(ja, és ez a, gyorsulás közben fellépő gravitációs vonzóerő is nagyon jól magyarázható, a - Magyari Endre által bebizonyított!-, a gravitáció árnyékhatás elmélettel... ;) ;-)
'akkor miért nincs két anyagi test között, gravitációs 'toló' hatás ?! '
"@iszugyi szerint van minden elemi részecskének gravitációs hatása is. Azonban 1820x kisebb, mint az elektromos hatás. Ezért nem lehet egy helyen, csak egymás mellett két részecske."
Ez "érdekes" elmélet, de nincs rá semmi bizonyíték, vagyis csak üres, matematikai spekuláció...
De viszont, Sarkadi Dezső, Dinamikus gravitáció c. munkájában leírja, hogy konkrétan, alaposan, precízen, tudományos pontossággal! ki van mérve, hogy igenis létezik két anyagi test között gravitációs taszítás, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint az ú.n. 'hagyományos/statikus' gravitációs erő, de ez a ét anyagi test közötti nagyságrendekkel nagyobb gravitációs taszítás, csakis és kizárólag akkor ás addig! 'lép fel', ha legalább az egyik test mozgása, gyorsul...!!! ;-)
"Az úgynevezett „B részecske” közegben van egy kitáguló anyag-buborék, ami hullámokból és csomósodott hullámokból(részecskék) áll.
Milyen erő tágítja,(fújja fel) az anyag-buborékot? Mitől van nagy mozgási energiája? Ha nyomóerő a gravitáció (is), akkor a buborék belső nyomása, és a csomósodott anyag nyomása nem adódik össze? Avagy kiegyenlítik egymás hatását az „árnyékolással" ? Még mindig nem értelek. :-("
"Milyen erő tágítja,(fújja fel) az anyag-buborékot? Mitől van nagy mozgási energiája? "
A 'születéskori' 'robbanás' energiájából.
"Ha nyomóerő a gravitáció (is), akkor a buborék belső nyomása, és a csomósodott anyag nyomása nem adódik össze? "
A 'világ-buborék' nem 'tömör', hanem csak olyan, mint a szappan buborék, vagy a 'lufi', a léggömb, ahol az 'érzékelhető anyag', csak egy nagyon kis külső 'héjon' helyezkedik el... (ezért lehet egymásban, több/sok 'világ-buborék' ;) Mivel ennek a 'világ-buborék'-nak az 'alap indíttatása' a tágulás/'felfúvódás', (a 'születéskori' 'robbanás' energiájából adódóan...), és "a csomósodott anyag nyomása" (gravitáció)
csak 'helyi és korlátos! ható-távolságú' erő, ezért a kettő 'nem zavarja egymást'. De a fő/meghatározó erő a tágulást/'felfúvódást' adó 'kinetikus' energia.
Ezért 'nincs szó arról', hogy: "kiegyenlítik egymás hatását az „árnyékolással"
„Értelmezve/magyarázva: a "kitáguló univerzum", az 'anyag-buborék' 'felfúvódása', melynek mozgási energiája sokkal nagyobb, mint a benne lévő 'égitestek' egymásra ható gravitációs ereje - ami ráadásul csak 'esetleges', és korlátos ható-távolságú, és nem 'össze-adódó'...”
Az úgynevezett „B részecske” közegben van egy kitáguló anyag-buborék, ami hullámokból és csomósodott hullámokból(részecskék) áll.
Milyen erő tágítja,(fújja fel) az anyag-buborékot? Mitől van nagy mozgási energiája? Ha nyomóerő a gravitáció (is), akkor a buborék belső nyomása, és a csomósodott anyag nyomása nem adódik össze? Avagy kiegyenlítik egymás hatását az „árnyékolással? Még mindig nem értelek.:-(
„akkor miért nincs két anyagi test között, gravitációs 'toló' hatás ?!”
@iszugyi szerint van minden elemi részecskének gravitációs hatása is. Azonban 1820x kisebb, mint az elektromos hatás. Ezért nem lehet egy helyen, csak egymás mellett két részecske.
