Talán ebben a régióban erősebb lehetett a vizigótok jelenléte, de konkrét adataim nincsenek.
A spanyol - katalán ellentét mögött szerintem részben a már régóta húzódó Madrid - Barcelona versengés, ill. a talán még régebbi Kasztília (Spanyolország központi régiója) kontra régiók versengés húzódik. Vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy központi kormányzat kontra régiók.
Ha még régebbi időket nézünk, akkor egy egységes, központosított spanyol birodalom elképzelése, vele szemben a félig vagy teljesen önálló régiók laza konföderációjának elképzelése.:-)
Amellett Katalónia már nagyon régóta Spanyolország leggazdagabb és legfejlettebb régiója és nehezményezik, hogy a központi kormányzat elosztási rendszerén keresztül elvonnak tőlük forrásokat a kevésbé fejlett régiók, pl. Andalúzia támogatására.
Van egy érdekes statisztika egy spanyol töriről szóló könyvemben.
E szerint a nagy pestisjárványokra és a klímaromlásra visszavezethető 14. századi népességcsökkenés valamennyi spanyolországi régió közül Katalóniát érintette a legerőteljesebben.
Ha hihetünk azoknak az adatoknak, akkor a katalánok a 15. sz. elejére csaknem kipusztultak, néhány tízezer főre csökkent a számuk.
Az már megint egy nagyon érdekes kérdés és nem is annyira a történelem, hanem inkább a sport fórumokba tartozik, hogy ha Katalónia teljesen kiválna Spanyolországból, az valószínűleg azért érezhetően meggyöngítené a spanyol sportot, mindenek előtt a világszínvonalú spanyol labdarúgást.
Pl. tegyük fel Katalónia önálló foci-válogatottal indulna a VB- és EB-kiírásokban, akkor a legkiválóbb katalán labdarúgók akkor többé nem a spanyol válogatottban, hanem a saját nemzeti csapatukban fociznának, a spanyol válogatott viszont kiváló játékosokat veszítene...
Gerard Piqué pl, aki nyíltan a katalán függetlenség híve, már kijelentette, hogy lemond a spanyol válogatottságról, ha a személye a szövetségnek vagy a szurkolóknak problémát okoz.
Ő nyíltan igennel szavazott a katalán függetlenségi népszavazáson, ezzel viszont magára vonta a spanyol szurkolók haragját, akik kifütyülték egy nyilvános edzésen és a spanyol válogatottságról való lemondását követelték...
A mostani válogatott keretben rajta kívül is több katalán származású játékos van, talán Sergio Busquets, Jordi Alba, Cesc Fábregas a legismertebbek.
Még cifrább a helyzet azok esetében, akiknek spanyol és katalán gyökereik is vannak, nyilván nekik sem lesz egy egyszerű döntés, hogy melyik válogatottat válasszák a további pályafutásuk során.
"Most pedig V. Fülöp kései utódja, VI. Fülöp spanyol király (ur. 2014-től) szólt be a katalánoknak, törvénytelennek nyilvánítva az október 1-i függetlenségi referendumot."
Mondjuk, ennek is megvoltak a maga előzményei:
2014-ben a spanyol Királyi Kupa döntőjén (Copa del Rey) Barcelona - Athletic Bilbao mérkőzés volt, köztudott, hogy a Barcelona hazai szurkolótáborának nagy része nemzetiségére büszke katalán, míg a Bilbao szurkolótábora döntően baszkokból áll.
A hagyományoknak megfelelően a győztesnek a kupát a spanyol király adja át, ez jelen esetben a frissen megkoronázott VI. Fülöp volt.
Az átadó ünnepségen óriási füttykoncert fogadta az uralkodót, mind a Barcelona, mind a Bilbao szurkolótábora kifütyülte...
A másik meg az, hogy a mostani katalán elnököt, Carles Puigdemontot 2016-ban iktatták be hivatalába.
Ő volt az első katalán elnök a modern kori történelemben, aki megtagadta, hogy felesküdjön a spanyol alkotmányra és a spanyol uralkodóra, VI. Fülöpre.
Mondjuk ez azért vet fel k..rva érdekes kérdéseket, nálunk pl. mi történik, ha egy nagyobb város polgármestere vagy egy megyei közgyűlés elnöke kerek-perec megtagadná, hogy felesküdjön a magyar alkotmányra.
