Szia! Tojástartó azért kell, mert az én keltetőm automatikusan forgat 2 óránként, +-45fokot, és a tojásoknak fix helyen kell lenniük, hogy ne guruljanak össze vissza!
Aztán a keltetés végén, le van kapcsolva a forgatás, és akkor már nyugodtan feküdhetnek a tálcán a tojások.
Házityúk keltetésénél nem ritka a 90% feletti hatásfok, de keltettem már benne struccot, és fácánt is. (a strucchoz spec. tojástartó kellett :-) )
a tyúktojások csak egymásmellé vannak állítva a kosárban,
amennyi belefér... (kb 120-130 db mérettől függően)
struccból 12, most fürjből kb 50 körül (tesztkeltetés)
milyen páratartalom a tuti a japánfürj keltetésénél? Ahány forrás, annyi változat...
nekem most 37.3-37.6 hőmérsékleten 70% a páratartalom. szerinted ez milyen?
Tojástartó? Az meg minek a keltetéshez? Simán sorba rakom őket a műanyag rácson, úgyis naponta kétszer forgatni kell, kivéve az utolsó 3 napot. A tévhittel ellentétben a tojásokat az első naptól forgatni kell. A könyv írójának szerintem ezért is lett 70 %-os a kelési eredmény. Ha rendesen forgatunk, ez 90 % felett is lehet. Én ezt egy keltetéssel foglalkozó könyvben olvastam, hogy milyen fontos a kezdeti forgatás az eredmény szempontjából és be is tartom. A törpiknél volt 100 %-os kelési eredmény is.
A fürjeknél ez nem probléma, nagyon jól időzítik, úgyogy max két nyitásra megvan a társaság. A törpik, meg a japánok 17 napra kelnek, a copfik meg 22-28 között. A 17 napra kelők még egymáshoz is igazodnak, úgyhogy kinyitom a keltetőt és ott nyüzsögnek.
Csak ritkán szoktam idegen tojást keltetni vérfrissítésnek, mert az sosem kel olyan jó eredménnyel, mint a saját, a szállítás is rontja az eredményt.
Nekem már 15 éves a gépem, kör alakú, hungarocell, légcirkulációs, a Pécsi féle gépek legelső generációjából, de mindkettő tökéletesen működik és amíg ez így van, felesleges újat venni.
Nekünk is mindig volt valami, régen sok, meg nagy is, disznók, kecskék, mindenféle baromfi, nyulak, galambok.
Már sajnos csak díszmadarak lehetnek, ugyanis Győrt övezetekre osztották és már nem tartozunk gazdasági övezetbe és csak 30 db kishaszonállat tartható.
5 éves voltam, mikor anyu meghalt, de az állataira emlékszem, ő táplálta belém a szeretetüket.
Valaki kérdezte a könyvet. Én interneten vettem,de meg lehet próbálni antikváriumokat is.
Szia! Az eszem sem tudtam,mikor már voltak állataink,ebbe nőttem fel és még olyan nem volt,hogy valami ne legyen itthon. Én Monorra és más kissebb börzékre járok,amik országosan nem ismertek,de mi mindíg viszünk enni,inni nekik. Igazad van,hogy a táp is gabona magvakból áll,de ált van benne gyógyszer is. Nem látom értelmét,hogy a felnőtt állatoknak bármilyen tápot adjak.Az ivarszervek ellensége a zsír,vagy mondjuk a selymeknek miért adnák tojótápot. Egyébként minden nap 1x,2x kap minden tököt,v.salátát,uborkát. A nyúlak kelbimbó palántát,karalábé levelet,fonnyasztott lucernát,répát,sőt a feleségem egész télen vesz nekik a káposztát,amiért néha mérges is vagyok,mert van olyan is,hogy közel 100 nyúl van. Na megyek tentélni. Szia!
