Mi a véleményetek arról,hogy az elemi részecskék talán örvények?Az anyag kontinuum ami áramlik.Illetve az Univerzum nagyskálás örvényei nem e az elemi részecskék kinagyított képei,amik az Ősrobbanás első részecskéi voltak.Szóval a Galaxisók a régi idők elemi részecskéinek fényképei.
És megint köszönöm szépen! Most már tényleg meg kéne hívjalak egy sörre. Ha gondolod bezsélhetünk MSNen:P Baráti üdvözlet, örök zavargó tényeződ: Bart;)
Sziasztok! Erre a 3 feladatra kéne segítség! Ha megoldanátok. Előre is thx.! (ha megtennétek, hogy ha megtudjátok oldani, akkor elküldenétek a bartalosl@gmail.com ra? Előre is, THX!
1.: egy 30 cm átmérőjű kémény alján 15 m/s sebességgel áramlik a 0,06 kg/m3 sűrűségű füstgáz. Határozza meg 2,8 m magas kémény tetején mekkora lesz a füst sebessége, ha a füstgáz sűrűsége állandó.
2.: egy 9 kg tömegű testet 8 m/s sebességgel felfelé lökünk 8 m hosszú 30 fok hajlásszögű lejtőn. 3,5 N súrlódási erő fékezi. Határozza meg milyen magasra jut a test.
3.: egy 4 kg tömegű testet 6 m/s kezdősebességgel lefelé lökünk 9 m hosszú 30 fok hajlásszögű lejtő tetejéről.Mozgás közben 2,8 N súrlódási erő fékezi. Határozza meg mekkora lesz a tömeg mozgási energiája a lejtő alján.
Arra gondolok,hogy a felső lyuknál levő vizet is terheli valamekkora nyomás,amit egy meghatározott magasságú folyadékoszlop súlya szolgáltat.Ennek a nyomását ki lehet számolni:p1=1/2róv12=1/2 1000kg/m3 68,89m2/s2=34445Pa.
a két nyílás közötti folyadékoszlopból származó nyomás:p2=rógh=1000kg/m3 10m/s2 0,23m=2300Pa
E két nyomás összege hajtja ki az alsó nyíláson kiáramló folyadékot:
p3=p1+p2=36745Pa
p3=1/2róv22,ebből:v2=gyökalatt(2p3/ró)=8,5726m/s.Szóval csak 0,2726m/s-al gyorsabban fog kiáramolni.
Nekem volt szerencsém lőni párat egy AKval. Hát...elég fura érzés volt. Első lövésnél befostam, de utána nem volt annyira gáz. De, apukán vadász és a fővadászuk vitt egy félhülye németet lesre. Az a marha, emg elsütötte a puskát a kocsiban(véletlenül) és pont fószer füle melett, neki meg szétrobbant a dobhártyája.
szia! Nagyon szépen köszönöm. Igen, lenne még 1 kérdésem.
Van egy akvárium(edény..akármi) Ezen oldalt van két lyuk. Az egyik(felsőn) V= 8,3m/s sebességgel áramlik ki a víz. 23cm-rel lejebb lévő lyukon mekkora sebességgel áramlik ki a víz.
ró*g*h = 2300Pa V1= 8,3m/s V2=?
tehát a vízoszlop amgassága hat rá, ami 2300Pa, ha minden igaz. Mert P0 ugyan nyomja lfele, de oldalrol is nyomja, tehát azt nem kell figyelembe venni.
Akkor V2 = V1*P?????? V2= 8,3m/s * 2300 az..sok...hmmm...
Mert ugye ro viz = 1000kg/m^3 g= 10m/s } 2300Pa h= 0,23m
bár emiatt szerintem nem lehet hibáztatni a gyermekeket.Ők játéknak tekintenek mindent.Meg a kalandfilmekben is ezt látják,csak még nem tudják tapasztalatból,hogy az élet nem ilyen.
Egyszer én is majdnem meghaltam,mert apukám műhelyében egy golyót satúba raktam és felé hajolva néztem a golyóra.Akkoriban mindent beleraktam,hogy megnézzem,hogy nyomódik össze.Szerencsére időben észrevették ezt.
Meg egyszer egy 220V-ba bedugott és vízbe logatott dróttal akartam elektrolizálni.Szerencsére hamar kicsapta az áramot a biztosíték.Iszonyatosan nagy szikra keletkezett.
Amikor lesz gyermekem,akkor azt szeretném,hogy ne keveredjen ilyn hősködő társaságba,akik nem barátok,hanem csak a bajba viszik egymást.
Az északi összekötő hídnál találnak még rendszeresen bombákat.
