Elég szomorú, hogy nem így van. Még szomorúbb lenne, ha így volna, s ezt bevallanák. Kicsit "rosszabb PR-je" van odaát a magyar nyelvtudást megkövetelni, mint mondjuk az angolt (németet, franciát, stb.)
A MOL különben is: kevés. Mármint a "tőkét követi a zászló" elvhez. Mo. különben is nettó tőkeimportőr, méghozzá súlyos mértékben; 90-92 körül ennél azért több nézett ki.
Tényleg, mi van az OTP-vel? Illetve mi van a magyar cégek romániai akvizícióival (olvastam olyasmit, hogy valami műtrágyagyár /?/ bukott el egy vásárlást Bukarestben a végső fázisban)
Lehet, hogy offshore cégekkel kéne csinálni, és sejtetni, hogy az offshore mögött franciák állnak. Azt benyelnék
Épp ma hallottam, hogy felvetették, az EU csatlakozás alkalmából Romániában is vezessék be a CET-et, a közép-európai időt. Micsoda változás, ha délben hallják majd az erdélyi magyarok a Kossuth Rádió harangszavát, majd a Déli Krónikát.
Még a diktatúra idején jártam először Marosvásárhelyen, s a házigazda székely család mindig hallgatta a harangszót, meg a magyar híreket. A nagymama pedig még a bevonuló magyar honvédekre is emlékezett, azok voltak a szép idők - mondogatta... (remélem nem voltak bepoloskázva).
figyusz, én semmi félrevezetőt nem látok az adatokban. amit alább belinkeltél, abban viszont adat nem sok van. mint ahogy abban a hszben is van, amit belinkeltem, nem azon vitatkozott, hogy volt telepítés, mert volt, egyszerűen a nagyarányú óromániai betelepülés a nem igaz. 1950-ben még nem folyt lényegi betelepítés óromániából, ezt tegnap tisztáztuk. Várad egyébként is a nyelvhatáron feküdt.
A kisantant államok magyarellenes telepítési politikáját tagadni kb. olyan mint a holokausztot relativizálni. Mind a kettő tény. Mind a három évtizedeken keresztül, tudatosan alkalmazta. Még a módszerek is hasonlítanak, pl. először elvágni az összefüggő magyar tömböket a határtól (megbízható telepesek beköltöztetése, amit pl. földreformnak álcáztak, aztán lehetőség szerint feldarabolni).
igen, de ezeknek a városoknak ott volt hátországnak az erdélyi szigethegyvidék és a kárpáton túli területek is. vagyis egy elég nagy területről tudták odavonzani a lakosságot. Szeged meg csak a környékéről.
a kezembe került egy MOL évkönyv, benne minden tudnivaló a cégről, még a benzinkútjaik is felsorolva, szolgáltatással együtt - a lényeg, amiért idéztem: csak Bukarestben 20 db., vagy Kolozsváron 6 db. piros-fehér-zöld színű töltőállomása van.
Kár, hogy már jóformán csak ennyiben magyar a cég, mert egyébként sok hasznos dologra igénybe lehetne venni ( s ez nem menne az üzlet rovására). A legkevesebb, hogy az alkalmazottak felvételénél előnyt jelentene a magyar nyelv ismerete (mint nálunk a multiknál sok helyen az angol, vagy német, de ismerős a Benettonnál dolgozik, irodistaként, s bizony az olasz elvárás volt), intenzíven támogathatná az erdélyi magyar szervezeteket (s részben még a romániai adójából is leírhatná)...
Kassa megér egy misét - bár sokkal többet itt nem, mert szerencsére semmi köze Romániához, viszont jól ismerem gyerekkorom óta, sőt távoli rokonok is éltek ott (kassai polgárból miskolciak lettek, lévén télvíz idején egy bőrönddel kidobták őket). Az erőszakos lakosságcsere klasszikus példája, ugyanis 45-ben a "felszabadításkor" a város lakosságának döntő többsége magyar nemzetisgű volt, de miután Benesék betették a lábukat a városba azonnal megindult a magyarok üldözése. Döntő többségét átpasszolták az államhatáron, a szlovákokat pedig lehozták a hegyekből a helyükre - nem közvetlen közelről, mert nem volt annyi szlovák a vidéken, lévén délről magyar falvak határolták.
Miután "megemésztették a várost megidult a dinamikus fejlesztése, a kohászat és nehézipar felszívta a munkaerőt, amit vidékről betelepítettek az újonnan épült panel negyedekbe. Végül jóformán csak a belvárosban maradtak magyarok, elszórva, piciny kisebbségben, ( 5 százalék körül) két középiskola, néhány civil egyesület ... még fél évszázaddal korábban abszolut többségben voltak.
Az előbb elolvastam a Tismaneanu jelentésnek a romániai magyarságra vonatkozó fejezetét. Ezt a BBTE mostanában lemondott egyik prorektora (Salat Levente) és 5 fiatal kutató készitették. Összefoglalónak elmegy, de egyébként semmi újat nem hozz, amit egy jobban tájékozott erdélyi magyar értelmiségi ne tudna. Viszont kell hozzá románul tudni, mert így iródott.
