Egy havi nyugdíjjal kevesebb jár jövőre Fidesz: ne csökkentse a kormány a nyugdíjat
Alacsonyabb összegű nyugellátást kapnak a jövőre nyugdíjba menők. Egy teljes 13. havi nyugdíjjal fognak kevesebbet kapni, mint azok, akik idén vonulnak nyugdíjba. Az MNB szakértője szerint nem igazságos, hogy azok kerülnek rosszabb helyzetbe, akik eddig is vállalták a terheket.
lehet jönni ballib megmondóemberek...lehet magyarázkodni
bár úgysem jöttök, mert ignorálni és gárdázni könnyebb.
azért néhány szavacska a cikkből.
Idén és jövőre rosszabb lesz
A korábban gondoltnál jóval lassabban fog mérséklődni az infláció
jövőre 3,6 helyett 4,5 százalékos átlagos drágulásra számíthatunk az MNB kalkulációi szerint,
Alig növekedünk
A reálgazdasági kilátások a továbbra is kedvező nemzetközi konjunktúra ellenére negatív irányba változtak, elsősorban a második negyedévre vonatkozó igen alacsony [1]növekedési adat következtében. (ami azt jelenti magyarul, hiogy mindenkinek korvára megy a szekér, csak mi totprgunk és szötymörgüng és épp isszuk a feketelevest)
a második negyedévre vonatkozó konjunkturális indikátorok szerint a vártnál nagyobb lassulás ennél szélesebb körű lehet: az állami szektor visszaesésén túl számos egyéb piaci szektort is érinthet. Az építőipari termelés további esése a beruházások visszafogott alakulását valószínűsíti, ami a gazdaság hosszabb távú növekedési pályáját is veszélyeztetheti
Eddig 2,5 százalékos expanzióra számítottak, ám most már csak 2 százalékos bővülést gyanítanak. Jövőre csak minimálisan bár, de szintén lejjebb szállították a prognózist. Ha igazuk lesz, 2008-ban 2,7 százalékos lehet a dinamika, hogy utána 3,4 százalékkal nőjön a bruttó hazai termék.
(míg a többiek 7-10 %al bővülnek, mi évekig maradunk a 2-3% környékén---------------------elkúrta-----)
Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. augusztus 22.
A szaktárca bevezettetné például a szén-dioxid-terhelés utáni díjat. Ilyet most is kellene fizetni, ez a környezetterhelési díj, ám, mint Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke mondja, "aki csak teheti, kibújik alóla". De ténylegesen is új teherként fut az anyagban a hulladéklerakási díj (nem tudni, pontosan kikre is vonatkozna), az árvízi járulék, az általános úthasználati díj, a személygépkocsikra, meghatározott teljesítmény feletti motorkerékpárokra és a quadokra vonatkozó szennyezésijog-adó, valamint a vállalkozások személygépkocsi-különadója. Az általános úthasználati díj bevezetése valószínűsíthetően a 2008-as dátumhoz lenne köthető, az elektronikusútdíj-rendszer felállítása - ami lényegében ugyanazt szolgálná - ugyanis 2009-ben várható, az erről szóló tendert pedig még e hónapban ki kellene írni. A személygépjárművek után fizetendő adók rendszere pedig - mondhatni - kaotikussá válna a javasoltak megvalósításával: ma ugyanis áfát, importautónál regisztrációs adót, gépjárműadót és bizonyos esetekben cégautóadót kell fizetni. A sor most két tétellel bővülne, holott a céges gépjárművek adóztatására ma is több megoldást kínálnak a jogszabályok, igaz, egyben kiskapukat is.
Megfontolják a fogyasztás mértéke alapján differenciált energia- és vízár bevezetését az ipari nagyfogyasztóknál, valamint emelkedne a vízkészletjárulék, az energiaadó, némi súlyponteltolás mellett a regisztrációs adó, valamint a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója. A többek között az adórendszer jövőjéről szakértői szinten egyeztető versenyképességi kerekasztal tagjaként is tevékenykedő Zara minderre azt mondta: a Pénzügyminisztériummal folytatott egyeztetéseken ilyen konkrét javaslatok nem hangzottak el, csupán annak az igénye, hogy felül kell vizsgálni a környezetvédelmi adókat, és egy komplex, a mainál hatékonyabb rendszert kidolgozni. Furcsállja, hogy az energiaadó-emelés szerepel a tervben, mivel úgy tudja, azt kis adóként megszüntetné a pénzügyi kormányzat. De azt sem tartja valószínűnek, hogy emelkedjen a jövedéki adó, kivált a dohánytermékeknél. Erős ugyanis az ellenlobbi, s szakmai érvként a csempészet esetleges felerősödése felhozható - igaz, tavaly épp a cigarettapiac fehérítéséért dicsérte a vámhatóságot a pénzügyminiszter.
