"A meddőhányóból kinyert több mint 2 millió tonna jó minőségű szénnel járult hozzá a medence bányaüzemeinek termeléséhez az 1956 februárjában létrehozott Palahányó Üzem. Az üzemben kikísérletezett Haldex meddőfeldolgozó eljárás képezte az alapját a Haldex lengyel-magyar közös vállalkozásnak, majd az Egyesült Államokban és Csehszlovákiában létesült közös vállalatoknak. Az üzem 1956-1985.között 2055 kilótonna szenet adott, amely mennyiségből hozzávetőleg 60 kilotonna a csordakúti és nagyegyházi bányaüzem bányameddőjéből került ki."
szeretném feltérképezni az országban megtalálható iparvasúti mozdonyokat. Tudtommal a bánhidai erőműben is volt egy, szeretném ezt élőben megnézni.
Lenne lehetőség bejutni az erőmű területén levő épületbe? Mi történik mostanában arrafelé? A neten a legfrissebb fellelhető infó 2014-es, ebben az áll, hogy szeretné a tulajdonos rekultiválni a területet.
Ezen a meglehetősen elmosódott térképen látni egy Őregh Toó-nak jelölt helyet, a Bánhidától Környe felé eső területen.
"A bánhidai erőmű
Nemcsak a bányatársulat és a község építkezett a világháború után, hanem a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. is. Nagy beruházásba kezdtek angol hitel segítségével. 1928 és 1930 között felépítették a bánhidai erőművet, a Centralét. Abban az időben ez volt a legnagyobb, legkorszerűbb műszaki létesítmény Magyarországon. Bánhida nevét ez tette ismertté az egész országban, sőt a világon is.
Az erőműnek jelentős szerepe volt az egységes villamosenergia-rendszer kialakításában, s lehetővé tette a Budapest és Hegyeshalom közötti vasútvonal villamosítását. Az építésével kapcsolatban megállapították, hogy magyar mérnökök tervezték, magyar munkások építették, s hazai építőanyagot használtak.
Az építkezéshez kedvező helyet választottak az „Öregtó" és a Pápa-bánhidai vasútvonal között. Ezen a helyen az üzemi vízszükségletet fedezni tudták az „Öregtóból", amelyet a bővizű Által-ér folyamatosan táplált, a tüzelőanyagként használt égőpalát pedig a közeli Tatabányáról kötélpályán szállították."
Ezen a térképen nincs rajta és nem említik a felsorolásban, bár megjegyzik, hogy: "A dunántúli résznek számos patakja mellett igen szép tavai is vannak. Legnevezetesebb a tatai Öreg tó, 600 holdnyi területével. Ugyanitt van a Cseke-tó és még nehány apróbb tavacska. Ezeken kívül alig van helység, melynek határában kisebb-nagyobb tó nem találtatnék, melyeknek nagy része forrásokból táplálkozva, kifolyásaik mentén malmokat hajt. Ilyenek a nagyigmándi, környei, mocsai és császári tavak. Nagyobbrészt mesterségesen gátakkal duzzasztott tavak ezek." - MEK OSZK
a túristaház után balra kezdődik a Mária-szakadék, ahová nem kell menni, hanem jobbra kell bemenni az erdőbe. Itt már a fákon van papírtábla, ami jelzi a kilátót.
A Birkacsárdánál hátra kell menni Csákányospuszta felé, majd lesz egy tábla, hogy jobbra van a túristaház. Egy ideig lehet menni kocsival még, aztán van egy tábla, itt tudtunk leparkolni, ezen az úton tovább van a csákányosi tábor, majd a túristaház
2., Csákányospuszta felől eddig a pontig szabad gépjárművel felmenni (a sorompó előtt le lehet parkolni): N47 30.800, E18 27.795. Innen 2,6 km a kilátó.
3., Kisgyerekkel célszerűbb a Csákányosi altábornál leparkolni (N47 30.986 E18 27.814) - innen csak 1.2 km a táv. (A makadámúton egy magánterület tábla alatt kell elhaladni, de ismereteim szerint a csákányosi turistaház és gyermektábor miatt szolgalmi jog biztosítja az áthaladást az úton, plusz az országos kéktúra útvonala is egyben.)
4., Tatabányáról a nyolcasi félsor (Hosszú sor) felől egy fehér háromszög felfestésű jelzés vezet fel a kilátóig. Kezdőpontja: N47 32.178 E18 25.950, táv: 3.1 km.
- Már hallottam róla és nagyon jó, hogy oda építettek kilátót. Az adó torony alatt van valahol? Pontosan be tudná valaki jelölni google térképen a helyét? Ha valaki kisgyerekkel megy Csákányos felől meddig szabad autóval felmenni? A válaszokat előre is köszönöm!
- Nem kötekedni szeretnék de a képen ha az óvárosi templom ami be van jelölve, akkor mögötte nem az I-es erőmű van?
