Nagysikerű "Hazai madarak tartása" című topikom után itt a "Hazai halak tartása". De komolyan. Tudom, ezek nem olyan díszesek és színesek, mint a szokványos díszhalak, ám nekem mégis támadt egy olyan hóbortom, hogy szívesen tartanám őket.
Sziasztok! Egy részben halakhoz kapcsolódó kérdésem volna. Már itt is olvastam a tápli szót, ami (fel)emelőhálót jelent. Lehetséges, hogy a (fel)tápászkodik szavunkkal rokon?
Bocsánat, hogy ilyenekkel jövök, de tudom, hogy elég széles az érdeklődésetek. ��
távol áll tőlem, hogy "veteránokkal" vitatkozzak :)
de a szabályokat mindig változtatják :) (még az Alkotmányt is!)
ha ezen a linken helyesnek találnak ilyen szót, hogy "igazándiból", akkor ne is folytassuk (20-30 éve ilyen szó még nem volt, ma meg már hivatalos nyilatkozatokban is lehet hallani... és feláll a hátamon a szőr ha hallom!!!)
volt amikor a török származású bulgáriaiakat hívták bolgárnak, a szláv származásúakat meg bulgárnak,
aztán meg volt amikor pont fordítva,
aztán azt is lehetne elemezgetni, hogy mért "Bulgária" és mért nem "Bolgária", merthogy volt amikor "Bolgárországnak" is monták...
Én először "bulgárkárásznak" hallottam, és ma is úgy hívom,
akitől hallottam, annak meg hiába mutattam volna bármi szabályt, nem tudott írni-olvasni :)
Rosszul tette, ne kövesd ! :-) Úgy járunk majd, mint a fehér répával (petezselyem) , az eperrel (szamóca), a sárgabarackal (kajszi)...és még sorolhatnám a nyelvrontó szavakat.
A hetvenes években az ezüstkárász ugyanolyan volt mint a széleskárász, csak ezüst színű,
a bulgárákárász meg olyan volt mint most, szinte egyszínű volt a hasától a hátáig, nem volt a háta szinte fekete az oldalához képest, mint a széleskárászoknak (cigány, sárga, ezüst, akármilyen színű)
A jelenlegi tudományos álláspont két fajt különböztet meg: ezüstkárász (Carassius gibelio) és széles kárász (Carassius carassius). Utóbbi az őshonos, azt nevezi aranykárásznak, cigánykárásznak, sárga kárásznak és hasonlóknak a népnyelv. Az ezüst ugyanaz, mint a kövi, a bulgár és hasonlók, ezek is népi nevek. A bulgár onnan származik, hogy az ezüstkárászt Bulgárián keresztül (de a Távol-Keletről) telepítették hozzánk az ötvenes években, a kövi név pedig onnan, hogy az őshonos kárásszal ellentétben meghonosodik a keményebb aljzatú, tisztább vizekben is (bányatavak, folyók stb.). Valószínűleg a betelepítés előtt, Herman Ottó idejében is élt nálunk némi ezüstkárász-állomány, csak kevesen voltak ahhoz, hogy így átvegyék az uralmat.
Ja, igen, még az OMÉK-on (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás) is le fogják vetíteni a Földművelésügyi Minisztérium standján. lesz ott állítólag egy halas konferenciabeszélgetés, és annak kapcsán.
Én meg szívesen kezdenék rendszeresen evezni az Újpesti-öbölben, mert kellene valami erősítés a biciklizésen kívül is. Majd kifaggatlak, hogy hogy megy ez ott.
Dvd nem hiszem, hogy lesz a filmből, de tévék még le fogják adni, és előbb-utóbb a netre is felteszem. De át is jöhetsz akár megnézni valamikor, ha van kedved.
Ez élőhelyenként változik, úgy olvastam. Ott jelennek meg a tejesek, ahol régebb óta él állomány, és egyszer már túlestek egy "klónozásos" népességrobbanáson, majd az azt követő korcsosuláson és elhullásokon. Akkor már nem a szaporulat mennyisége, hanem a minősége kerül előnyhelyzetbe.
Pont azért mert tejesek is vannak, még jobban keverednek :(
Még hogy egyre ritkábbak: most amikor már falun is csinálnak kerti tavakat, és az aranyhalak meg a kínai tarka pontyok mellé beraknak kárászokat, pontyokat, meg mittom mit... aztán ha túlságosan elszaporodnak mindenféle mutánsok, ahelyett hogy megsütnék, vagy odaadnák a kacsáknak, disznóknak, ahelyett áttelepítik az élővizekbe :(
