Patkányokat mérgezett a génkezelt kukorica
MTI
2007. március 13., kedd 14:50
Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gm) kukoricájával etettek - írják független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. A MON863 kódjelű kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto termék azonnali visszahívását valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli.
A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatok világosan bemutatják, hogy a vizsgált kukorica jelentős egészségügyi veszélyt jelent. A terhelő bizonyítékokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd továbbította azokat független elemzés céljából a francia Caen egyetemen dolgozó Séralini professzor vezette szakértői csoportnak.
Súlycsökkenés, májkárosodás
A kutatócsoport megállapította, hogy mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A Greenpeace keddi, Berlinben szervezett sajtókonferencián Séralini professzor elmondta: "A Monsanto elemzései nélkülöznek minden szigorú, tudományos alapot - kezdve a nagyon gyenge lábakon álló statisztikai jegyzőkönyvükkel. Még rosszabb, hogy a cég elmulasztott megfelelő elemzést végezni az állatok súlykülönbségét illetően" - fogalmazott.
A Greenpeace követeli a Monsanto MON863 kukoricájának azonnali visszahívását és felhívja a kormányok figyelmét, hogy minden eddig engedélyezett génmódosított fajtát újra kell engedélyeztetni. A környezetvédő csoport szerint szigorúan felül kell vizsgálni a jelenlegi tesztelési módszereket.
"Ez volt az utolsó csepp a pohárban, egyértelmű, hogy a mostani engedélyezési rendszer hitelessége teljesen elveszett. Amikor kiderül, hogy az állati és emberi egészség védelme érdekében felépített európai rendszer nem képes kiszűrni egy ilyen veszélyes terméket, annak ellenére hogy teljesen nyilvánvaló jelei voltak a patkányok mérgezésének, minden piacon levő GM terméket újra kell vizsgálni és a hibás engedélyezési rendszert el kell törölni - mondta Christophe Then, a nemzetközi Greenpeace szakértője.
Vitás kukorica
A kérdéses kukorica engedélyezése már 2003 óta heves vita tárgyát képezte, amikor is megállapították, hogy a MON863 kukoricával etetett patkányok vérösszetétele jelentősen megváltozott. Bár a tagállamok többsége ellenezte a GM kukorica piacra dobását, az Európai Bizottság fittyet hányva az aggodalmakra, mégis engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását. Séralini professzor tanulmánya tudományosan is alátámasztja ezeket az aggodalmakat: "az adatok ismeretében egyáltalán nem mondható el, hogy a MON863 génmódosított kukorica biztonságos."
"Ez egy nemzetközi vészhelyzet, amely globális választ kíván - fejezte be Then - csak a termék világpiacról való teljes visszahívása akadályozhatja meg a lehetséges károkat".
Talán érdemes néhány gondolat erejéig beleolvasgatni a Magyar Fehér Könyv-be.
Az egyik alapvető emberi jog az élelmiszer-biztonsághoz való jog, az, hogy mindenki számára biztosítva legyen a produktív élet folytatásához szükséges élelem. Napjainkban 1 milliárdnál is több azok száma, akik ezzel a joggal nem rendelkeznek. Természetesen ennek számos oka van, de nem kétséges, hogy az emberiségnek nincs más választása, mint hogy több élelmiszert termeljen kisebb mezőgazdasági földterületen, a műtrágyák, kemikáliák, víz és energia csökkentett felhasználása mellett. Reménytelen azt hinni, mint Európában ezt gyakran javasolják, hogy az „organikus” gazdálkodás jelenti a megoldást. Szemben az organikus lobby gyakori érvelésével, az organikus gazdálkodás a talaj termékenysége szempontjából lehet előnyös, ugyanakkor egyértelműen kedvezőtlen a terméshozamot tekintve. Egyik okként ezzel indokolják az agrár pénzügyi támogatást Európában. Ahhoz, hogy a növekvő népesség számára elegendő élelmiszer legyen a világon, jelentős befektetésekre lesz szükség valamennyi rendelkezésre álló know-how és technológia kombinálásával (mint például az integrált termelési stratégia elterjesztése). Ugyanakkor meg kell növelni a mezőgazdaság és a mezőgazdasági kutatás pénzügyi támogatását minden területen, beleértve az organikus gazdálkodást is. Nincs magyarázat arra, hogy miért kell Európában ideológiai okokból gátolni a leghatásosabb, a GMO technológia alkalmazását. Biztosan rossz irány ez akkor, amikor nyilvánvaló, hogy csak a bizonyítottan működőképes technológiák együttes alkalmazása segítheti az élelmiszer-biztonságot, mérsékelheti a mezőgazdasági erőforrások csökkenését és a klímaváltozás okozta negatív hatásokat, illetve növelheti a versenyt a mezőgazdasági hulladékok iránt a bioüzemanyag előállításban. Ez Európában nem azonnal érzékelhető, mivel kiemelten támogatott mesterséges mezőgazdasági rendszert tart fenn és támogatja a luxus „organikus” termelést azon az alapon, hogy élelmiszert importál olyan országokból, ahol milliók halnak éhen, ahol az improduktív organikus gazdálkodás a szegénység következménye, és nem életstílus kérdése. Az európai GMO hozzáállás nagy hatással van a fejlődő országok döntéshozóira, akik nem élhetnek a választás lehetőségével, mert használni vagy nem használni a GM technológiát élet-halál kérdése sok millió szegény számára. Az európai döntéshozóknak súlyos morális kötelességük, hogy véleményüket tudományos tényekre alapozzák és ne ideológiai indíttatású véleményekre.
