Én is asszem ez kevésbé lesz működőképes, de hát megrettentek a fiúk, és mi tagadás, ha a családomban a népszerűségi indexem 20% alá esne, magam is elgondolkodnék azon, hogy valami tán nincs rendben.
Ez má' az elejin 10tán láccott, hogy van benne egy jó adag hárítás, mer' majd az izéket sziggyák a népek, nem a minisztert, kormányt... de úgy fest, elmérték a dóggot...
Ezt hívom rendszernek. A saját tapasztalatom az, hogy az egyébként legalább törekvők sem képesek általában annak kiválasztására, mik a releváns infók, ezért aztán olyan tömegű adatszolgáltatásra van szükség, amivel meg egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Így aztán az derül ki, hogy szar a rendszer. Nem értik, hogy a kezelői felület milyen lényeges az ügyben. A műszakiak általában azért meggyőzhetők, de aztán jön a sisere had, és vége mindennek. Persze nem könnyű elfogadni, hogy egy külsős és nem szakmabeli jobban tudja mire van szüksége a főnöknek, de ez van.
Szerintem meg egyszerűen csak le akarnak rakni egy felesleges púpot, sokkal könnyebb új épületeket felhúzni, nyilatkozgatni, belső játszmákban résztvenni, mint közszolgáltatásokat szervezni.
Vaszeg megérne, csak már aggódom, hogy akkor az jönne ki belőle, hogy nem kell semmit adni. De szereintem azt azért bebuknák, simán elbukna. Bár miután évekig hallgattam, hogy Mo-n jogszolgáltatás van és nem igazságszolgáltatás, egyre inkább úgy látom, nincs jogszolgáltatás sem.
Hát ez az... szabad szemmel láccik, hogy lyól - de ennél legalább kevésbé rosszul - is megcsinázható lenne... Ellenberger valahogy nem tudoxabadulni attól a gondolattól, kifejezetten arra számíthanak, hogy kapitalisták nélkül műköggyön a rencer, a tömeggel a zállmi izék foglalkoznak, úgyis ráfizetéses, gründolnak egy elitpénztárfélét, esetleg egy-két mindenre elszánt próbálkozó még beszáll...
Adott A intézmény, amelyik három különböző izével szerződve elvégez rendre X, Y ésZ ellátást, meg még fizetős üzemmódban W ellátást. X+Y+Z+W nagyobb mint Q azaz az adott kapacitás. Honnan fog ez kiderülni?
Ez nem gond, erre vannak bévált móccerek, mint a magáncégeknél, szokás vásárónni valami 20-30 éves Zukot, leállítani a háccsó udvarban, és annak a fogyasztását is elszámoljuk, mégha egy centit se megy akkó' is...
"Nem hiszem, h erre költeni kéne - központilag -, a rendszer kiépült..."
Akkó' egész biztosan költeni köll rá, mer' az izék megjelenése ezt szükségessé teszi, egyébként is a Leisztingernek van még szabad kapacitása informatikai rencerek szállítására...
Esetleg megérne egy alkománybérói sasolást, de már semmi bizodalmam sincs ebben a gittegyletben sem, mijóta basztak megsemmisíteni egy általuk kimondottan alkományellenes joxabályt... eccerűen nem érdekőnnek...
Mondjuk itt is értem a szándékot, ami még támogatható is lenne, de a megoldás rossz. Az egész törvényjavaslatot egy jó szándékokból összeállított fércmunkának érzem, számtalan buktatóval. Mondjuk ha néhány értelmes szagember összeülne minden oldalról és egy hónapig éjjel-nappal dolgoznának rajta, egész pofás kis cuccot lehetne összerakni belőle. Szerintem.
A jogalkotó nem hozhat senkit olyan helyzetbe -legalábbis nem tömegesen-, hogy olyasmit kelljen igazolnia, amiről gőze sincs. Aki mégis ezt teszi, azt felénk egész más szavakkal szokás illetni jogalkotó helyett.
Bocs, látom már leírtátok. Az aláírás a számla esetében a vevő oldaláról nem alaki kellék, ezért értelmetlen a beteggel aláíratni.
Egy jó informatikai rendszer felállítása számtalan bajtól szabadítaná meg az egészségügyet, maguk az intézmények azonban első körben ellenérdekeltek, ugyanis miközben ez megkönnyítené a szervezést -minden irányban-, nehezítené a trükköket. Második körben viszont világossá tenne, milyen beavatkozások történnek valójában, és mennyi azok tényleges költsége, eloszlathatna tévhiteket kapacitáshiányokról és -feleslegekről, egyszóval igen is szinte mindenki jól járna. Házaltunk egy elképzeléssel ilyen rendszer bevezetéséről, volt is rá fogadókészség eleinte, aztán ahogy kiderült ez mivel járna, szépen elzárkóztak. Igaz, mi az intézményeken belüli beteg- orvos- és egyéb mozgások szervezését, kontrollját és az elszámolást szerettük volna megoldani, várakozási idők mérésével egyebekkel együtt, a vezetés és az Oep számára is emészthető outputtal. De ez így túl transzparens volt, ráadásul intézményeken alsóbb szintjén belül is jelentős ellenállásba ütközött, sőt inkább felső vezetői szinten volt rá támogatás. Attól tartok, hogy az intézmények viszont megmaradnak fekete lyukként, ezen csak remélni tudom, hogy legalább közvetett módon képes változtatni az izék létrehozása.
Ebben igazad van, ellenberger a jogalkotó úgy véli, azzal, hogy előírta az elszámolási nyilatkozat közérthetően való megszövegezésének kötelezeccségét, frappánsan meg is ódótta a porblemát - a szokásos értelmetlen fasság...
