de a legdurvább az egészben az, hogy ezt a hun-türk azonosítást (ami már eleve egy történelmi abszurdum így önmagában is), mely a 18. századból származik, pont mi magyarok terjesztettük ki, az ugor-török nyelvi háborúval, mikor Vámbéry ék megalapították a turkológia elméletrendszerét, és magát a turkológia tudományát is.
de pl. a bolgártörökökkel kapcsolatban pl. maga Pritsak, de más bolgár tudósok is
írták, hogy a bolgárok törökként való aposztrofálása:
"Egy tudományos szempontból nagyon káros, hibásan meggyökeresedett történelmi felfogás, mely teljesen hamis és meg kell változtatni."
szóval ez nem csak a hunokkal kapcsolatban áll fenn.
illetve a mások által is említett Otto Maenchen-Helfen:
a könyvében jól megfogalmazza a hun kutatás kapcsán, h:
"...kevés szó, emlék maradt fenn, az is erősen vitatott, nincs lezárva a kérdés stb. ... " és leírja, "hogy a turkológusok mindenhol törököket
szeretnek találni, és sok tudós a pánturkizmus eszméje miatt elfogult. ..."
szóval szvsz itt van a kutya elásva.
végkövetekeztetése pedig ez: "Azon hun szavak száma, melyek biztosan vagy valószínűleg törökök, nagyon kevés."
Valamint Pulleybank már az ázsiai hunok nyelvét szibériai (szamojéd, ket, jenyiszej) nyelvként sorolta be, melyek nyelvtanilag sokkal jobban kapcsolódnak az ázsiai hunok nyelvemlékeihez, mint a török vagy a mongol.
szóval azért nem olyan rossz a helyzet, ha a sok kis képet összerakjuk, szerintem egy pár éven belül már bizonyíthatóak lesznek bizonyos dolgok, de mint írtam a nyelvi adatokat kell tudományos szempontból megvizsgálni először, mert azok könnyen hozzáférhetőek és nem is túl nagy a mennyiségük (sajnos, bár a hiungnu szavak, adatok bővíthetik (és reméljük fogják is) a képet jelentősen).
ja még annyit, hogy mikor jómagam elkezdtem kutatni a területet (pontosabban gondoltam belenézek a témakörbe), elolvastam az általánosabb, összefoglaló műveket. majd mikor ezek alapjaihoz, a részletesebb tudományos munkákhoz is elértem, teljesen megdöbbentem, hogy az általam először olvasottakban biztosan, határozottan megfogalmazott kijelentések, milyen elenyészően kevés, és a tudósok által is erősen vitattott információkon alapulnak, amik közül arra már néhányról jómagam is meg tudtam állapítani, hogy teljesen tévesek.
de a lényeg, hogy ezek a témakörök tudományos szempontból egyáltalán nincsenek lezárva és bizonyítva, nem csak az alternatívnak mondott tudományban, de a hivatalosban sem.
ismerem jómagam is, de kicsit kiegészíteném, hogy tisztábban láthassunk: azok a nyelvi tanulmányok, melyek a kötetben szerepelnek a 90-es évek közepétől íródtak,
és a kínai egyetemi sajtóban jelentek meg, és dr. Obruszánszky Borbála hun-kutató, mongolista bukkant rájuk (erre az aranybányára, ahogy ő fogalmazott), felvette a kapcsolatot a mongol professzorral és elkezdte lefordítani a könyvet magyarra (ez lett az amiről beszélünk), és megakadt a szeme néhány szón Ucsiraltu hun szavai között, melyekről megírta neki, hogy magyarul mit jelentenek, és a prof teljesen megdöbbent több hun szón, annyira megegyeztek a magyarral. ekkor úgy döntött, hogy mindenképpen meg kell tanulnia magyarul (vagyis ráérzett, hogy miről van itt szó), eljött Magyaro.-ra tanulni és ismerkedni a nyelvi anyagokkal és miután áttanulmányozta a magyar nyelvet:
de beszéljen ő maga, egy idézetet tőle:
"Mivel saját eddigi kutatásaim során megállapítottam, hogy a magyar nyelv másokénál sokkal eredetibb, archaikusabb állapotot őrzött meg, a hunok nyelvének kutatásába a mongol mellett a magyart is be kell vonni "- nyilatkozta ... Ucsiraltu professzor, a kínai Belső-Mongol Autonóm Tartomány fővárosában, Höhotban működő Belső Mongol Tudományegyetem Mongolisztikai Főiskolájának professzora, volt dékánja.
ill.
