Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Itt a folytatás. Egy picit matekos volt. De engem meggyőzött! :-)
2. Rész. A kérdés-felelek a tömegkályhával kapcsolatban.
Eszembe jutott hogy utána kellene számolni az épület hőigényének. És ezt összevetve a kályha hőleadásával.
Egy példának vett épület hővesztesége: Falakon: 35 Wh/K Födémen: 25 Wh/K Ablakon:20 Wh/K Padlón át: 25 Wh/K Ez mindösszesen: 105 W*h*K.
Mivel a kályhákat (és egyéb fűtést) jelenleg -15 C fokra kell méretezni; ezért ebbe az épületbe (épületrészbe,...) a hőigény, szükséges kályha teljesítmény (+20 C fokos belső hőmérsékletnél): 105* 35 K= 3.675 W. Ami nagyjából megfelel egy dán tömegkályha névleges teljesíményének. Ez nyilván csak névleges fűtő képesség, az elméleti -15 C-os kségletre, amire előírás szerint méreteztük.. (Érdekesség: az épületnek, ha 24 órán át tartósan -15 C külső környezeti hőmérséklet lenne; hogy a belső +20 C-t tartani lehessen: ahhoz szükséges: 89 kWh/nap. Bármilyen fatüzelésnél feltételezve 80% körüli hatásfokot => ezt a hőigényt minimum 25 kg fa fedezné.) Ez az épület névleges hőszükséglete, és az ahhoz tartozó tüzelőigény.
De a kérdés, felvetés arra vonatkozik, amikor nincs egész nap -15 C! Ugyanennek az épületnek ha egész nap 0 C fok hőmérséklet lenne; akkor a hőigény: csak 2,1 kWh. De -5 C-nál: 2,6 kWh, míg a +5 C-nál: 1,5 kWh. Ezekhez a külső hőmérsékleti értékekhez tehát ha átlagos 0 C fokot veszünk alapul, ami sokkal közelebb áll egy átlagos téli naphoz: 1,5-2,1 kWh az épület hőigénye óránként. Amit a kályha által leadott hővel kellene pótolni.
Lássuk a dán típusú tömegkályha hőleadását, néhány példán keresztül! Számítási példám egy 12 kg-os, illetve 16 kg-os begyújtással. 16 kg fa elégetésével (veszteséget) is számítva: össz: 50 kWh/nap. Melyet, ha 24 órára lebontunk: 2,1 kWh óránként. A 12 kg-os begyújtásnál azt kapjuk, hogy a kályha óránkénti hőladása: 1,6 kWh.
Ezek az értékek, (a napi 12-16 kg fa) magyar tapasztalatok alapján is átlagosnak mondható számok. Vagy még ennél kevesebb töltet. Hogy egy ekkora (vagy még kevesebb) adag fa a kályhában napi 1 begyújtás alkalmával. Ez igazodik egyébként a kályha tűzteréhez is. Ez a számított hőleadás pedig teljesen arányos a fentebb számított hőszükséglettel. Ha összehasonlítjuk a dán kályha 1,6-2,1 kWh-s hőleadását a fent számított épület 1,5-2,1 kWh-s hőigényével: megállapíthatjuk, hogy: A hazai mérsékelt éghajlat alacsonyabb környezeti hőmérsékletéhez remekül igazodik a kályha fűtő teljesítménye. Napi 1 begyújtással. Még folytatása következik!
Nálam a hőleadás különösebb gond nélkül elérheti a 48 órát. Alapeset a második napon való fűtés
Amikor felenged az idő (most télen is volt párszor ilyen eddig) akkor harmadik napon szoktam befűteni.
Ha folyamatosan hideg van akkor érdemes naponta fűteni, de akkor kevesebb fával.
Egyébként megfontolandó hogy érdemes legalább kevés fával is naponta befűteni azért mert a folyamatos hőntartása a hőtároló résznek előnyösebb mint a hullámzó hőtároló hőmérséklet.
A minden második napi befűtést ezért nem szabványos tüzifával szoktam csinálni hanem az összegyült gally halmokat égetem el, amit nem szerecsés a szabadban elégetni, megszárad és könnyen ellég, legalább tisztul a terület (van egy kis erdőm).
Összességében sokkal jobb megoldás a tömegkályha mint a csertépkályha (korábban az volt itt).
Az új konstrukciónak Budán lesz a házamban két különböző méretű és struktúrájú referencia kályhája, egyik földszinten, egy 64 m2-es nappalit fog fő területként fűteni (van gáz és padlófűtés is) később puffertartályt is bekapcsolok mert azt is ki akarom prtóbálni, ezért beépítem a vizes megoldást is - nem a tűztérben melegszik fel a viz).
Egy másik kályha viszonylag kis tömegű lesz, ami egy padlástéri 60 m2 lakást fog kiegészítésként fűteni (ot is van gáz).
