Az már megint egy nagyon érdekes kérdés és nem is annyira a történelem, hanem inkább a sport fórumokba tartozik, hogy ha Katalónia teljesen kiválna Spanyolországból, az valószínűleg azért érezhetően meggyöngítené a spanyol sportot, mindenek előtt a világszínvonalú spanyol labdarúgást.
Pl. tegyük fel Katalónia önálló foci-válogatottal indulna a VB- és EB-kiírásokban, akkor a legkiválóbb katalán labdarúgók akkor többé nem a spanyol válogatottban, hanem a saját nemzeti csapatukban fociznának, a spanyol válogatott viszont kiváló játékosokat veszítene...
Gerard Piqué pl, aki nyíltan a katalán függetlenség híve, már kijelentette, hogy lemond a spanyol válogatottságról, ha a személye a szövetségnek vagy a szurkolóknak problémát okoz.
Ő nyíltan igennel szavazott a katalán függetlenségi népszavazáson, ezzel viszont magára vonta a spanyol szurkolók haragját, akik kifütyülték egy nyilvános edzésen és a spanyol válogatottságról való lemondását követelték...
A mostani válogatott keretben rajta kívül is több katalán származású játékos van, talán Sergio Busquets, Jordi Alba, Cesc Fábregas a legismertebbek.
Még cifrább a helyzet azok esetében, akiknek spanyol és katalán gyökereik is vannak, nyilván nekik sem lesz egy egyszerű döntés, hogy melyik válogatottat válasszák a további pályafutásuk során.
"Most pedig V. Fülöp kései utódja, VI. Fülöp spanyol király (ur. 2014-től) szólt be a katalánoknak, törvénytelennek nyilvánítva az október 1-i függetlenségi referendumot."
Mondjuk, ennek is megvoltak a maga előzményei:
2014-ben a spanyol Királyi Kupa döntőjén (Copa del Rey) Barcelona - Athletic Bilbao mérkőzés volt, köztudott, hogy a Barcelona hazai szurkolótáborának nagy része nemzetiségére büszke katalán, míg a Bilbao szurkolótábora döntően baszkokból áll.
A hagyományoknak megfelelően a győztesnek a kupát a spanyol király adja át, ez jelen esetben a frissen megkoronázott VI. Fülöp volt.
Az átadó ünnepségen óriási füttykoncert fogadta az uralkodót, mind a Barcelona, mind a Bilbao szurkolótábora kifütyülte...
A másik meg az, hogy a mostani katalán elnököt, Carles Puigdemontot 2016-ban iktatták be hivatalába.
Ő volt az első katalán elnök a modern kori történelemben, aki megtagadta, hogy felesküdjön a spanyol alkotmányra és a spanyol uralkodóra, VI. Fülöpre.
Mondjuk ez azért vet fel k..rva érdekes kérdéseket, nálunk pl. mi történik, ha egy nagyobb város polgármestere vagy egy megyei közgyűlés elnöke kerek-perec megtagadná, hogy felesküdjön a magyar alkotmányra.
Szóval amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten, úgy tűnik, hogy Őfelsége Felipe VI. és Carles Puigdemont elnök úr között ez a meccs már régebb óta zajlik....
Az a bizonyos Barcelona ostroma mindmáig a Habsburgok és a britek szégyenfoltja. Akkor is hitegették a forradalmárokat (mint később más forradalmaknál) a nagyhatalmak, hogy szégyenszemre odavessék őket a franciák/Bourbon-párti spanyolok kénye kedvének...
Mielőtt még valaki a katalánokat a germán gótoktól származtatná, megnéztem az egyes spanyolországi régiók Y-DNS haplocsoport-frekvenciáit az Eupedia genetikai oldalain és nekem az jött le belőle, hogy - bár vannak kisebb regionális eltérések - a katalánok Y-DNS mintázata nem tér el jelentősen a spanyolországi országos adatoktól.
Tehát rövidebben és egyszerűbben fogalmazva, a katalánok népességgenetikailag nem különböznek számottevően a spanyoloktól.
A különbséget tehát aligha a genetikában kell keresni.
A barcelonai grófság 1162-ig állt fenn, ezt a Katalóniai Hercegség (katalánul: Principat de Catalunya, latinul Principatus Cathaloniæ, occitánul: Principautat de Catalonha, spanyolul: Principado de Cataluña) követte.