Szia! Sajnos engem sem az állatok tartanak el.Reggel 5-kor indulok,este 7 körül vagyok itthon. Nekem hobbiból és egy kis pénzért van állat,mert ma már ebből lehetetlen megélni,de ha a takarmányukba besegít az általuk kapott pénz,már jó.Bár ez nagyon szezonális és ősztől csak az etetés megy és bízunk,hogy minél korábban jön a tavasz.
Nekem sem sokkal több a törzsállományom, mint neked. A kiállítások arra jók, hogy megismerjék a madárfajt és ha az érdeklődőknek adsz elérhetőséget, keresni fognak.
Ahogy látom, te nem a pénzért csinálod, de sajnos a börzei tapasztalatom az, hogy sokan igen, nem csak fürjekkel. A hétvégén kitették a 30 fokos tűző napra szegény madarakat víz és árnyék nélkül, ők meg itták a büféből a hűtött üdítőt.
Én esküdt ellensége vagyok az ilyen "tenyésztőknek".
Láttam galambokat ketrecben, amik egymás hegyén hátán voltak, mert nem fértek el egymás mellett, hogy minél többet ki tudjon hozni a vásárba.
Nekem is keverék kutyám van, 1 éves, képtelen szót fogadni, nem cserélném el semmilyen pedigrés kutyára.
Igazából a táp takarmány keverék, különböző gabonafélék, ásványi anyagok, vitaminok elegye, én mindent vegyesen etetek.
Ha népszerű szeretnél lenni a madaraid körében, egy kis cukkini belső része nagyban növeli a népszerűségi indexedet, azt nagyon szeretik. Tegnap este egy szombati kelésű kis törpefürj kölök akkora tökdarabbal birkózott, mint saját maga.
A CACIB-os németjuhikat hagyjuk, jajj, nagyon hagyjuk, a legjellemzőbb példája a küllem és munkavonal szétválásának, ahol a küllemvonal belenézhet a bizonyítványába és elgondolkodhat, hogy a tenyésztés mit is jelent hosszútávon, felelősségként, (csak bele ne lovaljam magam a témába), inkább írjatok a fürjekről, meg hogy a fránya Cibulyás könyvet - nem bibliaként inkább csak kiindulópontként - hol tudnám megvásárolni a netes rendelésen kívül?
Hú, pont ezt a vitát akartam elkerülni, azért nem válaszoltam bővebben a Marcsinak, de úgy látom hibát vétettem vele.
Nekem mint egyébként is hobbi tenyésztőnek, az a meglátásom, hogy nagyon sok helyen durva parázs vita alakul ki hobbisták és megélhetésik között, miközben a szakadék köztük inkább csak egy kis árok. Azt hiszem az is imádja szereti az állatait, aki pénzt akar látni belőle, éppúgy, mint aki szívszerelemből csinálja, és nem célja az állatkínzás. A legjobb az lenne, ha lehetne közelíteni az álláspontokat, arról beszélni, ami mindkét oldalnak fontos, az állatok jóléte (aki azt hiszi, hogy állatjólét nélkül lehet állatot tenyészteni, az saját magát lövi térden), tartása, igényei, érdekességei.
A kutyának amúgy meg a gazdája mellett a legjobb. Ha kint, ha bent. Ezt én, mint kutyás kőbe vésem nektek, ha akarjátok (kemény meló lesz :))) - de nálam is kint vannak, kivéve aki beteg, szül, kicsike, fázik, melege van, velem akar lenni, én akarok vele lenni stb :). De aki bent kezdi a telet az bent marad, mert a bunda nem meleg pulcsi, amit lekapunk a fogasról, ahogy Marcsi nagyon jól rámutatott.
Ja, ami fontos, és lemaradt: Marcsi, azért íertam, hogy nyitott kapukat döngetsz, mert az IDRÉN is szoktam olvasni a hozzászólásaidat, mert nagyon jónak tartom őket.
Na szaladok vissza dolgozni, mert én tartom el az állataimat nem ők engem ;c).