"Amennyiben a gravitáció egy olyan nyomó hatás, amely a tömeges testeken túl, még a fényre is hatással van, akkor amit látunk az univerzumból, az nem a valósidejű események, hanem a múlt eseményeinek elhajlított, eltorzított képe. "
Stimt: "amit látunk az univerzumból, az nem a valósidejű események, hanem a múlt eseményeinek elhajlított, eltorzított képe." :-)
"Egy sötét erő által kitáguló univerzumban, miként lehet egy vele ellentétesen ható nyomóerő, ami összenyomja az anyagot? A sötét erő az „árnyék”, a „fényes erő” az anyagból kiinduló sugárzás? Ki érti ezt? :-/ "
Én értem, bár nem azt a 'hadovát', amit itt 'összehordtál'..! Értelmesen fogalmazva, a Te szavaiddal valahogy így 'hangozna': " Egy ... kitáguló univerzumban, miként lehet egy ... nyomóerő, ami összenyomja az anyagot? " ('hülyeségek' kihagyva... ;)
Értelmezve/magyarázva: a "kitáguló univerzum", az 'anyag-buborék' 'felfúvódása', melynek mozgási energiája sokkal nagyobb, mint a benne lévő 'égitestek' egymásra ható gravitációs ereje - ami ráadásul csak 'esetleges', és korlátos ható-távolságú, és nem 'össze-adódó'... ;-)
'Esetleg van-e valamilyen létező, ismert fizikai 'effektus', ami az e.m. térben, ilyen "húzó-hullámok"-at 'állít elő'...??'
"Van. Két mágnesrúd, (gyűrű, patkó). A taszítás és vonzás tökéletes illusztrálása.;-)"
Ha -szerinted- a mágnes húzó-nyomó hatását ugyanolyan e.m. hullámok közvetítik mint a gravitáció 'vonzó' hatását, akkor miért nincs két anyagi test között, gravitációs 'toló' hatás ?! (mágneses lebegtetés -vasút- van, de gravitációs lebegtetés nincs: miért ? ;) ;-)
„A rádiótornyos kísérlet engem nem győzött meg.” Engemet sem.
Amennyiben a gravitáció egy olyan nyomó hatás, amely a tömeges testeken túl, még a fényre is hatással van, akkor amit látunk az univerzumból, az nem a valósidejű események, hanem a múlt eseményeinek elhajlított, eltorzított képe. Egy sötét erő által kitáguló univerzumban, miként lehet egy vele ellentétesen ható nyomóerő, ami összenyomja az anyagot? A sötét erő az „árnyék”, a „fényes erő” az anyagból kiinduló sugárzás? Ki érti ezt? :-/
"Nincs szó távolba hatásról. A gravitáció közelhatással működik. A testek közötti gravitációs mező közvetíti a hatást."
És mégis, hogyan ?! Mert 'a gravitációs mező közvetíti a hatást', csak egy duma..! Vannak ilyen "húzó-hullámok"..?? Ha igen, akkor hogy kell azt 'elképzelni'..?? Esetleg van-e valamilyen létező, ismert fizikai 'effektus', ami az e.m. térben, ilyen "húzó-hullámok"-at 'állít elő'...?? ;-/
"szerintem is sántít ez az árnyékoló hatásra visszavezetett gravitáció. a fényközeg nem egy statikus valami, mert milliónyi elektromágneses hullám járja át keresztbe kasul. A hullámok interferálnak és egy örökké mozgó, lüktető közeget eredményeznek. De ennek a lüktetésnek a frekvenciája iszonyúan magas, több ezer gigahertz. Hogyan lehetne ez hatással két hatalmas égitestre úgy, hogy vonzó hatást eredményezzen? "
Nem "vonzó hatás"!, hanem taszító, nyomó hatás!
Eddig még senki sem tudott előállni, semmiféle logikailag/tapasztalatilag működő 'okoskodással', ami meg tudja magyarázni ('technikailag'/'mechanikailag'), a gravitáció 'távolba hatását'. (a rel.el-es 'tééridős'/'gumiasztalos' képzelgés 'nem játszik' - semmiféle bizonyítás nincs rá, a 'nyakatekert' matematikai képletektől 'eltekintve'... ;)
A gravitáció 'nyomásos'/árnyékhatás elmélete viszont nem csak, hogy logikailag működik, hanem ez az egyetlen elmélet (tudtommal..,), aminek gyakorlati/kísérleti bizonyítása is van. (Magyari Endre, rádióadó-torony ... 2143, 2145 ;)
Igen, szerintem is sántít ez az árnyékoló hatásra visszavezetett gravitáció.
