A topik a saját írásainkról ,a szabad véleménnyivánításának ad lehetőséget.Kéretik a politikai, a vallási,faji hovatartozási írásokat máshol véleményezni. Légy jó önmagadhoz,ismerd el ha vétettél magad ellen.Magadat is megdicsérheted,ha kell,ezt ne csak másoktól tűrd el.
Hááát, én is urbanizált gyerek voltam.....annak is a sűrűjéből, fincsi nyócker...de ott is volt lábasjószág....csak kevés ruha volt rajtuk:) Viszont lovon hamarabb ültem, mint hogy járni megtanultam. A nagybátyám vidéken élt, neki voltak lovai. Nagyon szerettem őt is, meg a lovait is, de sajnos már elég régen meghalt. A disznóhusit én nem eszem meg....a többit is elég ritkán....viszont rántott sajt függő vagyok.
Köszönöm, hogy reagáltál a beírásomra. Sajnos sok gyerek - főleg városiak - az ilyen lábas jószágokat,- vagy némely tájegységen hasznonállatnak is nevezik őket, - csak képen vagy filmen láthatják. Az állatkertekben is sokféle állatot látnak, de érdekesebb nekik az, ha afrikai állatokban gyönyörködhetnek mint a hazánkban is élő állatokban. Mondjuk embere válogatja.
Most egy mangalica coca képét rakom be, nagyon finom a húsából készitett mindenféle disznótoros.
igazából, birkára gondoltam, amikor az önéletrajzi ihletésű szösszenetet írtam.... kicsit elkapkodtam, egy-két dolgot kihagytam... igen, a bari biztos lábasjószág
Nekem ugyanez volt a meggyőződésem, hogy a lábasjószág a baromfi. Örülök, hogy utánna néztél, én nem tettem volna, mert biztos voltam benne, hogy úgy van ahogy gondolom.
Ez sem rossz: baromfi.
Nem tudom, hogy más nyelvekben hogy van, de a magyar nyelv, szerintem nagyon logikus. Persze ez biztos azért van, mert az anyanyelvem.
Ma már az, hogy barom, egy elég goromba szitokszó, régen a legtöbbet használt megnevezése volt a nagytestű haszonállatoknak, ott is inkább a szarvasmarháknak.
Igen a néphit szerint a legtisztább állat a ló, a legokosabb meg a kutya, a macska meg kell, mert megfogja az egeret a házkörűl, meg a padláson meg az istállóban.
A lóval kapcsolatban ez azért alakult ki, mert nem iszik akármilyen edényből.
A kutya meg, falka állat lévén ragaszkodik a falkavezérhez ( jó esetben a gazda), és teljesíti annak minden kívánságát.
A macska meg azt mondja, csináljatok amit akartok, addig én megfogom ezeket a kis szőrös vakarcsokat, mert nem bírom hogy állandóan rágcsálnak és motoznak és nem hagynak aludni. Mellesleg még jól is lakom, mert nem is olyan rossz ennivalók.
Mindent egybevetve, egyes etológusok szerint(pl. Csányi professzor), a kutya értelmileg és érzelmileg valahol az állatvilág és az ember(világ) között van.
A macska meg máig is elég függettlen, de ezzel együtt nagyon tud ragaszkodni, a vele jól bánó emberhez.
Összeségében az embertől függ, hogy milyen egyedet tenyészt, és mivé neveli azt!
Érdekes ez a "lábasjószág" kifejezés, én mindig azt hittem, hogy a baromfiak gyűjtőneve, de kiderült, hogy én sem jól tudom, ezért kicsit utánanéztem és ezt találtam: _ "Egyes agrárfilozófia iskolák tanítása szerint a "lábasjószág" kifejezés valójában a pata tagadása,tehát minden olyan állat, amelyik az udvarban él, de pata nélküli, az a lábasjószág." -
Ettől függetlenül valóban az egyik legszebb, legtisztább állat a ló, de szerintem a legokosabb a kutya, főleg, ha fajta tiszta németjuhász.Azért kedvelem a vizslát,foxit és mindennemű szép kutyát, a macskákat csak elviselem (bocs. a cicakedvelőktől),a szárnyasok közül a hattyú a kedvencem, ma mégis libát küldök, mivel Márton napja van és ünnepe a libához kötődik.