Júliusban a lakosságnak a saját várható pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai az előző havinál kedvezőtlenebbek voltak, de derűlátóbbak lettek a munkanélküliség és a megtakarítások várható alakulására vonatkozó vélemények. A gazdasági szereplők várakozásai a legtöbb szegmensben ugyancsak romlottak.
az ország gazdasági növekedése kiábrándítóan alacsony, 1,4 százalékos, miközben az államháztartási hiányban Európa-rekorderek vagyunk. Eladósodottságban és munkanélküliségben pedig az élbolyhoz tartozunk. Eközben egy esztendő alatt a liszt 28 százalékkal, a vezetékes gáz 53 százalékkal, a távfűtés pedig közel 50 százalékkal drágult –
Lesújtó képet fest Magyarország gazdaságáról és a kormány pénzügyi politikájáról az egyik tekintélyes brit elemzőközpont, az Economist Intelligence Unit. A térségben hazánkat fenyegeti a legnagyobb mértékben az amerikai hitelezési válság – állítják a szakértők.
Magyarország a tűzvonalban – ezzel a címmel közölt hétfőn cikket az Economist Intelligence Unit (EIU) nevű, tekintélyes brit elemzőközpont.
Több mint félezer közoktatási intézmény szűnik meg szeptembertől – derül ki a lapunk birtokába került, még mindig nem a végleges adatokat tartalmazó dokumentumból. Az irat szerint 423 intézmény bezár, további 104 pedig ugyan tovább működik, de nem közoktatási intézményként. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=425266&rvt=2
Iskolakezdés tanárok nélkül - 12 milliárddal kevesebb oktatásra Az új tanévben csaknem tízezer forinttal kevesebb jut egy gyerekre 2007. augusztus 8. 0:03
10-12 milliárd forinttal csökken a közoktatás támogatása, ami bizonyos évfolyamokon 20-25 százalékos pénzelvonást jelent. Egy gyerek oktatására átlagosan 10 ezer forinttal jut kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, ami beláthatatlan következményekkel járhat. A pénzkivonást trükkös módszerekkel hajtották végre: felemelték a tanárok óraszámát, így nyolc-tízezer pedagógus kerül utcára, az elbocsátottak megmaradt bérét azonban nem osztják szét az ezentúl az ő munkájukat is végző kollégáik között. Sió szerint az új típusú finanszírozási modell is álcázott pénzelvonást jelent, és inkább a kis iskolák kárára van, mint hasznára. A tárca szerint gyermeklétszám-alapú támogatási norma helyett ma már a csoportok, osztályok számát veszik figyelembe a támogatás kiszámításakor, nem a gyerekek számát, így nem kerülnek hátrányba a falusi iskolák, ahová kevés gyerek jár. A Fidesz azonban úgy látja: csak egy bonyolult modellt hoztak létre, ám jóval kevesebb az elosztandó összeg, mint egy éve. Az egyre apadó családi kassza ellenére az idén a szülőknek is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Az oktatási tárca adatait és a papírboltok árlistáit alapul véve legalább 20-25 ezer forintba kerül az elsős nebulók beiskolázása. Azt a tárca is elismeri, hogy emelkedtek a tankönyvárak, számításaik szerint átlagosan 5,4 százalékkal kell értük többet fizetni, mint tavaly ilyenkor. A tankönyvcsomagok átlagára az alsó tagozaton ötezer forint, de az elsősök esetében ez a tízezer forintot is meghaladja. A felső tagozatosok közül a hetedikeseknek kell a legtöbbet fizetniük a könyvekért, átlagosan 12 ezer forintot, a többiek esetében átlagosan 10 ezer forintra rúg ez az összeg. A középiskolákban már igen nagy az eltérés attól függően, hogy a diák hova jár és a tanár melyik kötet használatát írja elő. Az átlagár itt is 10 ezer forint körül mozog, de akár a 23 ezer forintot is elérheti. Ingyentankönyv évről évre kevesebb diáknak jár. Erre csak azok jogosultak, akiknek a gyermeke tartósan beteg, fogyatékos, autista, a család három vagy annál több gyermeket nevel, illetve ahol a diák nagykorú, de saját jogán családi pótlékra jogosult, vagy a család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Ez sem garantálja ugyanakkor, hogy a rászoruló gyerekek új könyvekhez jussanak, hiszen az iskola kölcsönzéssel is megoldhatja a helyzetet.
