Keresés

Részletes keresés

kkmd Creative Commons License 2008.04.21 0 0 677

Drága WHO, mit nem adnék ha NEKEM és a gyerekemnek nem lehetne hozzáférnem a sok hülye oltáshoz! Lehet, hogy megvédesz a kanyaró meg mumpsz meg miegymás ellen, helyette lesz a gyerekemnek életre szóló asztmája, allergiája, esetleg cukorbetegsége, meg ki tudja mi.

 

Mert neked mit okoztak a védőoltások??? Nekem pl. semmit. Viszont nem bénultam le egész életemre a gyerekbénulástól. Vagy ez eltörpül a LEHETSÉGES mellékhatások mellett???

 

Valahol gondolkozni is kellene pro és kontra, nemcsak a hülyeséget szajkózni.

Előzmény: Eniko31 (672)
kkmd Creative Commons License 2008.04.21 0 0 676

http://weborvos.hu/hirek/kanyaroveszelyben_euro2008_ra_erkezok/111919/

 

nincs is szebb egy kanyarónál...meg egy gyermekbénulásnál meg stb. így gondolkodik felelősen egy magyar anya, csak hajrá!

Előzmény: Eniko31 (674)
Törölt nick Creative Commons License 2008.04.18 0 0 675
Most ez véletlen vagy sem, de elmesélem: ismerős autista (nem nagyon súlyos, de észrevehető), mféle próbálkozások után, véletlenül akkor lett lényegesen jobban, mikor megkapta homeopátiásan a gyerekkori oltásokat. Ezeket apuka a gazdagréti homeós patikából szerezte be, miután anyuka kiderítette, h vannak ilyenek.
Amit tudok, h kapott: DPT (Di-Per-Te), MMR-Vax, BCG, Hepatitis A, Hepatitis B, Poliomyelitis (Sabin-cseppek helyett).
Eniko31 Creative Commons License 2008.04.18 0 0 674
Az oltásokat beadó orvosok részben nem tudják, mit tesznek, amikor befecskendeznek egy oltást. A legtöbb országban - így pl. Németországban, a Svájcban, Ausztriában - az orvosi képzés alatt már nincs kötelező oltáskurzus, és a szakképzésben (pl. gyerekorvossá, általában ők oltják be gyermekeinket) is az oltás témáját csak felületesen érintik. A gyerekorvosok csak gyógyszergyárak képviselőitől vagy ügynökeitől kapnak információkat, akik szorgalmasan kopogtatnak rendelőik ajtaján. Szorgalmasan oltanak, az Állandó Oltási Bizottság "ajánlásai" alapján, ritkán a szülők kérésére, akiket pszichológiailag ügyesen bevetett mondatokkal önként kényszerítenek, hogy gyermekeiket Minden ellen beoltassák.
Ha azért azt mondom, kevéssé tudom megérteni az orvosokat, az azért van, mert ha én orvosilag laikusként meg tudok ismerkedni az oltások irodalmával, akkor egy orvos(tanhallgató)nak sokkal inkább meg kellene ismernie az oltások pro és kontráját. Nemcsak a mellette szóló érvekről kellene tudni, hiszen sok védtelen gyermek sorsa az ő kezükben van.

Eniko31 Creative Commons License 2008.04.18 0 0 673

"de hatalmas hasznot hajtanak az egész társadalom egészsége és jólléte számára"

 

Mindjárt elsirom magam meghatottságomban!

 

Az inaktivált oltásokban lévő további anyagok: a poligelinek, a benzalkoniumklorid és a cetil-trimetil-ammonium-bromid. Ezek a vegyületek arra érzékeny embereknél allergiás tüneteket válthatnak ki (Quast 1997). Meglepő, hogy milyen keveset tudtunk azon anyagok toxikus hatásáról, amiket rendszeresen a világon mindenhol gyermekek millióinak adnak be. Olyan segédanyagként, amely az antigén „prezentációja” által növeli az oltás hatékonyságát, majdnem minden elölt (inaktivált) oltóanyagban alumínium-ot használnak, alumíniumhidroxid vagy alumíniumfoszfát formájában.

