Az első világháború alatt is volt legalább két légió a K.u.K. hadseregben: a Lengyel és az Ukrán Légió, illetve még ,,légiósnak" lehetne nevezni a bosnyák és albán egységeket a Balkánon.
Az Idegen Légiót a francia hadseregben az 1830-31-es hadsereg-reform keretein belül hozták létre, ami előírta az ,,általános" hadkötelezettséget. Azért írtam idézőjelben, mert a hadkötelesek között kisorsolták, hogy adott évben hány ember visznek be (amennyire éppen a hadseregnek szüksége volt, többet nem vittek el), illetve akit kisorsoltak átadhatta a behívóját másnak, aki vállalta helyette a szolgálatot. Igen gyümölcsöző üzlet volt a bérregruta intézmény. Egyes források szerint az 1840-es évek közepére a bérregruták száma a francia seregben elérte a létszám 35-40%-át. A hadseregreform következtében katonai szolgálatra 7 évre hívták be a fiatalokat, amiből 5 év tényleges szolgálatot kellett ellátni, utánna következet 2 év erőd- (helyőrségi) szolgálat. Kivételt jelentettek a sorozás alól a lelkészek családjai, a diákokat, illetve nem vitték azokat, akiket a helyi elöljáróság a gazdaság/ipar számára nélkülözhetetlennek ítélt. A XIX. században Európában éppen Franciaország volt az első állam, ahol bevezették a hadkötelezettséget.
Légió alatt manapság valóban sokan csak a francia idegenlégióra asszociálnak, de mint már említettem a magyar történelemben is volt több légió, sőt magyarok alkotta légió is volt, tehát nem KIZÁRÓLAGOS a szó használata, lévén minden légiót névként használóra teljesen jogosan alkalmazható elnevezés. Akárcsak a légiós, legionárius szó is a konktért tagokra.
Lásd: a kitűnő polonista Kovács István: A légió c. kötete, amely az 1848-49-es magyarországi Lengyel légióról szól.
Pontosan. 1831.03.10-én irta alá Lajos Fülöp az okiratokat az új alakulatok felállításá- ról Idegenlégió elnevezéssel, amelyben szabályozták a légió zászlóaljai alakzatát,zsold és ügykezelést egyenruhát stb...
A "légió" elnevezés a francia idegenlégiót takarja. A "legio" pedig a római birodalom katonáját. A római katonát mondják legionáriusnak ékezet nélkül ejtve... a franciát ékezettel...légionárius...
az "Ókori római haditechnika" topicban aszem. megerősitík ezt..
Sziasztok, az francia "Idegen Légió"-t még az általános hadkötelezettség előtt alapították. Addig a hivatásos zsoldos seregek képezték ez európai államok hadseregeit. A napóleoni háborúk során, mindegyik félnek meglehetős hiánya volt katonában. Pl. az angol flottát adott esetben emberrablással töltötték fel. Természetes dolog volt, hogy a börötnökből szabadulhatott az ember, ha katonának állt. Gyakorlatilag, idegen zsoldosok felvétele és a Légió megszervezése, a francia kormányok számára lehetővé tette a napoleoni háborúk során elolvadt francia gyarmatok sorának bővítését. A Légió nem Franciaországban állomásozik. Szabad eszköz volt külföldön.Ha valaki túlélte a szolgálatot, meg kapta a bűnbocsánotot, és mellé francia állampolgáráságot. A 60-as évek óta sok értelme nincs, de hagyomány miatt még tartják.Hiányoznának a július 14-i felvonulásról. Édesviz
A légionárius ,légiós irásmódhoz annyit,hogy szerintem nincs különbség se irásmódbeli eltérés se a franciában ,se a magyarban.Magyarban látom leirva ugyan legionáriusként,de nem tudom hogy helyes e.Mindkettőt használják és a francia légionnaire szónak,főnévként mindkettő a jelentése,ami nem csoda hisz a ugyanazt jelentik.Egy Légió(sereg)tagjai.Franciául jelenti még a Becsületrend tulajdonosát. Ez is egy Légió(Légion d'honneur) Ámbár lehet hogy tévedek
Sok volt ss katona lelt otthonra a Légioban,gondolom ők a Waffen SS tagjai voltak, fegyelmezett ,jó katonák.Nehéz elképzelni hogy igazi háborus bűnösöket is átvettek volna....Érdekesség hogy az Indokinában,az egyik leghiresebb légios ezred a 1BEP/REP indulója a "Légion marche" eredetileg szintén SS induló volt. De ebből nem kell mélyebb következtetést levonni,szintugy éneklik az Amuri partizán dalt,a Katyusát,a The green berets-t,több más német katona indulót
A nokkel kapcsolatos norveg tapasztalatok mastol erednek,en inkabb maradok a jo magyar janyoknal.
