Keresés

Részletes keresés

odovaker Creative Commons License 2009.01.16 0 0 617

Szent István ősei között nem volt sem Álmos, sem Árpád, de még Zoltán nevű sem.)

 

Ja és édesanyja sem Sarolt volt, inkább egy lengyel hercenő, aki Voiteknek becézte kisfiát...

Előzmény: csapó (616)
csapó Creative Commons License 2009.01.15 0 0 616
Ne buktasd le magad állandóan! :)
A két világos dolog, hogy Szt. István megelőzi Kálmánt, Kálmán idejében István már avatott szent. (Sőt, Szt. László a III. Dekrétumában Andreas rex és Bela dux idejében történtekre hivatkozik.)
Álmos ettől független, harmadik ügy. Tehát, melyik Álmos dux Szent István őse?
Előzmény: odovaker (614)
Besnye Creative Commons License 2009.01.15 0 0 615
Az 5 Istvánnal nem volt semmi baj. Ne bírnánk el 3 Gézával?
Előzmény: odovaker (613)
odovaker Creative Commons License 2009.01.15 0 0 614

 Ebből (legalább) két dolog világos.
Kálmán öccse Álmos herceg.  "

 

Eddig érthető. És mi a másik?

Előzmény: csapó (610)
odovaker Creative Commons License 2009.01.15 0 0 613

Géza itt, Géza ott, Géza mindenütt!"

 

Miért itt zsörtölödsz, hogy három Géza is van? Ha nem tetszik kopogtass a ZAKAMÉDIA ajtaján...

Előzmény: csapó (610)
odovaker Creative Commons License 2009.01.15 0 0 612
Saccra, a finnugrizmus hozadéka...
Előzmény: Besnye (611)
Besnye Creative Commons License 2009.01.15 0 0 611
Lehet tudni, miként lett a rex-ből fejedelem?
Előzmény: odovaker (603)
csapó Creative Commons License 2009.01.15 0 0 610
Géza itt, Géza ott, Géza mindenütt!
Na mindegy, kanyarodjunk vissza. Kálmán király deklarálta, hosz Szt. (boldog) István törvénykönyvét kívánja megújítani és két törvényre konkrétan hivatkozik is. Ebből (legalább) két dolog világos.
Kálmán öccse Álmos herceg. Avagy Szent István őse egy másik Álmos herceg?
Előzmény: odovaker (609)
odovaker Creative Commons License 2009.01.15 0 0 609
Tar Zerind (Tar Kán?) idősebb fia volt Géza. (Nem Taksonyé, mert Taksony az 1080 körül érkező Árpád unokája...)
Előzmény: csapó (608)
csapó Creative Commons License 2009.01.14 0 0 608
Az is ki fog derülni, hogy mikor volt "szabályos hűbéri rendszer" a Magyar Királyságban?

És ki volt Géza, I.? Amennyiben Géza, II. volt Szt. László bátyja.
Előzmény: odovaker (607)
odovaker Creative Commons License 2009.01.14 0 0 607

Ezen szövegrészből nem derül ki, hogy Hunnivárinak egy szabályos hűbéri rendszer mibenléte (is) homályos, vagy csak nem ismeri a magyar történelmet. "

 

Nem kell aggódni, minden ki fog derülni szép sorjában....

Talán még az is, hogy II Géza (1141-1162) korában mennyire volt "szabályos hűbéri rendszer" Unkurrijában, ahol a "madzsgirtok" [MTA básgírd) viszik a prímet Al-Garnati szerint...  

Előzmény: csapó (601)
odovaker Creative Commons License 2009.01.14 0 0 606

Szóltam, hogy olvassa el a Képes Krónikát, de úgy látszik nincs a keze ügyében.)

Abból elég világoan kiolvasható, hogy Szent István apja Géza király volt! 

Így Szent László bátyja Géza, II. kellene hogy legyen, a Hungár (nem Árpádház) királylistán.)

Előzmény: Besnye (605)
Besnye Creative Commons License 2009.01.10 0 0 605

Szerintem egy rendes szkeptikus adjon magára.

 

"Szent István megelőzi Kálmán királyt, így az I. Géza utáni Álmos nem lehet őse."