Szép lehet a vizslád. Én is szeretem a kutyákat is, különösen a magyar fajtákat, több figyelmet érdemelnek mint amit kapnak. Családon belül is egy német vizsla van. Már nagyon öreg, nem is tudom pntosan hány éves, de tízen felül van. Egy nagyon aranyos jószág, a hét végén vele voltam, mert a gazdiknak családi programjuk volt. Naponta kétszer mentem a Gellért hegyre sétáltatni, mert a macskáim miatt ide nem hozhatom, és a macskákat sem hagyhatom egyedül.
Azt én sem tudom, hogy Atapatát milyen állatok veszik körül, de topicos háziállatnak fel tudom ajánlani magam...az adottságaim megvannak hozzá: 1. a disznó és az alkohol közti összefüggést nem ecsetelném..... 2. ha felbosszantanak, akkor tudok ugatni is 3. de többnyire dorombolok akár egy kiscica 4. és, ha jókedvem van szárnyalok, akár egy sas....bár az nem háziállat 5. ....de a liba most következik....hogy a Kill Bill-ből idézzek, néha elég jól játszom a hülye ...át 6. és végül, "másnaponként" bárgyú vagyok akár a lábasjószág
Igazán szép,tartalmas bemutatást írtál a madarakról. Egy kis félreértés történt,én ugyanis egy macskás képet akartam küldeni, de valami miatt nem sikerült,és te az előző, hattyús képemre válaszoltál.
Most megpróbálom mégegyszer átküldeni azt a képet, amit szerettem volna.
Most folytatnám a tegnapi gondolatot a madarakról.
A rigó félék fészekhagyók, ezért van az, hogy még nem tudnak repűlni, de már elhagyják a fészket. Az aljnövényzetben bújnak meg, amikor a szülők etetni jönnek, akkor hangos csettintéssel jelzik, hogy hol vannak. Ezt a jelzést ismerik a ragadozók is (pl. macska, nyest, szarka), és ebben a stádiumban pusztul a legtöbb közülük. Éedekes mikor az öregek időben észreveszik a fenyegető veszélyt, rikácsolásnak is mondható riasztással figyelmeztetik a fiókákat, mire ők elnémúlnak és teljesen megmerevednek. Ez teszi lehetővé, hogy a ragadozók nem mindig veszik őket észre.
Említettem a Szarkát! Ő is erdei madár volt. Ahogy szűkül az erdei élettere úgy ő is beköltözik a városokba. Itt talál megfelelő mennyiségű táplálékot, fészkelő helyet, mondhatni, hogy ideálisak a létfeltélek a számára. Szerintem nagyon szép madár, de egy kegyetlen dúvad, ugyan is az énekesek fészkét is képes kifosztani. A Duna parton vad kacsa fiókát is láttam rabolni. De ez már egy másik történet, és majd egy más alkalommal beszélek erröl is.
Nagyon szép madár a Hattyú, és nagy igazság a kép felirta. Nagy kár,hogy egyre szűkül az élőhelye, és ezért foglal magának újat, mint pl a Balaton. Azért kár mert az újra elfoglalt területeken már mások laknak és ő azoktol jóval erőssebb és kiszorítja az őshonos fajokat.Ezzel együtt érdekes megfigyelni az alkalmazkodó képességét. Az igaz, hogy ez nem csak a hattyúra jellemző, hanem a madávilág több fajtájára is. Pl. a városi galamb, eredetileg szírtí galamb volt, vagy a fekete rigó erdei madár volt, ma meg tele vannak vele a városok, annyira, hogy a leg forgalmasabb területen, ha talál egy zsebkendönyi zöld területet aminek a közepén van legalább egy bokor, az biztos, hogy oda fészkel, és az autó forgalom közepén szaladgálnak a még röpképtelen fiókák.
Majd később folytatom, mert most az egyik macskám nem hagy írni.