A standard oltási naptár keretében a csecsemőkbe az első hónapokban több milligrammnyi alumíniumot fecskendeznek be, ami eloszlik a testükben, és a különböző szervekben, mint a csontvelőben, az idegrendszerben, a vesében és az izomzatban feldúsul. Az oltások által beadott alumínium mennyisége nagyobb, mint a más forrásokból származó: belélegzett levegőből, táplálékból vagy ívóvízből (Keith 2000). Az American Society for Clinical Nutrition az infúzión keresztüli jelentéktelen alumíniumbevitel határértékét naponta testsúly-kilogrammonként 2 mikrogrammban határozza meg (ASCN 1991). Egy hat kilós csecsemő esetében a Hexavac

(azóta a piacról visszavont) oltással ezt a határértéket a 25-szörösével lépték túl. A gyermekeknek csak egy része képes arra, hogy az alumíniumot legalább részben kiválassza (Bradstreet 2004).

Az alumínium az oltás helyén vagy az ahhoz közeli nyirokpályákban irritációt és gyulladásokat okozhat, vagy akár tályog is kialakulhat. Aktívan beleavatkozik az immunrendszerbe és az immunglobulin E felszaporodása által idült allergiás betegségekhez vezethet (Fujimaki 1984, Lindblad 1997). Az alumínium tartalmú oltóanyagok súlyos következménnyel járó mellékhatása a makrofágos myofascitis – az izmok és idegek autoimmun megbetegedése, amelyet 1998-ban írtak le először, és azóta egyre gyakrabban bukkan fel (ld. „Az oltások mellékhatásai” fejezetet). Mindazonáltal az alumínium lehetséges idegrendszeri mellékhatásai még sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak. Már régebb óta ismert, hogy a fémet a hordozófehérjék az idegszövetekbe szállítják, és itt fejtik ki immunológiai és toxikus hatásukat (Redhead 1992). Felnőttek esetében a túlzott alumíniumfelvéte következtében a következő idegrendszeri panaszok ismertek: viselkedési zavarok, az emlékezet gyengülése, fáradtság és depresszió.

A csecsemők esetében az oltás után ez a koncentráció a központi idegrendszerben elég magas ahhoz, hogy zavart okozzon az idegsejtek növekedési tényezőiben és genetikai anyagában, valamint gátolja az idegek kapcsolatának fejlődését (Waly 2004). Hasonló folyamatok mutatkoznak a nehézfémek, pl. a higany (thiomersal) vagy az ólom és az alkohol esetében is. Ezen zavarok pontos biokémiai mechanizmusait az utóbbi időben tisztázták, és 2004 februárjában, az USA-ban az Institutes of Medicine meghallgatásán tárták a sokkolt nyilvánosság elé.

Azon gyermekek számát, akik a beadott fémekkel szemben különös genetikai érzékenységgel bírnak, Bradstreet (2004) 10-15%-ra teszi. A felismerések alapján joggal aggódhatunk, hiszen lehetséges magyarázatot adnak a járványszerűen növekedő idegrendszeri betegségségekre, mint az autizmus vagy az ADHS (figyelemhiányos-hiperaktív szindróma). Ezen felismerések alapján muszáj siettetni az olyan oltóanyagok kifejlesztését, amelyek alumínium hozzáadása nélkül is kellő védelmet biztosítanak. Az oltások által keletkezett alumíniumterheléseket már rövidtávon lényegesen csökkenteni lehetne azzal, ha legalább az emlékeztető oltásokat ezen segédanyag nélkül adnák be. Az oltási sor hatékonysága ezáltal nem csökkenne (Baylor 2000). Ilyen jellegű oltóanyagok azonban jelenleg még nincsenek forgalomban. Botrányos, hogy az állam mindmáig nem támogatja az oltások hosszú távú mellékhatásainak szisztematikus kutatását, és hogy az említett felismerések csak olyan független kutatók által kerülnek nyilvánosságra, akik sem köz- sem ipari kutatási pénzeket nem kapnak. Míg az USA-ban és Nagy- Britanniában kutatócsoportok foglalkoznak ezzel a témával, addig nálunk Németországban a kritikusan felszólalókat a STIKO, a szakmai szervezetek és a törvényes egészségbiztosítók nyomása hallgatásra kényszerítik. Az oltási javaslatokkal szembeni kritikát csak szülői kezdeményezésre hallhatunk. Az USA-ban ezzel szemben az utóbbi években az oltási szakértők által hivatalosan közölt kritika következtében növekszik a szülők kritikus magatartása is. Egyre több tartomány könnyíti meg az eddig merev oltási kötelezettségtől való megszabadulást.