Egyébként az állatok tiszta helyen vannak és csak a kis állatokat tápozom,mind a fürjeknél,mind a díszbaromfiknál.Egyedül a nyúlak kapnak tápot,de azoknak is inkább granulált nyúlabrakot veszek. Különben nem vagyok híve a kiállításoknak. A mi németjuhászunk(ő nincs bent)is ér annyit mint 1 CACAIB-os,mert azok mű állatok.És a küllem vérvonalt nem is szeretem,sokkal jobbak a munkavérvonalak,jobban dolgoznak. Más fajú állatnál is sokkal rosszabbak a különböző győztesek a külömböző tenyésztések miatt és kevésbé ellenállók. Mi ilyenkor még a nyúlakat is permetezzük,a hőguta miatt,nem hogy a tűző napra tegyük ki. Egyébként senkit nem biztatok semmire.Ez a gyakorlat,tehát biztos bevált. Szerintem nem tudjuk egymást meggyőzni.Én inkább a kisüzemi tartás híve vagyok,mellőzve a szélsőségeket.
Hát,nem tudom egy törpe pincher mit szólna a télhez,de nem is akarom megtudni! Jelenleg huszon valamennyi madaram(fürj)van,de nem hiszem,hogy érdemes lenne vinni kiállításra,mert elviszi azt a kis pénzt.Lehet azért vagyok ilyen,mert kisállattenyésztő a szakmám és ha már tartok valamit,hát valamennyit hozzon is! Itt vannak a kutyák kedvtelésből ez pont elég!
Még egy megjegyzés neked: az a kis pénz kevesebb madárból is összejön, ha elhatározod, hogy csatlakozol a minőségi madártartók és tenyésztők csapatához és belépsz valamelyik egyesületbe, részt veszel kiállításokon, gyűrűzöd a madarakat és tudatosan szelektálsz és párosítasz, a minőségi tenyészállat sokkal többet ér, mint a vágó, a tenyésztojás, mint az étkezési.
A kutya meg nem lakásba való, télen többet ártasz neki vele, mint használsz... A kint tartott kutyának sokkal jobb minőségű a bundája, mint egy lakásban tartottnak.
Győrtől nem messze van egy tenyésztelep, szokott kihozni a győri börzére madarakat, láttam képeket a telepéről, szinte megfordulni sem tudnak a madarak, olyan sűrűn vannak.
Mélyalmon (ez azt jelenti, hogy a keléstől a vágóhídra szállításig nincs takarítás, mindig a trágya tetejére szórnak tiszta almot) tartja szerencsétleneket és olyan madarakat hoz ki a vásárra, amiknek sokszor mogyoró méretű trágyagalacsinok vannak a lábán, a tolluk tiszta kosz, csapzott. A tojókból pedig 50-60 db-ot négyzetméterenként taposórácsos ketrecekben.
36 fokra fűti az istállót és 24 órás világítás van szerencsétlen állatoknak, tavasszal minden védelem nélkül, minden oldalról rácsos ketrecben kiteszi őket a placcra, nyáron pedig a tűző napra.
A hétvégén szóltam neki a börzén, hogy tegyen már valami árnyékot a ketrecre, ha már vizet nem tesz eléjük. Tudod mi volt a válasz? Mi közöm hozzá...
Hát, ha te magad nem 9x10cm-ren tartod a madaraidat, miért ajánlod ezt másnak? Egyébként meg fizikai képtelenség egy felnőtt madarat ekkora helyre bezsúfolni, mert sokkal hosszabb 10 cm-nél.
A gazdasági állatokat is lehet normálisan tartani és figyelembe venni a helyigényét, természetét és megteremteni a komfortérzetét.
Az az állat, amelyik szereti a helyét és jól érzi magát, sokkal jobban termel és hosszabb távon kifizetődőbb a tartása.
