Üvegtigrincs! Ez a triggert itt úgy emlegetitek, mint valami varázsvesszőt.
Holott ez is csak egy olyan áramkör, ami elvileg is másképpen működik, meg gyakorlatilag is.
Van egy bekapcsolási szintje (a valóságban meghatározott hibasávval) és egy kikapcsolási szintje ami soha nem azonos a bekapcsolási szinttel (hiszterézis) és annak is van + még egy hibasávja.
Miért érdekes ez? Azért mert az elmélet szerint a fotódióda leolvasási eredménye egy szabályos négyszög lenne, ahol is a fel és a lefutás ideje zérus! persze ez soha nincs így (nem létezik a valóságban Dirac impulzus sem), sőt a mindenféle zavarok miatt, (lemezrezgés, szervó marhaságok, finommechanikai tűrések, fotonmennyiség változások és a jó isten tudja még micsoda) egy vátozó meredekségű és alakú függvény lesz.
Márpedig a meredekség és a rececék következtében a triggeren időben máskor és máskor következik be az átbillenés...
No kérem, itten tessék vizsgálgatni ez mekkora lehet: ha sokkal kisebb , mint pár nanosecundum az eltérés, nemigen lesz difi, de ha ez már egy jól összevethető érték a számított cca 230 nanosecundummal ami egy piten az áthaladáshoz kell... akkor biz kezdődnek a gondok!
Evora Dear, Mire a szabályozó rendszer visszaszólna, már rég máshol van a lemez... nézd meg az időket...
Nem véletlenül mondogatom, tessék itt agyalni! Máshol ugyanis nem lehet műszaki magyarázatát adni a festés Cd anyagváltozás stb. woodooknak. Csak és kizárólag itt. Utána már a lemez, mintha ott se lenne...tessék már felfigyelni arra, hogy minden információ, amit a lezere rátettek kizárólag az egymás után következő pitekben és landokban van, és ezek egymás utáni következésének az idejében!
Ha elfogadom, amit mondotok a szervóról, nyilvánvalóan a szervó működése hibás leolvasást eredményezne, hiszen amikor beavatkozna, a leolvasás máshol van, azaz eltolja eleve az egészet, hiszen ott szól bele, ahol nem is kéne...
Persze van egy statisztikai átlag, hogy a végére azért lesz valami, de az akkor már egyáltalán nem biztos hogy az eredeti...merthogy nem csak a pitek/landoknak, de az időknek is stimmelni kéne...
A lencse felfüggesztése lengőkaros. Úgy választják meg a lengőkar irányát, hogy lehetőleg érintője legyen a letapogatott görbültnek.
Node van nekije radiális irányú lehetősége is kb. +-1mm. na ezt ki is használja a szervo. De kell is, hondold el, hogy a sávot a szánon mozgó teljes felegységgel kéne követni....1 kW-os szervóteljesítményt igényelne, és betontömbhöz kéne lecsavarozni a hajtányt
Állj! A fotodiódán folyamatosan változó jelet (átmeneti ellenállást) kapunk. (Ami elvileg négyszög, gyakorlatilag krumpli jelalak. (csak hogy Linn is örüjjön :))
Ezt a folyamatosan változó jelet alakítja át a trigger (ez egy másik alkatrész) L vagy H értékre.
Tetszik tudni, hogy mit csinál a trigger áramkör? - Ha igen, akkor ugyebár - egy két brutálisan elb. esettől eltekintve - nem kell ilyen hangyapénisznyi dogokkal borzolni a kedélyeket. - Ha nem, akkor szvsz más is szívesen leírja.
öööö.. Itt még nem tartunk. Egyébként a feszültséggé alakításhoz semmi köze a triggernek. Azt csak és kizárőlag a fotodióda magánügye. Egyébként hogy egészen pontosak legyünk az interferencia változást alakítjuk feszültség változásra és ennek a folyamatnak tetszik vagy sem csak a fotodióda a vége.
Ehh nem értitek. Na mindegy. Az egész kérdéskört annyival el lehetett volna intézni, hogy: igen előfordulhat amennyiben nem egy szoros mechanikai egységet képez, amelyben az optikai elemek kölön életet élhetnek. Márpedig jelen esetben ilyet nem tudnak. Mert egy közös házba van rögzítve a prizma a két diódával. A lencsék azok bezony mozognak minden fele a fókuszálás miatt. Vezérelve csak föggőlegesen, na de a szélrózsa egyéb irányába tetszés szerint. A mértéke az megint egy más kérdés. És itt csatlakozik az elméleti fejtegetésem Linn kérdéséhez. Hogy vajon mi jön le a fotodióda két végén.