Előzmény: kkmd (671)
Eniko31 Creative Commons License 2008.04.18 0 0 672

Drága WHO, mit nem adnék ha NEKEM és a gyerekemnek nem lehetne hozzáférnem a sok hülye oltáshoz! Lehet, hogy megvédesz a kanyaró meg mumpsz meg miegymás ellen, helyette lesz a gyerekemnek életre szóló asztmája, allergiája, esetleg cukorbetegsége, meg ki tudja mi. Mert azt nem reklámozod ilyen ékesszólóan, hogy a védőoltások tele vannak aluminium-hidroxiddal, fenollal, csak hogy a higany utáni két legveszélyesebb mérget soroljam fel. DRÁGA WHO, ezt miért nem irod nagybetűkkel??? Nem tudod, hogy ezek a csecsemők a megengedett érték sokszorosát kapják ezekből a szerekből??? Gondolom nem.

 

Az immunrendszer éretlensége

 

Az újszülött első heteiben-hónapjaiban történő tömeges oltások ellen szóló másik érv az immunrendszer fejletlensége. Az anyától átadott immunglobulinok védelme alatt csak fokozatosan fejlődik ki a gyermek immunrendszere, és csak első életévének vége felé lesz teljesen érett (Hitzig 1997, Prescott 1999). Ebben a fejlődési szakaszban mindenfajta beavatkozást jól meg kell fontolni, mivel a különböző szakaszokban zavarok léphetnek fel, és az egész későbbi életre negatív kihatással lehetnek.

Nagyon problematikus az - amit a "Természetes és mesterséges immunizálás" c. fejezetben részletesen ismertetek -, hogy antigének befecskendezése a testbe, a légző- és emésztőtraktus nyálkahártyáján keresztüli természetes útjának megkerülésével, a gyermeki immunrendszer egyensúlyának felborulásához vezethet. A még meglévő, átadott anyai antitestek - pl. a tetanusz ellen - az első hónapokban még hatványozzák az ilyen hibás reakciókat (Holt 2003).

A jól kialakult egyensúly a kórokozók kivédése és a testazonos szövet tolerenaciája között könnyen megzavarható. Ennek következtében az egyik oldalon allergia vagy autoimmun megbetegedések alakulhatnak ki. Az, hogy bizonyos oltások bevezetésével egyidejűleg egyes megbetegedések is gyakoribbá váltak, mint pl. a diabétesz vagy autizmus, ezt bizonyítják (ld. a kanyaróról és a Hib-ről szóló fejezetet).

A másik oldalon elméletileg lehetséges az immuntolerancia kialakulása is. Az immunrendszer ugyanis olyan testidegen anyagokat (antigéneket) tolerál (fogad el), amelyekkel bizonyos kisgyermekkori fejlődési szakaszban találkozott, és nem idegenként regisztrálja őket. Ilyen esetekben nincs védekezési reakció, aminek a későbbiek folyamán az a negatív következménye lehet, hogy a szervezet nem ismeri fel ezt vagy a hozzá hasonló antigéneket - olyan immungyengeség alakulhat ki, amely pl. daganatok kifejlődését segítheti elő (Quak 1999). Ezzel a témával kapcsolatosan nincsenek vizsgálatok, holott az oltásokra nem reagáló személyek további életének megfigyelése ezen kutatások érdekes kiindulópontjai lehetnének.

Az idegrendszer éretlensége

 

Egy további érv a »minél koraibb« oltási időpont ellen a gyermekek idegrendszeri fejlődése. A kisgyermekkori idegrendszer nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is különbözik a felnőttekétő1. Az első években rohamosan fejlődnek ki a nagyagykéreg különböző rétegei, és minél korábban kapnak bizonyos hajlammal rendelkező gyermekek potenciális mérgeket és vírusokat, annál makacsabb fejlődési zavaroktól kell tartani (Landing 2002, Bradstreet 2004). A vér-agy-gát - a központi idegrendszer védőfala a méreganyagokkal és kórokozókkal szemben - az újszülötteknél még nagyon áteresztő, ami megkönnyíti az oltási adalékanyagok és oltási antigének behatolását (Uno 1997). Az idegeket majd csak ezt követően fo­kozatosan veszi körbe a védelmet nyújtó velőhüvely. Ez a folyamat a »mi­elinizálódás«, mely a szülés időpontjában indul meg az agytörzsben, a gyermekkor alatt folytatódva fokozatosan átitatja a magasabb agyi területeket is, és csak a tizedik életév után éri el az agykérget (Valerian 2000).

Az olyan heveny oltási mellékhatások spektruma alapján, amelyek az idegrendszert érintik, megállapítható, hogy a korai csecsemőkorban komplexebb, nehezen megfogható zavarok alakulhatnak ki, mint pl. a személyiség megváltozása, tompultság, nyugtalanság, alvási zavarok, fejhangú sírás vagy »rövid ájulás«. Az idegrendszer növekvő érettségével a gyermek idősebb korában körülírtabb, úgymond »érettebb« oltási szövődmények lépnek fel, mint pl. az encephalitis vagy ideggyulladások.