Ez lényegében az Aragóniai Királyság hűbérállama volt, amely a 15. sz. második felében, dinasztikus úton került egyesítésre a Kasztíliai Királysággal, ez képezte az újkori spanyol királyság alapját.
III. Ramón Berenguert, Barcelona grófját (ur. 1086 - 1131) az elébb említett eposz katalán hősnek (catalanicus heroes) és katalán hercegnek (dux catalanensis) nevezi.
Mellesleg pont ő volt az, aki megszerezve egy sor kisebb katalán grófságot, megerősítette és kiterjesztette a barcelonai grófságot, amely így kiterjedt a mai Katalónia (katalánul Catalunya) régió egy jelentős részére.
A Katalónia (latinul Catalania) és a katalánok (latinul catalanenses, catalanicus) kifejezések első ízben az 1117 - 1125 között íródott latin nyelvű középkori eposzban, a Liber maiolichinus de gestis Pisanorum illustribusban tűnnek fel először.
A Katalónia kifejezés etimológiailag valószínűleg a Gótföld, Gótok földje kifejezésből ered az alábbiak szerint:
"Tévébeszédében az uralkodó rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet, és összetartásra szólította fel a spanyolokat. Azt mondta: a katalán vezetők tanúbizonyságot tettek arról, hogy híján vannak a Spanyolország iránti hűségnek."
A történelem ismétli önmagát.
Jó, ma már talán nem végeznek ki senkit, ha nem esküszik fel a spanyol koronára....:-)
Kevésbé ismert itt Magyarországon, hogy a spanyol örökösödési háború (1701-1714) egyik legfontosabb tétje a katalánok számára Katalónia függetlensége volt.
A katalán felkelők a Habsburg-pártiakat támogatták, míg a spanyolok döntő többsége a Bourbon-dinasztia uralmát.
A katalán felkelés 1714. szeptember 11-én bukott el Barcelona kapitulációjával, ez a nap mai napig is Katalónia nemzeti ünnepe.
A katalánok veresége után V. Fülöp spanyol király (uralkodott 1700 - 1724) elrendelte az összes katalán zászló és címer elégetését.
Most pedig V. Fülöp kései utódja, VI. Fülöp spanyol király (ur. 2014-től) szólt be a katalánoknak, törvénytelennek nyilvánítva az október 1-i függetlenségi referendumot.
A katalán (spanyolul catalán, katalánul catalá) nyelv dialektusait ábrázoló térkép.
A kék árnyalataival a valenciai (spanyolul valencián, katalánul valenciá) dialektusai vannak jelölve.
Egyes nyelvészek szerint a katalán és a valenciai két különböző, bár egymáshoz nagyon közeli ibero-román nyelv, ezek alkotják az ibero-román ág keleti csoportját.
A katalánok eredetéről van valami használható elmélet?
Ti. arra gondolok, hogy a többi spanyolországi újlatin népcsoporttól eltérően élesebben megkülönböztetik magukat a spanyoloktól (akik tkp. maguk is vagy féltucat regionális népcsoportból tevődnek össze).
Miért van az, hogy a katalán nyelv pl. élesebben elkülönül a többi ibero-román nyelvtől?
Példának okáért, a spanyol és a portugál sokkal közelebb áll egymáshoz (legalábbis, ha az írott nyelvváltozatokat nézzük), mint a spanyol és a katalán.
A katalán nyelvészetileg inkább a dél-franciaországi occitán dialektusokhoz áll közel, tkp. mintha a spanyol és a francia között állna valahol félúton.
Miben különbözik a spanyol és a katalán kultúra, gondolkodásmód és életmód? Lehet, hogy innen a Kárpát-medencéből nézve nem sokban, de Katalóniából nézve nagyon...
Érdekes kérdések ezek, most, hogy Katalónia teljes függetlensége ismét a napirendre került...
Egészen érdekes a barcelonai katedrális története, a 4.században Jupiter templomnak épült, azután keresztény templom lett, utána mecset és azután újra keresztény templom.
A római-pun ellenségeskedés idején egyes ibér törzsek a rómaiak, mások a punok szövetségesei voltak.
Egyébként pont az ibér és turdetán törzsek voltak azok, amelyek aránylag gyorsan és nagyobb ellenállás nélkül romanizálódtak.
Szívósabb katonai ellenállást a rómaiak ellen a félsziget nyugati, középső és északi részének népei fejtettek ki, leginkább a keltibérek, a luzitánok és a kantáberek.