Előfordulhatnak spontán mutációk a természetben, ezeket nem tudjuk kontrollálni. Az emberi tevékenységet igen.
lehetetlen bármi olyat létrehozni, ami ne jöhetne létre "hagyományos" módon.
Esetleg rohadt sokat kéne várni rá...
Esetleg a világegyetem korával összemérhető időt. :-)
Valóban a biotechnológia is csak olyat tud, amit a természeti törvények megengednek. A génsodródásnak azonban a természetben vannak olyan határai, ahol a dolgok praktiuksan nulla valószínűséggel történek meg.
Ezeket a laborokban napi rendszerességgel, rutinszrűen lépik át.
semmilyen genetikai módosítás nem visz be idegen (földön kívüli?) géneket;
De igen. Nem csak fajtaidegen géneket, hanem olyanokat is amelyek a földi élet számára is idegenek. Ennek (is) lehetnek kockázatai.
Lényeges különbség van a "nem tudunk" és a "nem tudom elképzelni, hogyan tudnánk" között. Mivel az előbbit nem tudod igazolni, ezért az utóbbiból indulsz ki, de az előbbit állítod, és máris ott vagy a kettős mércénél.
Sokszor a "hagyományos fajtakeresztezés(?)" mellett a véletlen mutációk kiválogatásának és elterjesztésének van szerepe. /Starking alma rügymutációiból új almafajták./
Mivel a mutáció nem kötött, és semmilyen genetikai módosítás nem visz be idegen (földön kívüli?) géneket; lehetetlen bármi olyat létrehozni, ami ne jöhetne létre "hagyományos" módon.
Az azonosság kritériuma csak akkor teljesülne, ha géntechnológiai eljárással is csak olyan organizmust lehetne létrehozni mint amit hagyományos módon.
Ha létrehozható (létrejöhet) olyan GM organizmus amit hagyományos fajtakeresztezéssel nem tudunk előállítani, akkor nem beszélhetünk azonosságról, ezért kettős mércéről sem. Minden tevékenységnek a saját jellegének megfelelő szabályozási eljáráson kell átesnie.
Érdekes megjegyzést olvashatunk Venetianer professzornak a kritikai észrevételekre adott válaszában. A professzor a maga szakterületén (molekuláris biológia) kiváló tudós, kutató, tehát tehát ha jogosan vonják is kétségbe kompetenciáját az adott témában, érdemes odafigyelni szavaira.
Voltaképpen egyetlen motívum indokolja részemről ezt a válaszcikket: a vitakultúra nyomorúsága felett érzett elkeseredés. A politikában bevett módszernek tekinthető az ellenfél befeketítése azzal, hogy olyan állításokat tulajdonítanak neki, amelyeket sohasem mondott, viszont kellően ellenszenvesek.
Mondja a professzor, ismerős érzés, én is naponta szembesülök ezzel a gyakorlattal.
Én ezzel a stratégiával ott sem tudok megbékülni, a tudományban különösképpen nem, noha – sajnos – nem először találkozom vele. Lássunk hát néhány példát.
Cikkeimben nem fordul elő a „géntechnológia ellen küzdő tudósok” kifejezés. Készséggel elhiszem, hogy ilyenek nincsenek, géntechnológia ellen küzdő szervezetek és egyének (erről írtam) viszont vannak. Ezt nem én mondom, hanem ők maguk. Egyetlen példaként idézném a Greenpeace angliai vezetőjét,
Való igaz, vannak akik a géntechnológia ellen küzdenek, súlyos hiba a gyakorlati hasznosításssal kapcsolatos anomáliák szakértői bírálatát összemosni az egész technológiát elutasító véleményekkel.
A professzor úr elkövette ezt a hibát, ugyanis azzal, hogy kisajátította a tudományt a saját véleményével azonosítva, ki is rekesztette a tudományos közvélemény azon tagjait akik nem értenek egyet vele, egy táborba skatulyázva a GreenP.-el szakmabeli tudósokat, kutatókat.
Bakot lőtt tehát ebben az esetben a professzor úr, Ő maga volt aki a más véleményen lévő tudósokat próbálta - ha nem is megnevezetten- a géntechnológia ellen küzdők táborába sorolni. Emiatt jogos volt az észrevétel ami egyébként nem állította, hogy szó szerint előfordult volna ilyen kifejezés, csak a cikk sugalmazása ellenében megfogalmazott egy ellenvéleményt, aminek a tartalmát a professzor úr nem is vitatta: Készséggel elhiszem, hogy ilyenek nincsenek, akkor miért nem említette cikkében egy szóval sem?
A kritikából:
– az ön véleményéhez az alábbi lényegi korrekciókat fűzik:
- Nincs ún. „tudomány álláspontja”. A polihisztorok korára volt jellemző, hogy az ilyen egyszerűsítés megállta a helyét. Ma tudományági, tudományterületi nézőpontok vannak, amelyek sokszor ütköznek egymással, hiszen a megközelítések, a megítélések szempontjai eltérők.