"És itt kell megjegyeznem, hogy saját eddigi kutatásaim alapján a magyar nyelv az említetteknél sokkal eredetibb, archaikusabb állapotot őrzött meg. Ezért szeretném összegyűjteni a magyarban lévő mongol szavakat, mint például a hunok által is használt "hit" (magyar "hit"), amelyet ma már a szókezdő h hang elhagyásával mi, mongolok etügen és ötügen szavakkal ejtünk."
ez azt jelenti, hogy mikor a könyvét megírta, nem tudott egy szót sem magyarul, azért gondolta, hogy a mongolhoz áll a legközelebb, ami nagyjából igaz is, ha a magyart (illetve a magyarral rokon nyelveket) nem nézzük.
ill. egy frissebb külföldi tanulmánykötetben olvastam, hogy már kezdik a nyelvészek pedzegetni, hogy a több száz török/mongol közös szó az egy harmadik nyelvből mehetett át mind a kettőbe. Néven nevezni, még nem igen tudják, de ez az ázsiai hunok nyelve volt.
illetve Csornai Katalin sinológus elkezdte lefordítani az ősi kínai krónikák hunokra (hiung-nu, xiong-nu) vonatkozó adatait és ő olyan szavakra is bukkant, amelyekkel sem Ucsiraltu, sem más nem foglalkozott, mert nem tudták őket értelmezni, mert se törökül se mongolul nincs köztük kapcsolat, csak a magyarral, lévén ahogy pl. Ucsiraltu mondja is az interjúban, közülük senki nem tudott magyarul.
a kínai-hun kapcsolatokhoz:
de egyébként a kínaiak a magyarokat Xiong-nak (kiejtés: hun(g)) nevezik, a nyelvünket meg xiong-yu-nak, ergo ha egy kínainál ez a szó előjön (elég jól ismerik amúgy, mert ezzel kezdik a történelmüket tanulni a kisiskolás korban, mert az első egyesült Kína megalapítója, az első kínai császár építette a falat ellenük, utódja az első Han császár meg Maotunnal, az Ázsiai Hun Birodalom megalapítójával háborúzott, de egyébként a legelső kínai dinasztiát a Xia-t is hun eredetűnek tartják és tisztelik, tehát nagyon ősi a hun és a kínai népek közötti kapcsolat), akkor ő vagy az ősi hunokra, vagy a mai magyarokra gondol, amit így ergó egy népnek értelmez, ami náluk egyébként így is van, Kínában közismert tényként kezelik, hogy a magyarok a hiungnuk leszármazottai, vagyis akik miatt ők megépítették a Nagy Falat :))
szóval van kutatási terület/téma bőven,
a legeslegelső lépés szerintem az lenne, hogy meg kell nézni és újra kell értelmezni az egész hun / hiungnu nyelvi anyagra vonatkozó elméleteket uráli/magyar nyelvészeti/etimológia szempontból, hisz eddig bárki aki foglalkozott a hun nyelvvel, fogalma nem volt az urálisztikáról, annak ellenére sem, hogy uráli népek (pl. keleti szamojédok) bizonyítottan léteztek Észak-Mongóliában, a hun birodalom területén, annak kezdeteitől fogva. aki meg urálisztikával foglalkozik és leírja a keleti uráliak történetét, az meg a hunokat nem említi, azokhoz nem ért. szóval nem kapcsolják össze a kettőt (teljesen érthetetlen módon, mintha a tér és az idő egy adott közös pontján két külön nép élne egyszerre), pedig ha külön-külön összerakjuk, akkor teljesen nyilvánvalóan látszik a kapcsolat (amire egykébként szvsz egyre több más jellegű bizonyíték is gyűlik). amúgy eltörökösött ugor törzsek a mai napig élnek az ősi hun területeken Mongoliában shór néven, sőt a Bajkáltól északra is tanyáznak kisebb szamojéd csoportok. (egyébként jómagam már egy mongolnak/töröknek vélt szónál szinte biztosan megtaláltam az uráli etimológiai kapcsolatot, ez pedig a Baján várhun/avar szó, ami az uráli *paj gyökre megy vissza és a régi bajan alakja a mai magyarban villám-ként van jelen, és szerintem ez, mivel magának Baján kagánnak a neve, már önmagában komoly bizonyíték lehet az avarok és rajtuk keresztül a hunok uráli/ősmagyar jellegű nyelvére, az említett több tucat, teljesen világos, egyértelmű korabeli kútfőadaton kívül, pl. "az ungarusok, akik az avarok"; "az avarok, akiket most ungarnak nevezünk"; "a hunok, azaz az avarok"; "a hunok, akik most hungar néven ismeretesek" stb. van egy csomó), úgyhogy ahogy az előző hozzászólásban is utaltam rá szerintem az avarok is fontos vizsgálandó szerepben vannak a magyar őstörténet témaköréban)
igen, a csuvassal is vélnek több kapcsolatot (nyelvüket még nem igen tudtam tanulmányozni), de érdekes módon pont mostanában olvastam egy tanulmányt, mely vizsgálat alapján antropológialag a csuvasok (és még mások is) törökül beszélő proto-uráli/ugor eredetű nép, ami egy nagyon érdekes, új fejlemény, melyet szintén meg kéne alaposan vizsgálni és értelmezni.
