Úgy tűnik, hogy a jelenleg főállású vulkán - ami az egykori ötös számú kürtőből lett - magába olvasztotta a szomszédos legelsőt, és most egy hosszúkás kráterből folyik a láva.
Hova tűntek a hosszú lávaárak? Elkoptak - ha egyáltalán hosszúak voltak - mert üledékes kőzetek között tört fel a láva és azokra folyt ki. Mint ahogy elkoptak a hegyek is, ezért tanúhegyek a Balaton-felvidéki hegyek.
Talán nem szolgáltattak olyan mennyiségű lávát, hogy tömeges lávafolyam lett volna belőle.
Konkrétan a Ság élettörténetéből emléxem olyasmire, hogy amikor a magma megközelítette a felszínt, a vízzel telített felső réteg miatt freatikus robbanással indult a vulkánosság. Ez tipikusan maar keletkezését jelenti. Az üreget később kitöltötte az olvadék, ez vált bányászásra alkalmas kőzettömeggé. Túlcsorduló felesleg pedig úgy tűnik, nem nagyon volt.
Ennél a vulkánnál is tapasztalható, mint a bazaltvulkánoknál általában, függetlenül attól, hogy monogenetikusak, vagy sem, hogy a kráterből rendkívül hosszú, messze elnyúló bazaltlávafolyamok indulnak el.
Ugyanakkor a mi Balaton-felvidéki vulkánjainkra ez egyáltalán nem jellemző. Mindenütt megmaradt a láva egy tömör kupacban.
Mi lehet ennek az oka? Hova tűntek a hosszú lávaárak?
Teljesen igazad van. Az óceánokat a globális tektonika hozza létre, és nem egy térképpolitikai bizottság. Vagyis az aljzaton múlik, nem azon, hogy áramlanak a felszíni vizek. (Akkor a Vörös-tenger már inkább óceán, csak nem tudott kibontakozni.)
Cirkumpoláris légáramlás északon is van, csak ott nem egy szárazföldet kerülget. Az Antarktisz körül viszont a szél létre tudta hozni ezt a tengeráramlást - és ez a Föld jelenlegi éghajlatának egyik meghatározója lett.
Természetesen azonnal hárombetűs rövidítést kellett neki adni, és megemlíteni a klímaváltozást is. Ezek olyan trendi dolgok.
Megint megy összevissza a kommunikáció a láva eredetéről. Az eredeti vélemény az volt, hogy a láva egyenesen az asztenoszférából jön, és nincs magmakamra. Most meg ez, hogy 7 km-ről jön, az egyben azt jelenti, hogy igenis van magmakamra.
Szerintem az 1. verzió az igaz, a hasadékvulkánokra ez a jellemző.
Ezek valójában árbazalt kitörések, csak kisebbek, mint a dekkán trap.
Ebben a videóban Bőbeszédű Valur mond adatokat a kiömlő láváról, sajnos nem jegyeztem meg a számokat. Csak azt, hogy hét kilométer mélyről tör fel - de ez nem mond semmit amerikaiaknak - guglizzák ki. (-:)
A megfeketedett lávamező mélyéről helyenként friss forró láva tör fel: https://youtu.be/8DZ_yb3cPs0 (Nem biztos, hogy valódi kitörés, lehet, hogy kéreg alatti alagutakban közlekedik.)
A szokásoshoz képest egész kiejthető, harmadszorra sikerült is.
A riftzóna Izlandon kettéágazik, és a nyugati ág ott halad, ahol ez van.
A keleti meg ahol a Laki, és folytatódik Surtsey felé, majd a kettő egyesül, tehát van itt egy pici mikrolemez, amelynek minden oldalát rift határolja. Ilyen szerintem nincs máshol a földön.
A sziget nyugati fele egyébiránt sokkal nyugodtabb, mint a keleti, Reykjavikot is biztonságosnak gondolt helyre építették, aztán bumm most meg beütött a ménkű.
Bár nem gondolom, hogy ez a kitörés bármi veszélyt jelentene a fővárosra, sőt, valszleg ha újra beindul a turizmus, rekordokat fog dönteni, mert ilyen közelről biztonságosan vulkánkitörést sehol máshol nem láthat az ember, ráadásul mindezt a repülőtér közelében.
(Esetleg Hawaii-n fordulhat elő hasonló helyzet.)
Már beszéltem erről pár haverral, lehet, hogy kimegyünk, ha már lehet fapadossal utazni.
Nem emlékeztem pontosan, ezért visszanéztem a tízezernyi földrengés idejére (március eleje), és ott mondta a riporter, hogy a területen 6000 éve nem volt kitörés, és a tudósok szerint nem is várható. Aztán váratlanul kitört. (-:)
Mostanra eldöntötték, mi legyen a neve: FAGRADALSHRAUN - műfordítva Szépvölgyi láva.