Másrészt a piaci tendenciák egyre inkább azt mutatják, hogy inkább keresik az emberek a minőségibb, bio termékeket, mint az olcsóbb nagyüzemit. Könnyebben el tudod adni a madarakat és a tojást is, ha azt látják az emberek, hogy jó körülmények között tartod a madaraidat.
Senki nem mondta, hogy vidd a szobába a disznót, csak ne zsúfold be 1x2m-es ketrecbe és másokat se bíztass erre.
El kell dönteni,hogy hobbiból,vagy egy kis pénzmiatt csinálom az egészet. Egyébként nekem sem 10x9-es helyen vannak,de még csak nem is rácson. Egyébként az állatvédők már néha borzasztó túlzásokba esnek.Hát legyenek ők vegetáriánusok én szeretem a húst és próbálom is az állataimat minél jobb hely kihasználással és gazdaságosan tartani,anélkül,hogy 1-et is bántanák. És aki tényleg bántja őket és kínozza,az nem kap érte semmit,úgy hogy erről ennyit. Egyébként ezek gazdasági állatok.Jó,hogy a disznót be nem hozom a szobába!Elég a kutya.
Hát... Vérzik a szívem azok hallatán, amit a topikban olvastam.
Szomorú, hogy ennek az országnak nincs állattartási kultúrája. Szomorú, mert a világ tele van a zsúfoltan tartott állatok képeivel, a tyúkokkal a zsúfolt ketrecekben, a disznókkal, amik meg sem tudnak fordulni a boxban, vagy éppen a hasonló helyzetben lévő borjakkal...
De készülhetnének az állatvédőket sokkoló képek a 9x10 cm-re kárhoztatott fürjekről is.
Sokat gondolkodtam rajta, hogyan is férne el ekkora helyen egy felnőtt madár. Szerintem sehogy, max. napos korban!
Annak javasolnám, aki a 20 madarat szeretné, hogy felejtse el a taposórácsos ketrecet! Ha szereted a madarakat, akkor egy kapirgálásra született, gyönyörű madarat nem kárhoztatsz ilyen életre. Egy tyúkalakatúnak mindene a kaparászás és a fürdés, nem tojásgyártó gépek ők.
Szintén javasolnám a Cibulyás-Tóth féle könyv adatainak, mérteteinek figyelmen kívül hagyását, mivel ezek a madarak már nem azok a madarak, mint amikor a könyv íródott. Akkor egy japán fürj jó esetben 18 dkg-os felnőtt kori súlyt ért el, nálam vannak közel 40 dkg-os domináns fehér színű, új német tenyésztésű tojók.
Egy ilyen madár 10-12 cm széles és 18-20 cm hosszú...
Ha szép, kiegyensúlyozott, egészséges madarakat szeretnétek nevelni, javasolnám a fél négyzetméter/12-15 egyed elhelyezését, 1 kakasra 3 tojóval számolva.
A kínai törpe fürj párban él, csoportban csak az egyik tojó fog termékeny tojásokat tojni. Anno nekem is javasolták ezt a tartást, de tapasztalatom szerint a kakas csak egyik tojót termékenyítette meg.
A kis vadóc melyik fajtájú madár?
Kérlek egyet ne felejtsetek el! A japán fürj az egyik legszelídebb madár, kedves, kezes, ragaszkodó, megérdemli, hogy érző lényként kezeljék, ne egy tárgyként, amely pézt hoz. Ne kárhoztassátok arra, hogy életét egy zsúfolt ketrecben, kényszer tempóban, fűtéssel, világítással hajtott módon élje.
Természetes fejlődési ütemében az ivarérettség 10-12 hetes korban következik be, őszi csibéknél fűtés nélkül pedig a következő tavasszal, ezek lesznek a legjobb utódokat hozók, mivel szervezetük, csontjaik, ivarszerveik teljesen kifejlődnek, mire tenyésztésbe kerülnek.
2-3 évig tenyésztésben tarthatók, a második éves madarak csibéi sokkal életerősebbek, ha télen pihentetjük a szülőket.