Ha tetszik a megoldás az utódomnak akkor az emeleten is lesz egy (külön lakás, a fiam lakik ott).
Mindháromnál kandalló méretű látvány tűztér is lesz, mert van rá igény, de ezek nem "farm kályhák" lesznek, tehát nem méterfa, gallyköteg stb elégetésére lesznek alkalmasak (Budán nem jellemző), hanem maximum 50 cm-es hasábok kerülhetnek be a tűztérbe, és a tömegük sem lesz 2 tonnánál nagyobb, a padlástéri párszáz kiló lesz, még nem számoltam ki pontosan mekkora..
A külső burkolatuk különböző lesz, alapvetően kőlapok lesznek kiválasztva még nem tudom milyen, de vulkanikus az biztos.
És akkor az 1 rész! Az eredeti cikk. Ehez kommentként annyit, hogy: 1. Benne hagytam a helyre igazítást. Mert az is egy fontos téma. (De arról talán máskor. Konkrétan hogy neveket ne említsek: Juhász János miatt született. Aki nemhogy még OKJ-s kályhás papírja sincs, de építeni is csak alkalmazott épít neki. És miközben állítja, hogy egyenesen tömegkályha fejlesztő: teleszórta az intenetet, médiát a butaságaival, mende-mondáival. Aminek jó néhány része butaság, vagy ugyanolyan nagyotmondás/tévedés; mint ami miatt ezt a bejegyzést/cikket is írnom kell(ett). :-( 2. A kérdező (Henszelman Imre) és a kérdés nagyon korrekt. Sokszor interjúk/... alkalmával kisarkítják a témát, és a kérdést provokatív éllel teszik fel. Hogy a válasz is egyértelmű legyen.Ami sokszor nem is feltétlen a kérdező véleménye. Ő pont azt a kérdést fogalmazza meg, ráadásul kritikus hangnemben akár: ami 1 vélemény, állítás mások részéről. Tehát a kérdéssel, kérdés feltevéssel szerintem semmi gond.
A cikk:
Kérdés-felelet a tömegkályháról Fókuszban a környezetterhelés és hőigény
Lapunkban számos alkalommal, többféle aspektusból foglalkoztunk a tömegkályhával. Alábbiakban a lap főszerkesztője, Henszelmann Imre, s a témában az előző számunkban megjelent cikk szerzője, Zágonyi Sándor kérdés-felelet formájában igyekszik tisztázni a környezetterheléssel és a hőigény optimális kielégítésével kapcsolatos két kérdést. H. I. - Mindenekelőtt elnézést kérek az előző számunk tömegkályháról szóló cikk szerzőjétől, amiért a cikk első bekezdésében nem az általa javított változat jelent meg, így félreérthető volt. Itt közöljük a helyesbítést: Mindenekelőtt le kell szögezni: e kályhatípus oktatása hiányos jelenleg. Még olyan személy is van hazánkban, aki magát autentikus tömegkályha-építőnek tartja, de nem rendelkezik még a szükséges kályhás alapvizsgával sem. Ráadásul legalábbis ezt jelzik az internetes felületeken közzétett információk alapismeretei is hiányosak. S felhasználva a szerkesztő számára adódott alkalmat, szeretnék kérdezni is a szerzőtől. H. I. - A hőigényhez igazodó tüzelőberendezés minden szakember érdeke, hisz ekkor lesz megelégedett a megrendelő és így válik ismeretségi körében történő ajánlásaival a legjobb marketing emberünkké. Véleményem szerint a hőigény három alapvető meghatározója az éghajlat (külső hőmérséklet), a fűtendő tér hőszigetelése és a fűtésmód (fő- vagy kiegészítő). Az elmúlt évek hazai tapasztalata az, hogy a téli fűtésidőszak egy-egy hetét kivéve, még a közepesen hőszigetelt tereknél sincs szinte semmi hőigény napközben, ha napsütéses az idő. Nagyon nagy hőleadó tömeggel miként lehet igazodni a napszakok szerint változó hőigények kiszolgálásához? Z. S. - Had jegyezzem meg: ez a kérdés nem csak a tömegkályhákról szól, hanem minden nehéz építésű kályhára igaz: akár a kéthéjú nehéz építésű csempekályhákra is. Szó szoros értelmében vett hőnyereségről csak déli, esetleg nyugati tájolású hőszigetelt, vagy fokozottan