A csecsemők és kisgyermekek éretlen idegrendszere az első időkben nagyon alkalmazkodóképes - emiatt az idült károsodások gyakran hosszúideig rejtve maradnak. A legújabb kutatási eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy az elölt (inaktivált) oltóanyagok adalékanyagtartalmuknál fogva, valamint az élő oltóanyagok, mint p1. a kanyaró elleni oltóanyag az arra hajlamos csecsemőknél és kisgyermekeknél olyan lappangó, diffúz fejlődési rendellenességeket idézhetnek elő, amelyeket majd csak a későbbi évek során lehet beazonosítani. Az autizmust, a tanulási nehézségeket, a figyelemzavart és a viselkedési zavarokat már évek óta és mostanában újra az oltások következményeként taglalják (Coulter 1990b, Bradstreet 2004, Waly 2004).

 

A most idézett részletek a "Védőoltások pro és kontra" című könyvből (46-47 oldal) származnak.

Előzmény: kkmd (670)
kkmd Creative Commons License 2008.04.18 0 0 671
forrás:http://weborvos.hu/egeszsegmagazin/2010_re_eltunhet_kanyaro/111865/
Előzmény: kkmd (670)
kkmd Creative Commons License 2008.04.18 0 0 670
2010-re eltűnhet a kanyaró az európai régióból?

A védőoltás alapvető jog, amely mindenki számára hozzáférhető kell, hogy legyen, de gyakran nem az.


Az Egészségügyi Világszervezet 2005-ben hirdette meg az első alkalommal az Európai Védőoltási Hét programját, akkor kilenc ország csatlakozott a felhíváshoz, ma már 24 ország, köztük Magyarország is részt vesz a kezdeményezésben.  Az évente ismétlődő kezdeményezés célja a figyelem felhívása, a kommunikáció javítása és a védőoltások támogatása a WHO Európai Régiójában. Egyre fontosabb, hogy a közvélemény és az egészségügyi szakemberek pontos, kiegyensúlyozott és érthető tájékoztatást kapjanak a betegségek kockázatairól és a védőoltás hasznáról - áll a WHO az idei (április 16 -22 között zajló) Védőoltási Hét kapcsán kiadott közleményében.


A védőoltás életet ment
A rendszeres védőoltások olyan megbetegedések ellen, mint a járványos gyermekbénulás, a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés, csaknem 30 millió ember életét mentik meg évente a világon, és emberek milliót óvják meg a betegségtől és az életre szóló rokkantságtól. A védőoltás a nem oltott egyéneknek is védelmet nyújthat, az ún. nyájimmunitás hatása révén: ha egy közösségben elegendő számú ember kapott védőoltást, a betegség nem tud elterjedni. Minél több embert oltanak be, annál több életet mentenek meg.


A védőoltás alapvető jog, amely mindenki számára hozzáférhető kell, hogy legyen, de gyakran nem az.
Az átlagos átoltottsági arány a gyermekkori betegségek ellen ugyan meghaladja a 905-öt a WHO Európai Régiójában, de ez az adat nagy eltéréseket és riasztó tendenciákat takar, mivel a jelentett átoltottsági arány nagyon változó az egyes országokban.


Az egyenlőtlenségek nem mindig függnek össze a társadalmi-gazdasági státusszal. 2004-ben a Régió hat országából jelentettek 85 százalék alatti átoltottságot a kanyaró elleni egy dózisú vakcinát tartalmazó oltással (MCV1); a hat ország közül öt EU tagállam. Továbbá, hét ország jelentett 90 százalék alatti átoltottságot, a diftéria, tetanusz és pertussis ellen, közülük három EU tagállam. A cél a 90 százalékos nemzeti átoltottság elérése. Ezek a statisztikai adatok segítik megérteni, hogy számos nyugat-európai országban miért magasabb az átlagos kanyaró incidencia, mint sok FÁK országban.


A járványok állandó, súlyos fenyegetést jelentenek
A hatékony oltási programoknak köszönhetően, az ipari országokban élő emberek legtöbbje soha nem tapasztalta meg a védőoltással megelőzhető betegségek által okozott járványok pusztítását.


Elfogadhatatlan, hogy a WHO Európai Régiójában továbbra is évente mintegy 32 000 gyermek halálát okozzák a védőoltásokkal megelőzhető betegségek.