 

Mondott ilyet valaki?

Előzmény: csapó (604)
csapó Creative Commons License 2009.01.10 0 0 604
Szerintem meg egyelőre terjeszti az igét...

De az melyik Géza? Írott forrás szerint Szent István megelőzi Kálmán királyt, így az I. Géza utáni Álmos nem lehet őse.
Előzmény: odovaker (603)
odovaker Creative Commons License 2009.01.10 0 0 603

Végülis (Szent) István melyik Géza dux fia volt? "

 

Ehhez csak fel kell ütni a KKrónika megfelelő oldalát és nincs kérdés; Geycha rex...

Előzmény: csapó (601)
odovaker Creative Commons License 2009.01.10 0 0 602
Szerintem meg tanítja az újat...
Előzmény: csapó (601)
csapó Creative Commons License 2009.01.10 0 0 601
Ezen szövegrészből nem derül ki, hogy Hunnivárinak egy szabályos hűbéri rendszer mibenléte (is) homályos, vagy csak nem ismeri a magyar történelmet.

Végülis (Szent) István melyik Géza dux fia volt?
Előzmény: odovaker (600)
odovaker Creative Commons License 2009.01.02 0 0 600
 

        "  I. sz. 1085. év (Hagy. AD 895)

 

 

 Regensburgban birodalmi gyűlés volt, ahol a csehek visszatértek a bajor nép fennhatóság alá. Érdemes megjegyezni, hogy a cseheknek eddig az időpontig, azaz i.sz. 1085-ig nem volt önálló királyságuk, bizonyos megkeresztelkedett fejedelmek irányították vad törzseiket. Ebben az évben Spitignevo és Witizla Arnulf király elé járult és a királyi hatalommal megbékélve alávetették magukat fennhatóságának.    

  A Fuldai Évkönyv szerint ez a bolgár-magyar háború éve, amikor bizánci felkérésre és segítséggel a turk magyarok legyőzik Simeont. Ebben az évben a bolgárokkal harcoló magyarok fejedelme Liüntika, Árpád fia.  

 „Nagymorávia” déli része Marahensium meghódol a magyaroknak, Braszláv a karantániai Moosburg védelmére rendezkedik be. 

 Ernest [Ernő] őrgróf fia Liutpold, Regensburgban mutatkozik.

 Számításaim szerint ebben az évben hal meg teljesen váratlanul Géza.

 A keresztény Hungária erejét mutatja, hogy testvére (Szent) László át tudja venni az ország irányítását, a nyomasztó turk magyar jelenlét ellenére. Az „elegantissimus rex” vitathatatlanul Hungária legnagyobb királya volt.  

  

  A kronológiai zavar miatt, senkinek nem jutott eszébe, hogy az ország nádora Sarolt édesapja Gyula. 

  László törvénykönyvében szabályozza a nádor bíráskodását, aki a betelepült szabad magyarok legfőbb ura, és bírája. 

  László törvénykönyve kiemelten foglalkozik az emberölés büntetésével, és szigorúan bünteti mások házának a megtámadását.

 Nem a „Szent István halálát követő négy évtizedes belháborúk” eredményezték, hogy a tulajdon tiszteletben tartása megszűnt, hanem a teljesen más mentalitású turk magyarok beköltözése. Ők nem is nagyon érthették a hungárok európai mentalitását, az emberek és a tulajdon viszonylatában.  

 Ha elfogadnánk Györffy ezen nézetét, akkor I. András, I. Béla és Salamon uralkodásának idejét anarchiánk kellene minősíteni. 

 Szerencsére nem minősíti senki a tihanyi apátság alapítása körüli időt a bizonytalan jogrend korának.

 A kutatók sehogy sem tudták megérteni azt, hogy miért büntetik László törvényei az uralkodó osztály, a szabadok által elkövetett, lopást, ház és birtokeltulajdonítást, hiszen egy szabályos hűbéri rendszerben, amely Szent István óta felépült Hungáriában, nem lehetséges. (Akkor az nem hűbéri rendszer…)

 László törvényeivel állj-t parancsolt az ország lakosaink fogságba ejtésére.  