hőszigetelt ablakok esetében beszélhetünk. Az összes többi határoló szerkezeten falak, padló, lábazat, födém, északi-keleti ablakok hőveszteség van még napközben, a napsütéses órákban is. Hőveszteség csak akkor nem lenne, ha a külső hőmérséklet megközelítené a + 20 C-t. A tömegkályhák vastag köpenyüknek köszönhetően egészen kis fajlagos hőleadással rendelkeznek. Éves fűtési időszakban többnyire napi egy begyújtással üzemelnek, tehát min. 24 óra a hőleadási idő. Mivel egyenletesen és hosszan, (este, reggel, ... délután is) de alacsony intenzitással adják le a hőt, így gyakorlatilag nincs túlfűtés. Különösen igaz ez a kéthéjú tömegkályhákra, ahol a felületi hőmérséklet is alacsonyabb (amihez kisebb óránkénti fajlagos hőleadás párosul). Így a tűztérben elégetett fa energiáját 24, vagy akár 36 óra alatt elosztva adják le. Ebből pedig kevesebb hányad esik az általad említett napos déli időszakra. Ez eredményezi, hogy a lakás klímája egyenletesebben temperált és komfortosabb. Ennek a kisebb hőingadozásnak áthidalásában segít a ház (falak, aljzat beton, stb.) és még a bútorok tömege is. A hőszigetelések fokozódásával gyakorlatilag pontosan ezért váltak egyre népszerűbbé, és hódítanak minden területen a nehéz építésű kályhák (Skandináviában az ellenáramú, Oroszországban, Észak-Amerikában a harang rendszerű tömegkályhák és német nyelvterületen a 2 héjú csempe kályhák.). Az egyre népszerűbb A+ energia igényű, vagy passzív házakba nem is alkalmasak csak a nehéz építési módú kályhák. Az is csak körültekintő (tűztér-köpeny) méretezéssel.
A huzamosabb időre pedig arra gondoltam,h. a napi munkában levő idő.Azaz,amíg nem leszünk otthon,vagy este lefekvés után reggelig ne kelljen "rakni" a kályhát.
A Facebook-omon egy kis szakmai, tömegkályhákat érintő bejegyzés sorozat írásába kezdtem, hogy kivesézzek egy témát.
Mivel ezek a vélemények, előítéletek ITT is többször felbukkantak már; ezért, ha megengeditek ide is bemásolnám őket:
A MACSOI ( http://www.macsoi.hu/ ) lapjának 2016 évi 08 hóban megjelent számában; a tárgyév tavaszán általam Tömegkályhákról írt cikkel kapcsolatban (helyreigazítást, és) 2 kérdést tettek fel, melyre választ vártak. Az egyik kérdésre nehezen tudtam válaszolni, bevallom őszintén :-( (Több levélváltás volt közöttünk a kérdezővel, és 3-nál többször átírtam, fogalmaztam a cikket). Nem azért, mert nem tudtam volna a helyes választ, vagy 'igazságot' a kérdésben. Hanem mert nehezen találtam 'fogást' azon. Nehéz volt megtalálni, azokat az okokat, érveket, amelyek kielégítőek, és meggyőzően bizonyítanák az általam, és más tömegkályha építők-használók tapasztalatait. Jóllehet a kérdés egy fontos dologgal kapcsolatos. Ezért máig nem is hagyott nyugodni a dolog. Most télen kicsit jobban ráérek, mivel kevesebb az építés, fizikai munka. Több idő van a szellemi munkára :-) Így nekiálltam kicsit utána ásni, számolni, méricskélni. (Remélhetőleg megírni is marad belőle :-) ) Összefoglalva tehát: Mivel tudom a MACSOI tagság egy részében; és kandalló, más NEM TÖMEG! -kályhát építők, forgalmazók, használók között is, (valamint fórumokon, és internetes oldalakon) máig tartja magát Magyar országon, az a téves elképzelés/hiedelem, hogy: 1. A Tömegkályhák hazája Finn/.. országból származnak, és mint ilyenek, igazából -15 C fok alatt van létjogosultságuk ('oda valók'), nálunk nem 2. Mivel ott könnyűszerkezetes építési mód az elterjedt; =>ezért hagyományos- téglaházakba sem javasolt a Tömegkályha, 3. Mivel ide nem való, 24 órás fűtési idővel rendelkezik,stb,... túlfűtést okoz a nappali órákban.