Az immunizálás költséghatékony
A védőoltások vitathatatlanul a modern idők egyik leghatékonyabb és költség-hatékony egészségügyi vívmányát jelentik, mivel alacsony az előállítási költségük, de hatalmas hasznot hajtanak az egész társadalom egészsége és jólléte számára. Az immunizálás évente életek millióit menti meg, és megelőzi a fertőző betegségek által okozott rokkantságot és halálozást, a kezelés költségeinek töredékéért.

A hatékony védőoltási rendszerek fokozzák az egészségügyi rendszerek hatékonyságát, mivel az immunizálás megelőzi a betegséget, vannak jelentős, bár nem mérhető megtakarítások, a termelékenység, a keresőképesség és az oktatás területén, valamint a védőoltással megelőzhető betegségek kezelése költségeinek csökkenésében. Az Európai Régióban a hatékony egészségpolitikát és a kapcsolódó kiadásokat beruházásnak, és nem költségnek kell tekinteni. A jó egészség fellendíti a gazdaságot, míg a betegség kimeríti azt.


2002-ben a WHO az Európai Régiót járványos gyermekbénulástól mentesnek nyilvánította. A következő kihívást most a kanyaró és a rubeola eliminálása jelenti 2010-ig.

m mérhető megtakarítások, a termelékenység, a keresőképesség és az oktatás területén, valamint a védőoltással megelőzhető betegségek kezelése költségeinek csökkenésében. Az Európai Régióban a hatékony egészségpolitikát és a kapcsolódó kiadásokat beruházásnak, és nem költségnek kell tekinteni. A jó egészség fellendíti a gazdaságot, míg a betegség kimeríti azt.


2002-ben a WHO az Európai Régiót járványos gyermekbénulástól mentesnek nyilvánította. A következő kihívást most a kanyaró és a rubeola eliminálása jelenti 2010-ig.

 

 

Előzmény: Eniko31 (669)
Eniko31 Creative Commons License 2008.04.18 0 0 669

Nem kapunk többé higanyos oltást

--2005. 05. 09., 11:52

Magyarországon is bevezetik a higanymentes oltóanyagokat. Eddig külföldről kellett megrendelni az ilyen készítményt azoknak a szülőknek, akik nem akarták, hogy gyermekük higanyt tartalmazó oltást kapjon. Amerikai kutatások autizmussal és az immunrendszer működési zavaraival hozták összefüggésbe a csecsemő- és gyerekkorban beadott higanyos oltásokat. A magyar hatóságok állítják, az itthoni oltásokban található higany nem káros az egészségre, a higanyos oltások mindössze azért tűnnek el mégis, mert megszűnik a magyar oltóanyaggyártás. 2006.01.01.-től nem adnak higanyos tartósítóval ellátott oltásokat.

Ennyi a hír!

Ez pedig egy mostanában beadott vakcina összetevőjének leírása!
NA! HÁT CSAK ENNYIRE SZÁMÍT EZ AZ NÉP ENNEK AZ ÁLLAMNAK!

Engerix-B Hepatitisz B

vakcina -ATC: J07BC01 

Az oltóanyag jellemzése 

Az Engerix-B egy rekombináns DNS hepatitisz B vakcina, amely a vírus tisztított surface antigénjét tartalmazza. A surface antigént a hepatitisz B vírus surface antigénjét kódoló gént hordozó élesztősejt-kultúrában biotechnológiai úton állítják elő. Az élesztősejtek által expresszált surface antigént fiziko-kémiai módszerekkel tisztítják, és alumínium-hidroxidhoz adszorbeált szuszpenzió formájában mint vakcinát alkalmazzák. A standardizált fermentációs és tisztítási eljárások biztosítják az Engerix-B gyártási számainak azonos minőségét. A termelés során humán eredetű anyagokat nem használnak. A vakcina azonnali felhasználásra kész. Használat előtt felrázandó, minthogy a tárolás során finom üledék és színtelen felülúszó alakulhat ki. A felrázott vakcina enyhén opaleszkáló. A vakcina egy oltási adagja felnőtteknek és 15 év feletti fiataloknak 1 ml, amely 0,5 mg – alumínium-hidroxidként jelenlevő – Al+++-hoz adszorbeált 20 m g fehérjeantigént és 1:20.000 hígításban thiomersal konzerválószert tartalmaz. Újszülöttek, csecsemők, 15 éves és 15 év alatti gyermekek egy oltási adagja 0,5 ml vakcina. 