- Nincsenek géntechnológia ellen küzdő tudósok. A kiegyensúlyozatlan fejlesztést észrevételező, a mérések eredményeit hiányoló nemzeti hatóságok, vagy a nyilvánosságra hozott biztonsági adatokat kritikusan fogadó kutatók vannak, akiknek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy körültekintően megvalósított géntechnológiai fejlesztések, ellenőrzött körülmények közötti gyakorlattá válását ellehetetlenítsék. Véleményünk szerint a géntechnológia ellenőrizetlen terjedéséért érdekből vagy hozzá nem értésből hadakozó „ügyintézők” vannak csupán, akik átvették a GM-fajta-tulajdonosok türelmetlen és agresszív stílusát, és érvrendszerüket hozzáigazították azok kereskedelmi céljaihoz.
Eddig is jobbára tudományos források, szakemberek nyilatkozataival próbáltam betekintést nyújtani a problémakörbe, most egy valódi csemege következik, amiből ki-ki a saját habitusának megfelelő következtetéseket vonhat le: egy nyilvános vita a témáról.
Magam részéről ebben az esetben is az adott szakterület művelőivel értek egyet, akiket többségében korábban is idéztem, akiknek vitathatatlan a kompetenciája ebben a kérdésben.
Azért is érdemes megismerni az elhangzottakat mert több, itt is felvetődő kérdésre is választ kapunk, például arra az aktuális felvetésre is, amit egy kis túlzással így foglalhatunk össze: A természetben bármi megtörténhet, tehát csináljanak a tudósok a (Monsanto) laboratóriumokban is azt amit akarnak.
Egy-két apróságot kiemelek csak, hogy mennyire egysíkú a biotech oldal érvelése:
Rögtön az elején ismerős az üldözöttség hangsúlyozása, majd a saját véleményt a tudománnyal való azonosítása, sőt a tudomány megszemélyesítése:
Ezért nincs könnyű helyzetben e sorok írója, ha arra vállalkozik, hogy „sine ira et studio” a tudomány álláspontját próbálja összefoglalni e kérdésben, tekintve, hogy e technológia ellenfeleinek meggyőződése annak káros és veszélyes volta, és nem kívánnak hallgatni a tudományra, ha az netán meggyőződésükkel ellentétes dolgokat állít.
Mondja ezt egy elismert tudós, akinek viszont nem szakterülete a téma, tehát kompetenciája eleve kérdéses, amit el is ismer végül. Ettől függetlenül írása jó olvasmány, viszonylag korrektül fölsorolja a főbb, ismert biotech érveket, amit a szakértő kollégák alaposan le is reagálnak.
Nyilvánvaló tehát, hogy nem a tudomány és a tudományellenes acsarkodó laikusok párharcáról van jelen esetben szó ahogy ezt megpróbálják (itt a topikban is) hamis módon beállítani, hanem éppen ellenkezőleg, a tudományos kutatómunkát végző szakemberek és (tisztelet a kivételnek) a biotech ipar érdekében lobbizók között.
Itt egy ékes példa, hogy a természet teljesen magától sokkal vadabb dolgokra képes, mint egy felkészült labor: nincs rá semmi garancia, hogy ugyanez ne eshetne meg akár a búzával (pl. az anyarozsból egy-két gén, mondjuk), vagy a csirkével (véges a fantáziám, de monjuk a madárinfulenza szép lenne) - ráadásul ellenőrizetlenül, szemben a genetikával foglalkozó laborok igen kiterjedt ellenőrzöttségével. És neked, aki eddig a 'természetes' ellenében gyalázod itt agyba-főbe, minden tényleges tudás nélkül, viszont oldalakon át a genetikát, csak ennyire futja?
Meg akarom-e enni?
Ha a magadfajta még sokáig szabadon garázgálkodik, akkor nem nagyon lesz választás...
A csúnya gonosz tudósokat ha kell, ha nem folyamatosan ellenőrzi mindenki - ideje lenne végre azt a csúnya gonosz természet anyánkat is ellenőrizni kicsit, mer' ahogy jobban körülnéz az ember egyre érdekesebb eltanulnivalók akadnak.
Abból, ami laborban többszörösen ellenőrzötten történik tényleg nincs abszolute semmi, ami ne történne meg a természetben, magától, tömegesen - ellenőrizetlenül.
A szintetikus biológia egy fantasztikusan érdekes terület. Sokan nem is hallottak esetleg róla, pedig valószínűleg többet találkozunk produktumaival mindennapjaink során mint gondolnánk.
Végül egy részlet az EASEC ezzel foglalkozó kiadványából:
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) az Európai Unió tagállamainak nemzeti tudományos akadémiáit tömörítő szervezet.
Biológiai szennyezés (Biosafety) A biológiai kutatások számos területén jelentkeznek aggodalmak a biztonsággal kapcsolatban, de a szintetikus biológia kapcsán néhány speciális probléma is felmerül. Nem nehéz elképzelni, hogy egy teljesen újszerű, osztódó szervezet a laboratóriumból a környezetbe kikerülve károkat okozhat, aszerint, hogy megalkotói milyen tulajdonságokkal ruházták fel.
...
Minden szintetikus szervezetet a legszigorúbb biztonsági előírások mellett kellene kezelni – ezeket lehetne a GMO-kra vonatkozó biztonsági előírásokhoz igazítani –, és mind európai, mind nemzeti szabályozás hatálya alá vonni.
...
