Az egyetemes kora újkor hadtörténete. Európai és Európán kívüli, szárazföldi és tengeri. A magyar hadtörténetről már van elég topik, úgyhogy ha nem közvetlenül kapcsolódik, akkor OFF:)
1791. 07. 31. Tengeri ütközet a Kaliakria (Calliacria) foknál:
Usakov (ahogyan a törökök nevezték - az ,,Orosz medve", vagy ,,Usak-basa")
16 sorhajó,
2 fregatt,
2 bomb-scotch,
19 segédhajó (összesen 1000 ágyú).
Huszein kapudán-basa (,,A tengeri ütközetek krokodilusa"):
18 sorhajó,
27 fregatt,
43 egyéb hajó (összesen több mint 1800 ágyú).
Az ütközetre mondta Nelson admirális, hogy: ,,Nagyon sajnálom, hogy legalább egy egyszerű matróz ként nem lehettem Usakov valamely hajóján."
.......................
Ez mindössze egy példa arra, hogy mennyire volt ,,gyenge" a török flotta (Törökország csak az 1876-78-as háború után csúszott le végleg a harmadszintű hatalmak sorába.)
Holnap megjön a teljes, flottalétszám összefoglaló a XVII. század második felének vezető tengeri nagyhatalmaira vonatkozóan. 1760, 1778, 1789, 1791.
Kiteszem ide. Utánna lehet vitatkopzni, hogy ki milyen helyen volt a ,,ranglétrán".
"Ebben az időszakban meg (1750-es évek vége) a hajók számában mérten az angol haditengerészet volt első helyen, utánna a francia következett, majd a török. A spanyolok és hollandok akkor már sehol sem voltak. "
Kedves István!
A hajók darabszáma egy dolog, annál egy hadiflotta ütőképességének sokkal fontosabb mutatói is vannak.
Lehet, hogy a törököknek sok hajójuk volt darabszám szerint, de hol voltak ezek a többnyire még evezős gályák az atlanti népek úszó faerődjeihez, a sorhajókhoz képest?????
Egyébként pedig mind a spanyol, mind a holland flotta hatalmi tényező maradt az Atlantikumban a XVIII. sz. végéig.
Példa rá az amerikai függetlenségi háború, amelynek utolsó szakaszában (1780-1781) a francia-spanyol-holland flotta hatékonyan akadályozta meg, hogy a britek jelentősebb expedíciós hadtestet vagy utánpótlást dobjanak át az észak-amerikai kontinensre...
Jelen esetben azért nem szállok vitába, mert tudom.
Nézz utánna a témának. Haditengerészetről beszéltünk, és nem a kereskedelmi flottáról. Mellesleg, ha már ott tartunk, a Vörös-tengeren és a Perzsa-öblönát az Oszmán Porta egész Kelet-Afrikával kereskedet és egész Dél-Ázsiával (beleértve Indiát és az Indonéz szigetvilágot).
Szia, ezt a török nagyságot továbbra is kétlem. Az 1700-években a birodalom messze a leszálló ágában volt. A selyem utat rég áthelyezték hajóra, és az pedig India és Afrika kerülésével az Atlanti óceáni kikötőkbe került. Az oroszok pedig Alaszkán kivül semmit se hódítottak a tengeren keresztül. Azt is eladták még az orosz-japán háború elött 50 évvel, mert nem tudták volna megvédeni az Egyesült Államoktól. Ők meg fizettek, mert igy olcsóbban jutottak hozzá, mint amibe egy háború került volna. Hol van ez a holland és spanyol gyarmat birodalomtól? Egyébként annak a fenntartása tekintélyes flottát igényel. Ja a portugálokat szinte el is felejtettem, akkor még az Afrikai gyarmatok mellett övék volt Brazilia is. 1800 után pedig csak akkor hajóztak idegen hadihajók a Márvány tengeren, ha a törökök semlegesek maradtak. Édesviz
Amiről én beszéltem (Usakov kora) az 1760 és 1800 között volt.
Ebben az időszakban meg (1750-es évek vége) a hajók számában mérten az angol haditengerészet volt első helyen, utánna a francia következett, majd a török. A spanyolok és hollandok akkor már sehol sem voltak. Éppen a törökök felett aratott sorozatos győzelemnek köszönhetően zárkóztak fel az oroszok a harmadik helyre, amit egészen 1905-ig megtartottak.
Úgyhogy ez nem relatív, hanem igen konkrét dolog volt, akkoriban.
Ráadásul nem nevezném a Földközi-tengert ,,másodlagos" helyszínnek. Európa teherforgalmának legalább a felét a Földközi-tengeren bonyolították.
Szia, kétlem a törökök harmadik helyezését, talán némi adattal szolgálnál. Nem tudom az angolok után a franciák, hollandok, spanyolok mit szólnának. Na meg az oroszik is ott vannak? Oszt mennyi ideig? Az az egész háború az óceénok fölötti uralomról szólt, és ott az angolok nyertek. A Földközi tenger csak egy mellék hadszintér volt. Édesviz
Nna: 1 jelenkori angol könyv,a Nagy Haditengerészeti Baklövések c. mint arrafelé örök igazságot említi hogy parti erőd ostromakor a hajók mindig hátrányban vannak. Ez 1ébként nyilvánvaló. Ez ellen lehet 1smást tenni,de ez marad a kiindulási alap. Mindenki nagy és költséges parti erődöket emelt,és azok általában be is váltak. Alig létszámú erődök sakkban tudtak tartani nagy flottákat.