Részleteket majd később, most már valószínűleg csak a jövő héten:-)
Az ibérezésed okán elkezdtem nézni a spanyolok egyik sorozatát, a Hispania la Leyenda címűt, ami a Kr. e. 2. század közepén játszódik. 20 részes, de annyira rossz, hogy 4 után abbahagytam. :-)
A szegény kis békés ibéreket egy pszichopata római praetor (Galba) és seregének öncélúan gonosz római csőcseléke zaklatja, mindenféle embertelen kínzásokkal, gyilkolásokkal. Élvezhetetlen a szabadságharcosok küzdelme.
Az ún. nyugati germán S21(U106) mutáció az Ibériai-félszigeten csak Galíciában és Észak-Portugáliában fordul elő, ott is nagyon alacsony a gyakorisága.
Valószínűleg a félszigetre a népvándorlás korában érkezett szvéb (sváb) néptörzssel magyarázható, bár szórványosan már a kései kelta bevándorlással is érkezhettek vegyes kelta-germán népelemek az Ibériai-félsziget északnyugati részére.
Az ún. italo-kelta S28 (U152) mutáció a katalán tengerparton és a Baleárokon magasabb gyakoriságú, a félsziget többi részén meglehetősen alacsony a gyakorisága.
A katalán tengerpartra vélhetően a római korban odaköltözött észak- és közép-itáliai telepesekkel kerülhetett.
Most hirtelen előkaptam egy hajózástörténeti kiadványt.
Az szerint a krétaiak gályái átlagban 24-33 m hosszúak és egyevezősorosak voltak. Emellett felülről teljesen nyitottak, tehát fedélzetük még nem volt. Ismerték a hajógerincet és valószínűleg - de nem biztos - a hajóbordázatot is.
Az evezősoron felül egy darab négyszögvitorla segítette a haladást.
Az én véleményem szerint ilyen bárkákkal kimerészkedni a nyílt tengerre az kurrens életveszélyt jelentett, de hát az én véleményem nem mérvadó, mivel én csak egy szárazföldi patkány vagyok - ahogy a megboldogult Baines kapitány, James Onedin jobbkeze mondaná:-)))
A krétaiak ezekkel a törékeny hajókkal behajózták az egész Keleti-Mediterráneumot, de Itáliától nyugatra nem nagyon van nyomuk.
Egyébként a krétaiak hajóépítési és hajózási ismereteit a mükénéiek (akhájok) vették át, majd továbfejlesztették.
Tkp. az egész ógörög kor hajózása a krétaiak ismeretein alapszik.
A föníciaiak gályái már jóval nagyobbak és erősebbek voltak, mint a krétaiaké, ők már kétevezősoros hajókat is építettek.
Az ókori hajóépítés történetébe azonban ennél részletesebben nem mennék bele, mert ez már erősen OFF lenne itt.
napfény, azúrkék tenger, evezős-vitorlás gályák, hófehér sziklák és házak, bor, olívaolaj, búza, királyok, türannoszok és héroszok, no meg gyönyörű mediterrán szépségek.
No és persze Swords and sandals, azaz kardok és szandálok:-))))
A római kor előtti Hispánia különböző törzseinek földrajzi elhelyezkedéséből akár azt a helytelen következtetést is levonhatnánk - többen már le is vonták - hogy míg a portugálok a kelták és luzitánok, addig a spanyolok az ibérek és keltibérek, a katalánok pedig az ibérek (északi törzseinek) leszármazottai.
A modern népességgenetikai vizsgálatok azonban ilyen földrajzi eloszlást nem támasztanak alá.
Ezek alapján a kutatások alapján nincs szignifikáns különbség a spanyolok, a portugálok, a katalánok és a baszkok népességgenetikai összetétele között.
Vannak a félszigeten belül persze kisebb-nagyobb regionális különbségek, ezek azonban nem túl jelentősek.
Korábban már említettem, hogy az "atlanto-kelta" L21-es mutáció gykorisága a félsziget északnyugati sávjában jelentősebb, de ott is 10% alatti.
Az ún. "Gascon-Iberian" DF27 mutáció viszont két helyen mutat kimagaslóan magas értéket, a Pireneusok övezetében és a Meseta keleti részén, ahol a férfiak 30-40 %-a hordozza ezt a mutációt.
A félsziget keleti részén pedig 20-30% közötti a gyakorisága.