Az igaz, hogy a fényközeg nem egy statikus valami, mert milliónyi elektromágneses hullám járja át keresztbe kasul. A hullámok interferálnak és egy örökké mozgó, lüktető közeget eredményeznek.
De ennek a lüktetésnek a frekvenciája iszonyúan magas, több ezer gigahertz.
Hogyan lehetne ez hatással két hatalmas égitestre úgy, hogy vonzó hatást eredményezzen?
Egy párbeszéden alapuló fórumon, nem szerencsés folyton az egyszer beírt hosszabb szövegre utalgatni. Feldarabolja a „vezérfonalat”, miközben mások is növelik a hozzászólásaik számát. Nem lustaságból, hanem érdemileg nem kutatok az elméleted után. Egyszeri olvasásra is megértettem. Ami a te munkádat illeti, közel áll az én elképzelésemhez, ami az alapvető „fényközeg”, az éter mibenlétére vonatkozik. Az árnyékhatásról meg leírtam a véleményem. ;-)
Senkit sem "utasít"-gatok, (pláne nem "parancsokat osztogat"-ok!), de nem vagyok hajlandó senki helyett elvégezni azt a minimális szellemi-fizikai munkát, amit egy új információ megszerzéséhez kell, a 'XXI-dik században', az 'internet korában'... ! ;-/
Az árnyékhatásról annyi a tapasztalatom, hogy ha napozás közben felhő árnyékéba kerülök, hűvösebbet érzek a bőrömön. Ettől még nem kerülök közelebb a felhőhöz, vagy a felhő énhozzám.
(bizonyára katona tiszt vagy/voltál, aki nem kér, hanem utasít, parancsokat osztogat) :-(
Az univerzumban lokálisan kialakuló életre alkalmas bolygón, az anyag állandó körforgásban van a szervezetté, élő organizmussá fejlődés, és az építőelemekre lebomlás állapota között. Ez nem előre kitervelt dolog, hanem a meglévő körülményekhez való alkalmazkodás. Úgy híják evolúció. ;-)
"Ha már az ok, okozat témánál vagyunk, válaszolna valaki @iszugyi kérdésére? Mi okozza a gravitációt?"
Már korábban 'meg lett válaszolva'... Egyszóval: 'árnyék hatás'. (szerintem... ;) További ('mélyebb') részletekért, tessék szorgalmasan és türelmesen! vissza-olvasni... ;-)
"Nem zárom ki az Isten létezésének lehetőségét. Azonban egy spontán szimmetriasérülés következményeként született világmindenség, már szememben egyenrangú a teremtéssel."
'OK', de akkor 'hogy könyveled el' azt az 'apró' problémát, hogy az értelem, akarat, cél nélküli, stohasztikusan 'kavargó' 'anyag' és energia, mindig 'felőrli' az -esetlegesen- korábban 'felépült' 'magasabb rendű' 'anyag-csomókat', különösen az olyan 'finom és kényes!' 'szerveződéseket', mint az ÉLŐ anyag...?! ;-)
" Az én szintemen" CSAK (ilyen 'magasságú' ;) "magyarázat elég."
;-)
Nem zárom ki az Isten létezésének lehetőségét. Azonban egy spontán szimmetriasérülés következményeként született világmindenség, már szememben egyenrangú a teremtéssel.
A dodekaéder alakú "B részecskék" létezése is csak egy feltevés, amit nem lehet kísérletileg igazolni.
"Az önvaló eredő ok nélkül van. Ezért a mozdulatlanságból ok nélkül lesz mozgóvá,(létezővé). Minden további megnyilvánulása kauzális, a véletlen lehetőségének fennmaradása mellett. Az én szintemen ez a magyarázat már elég. ;-) "
Az első mondattal egyetértek, amennyiben ez egy tudatos, értelmes, cselekvésre képes személyről -azaz: Isten-ről- szól.
De a többi?!... "a mozdulatlanságból ok nélkül lesz mozgóvá"...?? Nem. Ilyen nincs. Minden okozatnak van oka. És az 'OK'-ot megelőzi a CÉL, a cél-t az AKARAT (cselekvő-képesség...! ;), az akaratot pedig a GONDOLKODÁS. Minden más 'okfejtés', csak 'béna kacsa'. (vagy 'Münchausen-effektus' ... ;) ;-)
" Az én szintemen" CSAK (ilyen 'magasságú' ;) "magyarázat elég."