Biológiai biztonság (Biosecurity) Bizonyos esetekben a megfelelő szabályozás is csak korlátozott védelmet nyújt: egy feltételezett bioterrorista a szintetikus biológiát fegyverként alkalmazhatná. Vitatott, hogy ez a lehetőség valójában mekkora fenyegetettséget jelent. Egyes kutatók szerint egyszerűbb lenne már létező kórokozókkal visszaélni, mint teljesen újakat létrehozni. A CIA tíz évvel ezelőtti jelentésében ugyanakkor az olvasható, hogy a szintetikus biológiával minden eddiginél veszélyesebb mikrobákat lehetne létrehozni. Mindebből az következik, hogy a biológiai biztonság fokozása mindenképpen indokolt. Egy, a tudományos akadémiák által felállított bizottság már kidolgozott egy magatartási kódexet a biológiai kutatásokkal való visszaélés megakadályozására. Ennek alapelvei: a kutatás lehetséges következményeinek figyelembe vétele, döntően káros következményekkel járó kutatások visszautasítása, a standard laboratóriumi szabályok betartása, a kutatással való visszaélés megakadályozására vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályok betartása és támogatása, és minden olyan tevékenység jelentése, amely ellenkezik a Biológiai és Toxin-fegyver Tilalmi Egyezményben foglaltakkal. A DNS szekvenciákhoz, genetikai mechanizmusokhoz való egyre könnyebb hozzáférés lehetővé fogja tenni, hogy a molekuláris biológia technikáit olyan tudományterületek is felhasználják, amelyeknek nincs tapasztalatuk a biológiai anyagokkal.
A biológiai biztonság kellő szintjének fenntartásához így fontos lenne azt is biztosítani, hogy az élettudományi kutatásokba bekapcsolódó kutatók megértsék az ezekhez kapcsolódó kockázatokat.
Látom most már a riogatáshoz beveted a sci-fi és a fantasy elemeket is.
Mi jöhet még? Esetleg Harry Potter varázspálcája egy szintetikus Hermionével, vagy egy komplett gonosz zombisereg a szegény emberiség elpusztítására? Esetleg a DNS nyomtatóval ügyetlenkedő Süsü?
A biotech hívők csőlátása ugyan megakadályozza őket a helyzet reális értékelésében, különben is ők engedték ki a szellemet a palackból, nehéz lenne most nekik kiáltani farkast először.
Mindenesetre vannak tények, amiket lehet nem tudomásul venni. ehhez mindenkinek joga van.
Mint a biotechnológia az utódja a szintetikus biológia is szinte határtalan lehetőségekkel kecsegtet. Eszköztára segítségével azonban rendkívül leegyszerűsödhet, olcsóvá válhat a genetikai manipuláció amit persze lehet jó és kevésbé jó célra is fordítani. Lehet rákot gyógyító vírusokat nyomtatni, de esetleg morfint termelő élesztőbacikat is. Gyorsan, egyszerűen, kis eszközigénnyel, olcsón, kontrollálhatatlanul.
Lehet persze vitatni, bagatellizálni, sőt gúnyolódni a technológiában rejlő veszélyeken, mindenesetre a Világgazdasági Fórum 2015 évi a világot fenyegető globális kockázatok között megemlíti a szintetikus biológiát:
For thousands of years, humans have been selectively breeding crops and animals. With the discovery of DNA hybridization in the early 1970s, it became possible to genetically modify existing organisms. Synthetic biology goes further: it refers to the creation of entirely new living organisms from standardized building blocks of DNA. The technology has been in development since the early 2000s, as knowledge and methods for reading, editing and designing genetics have improved, costs of DNA sequencing and synthesis have decreased, and computer modelling of proposed designs has become more sophisticated. (see Figure 2.6.1) In 2010 Craig Venter and his team demonstrated that a simple bacterium could be run on entirely artificially-made DNA.1 Applications of synthetic biology that are currently being developed include producing biofuel from E. coli bacteria; designer organisms that act as sensors for pollutants or explosives; optogenetics, in which nerve cells are made light-sensitive and neural signals are controlled using lasers, potentially revolutionizing the treatment of neurological disorders; 3D-printed viruses that can attack cancer;2 and gene drives as a possible solution to insect-borne diseases (as discussed in Box 2.7). Alongside these vast potential benefits are a range of risks. Yeast has already been used to make morphine;3 it is not hard to imagine that synthetic biology may allow entirely new pathways for producing illicit drugs. The invention of cheap, synthetic alternatives to high-value agricultural exports such as vetiver could suddenly destabilize vulnerable economies by removing a source of income on which farmers rely.4 As technology to read DNA becomes more affordable and widely available, privacy concerns are raised by the possibility that someone stealing a strand of hair or other genetic material could glean medicallysensitive information or determine paternity.
