Ma reggel heves szarkacsörgésre ébredtem, és miután nagyjából-egészéből észre tértem, rögtön aggódni kezdtem a légykapó fiókák iránt. amikor kimentem az erkélyre, az egyik szülő hangos és felháborodott hangokkal fogadott, ettől kicsit megnyugodtam, de azért megnéztem, mi van a fészekben. Csak két fiókát láttam, pedig általában négy tojást raknak, úgyhogy a szarkákat illető gyanú nem lehet megalapozatlan. Viszont a két fióka már tollas, még 10-12 nap, és végleges búcsút mondanak a szülői fészeknek. Nem hinném, hogy lenne másodköltés, de ez is ki fog derülni.
További jó hír, hogy a kaktuszom tényleg kinyílt, és csodaszép.
Úgy látom, kedvenc kaktuszom újabb virágzásra készül, holnapra biztos kinyílik. Jó, hogy itthon leszek, mert csak pár órát nyílik. viszont észrevettem, hogy az elnyílt virágok helyén holmi aprócska zöld gumó képződik, olyan, mint egy csöpp ananász. Nem tűnik új hajtásnak, mintha valamiféle termés lenne. Érdeklődve várom, mi lesz belőle. Viszont nem fogom megkóstolni!
Nem túl nagy, de azért némi részvéttel állapítottam meg, hogy a csigaevő halam ma reggelre elpusztult. Nem kedveltem, mert agresszív jószág volt, elpusztította a garnéláimat, és még a bettám (sziámi harcoshal) uszonyait is megrágta. Ez utóbbit áttettem egy új akváriumba. Most viszont azon gondolkodom, hogy mi legyen a következő lépés.
A tojásokat egy óvatlan pillanatban megnéztem, négy darab tojás van, aprócska gyöngyszemhez hasonlítanak, és csinosan vannak elhelyezve. A madárkák valamelyike szinte mindig ott ücsörög, ha kimegyek az erkélyre, csak akkor rebben el, ha túl közel megyek a fészekhez. Igyekszem keveset zavarni.
Hazajöttem, alaposan átáztam útközben, de nem baj, majd csak megszáradok, illetve már meg is száradtam. Muszáj volt kimennem az erkélyre, mert a kaktuszaim megáztak, és nem akartam, hogy túl sokat igyanak. Viszont igyekszem minél kevesebbet ott lenni, mert nem akarom zavarni a madárkáimat, elvégre lehűlt az idő, muszáj a tojásokat melengetniük.
Ma reggel valami mozgást láttam a ribizlibokor tövében, odamentem, és egy aprócska, fekete élőlényt láttam mozgolódni. Szégyen-gyalázat, de csak pár pillanat múlva jöttem rá, hogy személyesen a kis vakondot látom! Megnyugtatásul közlöm, hogy eszemben sem volt bántani a bársonybundás lovagot (a kifejezést Mórától kölcsönöztem) csak néztem egy darabig. Ez volt az az alkalom, amikor örültem, hogy egyik macska sincs a közelemben.
Szép termés, de ezeket hogyan "tartósítod"? Ennyit rövid időn belül nem használsz el főzéshez és héj nélkül nem áll el. Esetleg teszel el lecsót, vagy fölkockázva a mélyhűtőbe, vagy mi történik vele?
Ma délelőtt egy óvatlan pillanatban sikerült megtekintenem a szürke légykapók fészkét. Négy darab aprócska tojás van benne, takarosan elrendezve. A továbbiakban nem háborgatom a szülőpárt, az erkélyre is csak annyit megyek ki, amennyi okvetlen szükséges.Sok sikert, jövendő fiókák és reménybeli szülők!
Ma délelőtt is kellemes meglepetés ért. A kedvenc kaktuszom, ami kinézetre olyan, mint két gombóc fagyi a pohárban, virágzik, méghozzá mindkét "gombócon" egy-egy csodaszép, törtfehér virág. Tudom, hogy gyorsan elnyílik, ezért aztán lefényképeztem, hogy legalább emlékem legyen róla.
