az aki tiszteségesen gyereket nevel.Mondjuk én mindíg büszke anyuka voltam és nem tudtam volna elképzelni,hogy ne legyen,ha nem lett volna örökbe fogadok.
A külseje valamivel átlag alatti,de rengeteg nála rondább boldog feleséget ismerek,sztem a természete,mindenkit megszól akinek nála jobban megy,akinek meg nem azt megbántja megalázza,és eléggé pletykás én még tőle valakiről jót mondani nem hallottam.5 éve ismerem azóta olyan savanyú uborka.
Akkor vagy a külseje, vagy a természete a borzasztó. A külső az egy dolog, azzal meg lehet békélni, a természete nehezebben (vagy sehogy sem) változtatható...
Hát az adott hölgyemény valami szobafestőnek a hasmelegítője,de még neki sem kell igazán csak addig míg nem jön jobb,ha jön jobb lapát ha a jobb leléett akkor visszafogadják,és kapaszkodna a nyomorult minden pasiba,de mégsem kell.
Hát én jobban szeretem a bábszínházas programokat,én magam is élvezem...vacsorát magamnak is főznék az estim ese meg jutalom játék...mindenesetre nem cserélnék életet ezzel a műkörmössel.Nem tudom mi öröme lehet az életben...
A munkaideje után viszont oda megy, ahová akar, nem kell lefutnia a kötelező köröket az óvoda-iskola-vacsoráztatás-lefektetés, stb vonalon. Hétvégén nem kell a bábszínházas programokat kutatni, stb. :-)
Vannak ahol a gyermeket ajándéknak tekintik tényleg és nem csak az alsó rétegek,és ki az alsó?
Nem mindenki csak a juttatásokból él,sok ismerősöm van 4-5-6 gyerekkel,egyik sem azért szülte őket,igaz ekeményen dolgozik a férj és a feleség is.
Pénteken fodrásznál voltam a műkörmös csaj épp rondán leszólt 1 nőt ,mert 9 gyereke volt,milyen hülye..a nő ápolt és tiszta volt és nem úgy nézett ki,mint aki segélyből jár szoliba.Csendben megkérdeztem miért baj a 9-et szült,ha szépen neveli és nem az utcán vagy az önkormányzatnál koldulnak.A válasz hát a sok lemondás...értem ,de van akinek az nem baj ha nem jár Balira nyaralni...a műkörmös at mondta neki sem futja erre...értem akkor mi az a nagy dolog amiről le kell mondani néhány ruhadarab? Az emberek örömei szerintem személyekhez és nem tárgyakhoz kötődnek.Erre jött a szabadsággal,hogy nem mondana le róla..nem akatam bántani csak magamban jót nevettem rajta 36 éves se kutyája se macskája se hivatása ,lüke libáknak csinál napi 10-12 órában műkörmöt 1 kis asztálnál ülve egész nap..hát igen van akinek ez a szabadság, isten ment hogy 1 kis emberkéért lemondjon eme nagy szabadságról.
"ahol a gyermek mindenféle ( testi, értelmi, érzelmi ) nevelését biztosítani tudná a család, ott már a 2. gyerek sem születik meg, de a 3. biztosan nem."
vannak kivételek.:-)) tudok ilyeneket, sőt még a további számozást is folytatták.:-)) bár a világot megváltani már Ők sem tudják. Jó ha túl élik.
Már most is probléma, de nem ez a topic témája. :-) A családtámogatások átalakításával megoldható lenne a probléma, ám itt nincs hadsereg, mint Szlovákiában, hogy leverje az éhséglázadásokat. No meg olyan sincs, aki kiadja a parancsot és vállalja érte a felelősséget...
Elgondolkodtató, hogy mikor ideális gyereket szülni!? Milyen körülmények közé!?
Én 21 éves voltam szerelmes, boldog, azt gondoltam, hogy majd férjemmel együtt megváltjuk a világot , amikor megszületett a fiam.
Szüleimnél éltünk, közben építkeztünk, befejeztem a főiskolát, vállalkozásba fogtunk. Semmink nem volt csak szerelmünk és a csodás gyermekünk. Ahogy felépült a házunk, a vállalkozásunk, megszületett a második gyermekünk, a szerelem, a megértés, a tolerancia elfogyott, két idegen élt egymás mellett.
Szomorú, hogy így alakult, hogy elváltunk, de azt nem bánom, hogy gyermekeim megszülettek, sőt, a legcsodálatosabb dolog a világon. A váláskor nekem rengeteget segített az a tudat, hogy össze kell szednem magam, nem mutathatom mindig gyengének, szomorúnak magam, nekem erőt adtak a gyermekeim.
