Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
A martin nevezetű mézalmácska rendkívül finom, nagyokat is kaptam már termés is volt az 5 csemetén kb-. fél kilónyi. Viszont nem nő. Pedig én is takarás céllal vettem szomszéd felől. Évente 5-7 cm növekedése van.
Örülök hogy megmutattad, nagyon tetszett ez a kis humoros bemutatás. Látom van még 2 része, kertészkedés közben ha jövök megpihenni, azokat is megnézem. Köszi.
Éppen olvastam, hogy a kullancs egész élete során gyaloglással csak 1-2nm-t jár be. Leginkább az állatok, madarak hordják.
Cicán mindig rengeteg kullancs volt, nem csípték meg mert kapta a riasztót. A szőrére viszont felment, gondolom a testhő miatt, és a kertben, lakásban szórta. Sok esetben a szobában vettem észre hogy kullancs mászik felfele a bokámnál. Rengeteget szedtem le róla is, a vörös szőrén könnyű volt felfedezni a parányi kullancsokat.
Szerintem nem érdemes ezzel foglalkozni. A kullancsok úgysem lábon másznak be, hanem egy állat lepottyantja a jóllakott nőstényt, aki ott lepetézik. A picik aztán várnak a fűben egy arra járó állatra. A lárvák is állatokról esnek le, az állatokat meg nem tartja távol a macskamenta vagy a citromillatú akármi.
A kertbe potyogtatott kullancsok meg nem fognak tudni távozni a sok macskamenta miatt :-))
Egyénként még sose tapasztaltam, hogy bármilyen növényi riasztás észrevehetően működne. Vannak növények, melyeket bizonyos állatok nem esznek meg, de a szomszédjukat már simán. Ami szokott működni, az a csalogató növény, az tényleg megfigyelhető, ahogy mondjuk a meztelencsigák összegyűlnek bizonyos növényeken és onnan nagy számban leszedegethetők.
virágzik a birsalmafánk, ami mindig május első napjaiban szokott. az orgona már múlt héten nyílt, ami szintén május eleji virágzású. azt vettem észre, hogy abban, hogy mi mikor virágzik, pici ingások vannak, mert általában kiegyenlítődnek a hidegebb/melegebb periódusok. kivéve ezt az évet, én ilyenre nem emlékszem korábbról. kíváncsi vagyok, hogy a szomolyai cseresznye mikor fog érni. szerintem június 10. környéke helyett már május 20. körül. ha marad ez a dny-i áramlás, akkor már májusban 30 fokok lesznek, a nyári hőmérsékletekbe meg inkább nem gondolok bele. de remélem, hogy változik a felállás addigra.
Igazad van, macskák, és főleg a rigók mert ők sokkal többen vannak itt, hozzák a kullancsot. Idén már 2 kullancsot fogam, még csak mászott a karomon, annyira picik hogy alig látható, de a mászása erősen érződik szerencsére.
Valóban nem adhat nagy védelmet a menta és más gyógynövények amiket ajánlanak, de azért veszek magot ha látok.
Van háromféle macskamentánk is (illatos macskamenta, Nepeta cataria, ez citromos illatú, teát is lehet belőle főzni, Nepeta pannonica, és Nepeta faassenii, ez utóbbi dísznövény, hálás, nagyon strapabíró és szapora, imádják a meztelencsigák és a macskák szívesen szarnak a közepébe, főleg télen), és kullancsok is szoktak lenni a kertben. Igaz, nincs velük körbeültetve a kert, elszórtan helyezkednek el, de a sünök és a macskák úgyis hoznak magukkal kullancsokat. Sokat.
Tavaly az illatos macskamentának megszedtem a magját, de úgy emlékszem, nem maradt belőle. Ez elvileg évelő, de rövid életű növény. Lesz belőle egy év alatt virágzó növény. Elég magas. A faassenii csinos, kékeslila virágú párnákat alkot, évente kétszer is szokott virágozni, az első hullám már nyílik.
cseresznye fát akarok magrol nevelni, már az eredeti fa alol kikelt az uj vessző hajtás. kiástam és átültettem egy 5L-s edénybe a telet átvészelte fedett helyen, most elég szépen hozott rügyet és ágakat .
A kérdésem az lenne, hogy mivel kéne a földet tápoldatozni, hogy mindig a legtöbb tápanyagot kapja, hogy hamar és egészségesen növekedjen?
illetve mikor kellene átültetni vagy csak a földet cserélni a cserépben?
nem akarok fát nevelni belőle amolyan házi bonsai-t akarok nevelni , hogy kicsibe sok hajtása legyen és sok virága . nem baj, ha nincs termés.