The risk that most concerns analysts, however, is the possibility of a synthetized organism causing harm in nature, whether by error or terror. Living organisms are self-replicating and can be robust and invasive. The terror possibility is especially pertinent because synthetic biology is “small tech” – it does not require large, expensive facilities or easily-tracked resources. Much of its power comes from sharing information and, once a sequence has been published online, it is nearly impossible to stop it: a “DIYbio” or “biohacker” community exists, sharing inventions in synthetic biology, while the International Genetically Engineered Machines competition is a large international student competition in designing organisms, with a commitment to open-sourcing the biological inventions. Conceivably, a single rogue individual might one day be able to devise a weapon of mass destruction – a virus as deadly as Ebola and as contagious as flu. What mechanisms could safeguard against such a possibility? Synthetic biology and affordable DNA-sequencing also opens up the possibility of designing bespoke viruses as murder weapons: imagine a virus that spreads by causing flu-like symptoms and is programmed to cause fatal brain damage if it encounters a particular stretch of DNA found only in one individual. 5
Synthetic biology is currently governed largely as just another form of genetic engineering. Regulations tend to assume large institutional stakeholders such as industries and universities, not small and medium-sized enterprises or amateurs. The governance gap is illustrated by the controversy surrounding the very successful 2013 crowdsourcing of bioluminescent plants, which exploited a legal loophole dependent on the method used to insert genes.6 The Glowing Plants project, which aims ultimately to make trees function as street lights, was able to promise to distribute 600,000 seeds without any oversight by a regulatory body other than the discretion of Kickstarter. The project caused concern not only among activists against geneticallymodified organisms, but also among synthetic biology enthusiasts who feared it might cause a backlash against the technology.7 Differences can already be observed in the focus of DIYbio groups in Europe and the United States due to the differing nature of regulations on genetically-modified organisms in their regions, with European enthusiasts focusing more on “bio-art”.8 The amateur synthetic biology community is very aware of safety issues and pursuing bottom-up options for self-regulation in various ways, such as developing voluntary codes of practice.9 However, self-regulation has been criticized as inadequate, including by a coalition of civil society groups campaigning for strong oversight mechanisms.10 Such mechanisms would need to account for the cross-border nature of the technology, and inherent uncertainty over its future direction.11
Remélhetőleg hamarosan bárki filléres költséggel olyan organizmust nyomtathat amilyet csak akar.
Végre valami jó hír.
Ezenkívül nemsokára kapható lesz hétfejű sárkány, kobold, tündér, kapanyányi monyók, unikornis és boszorka mindenkinek teljesen ellenőrizetlen használatra.
Azt hiszem itt az ideje, hogy együtt örüljünk a géntechnológia legújabb, új távlatokat nyitó eszközének, ami forradalmasíthatja a biotechnológiát, a DNS nyomtatónak. Remélhetőleg hamarosan bárki filléres költséggel olyan organizmust nyomtathat amilyet csak akar. Csak a fantázia szab majd határt új vírusok, baktériumok, magasabb rendű organizmusok, növények, állatok (emberek?) létrehozásának.
Hála a biotech cégek úttörő munkájának, semmiféle törvényi korlát nem akadályozza majd a DNS nyomtató széleskörű elterjedését, akárki a sufnijában is tunningolhat magának mindenféle élőlényt.
A DNS nyomtató állítólag már működőképes, a sorozatgyártásához keresnek támogatókat. AZ USA-ban már bárki vásárolhat a segítségével előállított világító növényből, ezzel támogatva a projektet.
Sajnos a begyöpösödött európai szabályozás egyelőre nem teszi lehetővé, hogy elárasszák a kontinenst mindenféle nyílt forráskódú organizmusokkal, ebből is kimaradunk.
Legális ez? teszik fel a kérdést. A válasz igen az USA szabályozás szerint legális.
Biztonságos ez? Hát persze: 'as safe as it gets'.
És valóban miért ne lenne az, hiszen ez sem más mint amit az ember évezredek óta csinál: génmódosítás. Miért ne feltételeznénk eleve biztonságosnak az összes lehetséges organizmust amit ezzel a "génnyomtatóval" készítenek, ha egyszer az eljárás lényegileg azonos.
Ilyen esetben is megilleti a produktumot az eleve biztonságos feltételezés (Generally Recognized As Safe), mindaddig amíg az ellenkezőjét nem sikerül hiteltérdemlően bizonyítani.
Különben is, a felhasználónak a lelkére kötik, hogy nem szabad patogén, vagy mérgező organizmusokat létrehozni, ezzel végképp megoldva a biztonság és az esetleges környezeti veszély problémáját.
In the lab we will comply with all NIH guidelines on recombinant DNA research.
Pedig ezen a területen korlátozzák a kutatás szabadságát ez tény, függetlenül a véleményedtől.
Akkor nézzük az érveidet:
Ezekre a veszélyekre kutatási eredmények és általános biológiai, ökológiai, közgazdasági összefüggések hívják fel a figyelmet, amelyek egyértelműen a GM-fajták termesztése ellen szólnak.
Tehát egyrészt azt állítod, hogy "...ezen a területen korlátozzák a kutatás szabadságát...", másrészt bizonyító érvként felhozod, hogy "Ezekre a veszélyekre kutatási eredmények és általános biológiai, ökológiai, közgazdasági összefüggések hívják fel a figyelmet..."
Akkor most megint lehet sértődötten riszálni magad egy kicsit, amiért a hozzászólásodat nem csak komolytalannak, hanem rosszindulatúnak, kártékonynak tartom.
Feltétel nélkül támogatják azok, akik az ún. bioipar (a kutatás és a géntechnológiai úton történő fajta-előállítás) területén dolgoznak. Oka, hogy K+F bevételeik innen származnak.