A fizu meg kb 4500 Eurora jon ki,csak eppen 30% az ado.
A szallas es a kaja is legalabb 30% -ot elvisz.
Heti 5 napban nyomulok.
Hetfon lemegyek Osloba,ami 550 km-re van Trondheimtol,ahol van a szallasom.
5 napig a kocsiban elek furdes es normalis kaja nelkul.Szerdara mar ol szag van a fulkeben.
Ez ido alatt mindig telefonon ertesitenek,hogy eppen hova kell mennem.
Napi 750 km -t megyek,12-15 oraban.
Szombat hajnalra hazaerek.
Dolgozhatnek meg a hetvegen is ,de 5 nap a fulkeben eppen eleg.
Ejjel neha -20 fok tol is hidegebb van.Valamelyik nap elromlott a kajha a kocsiban ,igy be kellett inditanom.De akkor mar nem tudok benne aludni anyira zorog.
A jovohetet mar nagyon varom,mert utazok haza Magyarorszagra,jol fog esni egy kis szabadsag.
Amerikai kalandjaimat felbe kellett szakitanom 2004 oszen,amikor edesapam meghalt.
Megneztem a fotoidat,nagyon jok es klassz dolog ,hogy mar ennyi mindent lattal .
Megkerdeznem toled,hogy most melyik orszagban elsz?
>>>Egy külföldiekből álló elit osztag,amolyan delta force,csak külföldiekből verbuválva.
Bár nem igazán értek a légióhoz, de szerintem ez nem állja meg a helyét.
A Delta Force, Force Recon, SAS, az amolyan 'kommandó' speciális vezérelvekkel. Az idegenlégió meg ugyan nagyon dúrva kiképzést ad, de alapvetően nem spec.ops. képzés, hanem nagyon jó 'bakákat' nevel.
Ha jól tudom az átlag légiós ugyanazt a felszerelést használja (már FAMAS, aknavető, stb., nyilván egyenruha nem) mint a 'sima' francia gyalogság.
Ezért nem értelmesek az olyan összehasonlítások, hogy a francia idegenlégió vagy a SAS, esetleg Navy seals a jobb... Másra való, a kiválasztás, kiképzés is teljesen más.
Gondolom a légiónak is van spec.ops részlege, de erről meg semmit sem tudok.
Mindig is voltak benne franciák, legfeljebb azt lódították belgák, svájciak, kanadaiak...
Egyébként a már általam említett 48-as magyarországi légióknak is az volt az alapötlete, hogy külföldi katonákat vonjon be a magyar érdekekért vívott harcokba. Nah, de ott is jelentkezett a hadkiegészítési próbléma, nevezetesen a Német légiónál, mivel pl. felvidéki magyar állampolgárságú, hadköteles bányavárosi szászok, sőt szlovákok is beléptek - ami viszont a Honvédséd érdekeit sértette...
Az pedig sehol sem bizonyított, hogy a külföldi zsoldosok jobban megállnák a helyüket speciális helyzetekben, mint az adott náció hasonló képességű csapatai. Véleményem szerint inkább maradjunk annyiban, mint amit Z.I. is említett: a hazai közvéleményt nem izgatja annyira, ha légiósokat vetnek be hatalmi érdekből és veszteségeket szenvednek.
Akkor az én olvasatomban: Egy külföldiekből álló elit osztag,amolyan delta force,csak külföldiekből verbuválva. Mindenhez értő profik,akiket akárhol be lehet vetni,gyorsreagálású erőkként.Jó az összefoglalóm?:-) És tényleg,mégegyszer megkérdezem: Franciák nincsenek is köztük? Mert akkor borulna a nemzetközi teoria.
Istenem, na ezert volt megnyitva anno az Idegenlegios topik a masik forumon.:))
A többnemzetiségű katonákból álló egységeket?
.............................