Az önvaló eredő ok nélkül van. Ezért a mozdulatlanságból ok nélkül lesz mozgóvá,(létezővé). Minden további megnyilvánulása kauzális, a véletlen lehetőségének fennmaradása mellett. Az én szintemen ez a magyarázat már elég.;-)
1., "a mozdulatlan potencia, a féken tartott erő." - azt a "potenciát" mi is hordozza...?! és mi tartja "féken"..? és hogyan..?
" Ez lenne a végső nagy kérdés, amire a válasz 42? (szerintem önmaga, az önvaló) ;-)"
Vagyis megint a 'Münchausen-effektus'-nál vagyunk... ;-( ("saját hajamnál fogva, kihúztam magamat a mocsárbúl - lovastúl ! ") Háát, peersze!: nap-mint-nap tapasztalunk ilyet - 'elképzelhető'...! ;-(
Ezért sokkal-sokkal! jobb, konzisztensebb, és alap-osabb az az elmélet amit én hiszek
(a "fényközeg", az anyag és energia hordozója, a fizikai világ alap-struktúrája,
a dedokaéder alakú, "B részecskék"-ből álló 'tér-háló'), mert az
az 'elképzelhető', és logikailag levezethető legteljesebb 'mélységig' magyarázza meg a fizikai világ felépítését és működését. ;-)
"A mozdulatlanságba dermedt erő, a felszabadulással, a mozgás által hozza létre a teret és az időt.(de MIÉRT; mi az OK-a a "felszabadulás"-nak..! ;) A téridő, már okozati létező. (eggen... ;-/ ) A hely a további megnyilvánulásra.(ha nem érdekli az 'óvodást'...) Az erő, vagy energiasűrűség lokális megváltozása, (..hogy, honnan került be a labda...) (csomósodások) alkotják az elemi részecskéket. (..az 'óvoda udvarra', akkor... ) Ezek, pedig a töltöttségük és a mozgásuk alapján sugároznak, kölcsönhatási mezőket generálnak. (..vidáman 'labdázik' tovább. ;-/ ) A világmindenség attól létezik, hogy minden elemében mozog. (az erő) ;-) " (de 'mitűl' kezdett el "mozogni"..?! - "csak" 'úgy'..??! :-/ )
Vagyis, a fentiek csak 'primitív' okozati leírások - 'eredendő' OK nélkül... ;-/ (úgy látszik 'bizonyos szinteken' ez is elég..! ;) ;-)
1., "a mozdulatlan potencia, a féken tartott erő." - azt a "potenciát" mi is hordozza...?! és mi tartja "féken"..? és hogyan..?
Ez lenne a végső nagy kérdés, amire a válasz 42? (szerintem önmaga, az önvaló);-)
2., "A mozgással felszabadult erőből lesz a tér-idő." - a mozgásban már benne van az 'erő' - amennyiben 'interakcióba' kerül más 'mozgóval'.. de hogy lesz ebből a konkrét anyag-energia állapotból - 'duma' ?! ("tér-idő" ;)
A mozdulatlanságba dermedt erő, a felszabadulással, a mozgás által hozza létre a teret és az időt. A téridő, már okozati létező. A hely a további megnyilvánulásra. Az erő, vagy energiasűrűség lokális megváltozása, (csomósodások) alkotják az elemi részecskéket. Ezek, pedig a töltöttségük és a mozgásuk alapján sugároznak, kölcsönhatási mezőket generálnak. A világmindenség attól létezik, hogy minden elemében mozog. (az erő);-)
Mi az energia pontos definíciója? Erre azt kell válaszolnunk, hogy az energiát definiálni nem lehet. Nem azért, mert ügyetlenek vagyunk. Hanem azért, mert definiálni valamit mindig azt jelenti, hogy az illető fogalmat egy szélesebb fogalomkörbe vonjuk be. (Az alma olyan gyümölcs...) Az energia és az anyag pedig a fizika számára a lehető legszélesebb fogalomkört jelenti. Meg kell elégedni azzal, hogy az energia fogalmát legfontosabb tulajdonsága, a megmaradó volta alapján tudjuk a természet leírásában használható fizikai mennyiséggé tenni. (Forrás: Dr. Karácsonyi Rezső, Fizika a gimnáziumok 9. évfolyama számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003)
Kérem szépen, a kígyó egy olyan kígyó, ami kígyó. (Sz.M.Gy.)