Usakov idején? A világ harmadik legnagyobb flottája volt a török. Éppen a törökök leverése nyitotta meg az oroszoknak a Flödközi-tengerre vezető útvonalakat, és hozta őket a hajós nemzetek listáján a harmadik helyre.
Szia, Szerinted a török birodalom Usakov idején milyen állapotban volt? Kb 100 éve nem volt komoly haditechnikai fejlesztés. A konkrét történetre homályosan emlékszem. De tudok komoly startégia hibákról erőditett városok, kontra flotta esetről. Pl. Morgan tüntetőleg felállította hajóit a lőtávolság határa mögé, azután pedig a partra szállt kalózok a parti oldalról rohamoztak. Legújabbkori példának ott van Szingapur. De a meglepetés is sokat jelenthet, pl Drake és Cadiz esete az épülő Armadával. Akkora pusztítást végeztek, hogy 10 év alatt tudták újjáépíteni a flottát. Minden várfal, ágyú értékét letudja csökkenteni a tutyi-mutyi kezelő legénység. Egyébként, a nyakazó gépet Európában elterjesztő franciákra meg annyit, hogy talán visszakapták. Édesviz
A vitorlás hajók érájáról beszéltünk, azaz maximum 1840-es évek végéig. Ha meg bekalkuláljuk, hogy mikor jelentek meg a hajó-tarackok (caronnadok), akkor a XIX. század legelejéig beszélhetünk a hajók viszonylagos sértetlenségéről.
Na azér a Krímnél a franciák páncélozott fahajókat vetettek be az orosz parti ütegek ellen.Azért volt rájuk hatástalan a korabeli elvault ágyútűz.Port Arthúrnál meg a japánok az istennek se tudták bevenni a tenger felől a flottabázist pedig nagyon igyekeztek.Ejnye mennyi kivétel..........
Ezek a kivételek. Lehet hogy a 8000 főnek nem volt mit innia. A törökök többször is elhegedülték a Royal Navy nótáját. Legutóbb Gallipolinál,de volt hogy 2-300 éves kőgolyós ágyúkkal tették ezt meg. Lényeg az,hogy nem ijedtek meg,hanem kihasználták a lehetőségeiket.
Egészen Usakovig is így gondolták. Kiderült, hogy mégsem. Korfunál 3500 tengerészgyalogos elég volt, hogy bevegyék az erődött, amelyben a francia helyőrség több, mint 8000 fő volt.
a korábbi időkben egy ilyen ostromhoz előbb a tüzérséget is partra kellett tenni.
Az erődök ágyúi sem tettek túl nagy kárt a hajókban. abban az időben az erőd-tüzérség (a partok mentén) a hajókról leszerelt, kiöregedett ágyúkból állt és tábori lövegekből (amik még gyengébbek voltak).
Mondok egy másik példát - Kaliakriánál (Calliacria) Usakov, Tenerifénél meg Pitt admirálisok az ellenséges flotta és a parti ütegek közé hajóztak és? A parti ágyúk nem sok kárt tettek a hajókban. Ugyan ez volt Panamánál, Szinopnál, Navarino-nál, a Nápolyi-öbölben, Málta védelménél.
Sőt, a legutolsó példa a Krími-háború: Szevasztopolnál, Abonál, az Aland-szigeteknél, Kolánál, Petropavlovszk-Kamcsatszkijnál, Kinburnál az orosz parti ütegek sem tettek komolyabb kárt a hajókban.
Szóval - érdekes korszag volt a haditengerészet számára.
Azért nem volt ilyen egyszerű a dolog. a korabeli tüzérségnek - a sima csöve miatt - rendkívül nagy volt a szórása.
Ezért kellett a hajók tüzérségét a maxra növelni, és ezért vezették be a flottáknál a vonal-evolúciókat - biztosítani a tűzsűrűséget és az átütő erőt.
Amúgy hajókkal is lehetett várakat ostromolni.(Bár az már nem a koraújkor.) Először Usakov alkalmazta Corfunál és Levkásnál, amikor az orosz-török-angol flotta szövetségben lépett föl a franciák ellen.
Abban a háborúban a kor három legjobb admirálisa harcolt egymás mellett: Nelson, Usakov és Said-bég. Méghozzá Nápoly bevétele után Nelsonnak volt egy rendkívül negatív szerepe a francia helyőrség és az olasz jakobinusok kivégzésében.
Szia, "Naja egy korabeli fahajót elég nehéz volt a tömör vas ágyúgolyókkal elsüllyeszteni." Nem a fahajón van a hangsúly, hanem a korabeli tüzérségi módszereken. A korabeli fahajó is elsüllyed, ha elegendő nagy léket kap, nem úszik tovább. Amig a vár ostrom során a tüzérség fix helyen van, relative könnyű a célzás, pár próba lövés után rendre talál. A hajók mozogni tudnak, amig nem érik súlyos sérülések, ez a célzás minőségét csökkenti. Ezt csak az ágyuk számának növelésével tudod ellensúlyozni. Ahhoz nagyobb hajó kell, amit a dolgok természete szerint sokkal erősebbre is épitenek. Édesviz