  A törzsi, nemzetségi kötelékben élő, népes szabad magyarok ragaszkodtak a nomádizmushoz. A szabad nomád számára nem volt gyűlöletesebb dolog, mint a rákényszerülés a földművelésre és kötött települési rendre, nem volt fenyegetőbb veszedelem, mint hagyományvilágának feladása. Az etelközi hazáját feladó, a besenyők elől elmenekülő turk magyarok idegen szolgáikat nem hozhatták magukkal. Márpedig a nomád struktúrában is szükség van az idegen szolgarétegre, amely a téli szállások körüli földművelést is elvégzi.

 Lászlónak volt ereje és ráhatása a nádoron keresztül törvényei tiszteletben tartására, de a turk magyaroknak szüksége volt a szolgarétegre is. A külföldi zsákmányszerzést László nem korlátozta, így a turk magyarok szolgái nem az őslakos hungárok, hanem a kalandozó hadjáratokból hazahurcolt foglyok lettek."

odovaker Creative Commons License 2008.11.28 0 0 599
Á dehogy, csak használják...
Előzmény: csapó (598)
csapó Creative Commons License 2008.11.28 0 0 598
Viszont vannak, akik túlbecsülik a kapott mennyiséget.
Előzmény: odovaker (597)
odovaker Creative Commons License 2008.11.26 0 0 597

Tudod az észt osztotta el legigazságosabban a teremtő;

Senki nem panaszkodik, hogy keveset kapott...