Nemrég jelent meg Ucsiraltu könyve a 600 hun szóról a kínai szövegekből. Szerinte inkább mongolra hasonlító nyelv volt ez valaha vagy átmentek szavak a mongolba.Nagyobb áttétellel a magyarba is. Más szerint meg a mai csuvas nyelvben van a régi hunból több tovább-máig élő szó. Akár merről nézem, mindkettő igaz lehet és az altáji az megáll. A kínai Akadémia egykori elnöke, Kuo Mo Zso még azt a régi legendát is elismerte, hogy Hun és Han 2 testvér volt a régi időkben és tőlük származott 2 nagy nép, a kínai és a hun...
"Az onogur tényleg tíz törzset jelent egyes török/türk nyelveken, de ebből sehogy sem jön ki a hunugur"
Maradjunk annyiban, hogy a 'tíz törzs' egy értelmezési kísérlet.
Mint ahogy Maenchen-Helfen népnév-azonosítása is az, melyet ugyancsak a manysi topikban, a 70. bejegyzésben idéztem, tehát elvileg szintén ismerned kell:
„Saviri and Hunuguri, too, denote in Jordanes one, and only one, people. After describing the sites and economy of the Altziagiri, he turns to the other of the bifaria rabies. One expects that he would deal with the Saviri. Instead the speaks of the fur trade of the Hunuguri. Jordanes' identification of the two peoples is quite understandable. Although Priscus, Agathias, Menander, and Theophylactus Simocatta clearly differentiate between them, their accounts show that from the 460's to the end of the seventh century the Onogurs (Hunuguri) were the closest neighbors of the Sabirs. They lived north of the Caucasus, on the eastern shores of the Black Sea, in the Kuban area. In the list of nations in the appendix to the chronicle attributed to Zacharias of Mitylene, written in 555, the Onogur are named first, the Sabir third.”
"hunugur ... ilyen elnevezés nem volt. Ez a mostani alternatívok kitalációja ... ezt korabeli forrásokkal nem tudjátok alátámasztani"
Felfrissítem a memóriádat...
Manysi etnogenetikai rokonság? topik, 67. bejegyzés, ahol te magad írtad: "összefoglalva: léteztek onogur, unogur alakok, de »hunogur«-t sehol sem írtak le se nyugaton, se keleten a krónikások"
Ezután közöltem a forrásokat.
Reakciód a 74.-ben: "Rendben, nyertél, de továbbra is fenntartom ..., hogy a 7-8-9. században a Kárpát-medencében már sehol sem voltak hunok" (kiemelés tőlem)
fennmaradt 3 hun szó, és kb. pár tucat hun vezető neve.
a pár tucat hun névnek kb. 5-8 állítólag török az etimológiája,
és a 3 hun szó az bizonyítottan nem török,
tehát a hunok valószínűleg török nyelvűek voltak. :)) ez volt a következtetés egy ideig.
a török etimológiák alapján kijöttek a nevek, pl.:
féfinév a gyöngy v. piros zászló.
valamint még a fekete ruha, és a kis tó, stb. :))
szvsz ez teljesen nyilvánvaló hülyeség, ezek a nevek nonszenszek.
de még ha igazak is lennének, akkor az bizonyítaná??
egyáltalán nem, a legjobb példa a magyarok, a magyar nyelvben is vannak állítólag török jövevényszavak (amik egy része nem az, de ezt most hagyjuk),
a hun nyelvben nem lehettek volna?? dehogynem.
