aggyon kételkedheted magad, az örömünket nem tudod elrontani! Botka is jól beszélt ma a parlamentben; hát, az m0-án megtakarított pénzt miért Gödöllőbe ruházzák be, mikor haladhatnának a Nyíregyháza, országhatárival, vagy Debrecen felé; de, ez a botor Gyurcsány pont Gémesihez viszi, hogy biztosan bekerüljön a parlamentbe! gyanúss!
Ne röhögj, de egy Strabag-os srác mesélte, hogy olcsobb lett volna hídon végigvezetni az M5-t Szegedig, mint így, rendes alapokon. A probléma a fenntartás lett volna :dilatáció, jóval gyorsabban rongyolodik az aszfalt stb... . 15-20 éven belül már nem éri meg.
Nem tudom, mennyire vagy otthon a műszaki dolgokban, de megpróbálom. Először is, meg kell építeni egy kerülő utat a közlekedni szándékozóknak, akik addig is autózni akarnak, amíg a felüljáró épül az egykori út helyén. Ez, ugye, némi földmunkából, némi alépítményezésből, meg némi fedőréteg felhordásából áll, kell hozzá egy-két dózer, billencs teherautó,, markoló, emberkék sokan, lapát, csákány, sóder, geotextil,kis beton, kis aszfalt, kevés terelőoszlop, villanyrendőr,terelőember, lakókocsi, éjjeliőr és az éjjeliőr kutyája. Ha mindez megvan, elkezdheted építeni a felüljárót. Ehhez ki kell jelölni a helyét, amihez szükséged van tervekre, MJ-re (magassági jel),meg holmi vízszintes és függőleges koordinátákra, hogy a hidad lehetőleg ott legyen, ahova tervezték.Ha már tudod, hol lesz, kell hozzá egy fúrógép, ami kitermeli a földet a leendő oszlopok helyén, aztán kell egy vasbetonszerelő brigád, aki megszereli az oszlopok vasvázát, aztán kell egy kis beton, amivel kiöntöd a zsalut, és ha szerencséd van, akkor ezzel meg is alapoztad a hidat. El is kezdheted a rézsűk építését, ami egyelőre nem áll másból, minthogy eltávolítod a felső humuszréteget.Ehhez nem kell más, csak egy-két gréder,, dózer és egyéb, himihumi gépecske.Ahogy ezzel kész vagy, jöhetnek a billencsek, és kezdetét veheti a nagy homokozás. Időnként ugyan végig kell menni rétegenként rajta, és locsolni, valamint hengerelni kell. Ehhez még gép sem kell-normális esetben juhlábhengert használnak, de megteszi a közeli juhnyáj is, juhászostul. (költségcsökkentés!!) Amíg a juhok döngölnek, kezdődhet a hídfők kialakítása-erre kerülnek majd a gerendák.Itt csak kicsit kell zsaluzni itt-ott, meg kicsit állványozni, vasat szerelni, és máris mehet bele a beton. Amikor ezzel kész vagy, akkor lehet fújni egyet, mert amíg a beton köt, nem lehet rátenni a gerendákat.Addig is, lehet kialakítani a megfelelő lejtéseket, el lehet kezdeni a vízelvezetés kialakítását, csupa apró, semmi meló.. Amikor a beton megkötött, jöhetnek a betongerendák.Kis daruzás, kis betonozás, és át is mehetsz a hídon! Persze, még nem használható, de már ki lehet törni a nyakad, ha leugrasz róla, szóval ez cool.. Mostmár van rampád, hidad, már csak le kell burkolni.Ez szinte semmi, kell hozzá egy finisher, egy-két sok betonszállító teherautó, meg soksok ember. Amikor ez is kész, jöhet az aszfalt, aztán a festés, a korlátok, táblák elhelyezése, a rézsű füvesítése.Meg az elfelejtett munkák pótlása. Röviden ennyi egy híd. Dolgozik rajta egy rahedli gép, egy rahedli ember, egy juhnyáj, egy juhász, egy kutya. Meg az anyagköltség. Lehet számolni.
"vonalzó közepén az ujja megdobta a ceruzát, az az újhegy forma ma is ott van a vonalon"
abből a hegy igaz, de nem új, mert rég ott állt (bár nem is annyira hegy volt, mint inkább egy meredek vízmosás), amin a korabeli gőzmozdonyok nem tudtak volna egy nehéz szerelvényt fölhúzni, ezért inkább kikerülte a vasútvonal
persze ettől még jópofa legenda a "cár ujja", valóban
Egyszerűbben: ha a díszmagyarod 40cm hosszú, és mondjuk 5 gombos, és minden gombnál zsinóros masni van, akkor a masnik hossza több lesz, mint a mente hossza.....Így már világos?Ha nem, kérd meg a szabódat.
Ezsajnos igyigaz. Minden felüljáró egy hegy,lehet rajta sielni. Dehát attól autópálya,hogy nincs szintbeli kereszteződés. Ha vanvalami jobb ötleted,azonnal szabadalmaztasd,gazdag leszel.
Autópályán 5 fok emelkedés lehet. Számold má ki,de izibe,hogy egy 4 m-es vasúti szelvény + biztonsági térköz monnyuk 1 méter az ötméterugye:hányméter kell a felhajtáshoz és hány lefele,azugye cuzammen mennyi?
Holnap megmérem neked. Mi érdekel, a fesztáv, a pályahossz, vagy a teljes hossz?(le-és felhajtó rámpa, esetleg kanyarban?) Van továbbá pályára merőleges és azt szögben keresztező áthidalás is.Nyilván nem egyforma hosszúak,nem egyforma alépítményt kívánnak, nem egyforma hídfőkialakításúak.
ha nem "pár száz", hanem "pár tíz" méter hosszú egy híd, azt a meredeksége miatt lépcsős fölüljárónak kellene hívni, nem hídnak... (GYK a hossz alatt nem a keresztezett szakasz szélessége értendő, hiszen a mellékutat jóval hamarabb el kell kezdeni emelni az elfogadható lejtőhöz)