Ma reggel kimentem az erkélyre, hogy néhány virágot meglocsoljak, erre egy madárka azonnal csirregni kezdett, és masszív sértéseket vágott a fejemhez. Sőt, felém is repült. Értettem a szóból, gyorsan visszavonultam. Nem mertem megnézni, van-e tojás a fészekben, de a két légykapó elég sűrűn látogat oda. Nem értem a dolgot, mert ilyenkorra már be szokott fejeződni a költés, de ők tudják.
Tegnap este akkora dörgésvillámlás volt, hogy azt hittem, szakadni fog az eső, de nem volt egy csöpp sem. Ma viszont nincsen hanghatás, viszont esik. Nem is bánom.
Nekem a csíkos cukkini a kedvencem, de ezt is szeretem, Igaz, színtől függetlenül minden fajtáját.
Legfőbb ideje lenne, hogy leszedjem a meggyet, mert már kezd potyogni. Cigánymeggy, ezért aztán a fele szár és mag. Máris sajnálom magamat, hogy ezt elő kell készítenem a lekvárfőzésre, márpedig holnap mindkettő meglesz. Kissé vigasztal, hogy vettem egy csinos, söröskorsót formáló befőttesüveget, ezzel fogom felszentelni.
Úgy látom, a légykapók nagyon serénykednek a volt fészkük körül, sokszor mindkettőt egyszerre látom. Nem tudom, mit akarnak vele, hiszen ilyenkorra már ki is repültek a fiókák, legalábbis jó pár esetben. Csak nem másodköltést terveznek? Akárhogy is, örülök nekik.
Ha holnap is ilyen meleg lesz - és alighanem az lesz - akkor az egész napi programom ülés, olvasás, és főleg a maflán magam elé bámulás lesz. Mindegyik remekül megy nekem, de főleg az utóbbi.
Estefelé a telekre ballagtam, és nem akartam hinni a fülemnek, mert mintha bégetést hallottam volna. Bekukkantottam, és azt vettem észre, hogy a tulajdonos három önjáró fűnyíró és trágyázógépet, azaz három birkát alkalmazott. Ők viszont roppant szégyenlősek, mert alighogy megláttak, már el is menekültek. Holott igazán nem voltak barátságtalan szándékaim irántuk.
Kiegészítésül még hozzáfűzöm, hogy délután a tonkinéz macskáról volt előadás. Eddig is tudtam, hogy az élet merő zord igazságtalanság, na de hogy ennyire!
A mai délelőtt jó része egy állatbemutatón telt el. Véletlenül tudtam meg, hogy lesz ilyen, de ha már megtudtam, akkor meg is nézem! Nem bizonyult rossz ötletnek. Érdekes módon most a Lurdy ház parkolójában is volt bemutató, viszont belátom, hogy egy mégoly kicsi pónilovat is bajos lenne felvinni az emeletre. A kiállításon volt néhány szebbnél-szebb macska, még birman fajta is, pár Maine Coon, de csonkafarkú is, bengáli, és ha jól láttam, egy toyger is.
Kint a parkolóban négy póniló vette a hátára a vállalkozó szellemű srácokat. Én beértem azzal, hogy szép óvatosan megsimogattam azt, ami a legközelebb állt hozzám.
Ha már simogatásról esett szó, volt ott egy láma is. Elég nehezen, de becirkáltam, és őt is megsimiztem. Csodás volt, ilyen finom, puha bundás élőlénnyel még nem találkoztam. Ő viszont nem kedvelte, ha túl sokat bizalmaskodnak vele, gyorsan otthagyott, de így is kellemes emléket hagyott maga után.
Miután kezdett melegem lenni, visszamentem az épületbe, ott jó hűvös volt. Éppen olyan témáról beszélek, ami érdekelt volna, de nem mertem maradni. Ugyanis ha én egy kinti, meleg hely után egy kellemes, hűvös és félhomályos szobában leülök, csak egy dolog történhet: rögvest elszundítok. Ezt nem kockáztattam, inkább továbbálltam.