Nem beszélve arról, hogy ez csak egy a sok közül. Figyeljünk, mert átvágnak minket!

Eleon Nóra Creative Commons License 2007.11.09 0 0 668
:)

Ugyanmár. :)

( Én is fáradt vagyok, büdös kölke "csak" 3X elt fel éjszaka, pedig már majdnem 4 éves. És az egész hetem ilyen volt. :-( )
Előzmény: Törölt nick (667)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.08 0 0 667
JAjjjj, megint félreértettél. Az még az előzőt magyarázta vón, ne rólad szólt, de most fáradt vagyok már, h az egészet elmagyarázzam elölről.
Előzmény: Eleon Nóra (666)
Eleon Nóra Creative Commons License 2007.11.08 0 0 666
Hol nem volt kulturált, kéremszépen? :-D

Egy anyázás sem vót benne. :)

( Korrekt tényközlés volt szerintem. Kicsiny érzelemmel, ami sajnálat. )
Előzmény: Törölt nick (665)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.08 0 0 665
Bocs, de hogy jön ez a kulturált hangnemhez? :-)
Egyébként egy kedves idősebb bnőm járt úgy, h a szülei észre se vették, h itt a gypar, azt hitték, h csak hisztizik, aztán lett neki előbb egy, majd két műcsípője, és nagyon nem díjazta az olasz pottyantós vécéket, legyen az bmennyire is egészségesebb a préselés szempontjából.
Előzmény: Eleon Nóra (664)
Eleon Nóra Creative Commons License 2007.11.08 0 0 664
Ez előfordulhatna, ha a népesség nem lenne ilyen mértékben átoltva.

Tudod, nekem meg az egyik rokonom betegedett meg gyermekbénulásban-mert akkor még nem volt oltás- oszt ezér' nem teljesíthette be az álmát, hogy régész legyen.
Hogyan is menne ki az ásatásokhoz, ugyi?

Szvsz biztosan nem lennél az ő helyében. Ő ellenberger szívesen lenne vagy 10 évvel fiatalabb, amikor már oltották a gyerkeket.
Előzmény: Törölt nick (663)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.06 0 0 663
1. Nem. Nem várhatsz el vkitől vmit, amire képtelen. Ill. elvárhatod, de minek.

Mióta olvasom a topikot, rájöttem, h tuti szamárköhögésem van és tébécém :-)))
Előzmény: Eniko31 (107)
Eniko31 Creative Commons License 2007.03.29 0 0 662
Nem, éppen hogy ellenkezőleg szemlélem az orvosokat ma mint azelőtt. Úgy is fogalmazhatnánk, mig azelőtt valóban negativ véleménnyel voltam róluk általánosságban, addig a doki meggyőzött arról, hogy nagy részben a betegeknek is köszönhető hogy ma igy látjuk az orvosokat.
Előzmény: Eleon Nóra (661)
Eleon Nóra Creative Commons License 2007.03.29 0 0 661
Tehát megerősítetted a hitedet az orvosmaffiában.
Előzmény: Eniko31 (660)
Eniko31 Creative Commons License 2007.03.29 0 0 660

A tehátos rész nem az én feltételezésem. Mint irtam a másik topikban, az egész vasárnapomat azzal töltöttem, hogy egy 40 éve praktizáló dokival beszélgettem a védőoltásokról, egészségügyről + amit még magától elmesélt :-)

Előzmény: Eleon Nóra (659)
Eleon Nóra Creative Commons License 2007.03.28 0 0 659
Persze. Nagyon legyengült immunrendszerű betegnél. Esetleg. Ha kifejlődik benne a betegség. Valószínű az orvos ezért vizsgálja meg őket oltás előtt. Nem?
Pont ezért oltják a nagyon kicsiket elölt kórokozóval pl.

A tehátos rész gondolom már a te következtetésed.

A normál immunrendszerű egyéneknél, ha nem betegek, nem okoz betegséget az oltás. Tudod, pont így kísérletezték ki, hogy ez legyen a hatása. Immunizáljon, de ne betegítsen.

Előzmény: Eniko31 (657)
kkmd Creative Commons License 2007.03.28 0 0 658

Találtam Neked egy jó könyvet: dr Baló Kórbonctan. Benne van a vírusok, bacik és hogyan fedezték fel... nagyon tanulságos.