Igen. Tobbnemzetisegu, KULFOLDI ALLAMPOLGAROKBOL allo egysegeket.
És egyáltalán mi abban a ráció,ha ebben az esetben külföldiekből soroznak egységekekt,az adott országban ( Franciao.)
.................................
Az, hogy amennyiben egy francia allampolgar hal meg valahol Franciaorszag nagyhatalmi erdekeiert - visit a liberalis sajto. Ha kulfoldi - az nem hir.
Milyen feladatokat lát el?
........................................
Ahogyan az LE-ben az emlekeztetoben elmondjak: ,,Az Idegen Legio Franciaorszag intervencios (beavatkozo) egysegeinek eket alkotja, mely ervenyesiti Franciaorszag erdekeit a vilag barmely pontjaban."
Egy kérdés: mi a modernkori légió jelentése?? Ha nem gyarmati sereg,akkor kiket neveztek légiósnak? A többnemzetiségű katonákból álló egységeket? Mik voltak a felvételi követelmények? És egyáltalán mi abban a ráció,ha ebben az esetben külföldiekből soroznak egységekekt,az adott országban ( Franciao.) Franciákból,miért nem lehet? Nincs elég jelentkező? És ha nem gyarmati sereg,akkor micsoda? Milyen feladatokat lát el? Mit tud,amit más egységek nem?
Elsosorban csohossz, masodsorban a fegyver egesz szerkezete meg van konnyitve. Altalaban a lovassag, lovastuzerseg es hadihajok szemelyzetet szereltek fel ezekkel.
Hi Senki nem nevezte komoly műszaki teljesitménynek,a chef még a hőstett szót is idézőjelbe tette. Azt se mondta senki hogy meglévő táblák,a neveket a fotó,meg a légio irattára valószinű elég jó megőrizte.Amugy nem biztos az hogy nincs meg a tábla,a Légio elhozta a relikviáit pld.Sidi Bel Abbesből......valóban,az arabok szétb...k mindent, ezt egy olyan embertől lehet tudni aki ott volt a kivonulás után egy különitménnyel, de szerintem a Légio mindent elhozott amit akart.Nem biztos ám hogy az algirok a nagy francia ellenességük miatt vágták az egykori"berceau"'betört kirakataiban a kecskét,szerintem egyszerűen tetvek. Bel Abbest is légiosok épitették a két kezük munkájával,az öreg altisztek meg könnyezhettek mikor látták hogy az egykor patyolattiszta "fővárosuk"utcáin jó algirok "székelnek".
Motun Nem tudom hogy mennyire van igy,de a másik topicon egy srác felvetette hogy talán nem szerencsés két azonos nevű topikot tartani....Szerinted nem kellene belefűznöd valamit a cimbe ami specifikusabbá teszi?Pld Az Idegenlégio történelme,vagy amit te eredetileg gondoltál....Látod én annyira örülök mindennek ami légios hogy meg se néztem mi a topik tartalma:)
Az építkezés, munka az úgy jött a légióhoz hogy a királyi rendelkezés mindenféle népet bevett az alakuló légióba. 1832.januárban mikor Algirba léptek zabolázhatatlan alakulatnak tünt a légió. A parancsnok Stoffel ezredes azt gondolta hogy fárasztó munkával kell a rendetlenkedést megelőzni. Napi tíz órát dolgoztatott velük.
Ha már LE és fegyverek. Éppen fordítok pár fegyvertechnikai utasítást franciáról. Komoly dilemmám volt, ugyanis az egyik fegyvernél, a normál hadipuska mellett, meg van adva annak ,,carabine" és ,,mousqueton" változata. Elég sokáig törtem az agyam, hogy mivé fordítsam magyarra, végül megálapodtam a ,,karabély" és a ,,kurtály" verziónál.
A világon elsőként a Selmecbányához tartozó Szélakna Felső-Biber tárójában végzett bányabeli robbantást 1627. február 8-án Montecuccoli Jeromos bányarészes kezdeményezésére a Tirolból odatelepült Weindl Gáspár. A robbantásról felvett német nyelvű jegyzőkönyv szerint jól sikerült, kár nem keletkezett. A robbantásos jövesztés csakhamar általánosan fölváltotta a tűzvetést illetve az ékes-kalapácsos munkát.