Üdv: DDL
(Szóval Spacc megint csak cukkoltalak benneteket... :)
A rendszerben egy fix platform van, amihez képest a szervó operál: ez pedig a lézerforrác és a diódamátrix. Naigen, elvileg ezek egymáshoz való pozicciója is változhat, de ez nagyságrendekkel alatta van annak a tűrésnek amit a biztonságos működéshez tartozó tűrés igényel.
A fejen belöli rezgésről beszélek, amivel a szervó lazán nem kezd semmit (ill kezd, de inkább ne tettné), mert ez nem olvasási hiba csupán a már "kiolvasott" adat belső módosítása. Vagyis amikor a laser fény szépen visszabandukolt már a lemezről a fejbe a lencséken át a prizmába és onnan a fotodiódába. Egészen a prizmáig hibátlan a kiolvasás. A feszültséggé alakítás a hibás. Ha úgy tetszik torzítás.
Dear tere, ha itten kicsit visszaolvasol, akkor ott még "legömbölyített négyszögjelekről" beszéltél.... osztán most meg színusz... )))
Azok vélhetően valóban igen torz jelek kellenek hogy legyenek, és éppen ez a torzság rejti szerintem a különböző, pár cédamániákus által váltig tagadott jelenségcsoport magyarázatát.
Ugyanis bármely billenő áramkörnek per definitionem van egy beállítható DC billenési szintje, aminek vannak fizikai értékei...
...és miután a torz jel más és másképpen éri el időben a billentési szintet, nos ezt kellene itt körüljárni...
Kicsi lehet az eltérés, de lehetséges...
Gondolj bele: egy pitre 1/4 321 800 azaz cca 0,23 x E-6, azaz 230 nanosecundumnyi idő jut...ami ha hihetünk a Reed booknak minimum 0,833 mikrométer hosszú...itt a fel és lefutóél legkisebb eltérése az elméleti 90 foktól már símán belezavarhat... és mint tudjuk biztos nem lesz az, elég ha arra gondolsz hogy mi történik amikor a letapogató lézersugár elkezdi megközelíteni a pit szélét, amikor csak kis része van ott, majd áthalad és végül teljesen lefedi a pitet, majd szépen kinapfogyatkozza magát...más lesz a visszaverődés nyilvánvalóan pl. egy préselt pitnél és egy beégetett pitnél, ahol a pit körül az acryl réteg az égetés során kicsit deformálódik...
Próbáld magad elé képzelni a fotódiódára száguldó fotonokat ))))
Mikor jut majd elegendő foton a diódára, hogy a keletkező DC szint elérje a billentési határt?
Változhat ez az idő? Hiszen mire a szervók visszaszólnának, addigra már rég messze vagyunk ettől a pittől...
Mondtam már, hogy közben vezérgelgeti a lézer áramát is? Tehát szabálozgassa az intenzitást is, hogy valahogy abban a kapcsolási ablakba tarcsa a jelet, amit tud értelmezni? No akkor már a fényáram is folyamatosan változik, és természetesen nem ugrálva.....
Amúgy bevallom, korábban én is hozzád hasonló módon képzeltem el a műxését ennek a dögnek, de ugye megvettem a könyvet, elkezdem lapozgatni, és ajjajj, jajj-jajj.... nomeg önrevidiálás. A lényeget már amúgy is kimondtad, azt hogy elvileg... na de ez a realizált megoldás, és bár azon az elvi alapon áll, amit alant felvázoltál, de a gyakorlatban annyit csavarásztak rajta, hogy az általad kívánt és felvázolt elvi működést igazoló jelalak csak hosszas procedúra után hámozható ki a valóságos, a diódamátrix által érzékelt jelekből. De nyugi, ott van, és amikor nki áll demodulálni, akkor még egy valag más is benne van, ami alapján majd elkezdődik az igazi jel regenerálása. Ez viszont azt jelenti, hogy a kiagyalók előre sejtették az üzem közbeni problémákat, és így vélték azokat megkerülni.