Előzmény: Eniko31 (657)
Eniko31 Creative Commons License 2007.03.28 0 0 657
Érdekes, hogy egy orvos ismerősünk (40 éve praktizál) azt mondja, hogy minden egyes oltás magában hordozza a terjesztés veszélyét (élő ill. gyengitett virus esetén természetesen). Tehát minél inkább oltunk, és minél többet, annál nagyobb a veszély hogy tulajdonképpen azzal járványt terjesztünk.
Előzmény: Eleon Nóra (656)
Eleon Nóra Creative Commons License 2007.03.23 0 0 656
ragadós száj- és körömfájás vírusának 7 szerotípusa van, amelyek egymás ellen nem adnak kielégítő immunitást még természetes átvészelés után sem. A szerotípusokon belül a vírusnak mintegy 80 szubtípusa ismeretes.

Ezért.

Előzmény: Eniko31 (655)
Eniko31 Creative Commons License 2007.03.09 0 0 655

"Az oltásokban lévő formaldehidről már leírtam egyszer, hogy ppm mennyiségben van jelen, ami a technika jelen állása szerint már nem távolítható el, viszont nem is okoz semmilyen problémát. (Persze ezt biztos cáfolod majd... :)))"

 

Csak annyit fűzök hozzá, hogy két gyógyszerész ismerősöm is másképp vélekedik erről.

 

Nem is kell 30 évben gondolkodni, elég pár év. Az autista gyerekeknél pl. ki lehet mutatni, hogy jóval több az MMR antitestszámuk (talán a gyomorban, majd ellenőrzöm) mint a nem autista gyerekeknél. Az is elég lenne, ha bevezetnének egy olyat, hogy minden szülő odafigyel a gyerekére az oltás után, milyen tüneteket észlel. Ami 1-2-3 héttel következik be betegség, az orvos megjegyzi, felirja, mikor volt oltás, mikor jöttek a tünetek, és melyek. Már 1 hét után ugyanis senki nem von párhuzamot, nincs jelentési kötelezettség (vagy ha van, nem úgy működik ahogy kéne, és az orvos hárit).

 

A következő cikket csak azért rakom be, hogy bizony az állatoknak adott száj- és körömfájás járványnál is rájöttek, hogy a vakcinálással is nagyon jól terjeszthetik a virust. Ugyanez igaz az embernek adott védőoltásokra is, több tanulmány, orvosi cikk (tudom nem hihetek nekik :-D ) azt állitja, hogy a gyerekbénulásos esetek legnagyobb százalékát Amerikában maga az élő virust tartalmazó vakcina okozta.

 

Szóval én cáfolok mindent meg kötekszem, pusztán nem tudott senki egyértelmű bizonyitékot felmutatni arra, hogy a járványok valóban a védőoltásoktól múltak el (és itt kiemelném, hogy Mo-on elsők között vezették be a DI oltást 1938 körül, mégis volt járvány a 2.vh alatt - mivel a torokgyik pont ilyen "alkalmakkor" tör ki: háborús, szükségállapotos idők kellenek, nagyon rossz körülmények, alultápláltság, stb.).

 

http://www.matud.iif.hu/01jun/meszaros.html

"Ennek érdekében a fertőződött gazdaságok száj- és körömfájásra fogékony állatait állami kártalanítás mellett leölik, tartózkodási helyüket szigorított módon fertőtlenítik. E módszer egyik változata szerint a biztonság kedvéért a megbetegedett és leölt állomány környezetében (mintegy 10 km-es körzetben) az állatokat az aktuális vírustípusból készült vakcinával immunizálják. 1990-ig hazánkban mi is így védekeztünk a száj- és körömfájással szemben, legfeljebb nagy létszámú szarvasmarha állományban kivételesen megengedett volt a zárlat alá helyezett állomány átvészeltetése (s ezt gyorsítandó, az állatok "aftizálása" vagyis mesterséges fertőzése). Nehezítik e módszerrel a tartós mentesség elérését a vakcinákkal kapcsolatban már említett fiaskók is. Főleg azzal is számolni kell, hogy a vakcinázott állat a fertőzés után nem betegszik ugyan meg, de az állatok egy része vírushordozóvá, s így potenciálisan járványterjesztővé válhat. Az ilyen állatok felismerése gyakorlati körülmények között lehetetlen. Igaz, hogy rendszeresen vakcinázott állományra az ilyen vírushordozó állatokból ürülő vírus többnyire nem jelent olyan nagy veszélyt, mintha az ilyen állatok fogékony állományba kerülnek.