Előzmény: csapó (595)
Besnye Creative Commons License 2008.11.22 0 0 596
 Az igazi magyar őstörténetről  Kiszely István:A magyar pörköltet evett, amikor az európai még köleskását Kiszely István jeles magyarságkutató volt az Erdélyi Napló-esték sorozatárpilisi meghívottja. A nagy közönségsikernek örvendő előadás szerkesztett,rövidített változatát olvashatják lapunk összeállításában.  Ki kell ábrándítanom önöket, mert én nem vagyok történész. Biológus, orvos ember vagyok.  Soha nem akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt, hogy az alany a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy mitokondriális DNS kutatást végeztük egy jelentős nemzetközikutatócsoporttal.Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre: Pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak minősültek a kínaiak. Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségről kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a végén márpizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet. Eljuthattam oda, ahova európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amelyet Stein Aurélnak 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek ésma is olyanok élnek, mint mi.Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak.A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az állt,hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk politika volt!Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját ésa Monarchia történelmét tanítják. Kossuthot, Széchenyit, Petőfit, Shakespeare-t szoktam idézni.Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: „hazudtunk éjjel, hazudtunk reggel és hazudtunk este” Ennek az embernek teljesen igaza van.Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság határozza meg a monarchiabeli magyar történelmet is.Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólokegyik-másik előadóhoz? Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt mondja, csak más-más oldalról.Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük.    Széchenyi azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt beszéljek.Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál’ Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: „eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk, mára kiderült: barátság van, de genetika nincs”Ennyi. Őszinték.Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére.A Monarchia elmélete szerint őseink átkeltek az Ura-hegységen, majd ottéltek gyűjtögető, halászó életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem tudják. Onnan valamilyen oknál fogva őseink lemennek Levedi törzsterületére, ahol több száz évet kell tartózkodnunk. Nekünk mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett megtanulnunk: a mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A hithű monarchikusok négy-, öt-, hatszáz éves ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a csúnya arabok, ugye, mert nekünk hátba támadt népnek kellett lenni! (Hál`Istennek, az arabok erről semmit nem tudnak. Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab világban.) Onnan bekényszerülnek a Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba támadták a magyarok őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva betódultak aKárpát-medencébe, mert más választásuk nem volt.Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára! Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar őstörténetnek apróbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára megsokasodva tudtunkmegmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi, tárgyi kultúránkat, táncvilágunkat,mesevilágunkat, népművészetünket, hitvilágunkat.A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hétmillió ember élt, ésma Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak. Kilencszeresére sem tudtak sokasodni.Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk harmincszorosára sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta megtenni. Gondolják végig! Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és - fogadjuk már el -most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a kultúrának mindenrészét meg tudtuk tartani. Nemrég egy etruszk temetőt dolgoztunk fel Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal elmentünk egy pizzériába. Az asztalnál megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy tudom-e, mi a különbség az olaszok és a magyarok között? Valami közhelyet mondtam. Azt mondta: ”amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent. Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illírektől, venétektől. Ott a Milánói dóm. A gótikát Franciaországból vettük át.Az asztalon itt a terítő. Az első szövést a kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami Itáliának a jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer éve találták fel. Ott, ahol Önök éltek. És mi van a pizzában? Van tészta. Mi lepényt ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a kecskét ott háziasították, ahonnan önökszármaznak. De mi mindent átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük.Önök egy sokkal magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle vagy tőlük. Olasz kollegám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet. Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?   A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjukNagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében. Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a török például nem jutott fel Észak-Magyarországra. A német választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának. Osztrák volt három és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan éves tankönyveket olvasok. Hál`Istennek nem katalogizálták. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli, elviszi, és csak kutatási engedéllyel kérhető ki. Elolvasom a négyszázhatvan éves tankönyveket, és a következő áll bennük:a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe.361-ben, mint hunok,568-ban mint avarok, és 895. május 10-én mint Árpád népe.  Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban, és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebből ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet.A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját,nyelvét. Bejött.Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchiagondolatában? Attila pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között ésembervért ivott gyermekkorában, és kutya szülei voltak meg szarvai. Mi a valóság?   A hunokat 361-ben a római császár hívja be a Kárpát-medencébe,Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna-Tisza közén lévő szarmatákat és a Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila 395-ben Tápiószentmártonban született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek. Ezt jól tudjuk.  A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhozKétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig szüksége van a vajas-kenyerére, egy kis szalámira, netán kaviárra. A történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a nép, mi, akik az igaz történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél. Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen.Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el lehet olvasni! Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science-t és a Nature-t, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőlük egyet s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek.   Nem én tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy Kiszelyi István soviniszta, nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy fasiszta vagy antiszemita vagyok. Ez a szlogen, ha az ember magyar akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé! Valahova tartozni kell! Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.Széchenyi írta a naplójában:”minden mag, amit elvetek, ki fog kelni. De úgy kell tennem, mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem szeretnek az emberek ”Ezt a részt soha le nem fordították a naplójából . Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az egyik legnagyobb magyar ember írásából ő válogasson?! Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El tudom olvasni és meg tudom érteni. A genetikai eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német akadémia elnöke tette a világhálóra tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták és antiszemiták.Attila, az első évezred legnagyobb embere.   Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai tisztképzősök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi 13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsó oldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New Yorkban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el.Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam,vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent az U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel. Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Atiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy „te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék.Ne ütközzünk meg” És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert”te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem” Az első évezred legnagyobb embere volt.Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor pontosan leírja. Amúgy megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a nagykapu, a kiskapu,a galambdúc, minden. Most ötmilliárdba kerül, megvan a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Ocsi Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen építjük. Idén kezdjük, jövőre kész.Háromezer éves magyar szakácskönyvA kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat!Azért mondom kásaevő európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink lakomája címmel jelenik meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni Belső-Ázsiából száz, háromezer éves hun receptet. A világ első szakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és a takenget, a gulyást, valamint a csörögét és az öhömöt. Először angolul adjuk ki, hogy a kásaevők megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódolva a seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva.A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. A székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi tűtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A tudományost is idézőjelbe teszem... Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a „Magyar Tudományos Akadémiát” , de 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan testületben lenni, amely hazudik reggel, éjjel, este. Nem hajtok őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat mondani.Én olyat akarok tanítani, ami igaz.Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből, bejön Árpádnépe. Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik század legelején. Onnan bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a nevétsem volt szabad kiejteni: Turán.   Aki a turáni magyarságról beszélt, az már megint mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délről a perzsák leírták a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a kereskedelmünket, leírták a hangszereinket.Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk!Tolsztov szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm címmel.Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul, de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én példányomat persze nem).Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk gyűjtögető, halászó népnek kellett lennünk.Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön félmillióember a Kárpát-medencébe és akkor az asszonyok kimennek az erdőbecsiperkegombát gyűjtögetni, és ebből etetnek félmillió embert. Nem tudom, hogyan képzelik.De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok, bahtriaiak, anagy birodalmak, a Horejzmi Birodalom, átmegyünk a Kaukázus középső keletirészébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a nagy örmény szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a ruházatunkat. Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még Örményországban! Nem volt még a jereváni könyvtárban!Nekem őrült barátaim vannak csak - mert őrült emberrel érdemes barátkozni.Az egyik ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok, és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt ki abból, amit az örmény szerzők amagyarokról és a hunokról írnak. Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják)Előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánbandúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Errefelé bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában.Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszlávkönyvtárba és kiírta a hun-örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk.Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezelőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mertArménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna-Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: floppy, meg disc, meg winchester...Erdélyi Napló - 2008
csapó Creative Commons License 2008.11.21 0 0 595
Kihagytál egy szót!
"Természetesen jelen pillanatban egy bizonyítatlan állítás..."
Előzmény: odovaker (594)
odovaker Creative Commons License 2008.11.20 0 0 594