sőt ugor szavak is lehetnek a törökben is:
mondok egy példát, a bika szót török átvételnek hazudják v. tévesztik.
a szó etimológiája az altáji mag, mök, ember, féfi jelentéső szóra megy vissza,
ebből lett állítólag a török bika.
egyrészt maga a gyök már uráli eredetű (lsd. magyar név),
tehát a török nyelvben a mag embert jelent, ugyanúgy ahogy a mongolban a hun.
de mégjobb példa a topiknyitó Modun név.
ez a Maodun, Tömény fia, Attila és Árpád őse a Duló klán tagja,
a Hun Birodalom megalapítója, nevének újabb formái a bagatur, bátor.
ez szintén török átvételnek mondott a magyarban.
Etimológiája szintén töröknek vélt, hasonló a fentihez.
de a lényeg az, hogy ez a név, belső etimológiája az ajtáji *m(i)ága, magar tőre megy vissza, aminek kiejtése magyar. jelentése pedig dicső, magasztalt, gazdag.
sőt, szvsz a bahadur formának is magyar/hun a belső etimológiája.
(a duló névvel/címmel együtt, ami szintén uráli szól a dúl, gyúl tőböl, ez lett a későbbi gyula)
a had az a had
az ur meg az úr
tehát hadúr. parancsnok.
a bő/bag az meg ugyanaz mint a miaga, gazdag, dicső magasztalt töve.
tehát a Maotun/Magyar a Duló klánból az ugyanaz, mint a későbbi Attila leszármazott, Gorda és testvére Muager, Almos/Árpád őse, a Dsula azaz a gyulák (a hadurak) klánjából, nemzetségéből: a magyar törzsből.
"Az onogur tényleg tíz törzset jelent egyes török/türk nyelveken, de ebből sehogy sem jön ki a hunugur, mivel ilyen elnevezés nem volt.
Ez a mostani alternatívok kitalációja.
Ameddig ezt korabeli forrásokkal nem tudjátok alátámasztani, lehet az Alternatív elméletek fórumcsoportban folytatni az erről való álmodozást."
Egyrészt volt hunugur forma, Jordanes történeti forrásában pont így szerepel, mint a hunok és hunszabírok egyik utódnépének neve.
és az onogurból is kijöhet a hunugor, hungar is,
ugyanis mikor a déli hiungnuk elfoglalták Tokarisztánt, érmét verettek melyen
görög eredetű baktriai írással OINO nak irták a nevüket, ami egy Hiun, Hun hangalakot ad vissza, tehát az ono-gur, az lehet Hungar is. nemcsak tíz ogur,
egyébként ezek a oino hiungok később a fehér hunok részét képezték, majd a törökök elől nyugatra jöttek avar (varhun) néven és egyesülve az európai hun törzsekkel ismét elfoglalták Hunniát,
majd mikor a frankok leverték őket, az ungarok, azaz a magyarok tűnnek fel, akikről az összes krónika leírja, hogy ők az avar hunok, akiket most ungaroknak nevezünk, akik a hunok maradékai, stb.
és az ez az ungar név is lehet a Hungar írása, ugyanis se a korabeli németben, se a görögben nem volt szókezdő H hang. Tehát ez az elnevezés egyáltalán nem vélt, hibás feltevésen alapult, hanem egészen pontosan azt jelölte amit.
valamint írják, hogy a magyar krónikák hun magyar azonosítása a téves nyugatiból átvett dolog, merthogy a magyarok finnugorok, stb.
Hát ez egyáltalán nem bizonyítja ezt, ugyanis mi zárja ki, hogy maguk a hunok is uráliak, ugorok voltak?? vagy mi bizonyítja a feltevést, hogy törökök (akik nem is léteztek 500-ig, tehát ez alapján is, de számos más bizonyíték alapján is teljesen kizárható hogy a hunok (a nemlétező) török eredetűek voltak)
sőt a magyar krónikák világosan leírják, hogy a hun és a magyar nép az egy és ugyanaz, testvérek, illetve, hogy a későbbi magyarok a hunok közül váltak ki.
valamint ha más szempontból nézzük, pont a finnugor elmélet bizonyatja ezt, a krónikák igazát, ugyanis tényleg történt ilyen szétválás a hantik és a manysiknál, a hantik két törzscsoportja kiejtés szerint: kun és hun, a magyar név meg a manysi, tehát hunok és magyarok, azaz az ugnik, ugrik, ugorok, stb. pl. amikor a fent emmlített avarok megjelentek (akiket egyébként az összes krónikán kívül maga a türk kagán (Istemi fia) is hunoknak nevez, tehát maga a türk uralkodó is megkülönbözteti a hunokat a törököktől ill. a későbbi mongoloktól is)
örmény források leírják, hogy ugnik, azaz hunok erőse támadják Örményiát, és több forrás le ís írja, hogy ezek az ugnik, régebben a nagy hunok voltak, stb.