A 300 évvel későbbi csákányos alagútvágást mindenki annak tekinti aminek akarja, de komoly műszaki teljesítménynek ne nevezze még történelem topicban sem.
Én úgy vagyok vele, hogy a katona legyen katona és ne almaszedő, útépítő, vagy alkalmi bányász. Az említett paraméterekkel elkészített alagút az adott idő alatt bányászati technológiával nem számít nagy teljsítménynek. A dinamit felfedezése után racionálisan teljesen felesleges volt az embereket belehajszolni. Gondolom nem okozott volna gondot a légiónak 2-3 mázsa dinamit beszerzése, meg pár agregátoros fúrógép... az ilyen "kínai módszerű" "lélegedzést" feleslegesnek tartom a modern seregeknél, inkább gyakorolják a fegyverhasználatot, stb. - unalom ellen az is megteszi és sokkal hasznosabb.
S mivel történelem topicban vagyunk, ezért még egy apróság: az említett táblák és nevek erősen kétséges, hogy ma is meglévők. Nem úgy vonultak ki a franciák, különösen a légió, hogy ezeket meghagyták volna az arabok Algériában. Elég csupán arra utalni, hogy a franciákkal kollaboráló arabokat a függetlenség elnyerését követően lágerekbe zárták, s a nagy részük elpusztult.
jelenleg egyike annak a nemsok alakulatnak a világon, ahol még mindig létezik az ,,Imához!" vezényszó (egyik alapkövetelmény a katolikus hit gyakorlása).
Kulcsszavak:6 honap ,40 légios , 8 méter széles, 3 méter magas és 60 méter hosszu, gránittömb,főtörzs Elhiheted a légioban a kemény munkáért nem adnak emléktáblát,oda több kell. A főtörzs szerintem a 17 év szolgálatával még a történelem topikban is (legalább) hiteles forrásnak számit légios kérdésekben:)
Mivel ez történelem topic, ezért kéretik a csodákat is kritika alá venni:)
Az adott alagutat nem ismerem, viszont megjegyzem, hogy bányász szemszögből nem tűnik különösebben nagy teljesítménynek. Minden a részleteken múlik, például a közet keménységén, az alkalmazott technológián, eszközökön, a munkások hozzáértésén... ami esetleg katonának sok, az profi vágathajtónak normális. Erről katonakorom árokása jut eszembe :) Majd megszakadtunk, s egy kubikus röhögve fele idő alatt kiásta volna...
Ettől még lehetett természetesen nagy teljesítmény az említett alagút, csak a forráskritikára hívtam fel a figyelmet.
Még arról hogy spanyol légios ment a légioba, és érdekesség hogy a multkor látott film szerint veterán légios is kötött ki a spanyoloknál.
Ez a dal igazi unikum,Qru Qrx engedélyével másolom be,a magyarázat és a kiváló forditás is az övé.
A masodik dalt 1961 juniusaban enekelte a szakaszunk eloszor.Ez a dal a Spanyol Legio, a "Bandera" induloja volt.Nem lett nepszeruve, mert sok nehezseget okozott a kulonbozo ritmus, es a menettempo,ugyanis a spanyol legio felvonulasa ritmusos futasbol all.A szakaszomban ket banderas volt, es a fel francia, fel spanyol szakaszparancsnokom jovoltabol lett franciara leforditva.A szoveget 50 ev utan is kivulrol tudom: "
"Personne ne sauras jamais qui etait ce legionnaire odacieux et temeraire qui combattait avec nous tout le monde demandait qu'au plus profond de son etre, il avait un secret, que l'on ne pouvait connaitre Qui es tu demandait tous ses camarades? repondant le regard perdu dans le vague je suis un homme que la chance a laissé pour toute une vie au fond d'un amour immence ma vie n'a plus d'importance car j'ai perdu ma cherie
Szabadnyelvu forditasa magyarul
Senki se tudta meg ki volt az a bator es meresz legios aki velunk harcolt mindenki kerdezte, hogy a lelke melyen volt egy titka amit nem mondott el Ki vagy te kerdeztek a bajtarsai? A tavolba nezett es igy felelt Egy olyan ember,akit egy eletre otthagyott a szerencse egy oriasi szerelem melyen az életem már nem fontos, mert elvesztettem a dragamat
Egy kép az emlegetett madagaszkári hadmüveletről 1851.