Mindezek alapján előbb Dániában 1985-ben, majd több országban (Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában, Spanyolországban) elvégzett gazdasági elemzéssel arra a megállapításra jutottak, hogy a betegség ellen a vakcinázás abbahagyásával és szigorú igazgatási rendszabályokkal ajánlatos védekezni. Ezért az EU országok 1992 óta megtiltották a vakcinázást, kizárólag igazgatási módszerekkel és a fertőződött gócban és környékén az állatok (olykor tömeges) elpusztításával és (jelentős környezetvédelmi problémákat) okozó elégetésével védekeznek. Az ilyen országok nem importálnak állatokat és azok nyers termékeit a vakcinát használó országokból. "

Előzmény: verz (652)
Eleon Nóra Creative Commons License 2007.03.09 0 0 654
Alonso versenyzö, te meg csak egy sofőr. Pont az, aminek következnie kell.
Előzmény: laricsev (653)
laricsev Creative Commons License 2007.03.09 0 0 653

Én már tapasztalt sofőr voltam, amikor Alonso született.

 

Na és logikusan mi következik ebből?

verz Creative Commons License 2007.03.09 0 0 652
A Biológiai pokolgépet akkor olvastam, amikor te még talán meg sem születtél!

Jó kis besztszeller volt a maga idejében, ma már kicsit túlhaladta az idő...

Az oltásokban lévő formaldehidről már leírtam egyszer, hogy ppm mennyiségben van jelen, ami a technika jelen állása szerint már nem távolítható el, viszont nem is okoz semmilyen problémát. (Persze ezt biztos cáfolod majd... :)))

Az oltások hosszú távú hatásairól - a védettség időtartamán kívül - nem hiszem, hogy találsz bármilyen tanulmányt is (bár lehet, hogy aki oltóanyaggyártással foglalkozik, tud ilyenről), mert rohadt nehéz lenne összefüggést bizonyítani mondjuk egy Di-Per-Te oltás és egy 30 év múlva bekövetkezett akármilyen betegség között.
Előzmény: Eniko31 (649)
Eniko31 Creative Commons License 2007.03.08 0 0 651
Bocsi, de Te még egy értelmes mondatot nem fűztél a dolgokhoz? Néha belősz egy mondatot, ennyi. Ezért kár strapálni Magad!
Előzmény: azul (650)
azul Creative Commons License 2007.03.08 0 0 650
Valóban, ha az ember nem ért valamihez, baromi könnyű róla véleményt alkotni, ezt láthatjuk esetedben is:).
Előzmény: Eniko31 (649)
Eniko31 Creative Commons License 2007.03.08 0 0 649

A laikusnak amúgy azért lesz könnyebb, mert nincs a fejébe tömve egy halom olyan információ, melynek bizonyithatósága megkérdőjelezhető. Ajánlom olvasásra még egy biológusnak is a "Biológiai pokolgép"-et :-)

 

Ja és akkor élek a lehetőséggel - feltéve ha válaszolsz - hogy milyen vizsgálatok folytak a védőoltások hosszútávú hatásairól, hol találok erre vonatkozó adatokat? (én nem találtam). 

Mi a véleményed a formaldehydről, ami minden védőoltásba bekerül?

Köszi! :-) 

Előzmény: verz (647)
Eniko31 Creative Commons License 2007.03.08 0 0 648

"attól még nem biztos, hogy igaz, amit állít."

 

Való igaz! Csak mi rá a garancia, hogy ami 40 könyvben áll, az biztosabban igaz, mint az, ami csak 20-ban? Mellesleg, ha egy JAMA-ban azt irják egy védőoltásról hogy hatástalan, és ez kamu, úgy gondolom, ott elég nagy gáz van.

 

Nyugodt szivvel állithatom, hogy sok felvetésnek (nem mindet de idővel majd azt is)  nagyon alaposan utánanéztem, ezért kérdeztem meg gyógyszerészeket (nem is egyet, hármat), orvostanhallgatót is. Ha egy WHO hivatalos honlapon nem hihetek annak az állitásnak, hogy 7000 kanyaróbetegből 36% volt oltott (és mégis elkapta a betegséget) akkor azt hiszem, teljesen nyugodt szivvel jelenthetem ki, hogy SENKINEK nem hihetek és maradok az ösztöneimnél, mert azzal ezek szerint többre fogok menni.

 

És tovább rombolja az illúzióimat (már nem volt sok úgysem), hogy a BCG oltás után agyhártyagyulladást kapott baba már 6 hete van kórházban, 6 hete kap antibiotikumos kezelést úgy, hogy a 3. orvos vizsgálja, 3. diagnózist állitja fel, 3. másik kezelést szavazza meg - ne haragudj, de remélem abban egyetértünk, hogy ez egyáltalán nem normális!

Előzmény: verz (647)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!