Szóval amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten, úgy tűnik, hogy Őfelsége Felipe VI. és Carles Puigdemont elnök úr között ez a meccs már régebb óta zajlik....
Az a bizonyos Barcelona ostroma mindmáig a Habsburgok és a britek szégyenfoltja. Akkor is hitegették a forradalmárokat (mint később más forradalmaknál) a nagyhatalmak, hogy szégyenszemre odavessék őket a franciák/Bourbon-párti spanyolok kénye kedvének...
Mielőtt még valaki a katalánokat a germán gótoktól származtatná, megnéztem az egyes spanyolországi régiók Y-DNS haplocsoport-frekvenciáit az Eupedia genetikai oldalain és nekem az jött le belőle, hogy - bár vannak kisebb regionális eltérések - a katalánok Y-DNS mintázata nem tér el jelentősen a spanyolországi országos adatoktól.
Tehát rövidebben és egyszerűbben fogalmazva, a katalánok népességgenetikailag nem különböznek számottevően a spanyoloktól.
A különbséget tehát aligha a genetikában kell keresni.
A barcelonai grófság 1162-ig állt fenn, ezt a Katalóniai Hercegség (katalánul: Principat de Catalunya, latinul Principatus Cathaloniæ, occitánul: Principautat de Catalonha, spanyolul: Principado de Cataluña) követte.
Ez lényegében az Aragóniai Királyság hűbérállama volt, amely a 15. sz. második felében, dinasztikus úton került egyesítésre a Kasztíliai Királysággal, ez képezte az újkori spanyol királyság alapját.
III. Ramón Berenguert, Barcelona grófját (ur. 1086 - 1131) az elébb említett eposz katalán hősnek (catalanicus heroes) és katalán hercegnek (dux catalanensis) nevezi.
Mellesleg pont ő volt az, aki megszerezve egy sor kisebb katalán grófságot, megerősítette és kiterjesztette a barcelonai grófságot, amely így kiterjedt a mai Katalónia (katalánul Catalunya) régió egy jelentős részére.
A Katalónia (latinul Catalania) és a katalánok (latinul catalanenses, catalanicus) kifejezések első ízben az 1117 - 1125 között íródott latin nyelvű középkori eposzban, a Liber maiolichinus de gestis Pisanorum illustribusban tűnnek fel először.
A Katalónia kifejezés etimológiailag valószínűleg a Gótföld, Gótok földje kifejezésből ered az alábbiak szerint:
"Tévébeszédében az uralkodó rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet, és összetartásra szólította fel a spanyolokat. Azt mondta: a katalán vezetők tanúbizonyságot tettek arról, hogy híján vannak a Spanyolország iránti hűségnek."
A történelem ismétli önmagát.
Jó, ma már talán nem végeznek ki senkit, ha nem esküszik fel a spanyol koronára....:-)
Kevésbé ismert itt Magyarországon, hogy a spanyol örökösödési háború (1701-1714) egyik legfontosabb tétje a katalánok számára Katalónia függetlensége volt.
A katalán felkelők a Habsburg-pártiakat támogatták, míg a spanyolok döntő többsége a Bourbon-dinasztia uralmát.
A katalán felkelés 1714. szeptember 11-én bukott el Barcelona kapitulációjával, ez a nap mai napig is Katalónia nemzeti ünnepe.
A katalánok veresége után V. Fülöp spanyol király (uralkodott 1700 - 1724) elrendelte az összes katalán zászló és címer elégetését.
Most pedig V. Fülöp kései utódja, VI. Fülöp spanyol király (ur. 2014-től) szólt be a katalánoknak, törvénytelennek nyilvánítva az október 1-i függetlenségi referendumot.
A katalán (spanyolul catalán, katalánul catalá) nyelv dialektusait ábrázoló térkép.
A kék árnyalataival a valenciai (spanyolul valencián, katalánul valenciá) dialektusai vannak jelölve.
Egyes nyelvészek szerint a katalán és a valenciai két különböző, bár egymáshoz nagyon közeli ibero-román nyelv, ezek alkotják az ibero-román ág keleti csoportját.
A katalánok eredetéről van valami használható elmélet?
Ti. arra gondolok, hogy a többi spanyolországi újlatin népcsoporttól eltérően élesebben megkülönböztetik magukat a spanyoloktól (akik tkp. maguk is vagy féltucat regionális népcsoportból tevődnek össze).