Más történelmi eseményeknél fél mondatokat is komolyan pontosnak vesznek felhasználnak,
a hun-szabir-hunugur-avarhun-magyar témában meg van legalább ezer forrás, szinte évről évre, melyek Kínától Bizáncig, perzsáktól frankokig, olasztól szlávig, stb. mind ugyanazt írják, egymástól teljesen függetlenül, szinte műszaki pontossággal.
Ez mind pontatlan lenne?? egyáltalán nem az, sőt épp ellenkezőleg.
Ide pont stimmelnek Polübiosz szavai: aki szerint "ha egy történész eltér a valóságtól, akkor vagy hazudik, vagy ostoba".
"Kuvrat állama helyére, azaz Etelközbe a 670-es években a magyarok költöztek, ezért nevezték ezután a források a magyarokat is onoguroknak"
illetve
"A taknyos-nyálas akadémiai vaskalapok reszketve nyöszörögnek mocsári OGRE származásunkról, az "ogur" létünket - "r" török, belső-ázsiai, türk előtti nyelv és civilizáció - tagadva,"
Mit kellene adatolni közismert elméleteken? Azt hittem, aki idejár, tisztában van a HTT ezügyben létező álláspontjával.
Kuvrat állama helyére, azaz Etelközbe a 670-es években a magyarok költöztek, ezért nevezték ezután a források a magyarokat is onoguroknak, amiből a magyarok és Magyarország európai külső neve származik: Ungarn, Vengrija, Hongrie, Hungary. A H betűt a franciák tették a szó elejére a középkorban, ahol a h néma, és az ongrie/ungarus elé odaérezték írásban, különösen a hunokra hasonlító életmód miatt is. Ezt vette át azután az angol nyelv, ahol már ejtik is a h-t.
"..A <hun> szo Kr.e. 1766-ban jelent meg elöször a Kinai Kronikàkban, amikor is az elüzött <Hia> nemzetséget <Hun-ur>-nak nevezték, akiktöl azutàn a <Hiung-nu>-k szàrmaztak. Az Avestàban szereplö <unu> szo Modi prof. és Geiger szerint is <hun>-t jelent. Christian Bartolomae Nagy szotàra (1831), valamint Wolf Fritz iskolàja tovàbbà Rastetter, West, Harlez, Spiegel, Schmidt, Haug, Justi ..stb szerint is a Szanszkritban szereplö <Sunu> szo <hunnu>-t jelent. ..a kinaiak szerint az àzsiai nagy Hun csalàd az <uar> és a <Kun> törzsekböl szàrmazik. ...a kinaiak a hunokat a <Si-ki> olvasata alapjàn <hiung-nu> néven nevezték. Groot szerint viszont az eredeti <hun> elnevezést <hung-no>-nak mondtàk és pedig a nankingi kiejtés szerint. Evezredek folyamàn egy nép neve és fajisàga is sok vàltozàson megy keresztül, igy érthetö, hogy a <hun> szo elsö tagja <hiong>, <hiung>, <hong>-ra vàltozott. A kinaiak a hunok nevét Kr.e. 1200-tol kezdve <hu> szoval fejezik ki. Ezekböl a népelnevezésekböl lettek a következö földrajzi nevek: Huangho folyo, Hun-csung, a hunok közepe, vagyis a Huang-ho folyo középsö nagy hajlàsa és a Hun-jang a folyo északi partvidéke, ahol mindenütt hunok laktak. Rhamses fàrao (Kr.e. 13.sz.) dicsöitésére alkotott feliratban egy <Unna> nevü nép szerepel. Dareios (6.sz.) perzsa kiràlynak egy <hunnae> nép fizetett adot. Az Avesta és a Vishnu Purana indiai szent könyvekben emlités van egy <Hunna> nevü népröl. Strabonàl és Piliniusnàl a <Phaunoi>, <Thuni> és <Ounoi> forma talàlhato. Ptolemaios elöbb <Chunoi> késöbb <Ounnoi> néven emliti öket. Az Agrippa térképen <Chuni scythae> olvashato. A latinoknàl a Hun név sok vàltozatban fordul elö: igy Mommsen àltal kiadott Chronica minorae-ban <Hunni>, Huni, Hugni, Uni, Ugni és Chuni formàkban...."