Ez egy konkrét csúsztatás, népies nevén parasztvakítás. A kutatók és a témához értő szakemberek erkölcsi kötelessége a korrekt tájékoztatás. Olyan emberi tevékenység nem nagyon létezik, aminek ne lennének lehetséges veszélyei. Itt most te a GMO növények démonizálásával próbálkozol, a sötétzöldek "érv" rendszerével. Ez nem más, mint a vélt veszélyesség sulykolása, a valódi, tudományos szempontból is értékelhető szakvélemények figyelmen kívül hagyása. Magyarán egyszerű sunyi propaganda. Az erőlködésed ráadásul teljesen felesleges, hiszen akinek eddig is GMO fóbiája volt, annak továbbra is lesz, akik pedig képesek racionálisan végig gondolni ezt a történetet, azoknál ilyen gyenge propaganda szövegekkel nem nagyon lehet agysorvadást előidézni.
Pedig ezen a területen korlátozzák a kutatás szabadságát ez tény, függetlenül a véleményedtől.
Az akadályozás, korlátozás nem általános értelemben hangzott el, hanem a témához kapcsolódva, ez a szövegkörnyezetből és az idézetekből is egyértelműen kiderült.
Azt hiszem jogosan háborodna fel bárki, ha egy élelmiszergyártó cég megpróbálná megakadályozni, hogy független kutatók megvizsgálhassák jár-e egészségügyi kockázattal a termékük fogyasztása. Ebben az esetben pedig konkrétan ez történik, amit több forrással is alátámasztottam, szakmabeli kutatók nyilatkozataival. Sőt Dudits akadémikus is csak ennyit tudott mondani, amikor erről kérdezték: Sajnálatos, hogy ennyire elmérgesedett a helyzet, és nincs bizalom.
Elég szomorú, ha egy kutató, aki kutatókat nevel bizalmi kérdésnek tekinti a kutatás szabadságát és nem alapvető jognak. Ha csak a bizalmasoknak van joga kutatni valamilyen témában az nem a kutatás szabadsága, hanem valamiféle félfeudális hűbéri rendszer visszaállítása, ahol vannak kiválasztottak és kitaszítottak. Emlékeztetőül:
Az én osztályom addig kapott vetőmagot, amíg nem számolt be az első kritikus eredményről. Attól kezdve nem juthatunk vetőmaghoz, azaz a fajtatulajdonos akadályozza a vizsgálatainkat.
Unfortunately, it is impossible to verify that genetically modified crops perform as advertised. That is because agritech companies have given themselves veto power over the work of independent researchers.
To purchase genetically modified seeds, a customer must sign an agreement that limits what can be done with them. (If you have installed software recently, you will recognize the concept of the end-user agreement.) Agreements are considered necessary to protect a company’s intellectual property, and they justifiably preclude the replication of the genetic enhancements that make the seeds unique. But agritech companies such as Monsanto, Pioneer and Syngenta go further. For a decade their user agreements have explicitly forbidden the use of the seeds for any independent research. Under the threat of litigation, scientists cannot test a seed to explore the different conditions under which it thrives or fails. They cannot compare seeds from one company against those from another company. And perhaps most important, they cannot examine whether the genetically modified crops lead to unintended environmental side effects.
A biotech cégek meglehetősen agresszív, tudományellenes módon akadályozzák a tudományos munkát, korlátozzák a kutatás szabadságát.
Ez így egy konkrét hülyeség. Senki nem korlátozza a kutatás szabadságát. Senki sem akadályoz pl. téged sem a tudományos kutatásban, abban, hogy saját biotech céget gründolj és saját tudományos kísérleteket folytass.
Természetesen nem várom, hogy elismerd, éppen ez a nézetkülönbség lényege, de igazad van fölösleges ismételgetni egy állítást, érvelni is tudni kell mellette!
A magyar moratóriumot a génmanipulált vetőmagokat előállító óriáscégek és hozzájuk közel álló tudósok támadják, a génmanipulált fajták előnyös tulajdonságait hangsúlyozva. A szakemberek egy tekintélyes része viszont a kockázatokra figyelmeztet. Dr. Horváth Andrást, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársát arról beszélt, mit nyerhet és mit veszíthet az ország a génmanipulált haszonnövényekkel.
Az egyik oldal azt hirdeti, hogy a GM organizmusok semmi veszélyt nem jelentenek a környezetre és hisztériával vádolják aki tisztában van a lehetséges káros követekezményekkel is.
Természetesen ez utóbbi álláspont tekinthető tudományosnak, hiszen nem a GM technológia ellen, hanem annak biztonságos alkalmazásáért történik az érvelés.
A kockázatelemzés első lépése az, hogy számba vesszük az esetleges veszélyeket. Tény, hogy számos táplálkozási, takarmányozási, környezeti, mezőgazdasági és közgazdasági veszély körvonalazódott a GM-növények termesztése és fogyasztása körül.
Ezekre a veszélyekre kutatási eredmények és általános biológiai, ökológiai, közgazdasági összefüggések hívják fel a figyelmet, amelyek egyértelműen a GM-fajták termesztése ellen szólnak. A GM-fajtákat elterjeszteni kívánók ezeket az érveket tagadják vagy bagatellizálják. Ettől függetlenül nem kétséges, hogy igenis vannak konkrét és aktuális veszélyek.
Sajnos a szabadalmi jogokkal való visszaélés megnehezíti a független, pártatlan vizsgálatokat a témában.
A génmanipuláció kérdése Magyarországon is megosztja a szakembereket. Kik támogatják, és kik ellenzik az új technológiát?