Barátaim körében egyre gyakoribb, hogy először önmegvalósítás, anyagi biztonság, karrier és utána jön a gyerek, egy maximum kettő.
Elég jól belelátok a legalsó társadalmi rétegek életére .
Az a szörnyű, hogy ők viszont pontosan úgy gondolkodnak, hogy a gyerek ajándék, (hát még a vele járó juttatások, amiből élnek) és ott megszületik az 5. 6. gyerek is.
Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mikor, és hány gyermeket vállal, csak az a baj, hogy ahol a gyermek mindenféle ( testi, értelmi, érzelmi ) nevelését biztosítani tudná a család, ott már a 2. gyerek sem születik meg, de a 3. biztosan nem.
Ha ez vigasztal, én ritkán, de sajnos szólítom a kedvesemet az exférjem nevén, ha dühös vagyok rá, vagy ha megijedek valamitől. Mi 3 éve vagyunk együtt, lassan talán elmúlik. Nem szokott haragudni érte (legalábbis ezt mondja), és én sem azért szólom el magam, mert titokban összejárnék az exsszel (brrr :-((((, nincs az az isten ...).
"Én egyébként az előbb olyanra gondoltam, pl: , hogy amíg a ház ilyen meg ilyen nem lesz, amig ilyen meg ilyen kocsim, mosógépem, mosogatógépem, bútorom, stb, szabadidőm nem lesz addig meg sem próbáljuk a gyereket...."
Én is így gondolom. Gyereket nem nyomorba kell(ene) szülni. Természetesen lehet mondani, hogy most is benne vagyunk a világ legfejlettebb 20%-ában, de talán nem az etióp viszonyokhoz kellene igazodni az igényszinteknek...
Így már értem. Jó gondolat. És teljesen normális ha az élvezet gyümölcseként megjelenik a szaporulat:-))Közös akaratból. Ott a gond, ha nő már érett a dologra a férfi meg sosem lesz az. Ugyanis nem az a szaporodós fajta. Mert az gondolja ő sem közös akaratból lett. Nagyot nyithat az ilyen a szabó ollón... Én egyébként az előbb olyanra gondoltam, pl: , hogy amíg a ház ilyen meg ilyen nem lesz, amig ilyen meg ilyen kocsim, mosógépem, mosogatógépem, bútorom, stb, szabadidőm nem lesz addig meg sem próbáljuk a gyereket....
Naszóval: a terhes menyasszony (egyébként gyakori) esetét kivéve manapság eredendően nem a szaporodásra (s így gyerekekre) van kihegyezve a párkapcsolat, hanem egymás társaságát próbálják a felek élvezni.
'És általában! sok olyan dolgot is gondolnak még megszerezni a gyerek előtt - és hozzá - ami nem igazán a "gyerekdologhoz" tartozik."
Lévén, hogy (kivéve a kishazánkban oly divatos "előregyártott elemekből" alapozó kapcsolatot) eredendően nem gyerekprojektre kihegyezve ütik össze a kapcsolatot a felek, hanem egymásért...
Azért írtam az otthonsütést, mert a pékséget nagyívben elkerültem:-)) Most, hogy csak így négyszemközt vagyunk és nem hallja senki, megsúgom, olyan derék érő piruláson, ami akkor ért, utoljára 16 éves koromban estem át....és most, hogy már 1-2 éven belül 85 leszek, újra lepirultam...:-)) Na:D
Azért írtam ezt az "izé" krízist, mert egyrészt hátha más is az én cipőmet hordja, meg én is úgy érzem, nem olyan rossz az, ha nem ugrik bele a farkasék lyánya egyből az első hímnemű, izé...karjába...ágyába..:-)) Én most élvezem az ilyen beszélgetéseket, a zenéket, a száguldozásokat, a hullámvasutat, stb... Persze hiányzik egy markáns ölelés, de aki csinálja/csinálhatná ....nem az én szömüvegem közelében leledzik:-)))
Kösz:D Nem neked mondom csak úgy általában, hogy megfigyeltem a gyerekvállalás előtt álló párok, általában! előszeretettel hivatkoznak arra, hogy ha majd minden meglesz(ami szerintük a gyerekhez és a projekt kivitelezéséhez kell) majd akkor fognak bele a gyerekvállalásba. És általában! sok olyan dolgot is gondolnak még megszerezni a gyerek előtt - és hozzá - ami nem igazán a "gyerekdologhoz" tartozik. De amit Te írtál az kell. Csak az anyagi alap is változó mértékű kinél-kinél....