"""""A Hungár-naptár szerint Julis Caesar i. sz. 154-ben vezette be a Julianus-naptárt, és Jézus születése az i. sz. 194-es évre teendő."
Ez az állítás axioma, vagy tudományos tétel?   """ 

 

Természetesen jelen pillanatban egy állítás, sőt hipotézis, mert egyetlen tudományág sem fogadta el.  (Az i.sz. 194-es datum természetesen egy közelítés csak.)

 

Ez nem akadálya annak, hogy később az összes tudomány legfontosabb axiomája legyen... 

Előzmény: csapó (591)
csapó Creative Commons License 2008.11.18 0 0 593
Méltóztattál hivatkozni a Hungár-naptárra. Arról eszembe jutottak megválaszolatlanul maradt kérdések. Ennyi.
Előzmény: odovaker (592)
odovaker Creative Commons License 2008.11.18 0 0 592
Megint újra kezdted olvasni a Hungár naptárt?
Előzmény: csapó (591)
csapó Creative Commons License 2008.11.18 0 0 591
"A Hungár-naptár szerint Julis Caesar i. sz. 154-ben vezette be a Julianus-naptárt, és Jézus születése az i. sz. 194-es évre teendő."
Ez az állítás axioma, vagy tudományos tétel?

"Az idő természetesen egy csillagászatilag determinált fogalom, amelyet nap- és holdfogyatkozások egymáshoz illeszkedő sora határoz meg."
Nem!!!
Előzmény: odovaker (589)
odovaker Creative Commons License 2008.11.17 0 0 590

14-15. old.;

 

 

Igazából már senki nem tudja a világban rajtunk kívül, hogy az első világháború befejezése után, a fegyverszünet 1918. november 3-i aláírása, majd november4-i életbelépése után megtámadták Magyarországot, és ezt követően elvették területének hetven, míg lakosságának hatvan százalékát!

Duby és országa könnyű helyzetben van, hiszen történetét nemigen fosztogatta senki, és vitás kérdéseiket Németországgal a 20. század folyamán konszenzussal megoldották.

És mint látni fogjuk, nyertek 200 évnyi „sosemvolt történelmet” 960–1160 között!

Persze mondhatják, ügyesnek is kell lenni, jól helyezkedni különösen háborús időszakok végén, mint ahogy tette Franciaország is, amely Sztálin jóvoltából a világháború végén a győztesek asztalánál foglalhatott helyet.

Ezért nem veszi, nem veheti észre egy Duby, hogy a történelemtudomány a 20. századra már nem lett más, mint a politikához igazodó segédtudomány!

A „történelem segédtudományt” további „alsegédtudományok” is kiszolgálják, mint például a régészet, a paleográfia vagy a numizmatika.

A politikát kiszolgáló történelemtudománynak van egy szórakoztató válfaja is. A szórakoztató történetírás esetében a történelem történetekből áll, a történész pedig egyszerű mesélővé alakul át. Egy történetíró nem szabadulhat meg szubjektivitásától, a tárgyilagosság elérhetőségére még lehetősége sincs a fennmaradt szegényes bizonytalan források alapján. Duby szerint: Az a feladata, hogy életet leheljen az előtte heverő romokba, és az élet, amelyet visszaad nekik, az ő élete, a lehelet, amellyel újraéleszti a hamvakat, az ő lehelete.