Felvállalná: Atkári János 500 forintos BKV-jegyárakat akar 2007. augusztus 7. 9:59
MNO Öt éven belül 500 forintos jegyárat is elképzelhetőnek tart Atkári János. A volt budapesti gazdasági főpolgármester-helyettes szerint végre be kell vallania valakinek: a budapesti tömegközlekedést használóknak többet kell fizetniük. Egy ilyen jegyáremelés nem okozna komoly forgalomcsökkenést, illetve nem növelné a bliccelők számát sem – mondta a politikus. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=424156&rvt=2
Jövőre még semmiféleképpen se reménykedjünk az elvonási szint mérséklésére és ne számítsunk nagyobb horderejű lépésekre sem, be kell hogy érjük a kisebb technikai adómódosításokkal - derül ki Veres János szavaiból.
Ha minden szabályt betartanának a kórházakban, valószínűleg a nyári időszakban összeomlana az ügyeleti rendszer, így a betegellátás zavartalanságának fenntartása érdekében kénytelenek szabálysértő módon eljárni a kórházakban. A júliustól hatályos rendelkezések mindegyikének nem lehet egyszerre megfelelni.
A júliustól érvényes ügyeleti rendre vonatkozó előírások, a szabadságok kiadásáról szóló rendelet megváltoztatása és az áprilisban megkezdett elbocsátások miatt szinte lehetetlen megoldani az ügyeleti beosztást a legtöbb egészségügyi intézményben. Mindeközben több szakmában orvoshiány alakult ki az elmúlt időszakban.
CE: Magyarország még mindig gyengélkedik 2007. július 26. 17:13
Az elengedhetetlen kiigazítási program drasztikusan szűkítette a hazai keresletet, a lakossági fogyasztás pedig visszaesett – írja gyorsjelentésében a Capital Economics, londoni makrogazdasági kutatóintézet, és egyben megállapítja: Magyarország továbbra is Kelet-Európa beteg embere maradt.
Zuhanórepülésben az ország, a kormány megmagyarázza 2007. július 25. 13:53
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
MNO Zuhanunk a versenyképességi ranglistán, jelenleg a 35. helyen tanyázunk, és a nyolcadik helyről a tizenegyedikre csúsztunk vissza a tavalyi évben a beruházások darabszámát tekintve. A kormány ugyanakkor optimista: számításai szerint idén a befektetési célországok közül Magyarország a negyedik helyezést éri majd el Európában.
...az EIU Magyarországot nevezi a térség gyenge pontjának. Az elemzés szerint a megszorításoknak köszönhetően az idén lassul a GDP bővülése, és a forint árfolyamának jelentős esését sem lehet kizárni.
Az Európai Unióban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatottság. Az Eurostat adatai szerint a 15 és 64 év közötti magyarok alig több mint 57 százaléka dolgozik, miközben a nemrég csatlakozott Romániában és Bulgáriában is 59 százalék feletti a foglalkoztatottság.
Magyarországon a munkaképes korú lakosságnak csupán az 57 százaléka dolgozik. Ennél rosszabb mutatói csak Lengyelországnak és Máltának vannak, miközben a nemrég csatlakozott Romániában és Bulgáriában is 59 százalék feletti a foglalkoztatottság.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint több mint 7 százalékkal csökkentek idén a reálbérek, amire az elmúlt 10 évben nem volt példa.
Nincs esély arra, hogy fenntartható legyen a gazdaság, a környezet és a társadalom egyensúlya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványából. A Fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon című füzet szerint romlott hazánk helyzete az 1990-es évekhez képest. Nőtt a szegények száma, öregszik a társadalom, az ország károsanyag-kibocsátása egyes gázokból az uniós átlag felett van, és fejünkre nő a „kitermelt” hulladékmennyiség.