Ezen tévedésekről jómagam meg vagyok győződve. Hiszen 2009 óta, a saját magam által épített tömegkályhámmal fűtök itthon. Tehát a tapasztalatok szólnak ez ellen. Illetve ha nem lennék meggyőződve az ellenkezőjükről nem is építenék ilyet másoknak.Hogyan alapoznánk egy vállalkozást rossz termékre? Hogyan Építhetnénk ilyet, és csapnánk be sorban a megrendelőket? A 3 állítás tehát valójában tévhit! Akik ezt gondolják, azokra nyílván nem haragszom. És lehet hogy a más irányú tapasztalataik mondatják velük, vagy mert a fűtéstechnika más szegletében jártasak. De ettől ezek a tévhitek még tartják magukat sokakban; ezért fontos a cáfolatuk. Nem a személyük, termékük ellenében, hanem a Tömegkályha védelmében. Ezért most (legalább) 3 részes sorozat-bejegyzés írására adtam a fejem. Amikben ezt folyamatában tárgyalnám-elemezném. Nagyon remélem; bízom abban, hogy a végére sikerül tisztázni a képet. És sikerül hitelt érdemlően, is bizonyítani érvekkel azt a tényt, hogy a Tömegkályha, mint kályha típus: igen is Magyar országon is alternatíva, jó választás. Ami komfortosan, kellemes, jó hőérzetet biztosít a lakóknak.Magyar országon, a mérsékelt éghajlaton; és akár tégla, vagy bármilyen épületben is!
Olyan nincs hogy megpakolsz egy kályhát / tömeg vagy nagy tömegű cserépkályha / aztán magára hagyod.
Ezekkel a kályhákkal azért naponta úgy 3 órát minimum foglalkozni kell.
Hát a topik leírást olvasni kellet volna, de mind egy. Véleményem szerint, bár szűkös a hely, de alapozás és megfelelő méretezés után(kémény és kályha) sancibácsi segíthet Neked. szvsz
Szeretnék segítséget kérni esetleg megoldást találni fűtési "problémára.
Adott egy Poniklec faház,Most lesz szigetelve 25 centiméteres kőzetgyapottal,stb.
Jelenleg egy kis "folytonégő" kályha van benne.Ezzel annyira nincs is gond ,mert "pillanatok alatt befűti a házat.25 C fokra,ha teljesen ki van hűlve a ház.
Viszont,ha nincs folyamatosan rakva hamar kihűl.
Milyen megoldás lenne jó,hogy huzamosabb ideig ne kelljen rakni a "kályhára".
Azaz nagyon elnagyolva...reggel "megpakolom a kályhát,kandallót akármibármit és mire hazamegyek este még "meleg" van,lesz.
Gondoltam, hogy megnézem mi a helyzet a kályhában, kell-e tisztítani. A kályhámat a híres-neves Vajda Zsolt kályhás mester építette és az általa egekig magasztalt és olcsó tisztítónyílásokat rakta bele, amikkel már akkor fenntartásaim voltak: nagyon vékony lemezből vannak ezek a díszdobozok.. Hát egyet levettem és darabokban jött le.. lyukasra rozsdásodtak.. egy újabb súlyos hiba, ami csak most jött elő.. Mindegy, egyenlőre betömtem a lyukakat faragott téglával és agyaggal... úgyse bírja már sokáig szerencsétlen kályha, mert már lassan az összes kötőanyag kihullott a samott téglák közül.. csak a súlyuk tartja össze őket.
Nem alacsony. Sosem volt kondenz víz, igaz száraz fával fűtök, amit egy egyszerű megoldással szárítok meg tavasztól őszig, 12%-15%-os ra.
Utána a kályha közelében is van egy hétig és tovább szárad, lemegy 12 % alá is, sokszor eléri a 6%-t..
Idén már lesz egy napelemes ventilátor is bevetve, ami a rakatban vizszintesen továbbítja a levegőt perforált csőben.
Egyébként nincs benne semmi extra, raklapon van a rakat felaprított fa (100 cm széles, 180 cm magas), az északi szél átfúj rajta, a déli oldalonpedig mezőgazdasági fólia van az oldalán végig, felette könnyű tető. A felmelegedett levegő (60C fok) alulról felfelé mozog és rásegít a szél.
A fahasábok (nálam 50 cm) rács szerkezetben vannak rakva direkt.
Korom kb egy kilós cukros zacskónyi jön ösze egy szezon alatt, és a saválló fém kémény belül tiszta marad.
Az alábbi fotót a pinterestről szedtem le, van hasonló kályha burkolat egy pár.
De az csak annyit tud hogy a kandalló által termelt hőt hagyományos módo átveszi -de csak részben - nem javítja a hőkiemelést és a hőtárolás sem jelentős tömegű és könnyen hasznosuló hőtároló eléemekkel. A beton nem egy csúcs anyag ebből a szempontból..
Nálam teljesen más a rendszer.
A tömegkályha hagyományos tulajdonságait messze túlszárnyalhatja az építő és ne is tudja elrontani a dolgot.
tanulva sanci bácsi intelmeiből.
összerakhatja az enyémet egy cukrász is :) 1 óra alatt.
A többi munka segédmunka.
Kivétel az extra burkolás.
Lehet sok tonna is és a kimenő hő csak 100-130 C körüli füstgázzal távozik.
tehát kifűtheti az iparcsarnokot is ha kapcsol hozzá egy automatikát ami jó időben vezérli a ventillátorokat.