Vagy kezdjük előről az egészet konkrét műszaki adatokkal, adatlapokkal, példákkal. Nem szervizeltem cédát, nem is építettem, fingom nincs arról, hogy az egyes áramköri részek időzítése értékre pontosan hogy néz ki.
A dekódertől már jó vagyok... megjegyzem: nem boncoltam dekódert. Az azon belüli időzítések és időzítési hibák az adatlapról talán a diagramokról kiszámíthatók.
Honnan emlékeztem én koncentrikus körökre... valami naonvastag sárga könyv volt, amiből sokan tanulnak. Tele volt amúgy is hibákkal, de akkor ez is az, méghozzá szarvas.
Linn... a mi nézőpontunkból ez rettentően elhanyagolható. Akkor kezdjük az elején: hogyan készül az elektromos energia... és a kis mormota szépen becsomagojjaaa...
De még mindig édesmindegy, hogy mennyivel forog a korong. Nem redbúkozunk, nem hangozunk, mert még csak a működésnél járunk. Annak is az alapjainál. Alapelveknél. Hogy hangot hogyan csinálunk majd, az még majd csak hohohohooool jön?! Könyörgöm ekkorákat ne ugráljunk, csak szépen sorban...
Na ez már megint karika.... hol van szinusz? A fotódióda kimenetén? Nemár... ott egy változó amplitúdóju DC van...
Akkor hol?
Aztán a trigger sem van nincsre megy, (micsoda pongyolaság ez kollega, ez itt nem a fekete fehér, igen nem, mit vettél a pénzemen társasjáték:-)), hanem egy definiált DC szintre, nemdebár? Aminek szintén van egy pontossága...
Késő wan, nem fogok nekiállni tól-ig fordulatszámot számolgatni neked.
Lényeg, hogy a kedvenc könyved szerinti 4,321,800 bit/sec meglegyen. A demodulátor elején. Egyébként 1,470,000 de ez csak a dekóder után derül ki, ekkorát nem ugranék, mert követhetetlen. :p
Hogy mennyivel kell(ene forognia a korongnak, az akkor derül ki, amikor az EFM modulált jelből kihámozza a hasznos infót, akkor ott van egy szinkronjel, amit elküld a szervó felé, hogy ugyanmáááá.....
Várjál. Élek egy analógiával. Versmondó előadó művész felolvas, ógörög hexametert, és szépen monnya...monnya rímbe, ritmusba.... uszkve hasonló a folyamat ha belegondolsz.
Az audió CD az analóg jel mintavételezésével, kvantálásával és kódolásával előállított digitális információt tárolja. A lemezeken főleg zene található igen jó hangminőséggel, melyet a 44,1 kHz frekvenciájú 16 bites PCM (Impulzus-kódmoduláció) biztosít. Tulajdonképpen a hangforrásjelből másodpercenként 44100 mintát veszünk, és minden analóg mintát 16 bites kettes komplemens bináris számmá alakítunk a PCM eljárás szerint. A 16 bites felbontásnak megfelelően a hangerőben 65 536 szintet különböztethetünk meg. A CD-DA csak PCM-hangot tartalmazhat, állományok és katalógusok nincsenek. A hang a lemezen spirálisan tárolt számsor formájában tárolódik. A lemez sávtagolású, egy lemezen legfeljebb 99 sáv lehet.
A hanglemezhez hasonlóan az információkat itt is spirális felületen tárolják, de
CD esetén a spirálvonal a lemez közepén kezdődik és a széle felé halad.
Két egymás melletti spirális sáv távolsága 1,6 µm, így a lemez sávsűrűsége 1600 tpi (sáv/hüvelyk) lehet (a hajlékonylemez 96tpi). Az átlagos CD felületén kb. 20000 spirális sáv alakítható ki, egy sávban kb. 30 kbyte adat fér el.
Na szóval... a red book spirál... tere koncentrikus körök... ki téved akkor?
CD-n nem koncentrikus kör, hanem egy folyamatos spirál.
Koncentikus kör vagyon az MO-disc esetén, HDD esetén, floppy esetén.
Tehát CDA, CD-rom, CD-RAM, DVD-rom azok spirálisok.
CDA-nál a címzés relatív, azt mondja meg, hogy innen adott sebességgel hány barázdát ugorj kiljebb vagy beljebb. (azért is van definiálva a trackok között az a bizonyos 2 mp. szünet)
setén a spirálvonal a lemez közepén kezdődik és a széle felé halad.