Feltétel nélkül támogatják azok, akik az ún. bioipar (a kutatás és a géntechnológiai úton történő fajta-előállítás) területén dolgoznak. Oka, hogy K+F bevételeik innen származnak. Magát a GM-technológiát mellékhatás-kutatás területén dolgozó kutatók nem ellenzik. A környezettudományi és egészségügyi kutatók csupán konkrét terméket kritizálnak valamilyen mérési eredményük alapján. Ők konkrét koncepcionális melléfogásokról beszélnek, esetleg a mellékhatás-vizsgálatok alacsony számáról, gyönge színvonaláról vagy azok akadályozásáról.
Hogyan viszonyulnak a fajtatulajdonosok a géntechnológiai úton módosított fajtákkal történő független kísérletekhez?
Nem partnerként. Ellenőrzés alatt tartják azok körét, akik vizsgálhatnak. Vetőmagot feltétel nélkül együttműködő kutatócsoportok kapnak, vagy akik mögött határozott nemzeti engedélyezési hatóság áll. Igyekeznek szerződéssel megkötni a vizsgálók kezét, amely arra vonatkozik, hogy eredményeiket csak írásbeli engedélyük után publikálhatják. Az én osztályom addig kapott vetőmagot, amíg nem számolt be az első kritikus eredményről. Attól kezdve nem juthatunk vetőmaghoz, azaz a fajtatulajdonos akadályozza a vizsgálatainkat.
A biotech cégek meglehetősen agresszív, tudományellenes módon akadályozzák a tudományos munkát, korlátozzák a kutatás szabadságát. Ez elfogadhatatlan, szomorú eredménye az, hogy alig van független tudományos publikáció a témakörben, két évtized alatt, utólag sem születtek meg még a köztermesztésben lévő fajtákra sem azok az átfogó vizsgálatok amiknek a köztermesztés előfeltételének kellene lenni.
Az elővigyázatosság elve a lehet-séges kockázatokból indul ki, füg-getlenül attól, hogy az bizonyítva van vagy nincs. Tehát az EU szemlé-lete szerint minden GMO veszélyes, és az előállítónak kell bizonyítania, hogy nem az.
Tehát ezt bizonyítottam (amit persze lehet cáfolni), hogy a GM organizmusok létrehozása hordozhat kockázatokat, olyanokat amelyek a hagyományos növénynemesítések esetében nem. A GMO tehát e lehetőség miatt eleve nem kerülhet azonos elbírálás alá mint a kiinduló (szülő) organizmus.
(Igen olvastam, hogy te is állítottál valamit, nem érveltél mellette, így nem tudok mit kezdeni vele.)
a lehetséges következmények halmaza nem azonos a két esetben, ezt bizonyítottam az előbb.
Én pedig azt állítom most is, hogy semmit sem bizonyítottál. Az, hogy most a "lényegi azonosságról" értekezel, ezen semmit nem változtat. A "beláthatatlan következményekről" szóló hisztéria ugyanis továbbra sem számít tudományos bizonyításnak. Bár az index "Tudománynak" nevezett fórumán bármi megeshet..
Valóban nehéz bármit is cáfolni, vagy bizonyítani a témában, mert alapvetően nem tudományos alapokon nyugszik a GM organizmusok veszélytelenségének hirdetése.
Az alaptézisnek, a „lényegi azonosság“-nak önmagában is érdekes története van. Eredetileg orvosi eszközök engedélyezésénénél használták, majd a GM élelmiszerekre is „honosították“. A substantial equivalence egy fiskális terminológia, a hivatali eljárásokban arra szolgál, hogy a kérelmező eldöntse milyen hivatali eljárást válasszon az engedélyezés során.
A „lényegi azonosság“ tehát nem tudományos fogalom, nincs pontos definíciója sem, nincsenek egyértelmű kritériumok ami alapján bárki, aki helyesen használja azonos eredményre jut.
Tudományos érvelésben használva nagyjából olyan mintha az anyagmegmaradás törvényét a BTK vagyon elleni büncselekmények fejezete alapján próbálnánk bizonyítani.
Például vegyünk egy GM zöldséget és nem GM szülőjét! Valamelyik tápérték összetevője a szülőnek mondjuk 1-10-egység. Széles határok között változhat attól függően milyen talajon, szabadban, vagy üvegházban, stb. termesztjük. Ha a mi GM zöldségünknél optimális körülmények között termesztve ki tudjuk mutatni, hogy 2 egységet tartalmaz az adott tápanyagból, akkor teljesül a lényegi azonosság elve, miközben a köztermesztésben az átlag lehet majd akár 0,2-2 között is.
Vagy helyén kezelni a problémát a saját jellegének megfelelően. Ehhez fel kell ismerni, hogy a problémák, a lehetséges következmények halmaza nem azonos a két esetben, ezt bizonyítottam az előbb.
Az, hogy két problémakörnek vannak azonos elemi nem jelenti azt hogy azonosak, emiatt nem is bírálhatók el azonosan. Ezért hibás a következtetésed.
A "hagyományos nemesítés" érvelés hibája az, hogy eleve minden "hagyományosan nemesített" organizmusra feltételezi az ártalmatlanságot “generally recognized as safe”.
Nagyon igaz. Sőt ugyanaz az organizmus is ami egyik környezetben hasznos, halálos veszélyt jelenthet egy másikban. Számtalan példát hozhatnánk, csak kettő: az Ausztráliába betelepített nyulak és békák esete.