Viszont hozzá köll tennem, a zemberek döntő többsége ma már asse tuggya, hogy az ótójával micsinánnak a szervízben, oszt' mégis aláírja a számlát...
A beteg majd qrvára megérti a kódok szerinti felsorolást, és egyébként is vitatkozni fog arról, amihez nem ért. Ha meg kötelező jelleggel alá kell írnom valamit, aminek a tartalmával nem vagyok tisztában, az jelentős gáz. Gondolom van egy kuncsaftod, aki nem teljesen érti meg a könyvelést, bizalom kérdése, hogy aláírja-e. De aki már látott kórházi zárójelentést vagy neadjisten tételes elszámolást a rajta végzett beavatkozásokról, az szerintem tisztában van azzal, hogy azok megértése nem Mari néni szintje, miért várnánk hát Mari nénitől, hogy kvázi bűnsegéd legyen akkor, ha csalás van, vagy hogy jóhiszeműen aláírjon valamit amit nem ért. Még csak arra a sírásra sincs szükség, amit levezettél. Ollan apróságokkal meg ne is foglalkozzunk, hogy idős korban gyakoriak a tévképzetek, lopással gyanúsítanak meg idős emberek rokonokat is, akkor most itt mi lesz? Adjanak egy tételes elszámolást, amit a beteg átvesz, aztán ha nem tetszik valami, akkor majd reklamál az izénél, ha mer. Mert persze legközelebb ugyanoda kell visszamennie. Ami elvárható, az a kórházban töltött idő megerősítése.
Természetesen ez egy roppnat fontos dolog, nnyira, hogy a beteg 24 órával a halála elött köteles abbeli szándékát bejelenteni, alá tugga írni a pairt és ne hozza szarba a boncmestert, akinek nem számolják el különben a teljsitményét.....
Ez a lajosom, tudhat valamit, ha minden fehér köppeny mögött egy tolvajt sejt.....csupa tükör az az elvarászolt kastély.....
Ha egymáshoz hasonlítjuk, az tényleg nem feltétlenül működik a verseny hiánya miatt. Ebben az esetben viszont esetleg beavatkozásonként lehetne egy-egy sávosan csökkenő finanszírozást jelentő terminus listát összeállítani, bár ha a nagyobb beavatkozások nem is az izé hatáskörében lesznek, akkor a probléma mint olyan nem is létezik jelentősebb mértékben. Az a baj, hogy ha az izék úgy működnének, ahogy azt Fletóék szeretnék, akkor max. fél éven belül kiderül, hogy lyukas a rendszer, pénzt kell beletenni. Ebből adódik a következtetés, a magánizé drága, amit eddig meg lehetett oldani adott mennyiségű pénzből, azt ma miért nem lehet? Persze eddig sem lehetett tisztességesen. Szintén adott a kérdés, hogy ha ma valaminek a finanszírozása csak mutyival oldható meg -nem fizetünk ügyeleti díjat, túlszámlázunk, stb.- de hát közfeladatról lévén szó az állam majd csak segít, ha minden kötél szakad, megtehető-e ugyanez egy részben magánakármi által megrendelt beavatkozás esetén. Vagy a magánizé becsukhatja-e a szemét, amikor nyilvánvaló, hogy a lejelentett vizsgálatok egy része nem történt meg vagy egyszerűen csak felesleges volt. Mit tehet a Díjtétel Bizottság, emelje meg bizonyos tételek díját 50-100%-kal, a realitás felé elmozdítva a rendszert és kockáztatva az össznépi balhét, vagy tegyen úgy, mintha minden rendben volna? Vagy maradjon minden a régiben, de az izék a hatékonyságot javítsák, szembekerülve azokkal az orvosokkal, akik a kiegészítő biztosítások befizetőit ellátnák?
Eztet t'om, csakazt nem értem, hogy miért köll a számlának, vagy az elszámolási nyilatkozatnak bármilyen jelentőséget tulajdonítani, ha eccer úgyis azt írnak bele a felek, amit akarnak...
De még asse értem, hogyan fogják ellenőrizni az izék? A bretegnek nem érdeke feltárni a visszaéléseket, hiszen az egésségéről van szó. Az intézménynek, a személyzetnek szintén a hallgatás az érdekük, ezen múlik a megélhetésük, rosszabb esetben az intézmény puszta léte.
Magánnyomozókat fogadnak fel? És? Ha egésséges a nyominger, nemigen tud megfelelő tüneteket produkálni. Ha betegeket alkalmaznának - valami csodaterápia ígéretével - lebuktatni a csaló intézményeket, annak meg igen kéccséges a hatásfoka...
Már többször elmontam, egy igazán pozitív vonást látok az izék működésében, hogy ollan informatikai rencert építenek ki, ami alkalmas lehet a betegutak naprakész nyilvántartására. Több tanulmányban is olvtam, hogy a magyar egésségügy többnyre egy afféle informácijós fekete lyukhoz hasonlítható, ennek a megváltoztatása komoly eredmény lenne.
Ha viszont érdeklődés hiányában az állami tulajdonú pénztárak maradnak többségben erre val'szeg nem fognak kőtteni...
Mostan micsinájjak, ugyanollan alaki kellék az aláírás, mint egy szerződésnél... Hogy ellenőrizhetetlen, az más kérdés. Az adóbevallást is alá köll írni, pedig jórészt az is ellenőrizhetetlen...
Akor is csak egy fac formaság, nekem nem rossz, mert mint munkáltató bekérem és ha abból az tünk ki, hogy eszi a fene, akkor kirugom.....ha meg nem mutaja meg akkor meg azért....
Megvan ennek az értelme, Gazduram, mer'ha aláírja a breteg, azzal nyilatkozik az okiratba foglaltak valódiságáról. Ha az ő tudomásával csaltak, akkó' bűntárs...