A történész már elbeszélése szerkezetének megalkotásakor kénytelen kitalálni ezt. Amikor pedig elkészült a váz, rá kell illeszteni a szavakat, a mondatokat. Ekkor lépnek be a döntő fontosságú kiegészítő elemek, mint az írásmód, amit stílusnak hívnak.

Előzmény: odovaker (589)
odovaker Creative Commons License 2008.11.17 0 0 589

Magyar atom 13. old.;

 

A TÖRTÉNELEM IDŐREND címsor 1

 

Georges Duby és Guy Lardreau PÁRBESZÉD A TÖRTÉNELEMRŐL[1] című könyvében ezzel az egyszerű és sokatmondó fejezetcímmel adta tudtunkra azt, hogy a történetíró sok mindennel játszhat – alkothat, kitalálhat adatokat források hiányában – csak eggyel nem, az idővel.

Évek óta nyomatékosan hangsúlyozom, hogy egy bizonyos, írásban megörökített esemény csak akkor nyer történelmi jelleget, ha meg tudjuk állapítani, hogy hol és mikor történt az adott esemény, különben a helye a legendák, mondák világába vezet.[2]

Guy Lardreau szerint a történész számára kötelező érvényű követelmények között, amelyek biztosítják, hogy a szövege ne holmi álmok igényei szerint alakuljon, az időrend meghatározó jelentőségű kell hogy legyen. G. Duby életművét elolvasva úgy találta, hogy ez a törekvés egyre fájdalmasabb kötelezettség a sztártörténész számára.

Duby is úgy látja, életműve végéhez közeledve, hogy „csak az nevezhető történelemnek, ami a lehető legpontosabb utalás egy meghatározott időszakra. Ebből adódik az a szükségszerűség, hogy lehorgonyzási pontokat kell találni az időben, amelyek köré csoportosíthatók az adatok[3].”

Ezek alapján érzékelhető a gond; az emberiség történetének időrendjét valamikor a 16. században, Scaliger és Petavius alkotta meg, és azon lényegi módosítást az elkövetkező századok már nem hajtották végre. A 19. században megszülető tudományos kronológia csak megpróbálta finomítani a tudományosságot nélkülöző időszakban keletkezett eredményeket.

Természetesen esély sem volt annak kijavítására. A kronológiai hibát, hiányosságokat már a 17. században is észlelték, de a jó szándékú tudósoknak azért nem volt esélyük az időrendi hiba kijavítására, mert az évszázadok során olyan tömegű félrevezető „forráshegy” keletkezett, amellyel akkor már képtelenség volt megbirkózni.

Matematika és csillagászat nélkül a történelem zűrzavar volna, s a capitoliumi ludak a szedani capituláció mellett foglalnának helyet.

A Hungár-naptár szerint Julis Caesar i. sz. 154-ben vezette be a Julianus-naptárt, és Jézus születése az i. sz. 194-es évre teendő. (Itt még 198 évnyi az eltérés.)

Az idő természetesen egy csillagászatilag determinált fogalom, amelyet nap- és holdfogyatkozások egymáshoz illeszkedő sora határoz meg. Ehhez a csillagászati időtengelyhez illesztendők az ókor és kora középkor eseményei, a különböző korokból ránk maradt irodalmi források alapján.

A kora középkorban is követhető egy 190–194 évnyi időcsúszás, amely könyörtelenül szorítja felfelé a történelmi időt, és egyszer csak összecsapnak a hullámok.

[1] Georges Duby – Guy Lardreau, Párbeszéd a történelemről, Akadémiai Kiadó, Bp. 1993. 53. old.

[2] H. Z.: Forradalom a kronológiában, 22–25. old.

[3] G. Duby- G. Lardreau, Párbeszéd a történelemről, 54. old.

odovaker Creative Commons License 2008.11.17 0 0 588
Előzmény: csapó (587)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!