A lényegi azonosság is nonszensz, hiszen egy élőlény időben önmagával sem azonos erre egy apró történet:
Apuka egyedül marad elkényeztetett fiacskájával, gondolja bekeményít egy kicsit:
-Most pedig szó nélkül megeszed azt a két főtt tojást reggelire, pisszenést sem akarok hallani!
Kérdés: felmérhető-e előre minden hagyományos nemesítés összes következménye? Válasz: nem. A hagyományos nemesítéssel a tulajdonságok végtelen sok (és halmozott) variációja hozható létre, jelenleg nem látható következménnyel.
Kérdés: Kizárható-e, hogy hagyományos nemesítés során a környezetre, egészségre káros, veszélyes tulajdonságok, élőlények jöjjenek létre? Válasz: nem kizárható. Nem jelenthető ki, hogy az összes lehetséges, hagyományos nemesítéssel létrejött új tulajdonság, organizmus veszélytelen a környezetre.
A "hagyományos nemesítés" érvelés hibája az, hogy eleve minden "hagyományosan nemesített" organizmusra feltételezi az ártalmatlanságot “generally recognized as safe”.
Visszatérve a biotech érvrendszer tarthatatlanságára emlékeztetőül az érvelés alapaxiómája az, hogy a GM organizmus (és az eljárás is) lényegileg azonos a hagyományos nemesítéssel, vagy természetes mutáció során létrejöttekkel. Erre hivatkozva állítják*, hogy semmilyen veszélyt nem jelentenek sem a környezetre, sem az egészségre, hogy tudománytalan különbséget tenni egy GM és bármilyen más organizmus között, fölösleges bármilyen speciálisan rá vonatkozó hatósági szabályozás, engedélyeztetési eljárás. A biotech cégek ezt nagyjából el is érték az USA jogi környezetben**.
Egyetlen „szigorúság“ van, abban az esetben, ha a fejlesztő cég úgy látja, hogy esetleg mégsem áll fenn az elleve feltételezett lényegi azonosság „feljelentheti“ magát, önkéntesen kérhet elbírálást az FDA-tól. Ennek hiányában azonban annak még eljárási (felügyeleti) jogköre sincs**.
(**)FDA is responsible for regulating the safety of GM crops that are eaten by humans or animals. According to a policy established in 1992, FDA considers most GM crops as “substantially equivalent” to non-GM crops. In such cases, GM crops are designated as “Generally Recognized as Safe” under the Federal Food, Drug, and Cosmetic Act (FFDCA) and do not require pre-market approval ... FDA established a voluntary consultation process with GM crop developers to review the determination of “substantial equivalence” before the crop is marketed, such as assessing the toxicity and allergenicity of the gene product and the plant itself. ....Because of this gap in regulatory authority, FDA may not perform appropriate oversight until it is too late. http://www.fas.org/biosecurity/education/dualuse-agriculture/2.-agricultural-biotechnology/us-regulation-of-genetically-engineered-crops.html
A biotech érvelés hibája az, hogy eleve minden GM organizmusra feltételezi az ártalmatlanságot “generally recognized as safe”.
(Eleve abszurd a „substantially equivalent“ alkalmazása is, hogyan lehet egy rovarmérget termelő organizmus lényegében azonos az ilyet nem termelő elődjével.)
Kérdés: Lehet-e létrehozni génmódosítással olyan élőlényt, amit hagyományos nemesítési eljárásokkal nem? Válasz: igen, készíthető olyan GM organizmus ami hagyományos nemesítési eljárásokkal nem.
Kérdés: Behatárolt-e a lehetséges génmódosítások köre, felmérhető-e előre, minden génmódosítás összes következménye? Válasz: nem. A génmódosítások végtelen sok (és halmozott) variációja hozható létre, jelenleg nem látható következménnyel.
Kérdés: Kizárható-e, hogy génmódosítással a környezetre, egészségre káros, veszélyes tulajdonságok, élőlények jöjjenek létre? Válasz: nem kizárható. Nem jelenthető ki, hogy az összes lehetséges, génmódosítással létrejött új tulajdonság, organizmus veszélytelen a környezetre.
Ezek alapján nyilvánvaló, hogy hibás a biotech érvelés alaptézise, a “generally recognized as safe.” elve.
A GM organizmusok előállításakor alkalmazott eljárásban rejlő különleges (többlet) lehetőségek megkülönböztetik a hagyományos növénynemesítéstől, ezért indokolt, szükséges, hogy más, specifikus előírások, feltételek, szabályok, eljárások vonatkozzanak rájuk, kellő óvatossággal használjuk tudatában annak, hogy bár nem tudjuk felmérni a lehetséges következményeket, azt biztosan tudjuk, hogy létrehozható az egészségre és a környezetre veszélyt jelentő génmódosított organizmus.
Egy egyszerű példa. A tojást eleve biztonságosnak tartjuk bármilyen tyúk tojta.
Kezdjük átalakítani a tojók génjeit!
Legyen minden tojás genetikailag különböző csak látszatra éppen olyan egyik mint a másik, eleve biztonságos lesz bármilyen idegen gént (géneket) ültetünk be csak azért mert „ránézésre“ (durva kémiai összetételükben) hasonlítanak egymásra? Ugye nem gondolja senki?