Nem történt elírás. Azon a bizonyos részen a nyári hőségben 40-45°C is lehet, és a talajjal is lehet ott valami.Elegem van belőle, h. azt a "szép zöld gyep"-et gyógyítgatom egész nyáron, ezért is szeretném csökkenteni a területet.
Köszönöm az eddigi tanácsot. A további kérdés, ha nem unod:
-Milyen szárazságtűrő növények mutatnának jól?
-Ha egy 10x1-1,5m-es sávban gondolkodunk, te hány félét javasolnál?
Nalunk detto, nem voltak eddig, tavaly koltoztek be, es eloszeretettel bemennek a frissen tragyazott ultetett gyumolcsofa gyokerehez (gondolom a tragya meleget termel nekik telen) A fuben latni a kitaposott osvenyeiket. Amugy en egernek mondanam oket, foleg azok vannak, de lattam nagyobbat is. A kutyam osszefogdosta oket tavaly, de most lettek mas helyen ujak, eddig nem fogott el egyet sem
Gyanítom, mindegyikőtök kedvezőbb körülmények között műveli a kertjét, mint ami sajnos nálunk van. Hogy-hogy mit keresett a nyesedék? Levágta a férjem a fűvet utoljára késő ősszel, és Nóra javaslata alapján a kert végében lévő nagy mogyoró bokrok alá és még két fügefa alá raktuk, remélve a legjobbakat. A mogyorók és a fügék alatt sincs növényzet, mert nem kap napfényt, ezért reménykedtünk a gilisztákban, oszlásban, de semmi ilyen nem történt! Csak száradt a fűteríték, és fújta szét a szél.
Nálunk már most szikrázik az ásó-kapa, ha a talajhoz érünk, mert olyan száraz!
Abban van igaza Nórának a régebben írtak alapján, hogy azt kell ültetni, ami bírja a körülményeket, mert a növényeket nem tudjuk "nevelni", hozzá idomítani a körülményekhez. A szüleim által évtizedekkel ezelőtt ültetett "mezei" orgona, a japán birs és a jázmin ma is él és szépen virágzik. Amiket mi ültettünk, abból már több dolog kihalt, senyvedett, kivágtuk: például mézalmácska, fodros levelű és egyszerű korallberkenye, valamelyik bangita.
Ó, hát időm az nincsen. Kertésznek, április elején, ideje??? Nem tudom, talán Ausztráliában.
Azt irod, ott semmi árnyék nincsen. Akkor miért szenved a gyep? Vagy elirás történt és semmi napsütés nincsen? Nem mindegy, erre nehéz növényválalsztást irni.
Előre a fű szélére kell a legalacsonyabbakat ültetni és hátrafelé egyre nagyobbakat (konkáv ültetés).
A legjobb talajtakarás az elején a kéregmulcs. Utána meg bármivel, ami növényi és lebomlik. Textilt ne rakjatok alá!
Szegélynek jó beton térkő elem élére állitva, leütve a földbe talajszintre, vagy erős műanyag térelválasztó szegély. Mindkettőből lehet szép iveket rakni.
Érdekes tapasztalások... Ha szétfújja a szél a nyesedéket, akkor kevés a növény az ágyásban. Sok növény közül nem hiszem, hogy kifújja. Ha a telken annyira fúj, akkor fákat kellene telepiteni, hogy széltörőként funkcionáljanak. Locsolni kell, ahogy kolléga emlitette. Meg kell nézni Szomoru Miklós videóit (106) Egy Kertész Kertje Pilisszentkereszten:Kertápolás - YouTube , hát ott aztán pont erről van temérdek információ. Ő a helyben mulcsolás magyar Chuck Norris-a :D A konyhaablakból egyenesen az ágyásokba hajigálja a krumplihéjat :)
Mit keresett télen a nyesedék száraz formában a földön? Rég le kellett volna bomlania. Szinte hihetetlen, amiket irsz.
Én idén a visszavágott menta, vadszőlő kiszárított részét aprítottam és azt lett leterítve mulcsként. Lehet nem tràgyáz sokat, de legalább lassabban szárad ki a föld. A kerti bogarak szeretik, de ha kártevő veti meg benne magát akkor kitakarítom. A gyepet ezért se terítem szét, szinte biztos,hogy egér patkány stb. megtelepedne.
lehet szárazság volt és nem tapadtak össze a szálak, ezért tudta szétfújni a szél. ha kicsit meglocsolod, akkor összetapad annyira, hogy nem tudja elfújni.