Miért van az, hogy a katalán nyelv pl. élesebben elkülönül a többi ibero-román nyelvtől?
Példának okáért, a spanyol és a portugál sokkal közelebb áll egymáshoz (legalábbis, ha az írott nyelvváltozatokat nézzük), mint a spanyol és a katalán.
A katalán nyelvészetileg inkább a dél-franciaországi occitán dialektusokhoz áll közel, tkp. mintha a spanyol és a francia között állna valahol félúton.
Miben különbözik a spanyol és a katalán kultúra, gondolkodásmód és életmód? Lehet, hogy innen a Kárpát-medencéből nézve nem sokban, de Katalóniából nézve nagyon...
Érdekes kérdések ezek, most, hogy Katalónia teljes függetlensége ismét a napirendre került...
Egészen érdekes a barcelonai katedrális története, a 4.században Jupiter templomnak épült, azután keresztény templom lett, utána mecset és azután újra keresztény templom.
A római-pun ellenségeskedés idején egyes ibér törzsek a rómaiak, mások a punok szövetségesei voltak.
Egyébként pont az ibér és turdetán törzsek voltak azok, amelyek aránylag gyorsan és nagyobb ellenállás nélkül romanizálódtak.
Szívósabb katonai ellenállást a rómaiak ellen a félsziget nyugati, középső és északi részének népei fejtettek ki, leginkább a keltibérek, a luzitánok és a kantáberek.
Részleteket majd később, most már valószínűleg csak a jövő héten:-)
Az ibérezésed okán elkezdtem nézni a spanyolok egyik sorozatát, a Hispania la Leyenda címűt, ami a Kr. e. 2. század közepén játszódik. 20 részes, de annyira rossz, hogy 4 után abbahagytam. :-)
A szegény kis békés ibéreket egy pszichopata római praetor (Galba) és seregének öncélúan gonosz római csőcseléke zaklatja, mindenféle embertelen kínzásokkal, gyilkolásokkal. Élvezhetetlen a szabadságharcosok küzdelme.
Az ún. nyugati germán S21(U106) mutáció az Ibériai-félszigeten csak Galíciában és Észak-Portugáliában fordul elő, ott is nagyon alacsony a gyakorisága.
Valószínűleg a félszigetre a népvándorlás korában érkezett szvéb (sváb) néptörzssel magyarázható, bár szórványosan már a kései kelta bevándorlással is érkezhettek vegyes kelta-germán népelemek az Ibériai-félsziget északnyugati részére.
Az ún. italo-kelta S28 (U152) mutáció a katalán tengerparton és a Baleárokon magasabb gyakoriságú, a félsziget többi részén meglehetősen alacsony a gyakorisága.
A katalán tengerpartra vélhetően a római korban odaköltözött észak- és közép-itáliai telepesekkel kerülhetett.
Most hirtelen előkaptam egy hajózástörténeti kiadványt.
Az szerint a krétaiak gályái átlagban 24-33 m hosszúak és egyevezősorosak voltak. Emellett felülről teljesen nyitottak, tehát fedélzetük még nem volt. Ismerték a hajógerincet és valószínűleg - de nem biztos - a hajóbordázatot is.
Az evezősoron felül egy darab négyszögvitorla segítette a haladást.
Az én véleményem szerint ilyen bárkákkal kimerészkedni a nyílt tengerre az kurrens életveszélyt jelentett, de hát az én véleményem nem mérvadó, mivel én csak egy szárazföldi patkány vagyok - ahogy a megboldogult Baines kapitány, James Onedin jobbkeze mondaná:-)))
A krétaiak ezekkel a törékeny hajókkal behajózták az egész Keleti-Mediterráneumot, de Itáliától nyugatra nem nagyon van nyomuk.
Egyébként a krétaiak hajóépítési és hajózási ismereteit a mükénéiek (akhájok) vették át, majd továbfejlesztették.
Tkp. az egész ógörög kor hajózása a krétaiak ismeretein alapszik.
A föníciaiak gályái már jóval nagyobbak és erősebbek voltak, mint a krétaiaké, ők már kétevezősoros hajókat is építettek.
Az ókori hajóépítés történetébe azonban ennél részletesebben nem mennék bele, mert ez már erősen OFF lenne itt.