Olyan esetre nem emlékszem, mikor a munkagép kanala koccan a bombaköpennyel és máris robbant volna. A tragédiák többsége laikusok - zömmel gyerekek kíváncsisága következtébenj ött létre, Gyermekkoromban rengeteg ilyen eset volt. Egyik általános iskolai osztálytársamnak egyik lábát amputálták térd alatt miután a földből kikapart gránátot piszkálgatták. Ő volt a szerencsés, két társa meghalt a helyszínen.
hallottad,hogy az Elte épülete mellett találtak egytonnás bombát.Benn voltam,amikor kiürítették az egyetemet.Először azt hittem,hogy egy tréfás betelefonáló miatti szokásos bombariadó,de később kiderült,hogy ez komoly dolog.És még mennyi bomb lehet a föld alatt.Csak azt nem értem,hogy ezek után ki mer marlokólag vezetőnek menni?A föld alatt minden életveszélyes.
A becsapódást kísérő hanghatásra gondolsz? A homokszemcsék nem igen rezegnek. A lövedék míg a levegőben mozog sivító hang kiséri útját. Mikor lefékeződik az is elindít egy hangimpulzust nyilván.
Személyes élmény:
Katonaként lőgyakorlatunk volt "bukó alak"-ra. A bukó alak úgy működött, hogy az embert imitáló pléh céltábla nyelét az árokban kuksoló katona szorongatta és lebillentette, ha úgy vélte, hogy eltalálták. Egyszer én kaptam ezt a nemes feladatot, ha elóttem porzott a domboldal, akkor buktattam az alakot. Hangeffektusra nem emlékszem, igaz a 200 m-re lévő géppisztolyok hangja mindent elnyomott.
Lehet,hogy a hang keletkezésében lehet köze a homokszemek pici elmozdulásának.És a hang átlagos hullámhosszát a homokszemek átlagos mérete határozhatja meg.Vagyis a homokszemek egymáshoz ütközésénél deformáción eshetnek át és a deformáció visszaalakulásánál egyes hullámhosszú hanghullámokat felerősítenek,mint rezonátorok(azokat,amik a homokszemek lineáris méretével egyenlő hullámhosszú,vagy egész számszorosa annak).
Szerintem is az elhanyagolható.Meg a homokszemcsék egymáshoz nyomódásából adódó elmozdulás csak nagyon pici lehet.szóval kb. tényleg a lövedék teljes mozgási energiája hővé alakul.(kivétel a hang keltésére fordítodó energia)
"1. Milyen hőmérsékleten lesz azonos a Celsius és a Fahrenheit skálán leolvasott éték?"
A Celsius-skála és a Fahrenheit-skála közötti összefüggés:
nC0=(1,8n+32)F0.Tudod a celsius-skálában és a Kelvin-skálában azonos a két meghatározott(víz olvadáspontja és forráspontja közötti különbség)hőmérsékletértékek közötti közök nagysága.A Fahreinheit-skálán más nagyságú-e két állapot közötti hőmérsékletérték közötti hőmérsékletköz.
Melyik hőmérsékleten mutat azonos értéket-e két skála:
n=(1,8n+32)
0,2n=32
n=160,160 fok ugyanaz a két skálán.
"6. 64g oxigént 3 atmoszféra nyomáson 30oC-ról olyan hőmérsékletre melegítünk, melynek térfogata 35 dm3 lesz. Milyen típusú állapotváltozásról van szó? Rajzolja fel a folyamat p-V diagramját és adja meg a gáz által végzett munkát?"
Állandó nyomáson zajlik az állapotváltozás,ezért izobár a folyamat.
"6. 20 g 1 atmoszféra nyomású, 300K hőmérsékletű Ne gáz nyomása változatlan térfogat mellett felére csökken. Milyen típusú állapotváltozásról van szó? Rajzolja fel a folyamat p-V diagramját és adja meg a gáz által végzett munkát?"
Állandó térfogat mellett zajlik az állapotváltozás,ezért izochor a folyamat.
A két hatos feladat diagrammját nem tudom az IndaPassra kirajzolni.De a többi feladat mindegyikét megoldottam.Remélem nem hagytam ki egyet se.Ha mégis kihagytam akkor csak szólj.Máskor is szívesen segítenék,csak rakd fel a feladatsort az Örvények topicra.
Behatol a lövedék a zsákba, kölcsönhatás jön létre. A zsák fékezi a lövedéket valamekkora erővel, a lövedék meg ugyanekkora, de ellentétes irányú erővel hat a zsákra, ami gyorsulna is ettől, ha a tapadás miatt fellépő pontosan ugyanakkora nagyságú, de a lövedék által kifejtett erővel ellentétes irányú tapadási surlódási erő ezt meg nem akadályozná, így a zsákra ható erők eredője 0. Ez addig igaz, amíg a tapadási surlódási erő el nem éri a tapadási surlódási együttható és az érintkező felületekre ható nyomóerő által megszabott maximumot.
Persze lehetne azzal még foglalkozni, hogy a befúródott lövedék arrébtolt némi homokot, de ez szerintem elhanyagolható.
A nitrogénmolekula két atomból áll,aminek 3 transzlációs és 2 rotációs szabadsági foka van.f=5.A fajhőviszony vagyis a kappa,az álladó nyomáson mért fajhőnek és az állandó térfogaton mért fajhőnek a hányadósa:kappa=cp/cv=f+2/f=7/5