én is rá szoktam rakni az ágyásokra a vágott füvet, nem fújja szét a szél. pár hét alatt "el is tűnik". lebomlik, elfogyasztják a giliszták. ami nekem nagyon bejött talajtakarásnak, az a vágott díszfű, de az pont olyan, hogy bele tud kapni a szél. bár azt a fajtát, amelyik hasonlít a nádhoz, nem tudja szétfújni. legjobb lenne a faapríték, ha hozzá tudsz jutni. ha nem, de mondjuk fák metszése után marad ág, akkor már csak egy ágaprítóba kell beruházni.
Nem szárítom, rögtön zölden rakom az ágyásra. Inkább filcesedik, mint repül.
Az is igaz, hogy nincs olyan hely a kertben, ahol gond lenne, ha valamennyit ráfúj a szél. Lehet, hogy nem tűnik fel, bár az ágyásban ott marad, ha a rigók szét nem hajigálják. Nálunk inkább ez a gond, friss vetés mellé emiatt nem lehet rakni, rádobálják a rigók.
Nem szokott teljesen kiszáradni a fűtakarás, elég vastagon rakom. Részben behúzgálják a giliszták a földbe, egy része el is fogy kb. egy hónap alatt.
Azt egyébként nem értem, miért nem lehet ott hagyni a mogyoróbokrok alatt.
De persze nem kell erőltetni. Nálunk bevált, de más jellegű a kert, pázsit nincs is, csak vegyes, virágos gyep, annak nem árt egy kis ráhullott fű vagy lomb.
Tavaly novemberi javaslata volt Nórának, hogy a fűnyesedékkel takarjuk a talajt, mert az jó lesz, hiszen: ”Abban van sok nitrogén is és a takarás alatt lazább lesz a talaj.”
Háát, végül is megcsináltuk, mert az elhúzódó őszben még volt egy fűnyírás, lett nyesedék. Csakhogy pozitív hatás semmi, viszont már családi feszültség van miatta! A férjem nem győzi a száraz füvet kitakarítani a mogyoró bokrok alól, és a takarás alatt a talaj ugyanolyan betonkemény, mint máskor. Viszont a folytonos szél valamennyi száraz füvet mindig ráfúj a fűre, amit onnan ki kell gereblyézni, majd úgy összegyűjteni zsákba. Jelentős plusz munka, és ehhez már öregek vagyunk! Miközben mást is kell csinálni a kertben. (Van 500 nm pázsitunk és még más kertrészek beültetve.)
Ráadásul, ahol a télen vastagon túlfújta a szél a fűnyesedéket a csupasz talajról be a pázsitra, ott kihalt a fű, azokon a helyeken telepíthetjük újra, a szintén kemény talajt előbb megmunkálva. Ez is plusz munka! DE az is pluszmunka lett volna, hogy télen szedjük le az élő fűről a szárazat.
Szóval ez az eljárás nálunk nagyon nem vált be! Persze, biztosan mi nem csináltunk valamit szakszerűen..., de itt az Alföld aszályos, szeles és rendkívül kötött talajú vidékén még egyszer nem próbálkozunk ezzel.
Sziasztok! Eddig csak"csendes olvasója" voltam a Fórumnak, és sok hasznos tanácsot kaptam tőletek. Most viszont hozzád fordulnék elsősorban sza_attila, mint tapasztalt kertépítő! A füvesítésünk a te és a Samubá bejegyzéseit követve lett elfogadható, de a klímaváltozás miatt csökkentenünk kell a területet. Kb. 10m hosszan adott a házfal, mellette a járda, aztán fű(3-4m szélességben) majd telekhatár. Ennek a gyepnek egy részét szeretnék csökkenteni, mivel itt semmi árnyék nincs, és a tőlünk telhető legnagyobb odafigyeléssel is csak"szenved".
Tetszik a rendezetlennek tűnő rendezettség. Pl. ha nem egyenes, hanem hullámvonalban alakítanánk ki az ágyás fűves rész felőli szélét, amennyiben ez esztétikus.
A kérdéseim:
-Milyen növényeket ajánlasz?
-Hogyan rendezzük el őket? (magas/alacsony)
-Mivel takarjuk a talajt? (Nem igazán szeretnénk "kőrengeteget")
A szóló ciprusiak(Oregoni, Leylandi stb) a legszebb örökzöldek közé tartoznak. Az is unalmas lesz amikor minden helyen babérmeggy kerítés lesz. Viszont tény, hogy ha hamar megnő 3 méterre és olyan a szomszéd akkor nincs kérdés. Én a szilt nézegettem, de állítólag 8 év Alatt kiöregszik, addig meg lehet nyírni valamivel ami nem törik bele.