"Csak ott igazán szabadok és boldogok az emberek." "Ez az igazi, természetes élt, amelyben nincs semmi mesterkélt." "Mert a hunoknál nem találkoztak igazságtalansággal, a hatalmasok nem olyan fennhéjázóak és gőgösek, mint a római, vagy a bizánci életben." "Itt még a bírák ítéleteit sem lehet megvásárolni, azok pártatlanok." "Szibériai, kínai, tibeti papok élénk hangzavarától volt hangos az (Atilla) udvara."
Egy szó mint száz, Atilla országa menedékül szolgált a "kulturált" nyugati életviteltől megcsömörlöttek, a kitaszítottak számára.
Pár gondolat és kép a catalaunumi csatával kapcsolatban:
Sokáig úgy gondolták a helyszínt nem ismerő krónikások (Cassiodorus, Jordanes) beszámolói alapján, hogy Chalons-sur-Marne mellett volt a csata, azonban valószínűbb, hogy az Orleans alól keletre vonuló Attila seregei Troyes városától kb. 8 km-re ütköztek meg a nyugat-rómaiakkal. A csatatérről annyit lehet tudni biztosan, hogy északon egy folyó, mellete egy domb, még délen több össze nem függő erdő volt. Ezek alapján a csata helye vagy az Aube folyó mellett (Puan-les-Vallées), vagy a Seine folyó mellett (Méry-sur-Seine) volt. A régészeti leletek alapján az elsőt valószínűsítik a francia régészek. A helyet a csata idején Mauriacum/Maurica-nak nevezték. A térképen megjelöltem ezeket a helyeket, Attila táborát és a környező megostromolt városokat.
Egyébként az általad hivatkozott kísérlettel csak annyit sikerült megállapítani, hogy hagyományos módszerekkel (kutatóárkok) nem lehet egy csata helyszínét meghatározni. Viszont ezekkel a módszerekkel is találtak két tömegsírt. Ez nem azt jelenti, hogy a mohácsi csata helye nem behatárolható. Módszer és akarat kérdése. A mohácsi csata helyén még az eke is fordít ki leleteket. Volt ott egy bácsi, aki ezeket gyűjtötte (merthogy ugye ásni tilos nekije). Azt viszont nem tudom, hogy eseménytörténeti illetve térinformatikai módszerekkel mire jutottak ezen a téren. A fotogrammetriai módszerek nagyon sokat fejlődtek mostanában.
Lehetnek változatok az ókori, középkori és újkori kiejtésekben. Az ókoriban a szókezdő h vagy x (ma hsz) mára lekopott. Úgyhogy lehetett az hungnu is, a hunokat úgy kb. 20 féle néven emlegették, még a wen na vagy guifang is belefért. Szogd nyelven találtak "hwn" változatot is. A xiong-nu szóban a "xiong" jel az ország megnevezése, a "nu" jel a mai mongolban is megtalálható birtokos esetének "u" -ját jelenti.
Egyrészt jól érted, másrészt Ucsiraltu prof. ott született a Kínai Népközt. területén, ha nem is kínai. A H.L. meg elég sokat foglalkozott a kb.2000 évvel ezelőtti ókínai és ójapán nyelvvel, pl. budhista kolostorok alapszabályait fordította le mai németre, Hokkaidon élve vagy 10 évig. Nem azt mondom, hogy ő a non plus ultra, de ő legalább rászánt egy csomó időt, hogy ezeknek a nyelveknek a régi állapotát kutassa és megismerje.
OK, ha jol ertelek, akkor szerinted egy magyar egyetemi tanar aki kinai nyelvvel foglalkozik, jobban tud kinaiul mint aki Kinaban szuletett es ez az anyanyelve?
Nézzük meg, mi van erről a szóeleji x-ről a korai kínai nyelvben az Ucsiraltu:A hun nyelv szavaiban! "A szó eleén található három(x) hang a korai nyelvi (h)-nak vagy (x)-nek felel meg. A hangzóváltozások során a szó eleji (h) vagy (x) hang eltünt és háromféle kiejtés maradt meg..."
